Somogyi Hírlap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-03 / 2. szám

1996. január 3., szerda SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Vita a privatizációs bevételek hovafordításáról Jobb ma egy veréb...? Még be sem folytak mind a privatizációs bevételek, még nem tudni, mekkora is való­jában a felhasználható ősz- szeg, máris ádáz vita folyik arról, mi történjen a pénzzel. Az eredeti elgondolások sze­rint az államadósság csökken­tésére kell fordítani minden magánításból eredő fillért, ám sokan úgy vélik - a szakszer­vezeteket leszerelendő hogy bérfejlesztésre, szociális juttatásra nagyobb szükség lenne napjainkban. Mások szerint a beruházások révén lehetne előrelendülni. Az év vége felé, amikor a viták kirobbantak, valójában mindössze 15 milliárd nettó bevétele-származott az állami költségvetésnek a privatizá­lásból. A várakozás 150 mil- liárdra irányul, amelyhez azonban feltételezi, hogy a bruttó bevétel, a vevőktől származó nyersbevételek ösz- szege legalább 260 millió fo­rint. A különbség abból ered, hogy ezeket a bevételeket te­temes költségek terhelik, ko­rábbi állami garanciák, hitel­tartozások, újjászervezési kö­telezettségek stb. Csak ezek kifizetése után kezdődhet az osztozkodás. Ám mi 'történjen, ha itt a pénz? Enyhítsük vele a szoci­ális feszültséget s tompítsuk a szakszervezetek szembenállá­sát? Töltsünk fel tőkével ál­lami vállalatokat, mielőtt el­adjuk? Vagy ragaszkodjunk az eredeti célhoz, az állam- adósság csökkentéséhez? Ez utóbbi „csupán” elvont, számvitel-technikai célnak tűnik, ezért is nincs elég híve politikailag számottevő kö­rökben. Pedig itt nem elméleti ügyről, pénzügytechnikáról van szó, hanem mindannyi­unk holnapjáról. Arról, hogy • minél kisebb összeg után kell kamatot fizetni, annál kisebb a következő évek kamatki­adása, annál csekélyebb a de­ficit, annál kevesebb hitelt kell az államnak felvennie, s annál több tőke juthat a gaz­daságnak. S az sem megve­tendő, hogy az állam kölcsön- éhségének csillapodása csök­kenti a hitel „árát”, a kamat­lábat. Akkor pedig több jut befektetésre, munkahelyte­remtésre és adóbevételre is. Akik tudnak sakkozni, tisz­tában vannak azzal, hogy az olyan stratégiai játszmában, mint a gazdaságpolitika, nem mindig az egyenes a legrövi­debb út. Sokszor célraveze­tőbb a lóugrás. Bácskai Tamás Cserebere karácsony után Sokunk ünnep utáni gondja, hogy mit kezdjünk a balul si­került, túl kicsi, túl nagy vagy éppen csak nem ízlésünk sze­rinti ajándékokkal. Az illetékesek ezzel kap­csolatban elmondták: a meg­lepetésnek szánt árucikkek nyolc napon belül, számla felmutatásával minden külö­nösebb indok nélkül kicserél­hetők. Az élelmiszer, a fehér­nemű, a csecsemőnek való já­ték viszont - ésszerű egész­ségügyi megfontolásokból - csak bontatlan csomagolás­ban csereképes. Az pedig már a kereskedőktől függ, hogy az ilyen holmit csak másik ha­sonlóra, illetve vásárlási utal­ványra cserélik-e, vagy a pénz visszafizetését is vállalják. Ebéd - munkaidőben Tegnap óta a köztisztviselők munkaideje fél órával rövi- debb. Hétfőtől csütörtökig 8-16.30 óráig, pénteken 8-14 óráig tart, ám a munkaközi szünetet a munkaidőn belül kell megkapniuk, mondja ki a január 2-tól hatályos kor­mányrendelet. A köztisztvise­lők jogállását szabályozó tör­vény az ebédidő kiadásának időpontjára vonatkozóan egy­értelműen a Munka törvény- könyvének szabályaira utal, amelyek pontosan rögzítik, hogy mikor kell a munkaidőn belül biztosítani