Somogyi Hírlap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-16 / 13. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 1996. január 16., kedd Két új nagy cég Nyugatról - kétszázmillió forint bevétel Sikeres tabi sátrak A legsikeresebb évet zártuk. Nettó bevételünk 200 millió forint, s ez negyvenmillió fo­rint nyereséget hozott - mondta Nagy Lajos ügyve­zető igazgató, a Kemping Kft tulajdonosa. Kétmillió márka értékű árut ex­portált tavaly a tabi Kemping Kft, a hazai értékesítés pedig 30 millió forintot tett ki.- Tovább stabilizálódott a cég pénzügyi és gazdasági helyzete - mondta az igazgató. A szerző­déskötések - termékeink 85 szá­zalékát exportáltuk - számítása­ink szerint alakultak; Nyugaton egyre szélesebb a vevőkörünk. A piacbővülés két új nagy vevőt is hozott: egy holland és egy belga céggel kerültünk kapcsolatba. Elsősorban az utóbbinak szállí­tottunk jelentős darabszámban kemping-, illetve menekültsátra­kat. Az eredményes évhez nagymértékben hozzájárult az is, hogy a második félévtől húsz dolgozóval növeltük munkása­ink számát. A termékstruktúra - mint Nagy Lajos mondta - az idén is megmarad, de új sátrak­kal is megjelennek, hiszen ezt igényli a piac. Folyamatosan tár­gyalnak a megrendelőkkel, hogy hosszú távon legyen munkája a kft dolgozóinak. A hollandoknak teljesen új választékot is kidol­goznak. A tabi cég korábbi sá­torcsaládjából alakítják ki mé­retváltoztatásokkal azokat a faj­tákat, amelyeket a vevő igényel.- Önálló kereskedelmi hálózat kialakítását is tervezzük - mondta Nagy Lajos. - Ez azt je­lenti, hogy az országban nyolc­tíz megyei székhelyen a kft fi­nanszírozza az eladandó készle­teket. Ezek az üzletek vállalnák az értékesítést, a gyártelepen pe­dig mintaboltot nyitunk. A mun­kákat a tavasszal kezdjük, s így nyárra már a vevők rendelkezé­sére áll. Az átalakítás és beruhá­zás több millió forintba kerül. Krutek József Zala nem emeli az adót Zalán a lakosság véleménye s az irányelvek alapján állították össze a jövő évi költségvetés tervezetét. S biztos, hogy mó­dosítani kell - tudtuk meg Szarka László zalai polgár- mestertől. Egyelőre 2,7 millió forint, Tabnak átadandó mű­ködési kiadással számolnak. A közmeghallgatáson elhang­zott: nagyobb gondot kell for­dítani az önkormányzat tulaj­donába került külterületi föld­utak karbantartására. Kérdé­ses, hogy lesz-e rá fedezet. Egy játszótér kialakítását is kérték.- A tervezett 7,2 millió fo­rintos költségvetésből kevés jut fejlesztésre - mondta Szarka László. - Képviselői indítvány volt a Dózsa utcában egy közkifolyó elhelyezése, s a Rákóczi utcában egy 700 mé­teres szakasz murvával való terítése. Kérte a lakosság egy dögkút kialakítását is, mivel a régi már megtelt. A feladato­kat rangsorolják majd a képvi­selők, s az anyagiaktól függ, hogy megvalósul-e. A zalai testület egyébként úgy döntött: nem emeli a lakosság kommu­nális adóját, és gépjármű-adó­ként is a törvényben meghatá­rozott legalacsonyabb összeget vetette ki. Zalán az adókból 220-250 ezer forint bevételt remél az önkormányzat. (Krutek) Lulla, Torvaj segítsége Egyre több a rászoruló sze­gény a falvakban. Tab térsé­gében két kisközség, Lulla és Torvaj önkormányzata is ezért módosította a szociális ellátásról hozott korábbi ren­deletét. Lulla képviselő-testülete úgy döntött: ezentúl a jövedelmi viszonyoktól függetlenül át­meneti segélyt ad azoknak, akiket esetenként jelentős többletkiadás terhel. Ilyen a tüzelővásárlás