a munkaközi szünetet. A mostani módosí­tás hátterében az áll, hogy a szakszervezetek és az ÉT munkavállalói oldala már többször javasolta: nem ke­rülne pénzbe, mégis javítaná a köztisztviselők közérzetét, ha a munkaközi szünet révén munkaidejük rövidebb lenne. Ez az intézkedés kedvez a köztisztviselőknek, akik a le­építések miatt mind többet dolgoznak. A rugalmas mun­kaidő bevezetése és a racioná­lis munkaszervezés ugyanak­kor enyhítheti a létszámcsök­kentés okozta gondokat. FEB A turistacsoportokat még nem mondták le Tulajdonost vált a Solar Megjelentek az első amerikai lakók Nagyatádon, a Hotel Solárban. A békefenntartók megrendeléseit teljesítő texasi cég munkásai közül hetvenen kaptak itt szállást úgy, hogy reggelente autóbusz viszi őket Kaposvárra, illetve Taszárra. Az új lakók megjelenésével egyidőben elterjedt a hír, hogy új tulajdonosa van a Hotel Solarnak. Az új tulajdonosról szóló hír részben igaz, tudta meg a So­mogyi Hírlap az ismert kapos­vári vállalkozótól, Murányi Fe­renciül, aki az Sz-Regionál Rt igazgatótanácsának tagja. Tá­jékoztatása szerint a részvény- társaság több önkormányzat és egy budapesti brókercég össze­fogásával jött létre 1,7 milliár­dos alaptőkével, hogy ezen ke­resztül hasznosítsák az önkor­mányzatok szabad pénzeszkö­zeit, értékpapírjait és egyéb va­gyonát. A Dunántúlon több be­fektetést szeretnének tető alá hozni. Az első jelentősebb üzle­tük a Hotel Solár részvényeinek megvásárlása volt, amivel többségi tulajdonhoz jutottak. Nagyné Huszár Andrea, a szálloda, igazgatónője a Somo­gyi Hírlapnak elmondta, hogy a többségi tulajdonosváltás egy­előre nem jelent változásokat a szálloda életében. A cégtáblát sem cserélték ki. Tény, hogy további amerikai lakókra is számítanak, hiszen napvilágot látott a hír, miszerint a városban is szeretnének bázist teremteni a békefenntartók. Ez azonban nem jelenti azt, hogy lemondják a finn, a német és az osztrák turista csoportokkal kö­tött megállapodásokat. Legalább is egyelőre ez még nem látszott szükségszerűnek. Azonban könnyen elképzelhető, hogy a békefenntartók a teljes szállodát lefoglalják. N. J. Sok lesz az új jogszabály, de még több a módosítás Februártól pörög a törvénygyár Egész sor fontos jogszabály lépett hatályba az év első nap­ján. Alkalmazható már a biz­tosítási, az élelmiszer-, és a devizatörvény, ugyancsak ki­hirdették a szabadalmi ügy­vivőkről, illetve a találmá­nyok szabadalmi oltalmáról szóló törvényt. A jogalkotás erőteljes ütemben folytatódik ebben a fél évben is. A társadalombiztosítás pénz­ügyi alapjainak idei költségve­téséről várhatóan majd csak kora tavasszal tárgyal a T. Ház. Ugyancsak ebben az időszak­ban kerülhet sorra a Büntető törvénykönyvről szóló 1975. évi törvény módosítása is. Több katonai vonatkozású jogszabály készül, így például a fegyveres szervezetek hivatá­Az új esztendőben folytatódik a honvédség átalakítása, het­venezer alá csökken a hadse­reg létszáma, megkezdődik a haditechnika korszerűsítése. Meghatározó változás a Ha­tárőrségnél: január 1-jétől csak hivatásos katonák őrzik az államhatárokat. Nagyará­nyú technikai fejlesztésre is számítanak. A hadsereg korszerűsítésének részeként az idén megkezdődik a lokátorrendszerek és a légvé­delmi csapatok felszerelésének megújítása. Mint a Honvédelmi Minisz­tériumban elmondották: az év során döntés várható arról, hogy az ezredfordulóra milyen típusú vadászgépeket szerez be a honvédség. Folytatódik a lét­számcsökkentés: az esztendő sós állományú tagjai és a had­kötelesek szolgálati viszonyá­ról, illetve a katonai és rendvé­delmi felsőoktatási intézmé­nyek vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló törvényjavaslat munkálatait végzik a szakemberek. Feltehetően márciusban lép hatályba a büntetés-végrehajtás szervezetéről szóló, a fogva tar­tottakat megillető bánásmód lényeges szakaszait rögzítő jogszabály. A zálogjoggal kap­csolatos törvény módosítását szintén e hónapra jelzik. Az első fél év jogalkotási munkálatai közül említést ér­demel még a polgári védelem­ről szóló törvényjavaslat, a vál­lalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, a magánnyomozói tevékenység­végére 69 800 lehet a létszám, ami 11 500-zal kevesebb a ta­valy év véginél. Magyar katonák több NATO-békepartnerségi gya­korlaton vesznek részt. Ezek közül is kiemelkedik a „Coope­rative Chance ’96” elnevezésű manőver, Szolnok környékén. A résztvevők a többi között a humanitárius segítségnyújtást gyakorolják majd feltételezett természeti katasztrófa esetén. Január 1-jétől immár hivatá­sos határőrök tevékenykednek a magyar államhatáron - tudtuk meg a Határőrségen'-, sorkato­nák csak a határvadász száza­dokban szolgálnak. Tavaly 22 ezer határsértőt és több mint 250 embercsempészt fogtak el. Az idén technikai fej­lesztéssel is szeretnék hatéko­nyabbá tenni a fegyver- és kábí­gel foglalkozó jogszabály, a vadvédelem, a vadgazdálkodás valamint az értékpapír-forgal­mazás és az értékpapírtőzsde működési előírásait rögzítő tör­vényjavaslat. A magyar állampolgár kül­földivel történő házasságköté­sére vonatkozó jogszabályok is változni fognak, ha a módosítá­sokra sor kerül ebben az idő­szakban. A törvényalkotásnak kétség­kívül egyik legnagyobb „erő­próbája” lesz a társadalombiz­tosításról szóló 1975. évi tör­vény módosítása és az egész­ségbiztosításról szóló törvény- javaslat tárgyalása; mindkettő­nél az a jogalkotók célja, hogy a nagy ellátórendszerek reform­jával összefüggő előírásokat meghatározzák. tószercsempészek elleni küz­delmet, illetve a lopott autók felderítését. Arra is számítanak, hogy az orosz államadósság fe­jében több mint száz terepjáró­hoz és mintegy 70-80 páncélo­zott járműhöz jut a Határőrség. Az idén megkezdődik a zá­honyi Tisza-híd átépítése, ezért a forgalmat a beregsurányi át­kelőhöz irányítják. Kamionál­lomást létesítenek Gyulánál, Ártándnál és Rédicsnél, míg Nagylaknál befejeződik az építkezés. Korszerű okmányellenőrző gépeket kívánnak működtetni a legforgalmasabb helyeken, s a pénzügyi lehetőségek függvé­nyében folytatják az informati­kai fejlesztést, hogy a Határőr­ség számítógépes rendszere il­leszkedjen a nyugat-európai adatbázishoz. Biztonság. A magyar mű­szaki alakulat addig nem utazik a délszláv térségbe, amíg nem kapja meg a nem­zetközi erőktől a szükséges biztonsági garanciákat. Ke­leti György honvédelmi mi­niszter annak kapcsán kö­zölte ezt, hogy a parlamenti határozat szerint a magyar katonák csak kézi fegyvere­ket vihetnek magukkal, mert a NATO gondoskodik vé­delmükről. Levélbomba. A magyar és osztrák bűnügyi szervek kö­zösen nyomoznak annak a levélbombának az ügyében, amely decemberben Graz­ban robbant fel egy postalá­dában. Az eddigi vizsgálat azt állapította meg, hogy a küldeményt eredetileg a magyarországi Kőszegre, a 9731. postafiókszámra, fel­tehetőleg egy olyan irodá­nak címezték, amely part­nernőket közvetít Kelet-Eu- rópából Ausztriába. Kongresszus. Amennyi­ben az MSZP