is. A gazdasá­gosabb fűtésmódra való áttérés esetén ezen a télen - egyszeri alkalommal - harmincezer fo­rintot biztosít az önkormány­zat. Lakásfenntartási támoga­tás is adható: azok a családok kaphatják, amelyek a fűtés költségeit nem tudják kifi­zetni, olyan rossz helyzetben vannak. Ebben az esetben azonban az egy családtagra jutó jövedelem nem haladhatja meg a minimálbér 150 száza­lékát, egyszemélyes háztartás esetén pedig a 170 százalékát. A torvaji testület a lakosság nehézségeit figyelembe véve úgy határozott: ha jelentős többletkiadás terhel egy csalá­dot - nem számítva jövedelmi viszonyait -, átmeneti segélyt állapít meg. Ilyen eset lehet egyebek között a téli tüzelő beszerzése, a gyerekeknek szükséges ruha beszerzése, be­tegség esetén a gyógykezelés. K. J. Nagyméretű szállítóhevedert gumiznak - bányaipari megrendelésre - az üzemcsarnokban Egyedülálló hazánkban a bábonymegyeri üzem. Szinte valamennyi ipari ágazatnak készít gumizott görgőket, kerekeket, ívelt hengereket. A Béta Roll részvénytársa­ság elődjét tíz éve hozta létre a tabi Béke termelőszövet­kezet és a Taurus. A bábonymegyeri üzem ter­mékeit nemcsak a nyomda- és papíripar, hanem a mű- anyaggyártók, a bőr- és a bá­nyaipar is igényli. A hatalmas gyártócsarnokban a gumizható hengerek — a piaci igények­nek megfelelően —, a nyolc­milliméteres fémátmérőtől az 1500 milliméteresig megtalál­hatók. Hosszuk esetenként el­éri a nyolc métert is. A bá­bonymegyeri vállalkozás nagysága egyedülálló hazánk­ban, de nagymértékben függ a megrendelők gazdasági hely­zetétől; ha ezeknek a gumi­hengereket használó cégeknek van munkájuk, a bábonyme­gyeri üzemben sem áll a ter­melés. —: A sikeres technológiai fejlesztés és a marketing- munka az üzem tízéves évfor­dulójára szép eredményt ho­zott — hangsúlyozta Gál Ta­más vezérigazgató. — Bevéte­lünk tavaly meghaladta a 150 millió forintot, az eredmény pedig 16 millió forint körül van. Az alapanyag-fejleszté­sen kívül a különböző gépek korszerűsítésével évről évre versenyképesebb termékeket állítunk elő. Hogy ezek kere­settek, mi sem bizonyítja job­ban: több mint 1200 gyárral, üzemmel állunk üzleti kapcso­latban. Versenyképességük megőr­zése érdekében áttértek az ol­csóbb gázfűtésre. A megnöve­kedett igények kielégítését pedig — mint a vezérigazgató mondta - a korszerűsítésen túl nyolc új dolgozó foglalkozta­tásával is biztosították. Ezzel hozzájárultak a munkanélküli­ség enyhítéséhez is. — Cégünk, együttműködve az önkormányzattal, több mint félmillió forint értékben fel­újíttatta az üzem környezetét is — mondta Gál Tamás. — Rendeztettük a vízelvezetést, jobb az úthálózat; támogattuk az óvodát, az iskolát és a sportegyesületet is. Krutek József Tizennyolc kis nebuló a falu egyetlen intézményében Zics megtartja iskoláját Nehezebb helyzetbe kerül­nek a kis iskolákat fenntartó önkormányzatok - szűkös a költségvetés. Zics önkor­mányzata mégis megtartja egyetlen intézményét: az összevont napköziotthonos óvodát és az alsótagozatos kisiskolát. — A faluban ez az egyetlen megtartó erő, amely távlatot is jelent az itt élőknek — mondta a költségvetés készítése során dr. Szabó Terézia jegyző. — Ezért a képviselő-testület az is­kola megtartását tartja legfonto­sabb feladatának. Kevés azon­ban a tanuló, ezért nagyon ma­gas a fenntartási költség: csak­nem négyszerese az állam által 1995-ben biztosított összegnek. Az önkormányzat tavaly 16 millió forintból gazdálkodott, s ebből az oktatás, a gyermekin­tézmény működtetése több mint 4,7 millió forintot vitt el. Az idei költségvetés összegét még nem ismetjük, az biztos, hogy legalább ötmillió forintba kerül a működtetés, de az önkor­mányzat vállalja ezt. A zicsi képviselők jól tudják: ha megszűnne a kisiskolában a képzés, annak a visszaállítása már nagyon sokba kerülne a fa­lunak. Ha a szülő az első osztá­lyos gyermekét más iskolába íratja, később már nem hozza haza. A két összevont osztállyal működő kisiskola fenntartását az állami támogatás határozza meg. Az idén a gyermek után 54 ezer forint központi támoga­tást kapnak. Zicsben most 18 nebuló tanul, és tíz óvodásuk van. Szeptemberben három el­sőosztályos behatása várható. Négyen a törökkoppányi iskola felső tagozatán folytatják a ta­nulást, Nágocson pedig egy ta­nuló. Ebben a tanévben Zicsből öt elsőosztályos jár Törökkop- pányba. — Két tanító oktatja a kicsi­ket az 1-3. és a 2-4. összevont osztályban —~ mondta a jegyző. — A napköziotthonos ellátást 14 iskolás veszi igénybe. A harmadik és negyedik osztályba járóknak megszervezték a né­met nyelv szakköri oktatását, s a negyedikesek órarend szerint is tanulják ezt az idegen nyel­vet. Lehetőségeinket kihasz­nálva arra törekszünk, hogy erősödjön a kis iskola tanulói­nak kötődése a faluhoz. Krutek József Meggyes traktort vett a pályázati pénzen Mikrohitel-pályázaton 850 ezer forintot nyert a megyei vállalko­zói központtól a somogymegy- gyesi Összefogás mezőgazda- sági szövetkezet. A pénzt gép­vásárlásra fordították; vettek egy MTZ-52-es traktort több mint egymillió forintért. A hiány­zó pénzt saját erőből pótolták. Zicsi megemlékezés gyertyagyújtással Gyertyagyújtásos megemléke­zést tartottak Zicsben a hét vé­gén, az urivi áttörés évforduló­ján. A polgármesteri hivatal előtt a II. világháborús emlékműnél Ginder József polgármester szólt az áldozatokról. A megem­lékezésen 60-70 lakos vett részt. Időközi polgármester­választás áprilisban Pintér József nagyberényi jegyző április 14-t javasolta a választási bizottságnak a meg­üresedett polgármesteri tisztség betöltésére rendezendő időközi választás napjaként. Az indulni akarók március 10-25. között gyűjthetik össze az ajánlásokat. A polgármester-jelöltséghez - a választópolgárok számát figye­lembe véve - itt 60 ajánlás kell. Lulla 9,6 milliós gazdálkodása Múlt évi költségvetését a lullai önkormányzat 9,6 millió forint bevétellel és kiadással hagyta jóvá. A temetői és a Laposi út építésére 600 ezer forintot sza­vaztak meg a képviselők. A víz­műkoncessziós díjakért 85 ezer forint folyt be, víziközmű-hoz- zájárulásként meg 40 ezer forint. Millecentenáriumi csapatvetélkedő A tabi városi könyvtár és a mű­velődési központ millecentená­riumi vetélkedőt hirdetett. Ezen 3 tagú csapatok vehetnek részt: külön versenyeznek az általános iskolások és a 15-30 év közöt­tiek, s a hat legjobb csapat kerül a döntőbe. Ez március 29-én lesz. Jelentkezés: a Tabi Újság feladatlapjának a megoldásával. Drága a sítábor a diákoknak Téli sítábort terveztek Szlováki­ában a tabi általános iskolások, s ez a tábor az idén elmarad. Ke­vés volt ugyanis a jelentkező. Ennek anyagi okai vannak: a szülőknek kevesebb a pénzük táboroztatásra. Horváth Ferenc, az 1. számú iskola igazgatója elmondta: az iskolákból mind­össze nyolcán jelentkeztek, akik már korábban is részt vettek sí­táborban. Ezek a tanulók a fel­nőttekkel kellnek útra február 3- 9-ig. A táborozási költséghez a helyi önkormányzat mintegy 1500 forinttal járul hozzá évente egy alkalommal, ám a szülőknek így is több mint tízezer forint­jába kerül. Leginkább az utazás költségei nőttek, no meg a sípá­lyák, felvonók használati díja, s ez megdrágította a tábort. K. J. Harmincmilliós beruházást tervez a tabi Béke szövetkezet Fejlesztik az állatállományt- Ötszázmillió forintos for­galmat terveztünk, és tízmillió forint körüli eredmény eléré­sét; gépberuházásra 30 millió forintot, s javítjuk dolgozóink kereseti lehetőségét is - mondta dr. Szűcs József, a tabi Béke Mezőgazdasági Szövet­kezet elnöke. A gazdaság az idén is mint­egy 3200 hektárnyi szántóte­rületen gazdálkodik. Az igaz­gatóság megtárgyalta az idei főbb célokat - tudtuk meg a szövetkezet elnökétől. Nem terveztek jelentős változtatást a termelés szerkezetében: to­vábbra is fő növény a búza, az őszi és tavaszi árpa, a borsó, a repce, a kukorica és a napra­forgó. Fejlesztik az állatte­nyésztési ágazatot: növelik a tenyészállományt. Itt az érté­kesítési terv mintegy 25 millió forintos bevétellel számol. Az ipari és kereskedelmi ágaza­tokról szólva az elnök hangsú­lyozta: a sérsekszőlősi gumi- futózó üzemben növelik a termelést, ám ehhez szükség van a kormányrendelet módo­sítására - arra, hogy kedvez­ményes termékdíj mellett le­hessen behozni az alapanya­got. Egyébként a termékdíj olyannyira drágítja munkáju­kat, hogy versenyképtelenné válik a futózott gumi. A ke­reskedelmi egységek bevéte­lénél hasonló összegre számí­tanak, mint 1995-ben, mert nem tudni miként alakul a fi­zetőképes kereslet. A beruházásról szólva azt mondta dr. Szűcs József, hogy szükség van az elöregedett gépek lecserélésére. Csökken­tik a Rába traktorok számát, s helyette John Deere, illetve hasonló teljesítményű traktort vásárolnak. Tervezik a szállí­tójárművek megújítását is.- Fontos feladatunk, hogy növeljük a gazdaság tárolóka­pacitását - mondta az elnök. - Ezért mintegy 250-300 vago- nos magtárt alakítunk ki. Ha ez rendelkezésünkre áll, sze­mes terményeinket a legjobb árgn értékesíthetjük. (Krutek) Hifi-tornyot, lejátszót loptak ki az üzemből Lebuktak a gyári szarkák Sorozatban követték el a bűncselekményeket. A tabi és környékbeli lakókból álló szervezett bandát most szá­molták föl a Siófoki Rendőr- kapitányság munkatársai. A HTR kft dolgozói voltak a szarkák - mondta Szőcs Sándor őrnagy, a bűnügyi osztály ve­zetője. Tabon a HTR Technikai Rendszerszolgáltató Kft-nél az utóbbi két évben több szóra­koztató elektronikai termék­nek is lába kelt, s a cégvezetés feljelentésére indult meg a nyomozás. Kezdetben nem ta­láltak bizonyítékokat.- A lopássorozatra január elején derítettünk fényt, és a csoportot sikerült felgöngyölí­teni - mondta Szőcs Sándor őrnagy. - A bűncselekményt elkövető öt személyt és a há- ' rom orgazdát már kihallgattuk. A HTR kft különböző beosz­tású dolgozói voltak a „szar­kák”. Két alkalommal is egy­millió forintnál nagyobb ér­tékű elektronikai készüléke­ket: hifi-tornyot, CD-lejátszót, hordozható rádiós magnót vit­tek ki a gyárból. Eddig négy esetben sikerült a lopást bizo­nyítanunk. A házkutatások során a ké­szülékek egy részét megtalál­tuk, a továbbiak felkutatása fo­lyamatban van. A tabi cégnél érdeklődé­sünkre megerősítették: a lopást elkövető négy dolgozót a na­pokban elbocsátották. K. J. Korszerűsített gépsorok - versenyben a vevők igényeivel Gumigörgők Bábonymegyeren

Next

/
Thumbnails
Contents