hű akar lenni önmagához, a tavaszi kong­resszuson változtatásokat kell végrehajtania. Ellen­kező esetben úgy tűnik, mintha minden a legna­gyobb rendben lenne; ezt pedig senki sem állítja — mondta Vitányi Iván, az MSZP Országos Választ­mányának elnöke. Hozzá­fűzte: a kongresszusnak nemcsak joga, hanem köte­lessége is elemezni az el­múlt két esztendő esemé­nyeit, s értékelni a kor­mányban lévő szocialisták tevékenységét. Szállodatervek. Január 1- jétől külön részvénytársa­ságként működik a Fórum szálloda, illetve a Hungar­Hotels megmaradt 14 szál­lodájából álló cég. Még nincs döntés arról, hogy kü- lön-külön értékesítik-e a 14 szállodát, avagy szálloda- láncként. Árvízvédelem. Nem tette tönkre a Tiszán, illetve a Körösöknél levonuló árhul­lám a töltéseket, bár az elő­irányzott fejlesztési mun­káknak immár hosszú ideje csak a kis részét sikerül el­végezni. Az utóbbi idők nagy árvizeinek tapasztala­tai alapján dolgozták ki hosszú távú fejlesztési ter­vet. Ezek szerint 1981 és 1994 között 802 kilométer­nyi töltést kellett volna megerősíteni, illetve 143 ki­lóméternyi új töltést építeni. Az ismert pénzhiány miatt a töltésmegerősítés 331 kilo­méteren, az új töltés 80 ki­lométeren készült el. 2859 Arany János, 324 Jókai Mór és 196 Petőfi Sándor él közöttünk Adatböngészés számlálás előtt Ezekben a napokban cseréljük ki naptárainkat, vesszük számba a családi névnapokat és más fontos adatokat. Mivel hamarosan mikrocenzus, azaz kétezer személyt érintő mini­népszámlálás esedékes, érdemes a Központi Nyilvántartási és Választási Hivatalban búvárkodni a népességi adatok között. Hazánkban 10 millió 491 ezer 400 állampolgár él. A népes­ségszámra vonatkozó adatok szerint 1995-ben 114 889 szüle­tést és 145 520 halálozást, to­vábbá 51 581 házasságkötést és 21 963 válást írtak be az anya­könyvekbe. A nők száma 5 455 133, s ennél csaknem félmillióval kevesebb a férfi. A 0-17 évesek között még lénye­ges a férfitöbblet, ez a 40 éves korosztályig csökken, később minden korosztályban a nők vannak többen. A neveket, vezetékneveket is rögzítő számítógépek több ér­dekes összefüggésről tudósíta­nak. Magyar vezetéknevű pol­gártársunk 28 501 van, az Orosz nevet 21 343-an viselik, a Németek 5115-en vannak. A foglalkozásra utaló nevek kö­zött nagy fölénnyel vezet a Ko­vács (297 399) - a Lakatos (48 086), az Ács (12 461) és az Asztalos (6233) előtt. Ami a színeket jelqptő neve­ket illeti, a Fekete 47 250-nel megelőzi a FehétX, ebből 35 548 akad. Őket követik a Barnák 15 034-gyel, a Zöldek 2005-tel és a Pirosak 1989-el. A főrendek is képviseltetik ma­gukat a névrengetegben; az élen a Király áll (25 414), őt követik a Nemesek (14 420), a Grófok (2779), a Hercegek (1881) és a Bárók (108). A keresztnévből lett veze­téknevek sorát a Miklós vezeti 9311-gyel, majd a Mihály kö­vetkezik 6268-cal, a Lajos 3122-vel, a Ferenc 1745-tel és az István 1541-gyei. Meglehetősen sokan ékes­kednek irodalmunk nagyjainak nevével, bár ezek egy ideig védettek voltak. 2859 Arany János, 2812 Tompa Mihály, 324 Jókai Mór és 196 Petőfi Sándor polgártársunk neve em­lékeztet a halhatatlan elődre. Koós Tamás Ezután csak vonalkódossal! Premier volt tegnap a patikákban: bemutatkozott az új vonalkódos recept. A betegek már csak a társadalombiztosítási azonosító jelüket is tar­talmazó vényre válthatnak ki kedvezménnyel gyógyszereket fotó: feb/diósi imre Hivatásos határőrök a végeken

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents