Somogyi Hírlap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-03 / 2. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1996. január 3., szerda Felvételi nélkül jutott be a Liszt Ferenc Zeneakadémiára Barcs ifjú hegedűvirtuóza Dúlfalvy Éva, a 17 éves barcsi hegedűvirtuóz fotó: török anett Naponta öt-hat órát gyako­rol. Egy-egy koncert vagy verseny előtt még ennél is többet. Van úgy, hogy — tanterem híján — a mosdó­ban muzsikál. A barcsi Dúl- falvy Éva azt tartja: a hege­dűszót soha nem lehet meg­unni. A Koncz János országos he­gedűverseny győztese Kis-Bo- rókás korában vette először kézbe a hegedűt. — Elég jó hangom volt —s mondja. — Nemcsak táncol­tunk, hanem népdalokat is énekeltünk az együttesben. Ott figyeltek fel a hangomra, hal­lásomra. A barcsi zeneiskolá­ban ajánlgatták a csellót, de én azt nagynak találtam. Inkább a hegedűt választottam. Dúlfalvy Éva nem bánta meg. Először, indult a három évenként megrendezendő ver­senyen, és nyert. Egy kötelező etűdön kívül Lalo Spanyol szimfóniájának negyedik és ötödik tételével bűvölte el a zsűrit. A Mól Rt-től kapott egy' 20 ezer forintos ösztöndíjat, amit egy operaházi koncerten vett át. A verseny után rádió- felvétel készült; a Fiatal Mű­vészek Pódiumán hegedült, iskolájának zenekarával pedig a keszthelyi Festetics kastély­ban mutatkoztak be. Ő volt a koncertmester. A fiatal zenész hetedikes, nyolcadikos korában szinte minden hétvégéjét Budapesten töltötte. Nemcsak Barcson, hanem a fővárosban is tanult. Idehaza Jancsi Erika, Pesten Lenkei Gabriella oktatta, majd Káté László és Schmidt Nóra. Azóta is vele együtt izgulnak minden színpadi szereplésen. Mert Éva lámpalázas. De csak addig, amíg meg nem szólal a hegedű. A budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépis­kola hegedű tanszakának ne­gyedévese tegnap utazott visz- sza Barcsról, s mint megje­gyezte: váija már az új műve­ket. Most ugyanis Dvorzak hegedűversenyének első téte­lét tanulják. Ebből fog érettsé­gizni. A romantikus hegedű- versenyeket hallgatja a legszí­vesebben, de a dzsesszt is kedveli. Ha egyáltalán van ideje, mert a hegedű rabul ej­tette. ' A gyakorlás többnyire öröm számára, ám néha nyűg. Ekkor elővesz egy új kottát, vagy egy régi kedvencet, s újra Évától hangos a kollé­gium vagy a barcsi szülői ház. — A hegedű még a legjobb társnál is több — véli. — Kóté László mosolyogva mondta: hiába keresem a nagy őt, ennél nagyobbat úgysem találok soha. A tanár úr kijelentését az élet még cáfolta meg... Dúlfalvy Éva az országos •versenyen elért sikere alapján felvételi nélkül jutott be a ze­neakadémiára. Annak elvég­zése után sokat szeretne kon­certezni. De akkor már saját hegedűvel. A mostani ugyanis az iskoláé. Remek hangszer ez, de egyszer vissza kell majd adni. Sajátra pedig még nem futja. Egy jó hegedű ugyanis milliókba kerül. Lőrincz Sándor Jól telelnek a gyümölcsösök Az eredményből áldozni kell a fennmaradásra Kétségek és remények az új év küszöbén Védősisakok a tűzoltóknak Egy millió forinttal járult hozzá a kaposvári önkormányzat het­ven tűzoltó védősisak vásárlá­sához. A régi sisakok szavatos­sági ideje lejárt, s a biztonságos munkavégzéshez szükségessé vált új védősisakok beszerzése. A kaposvári polgármester le­vélben kérte a környező telepü­lések polgármestereit, hogy a települések létszámarányában járuljanak hozzá a költségek­hez. Tengőd új alpolgármestere A tengődi képviselő-testület első, alakuló ülésén — Minárik László polgármester előterjesz­tésére — Hermann Gyulát vá­lasztotta meg a település alpol­gármesterének. Kaposhomok ajándékai Hetvenezer forintot áldozott a kaposhomoki önkormányzat a nyugdíjasok és az iskoláskorú gyermekek megajándékozá­sára. Az idős emberek már az ötödik alkalommal vehették át az egyenként ezer forintot tar­talmazó borítékokat. Hetven gyermek, 500 forint értékű csomagot, valamint 500 forint készpénzt kapott ajándékba. Fásítás a millecentenáriumra Eddig több mint húsz nagyobb somogyi település — többek között Barcs, Balatonlelle, Ba- latonföldvár és Somogyszob — csatlakozott a Társadalmi Egyesületek Szövetsége fásítási és virágosítási felhívásához. Eszerint a honfoglalás 1100. évfordulójára a jelentkező tele­pülések 1100 fát ültetnek a köz­területeiken. Benzintolvaj Görgetegen A Nagyatádi Rendőrkapitány­ság nyomozást rendelt el lopás bűntett miatt ismeretlen tettes ellen, aki a görgetegi termelő- szövetkezet major melletti ben- zinkútjának a tartályából ben­zint vitt el több mint 200 ezer forint értékben. Kisbárapáti támogatja a fiatalokat A kisbárapáti általános iskola és a helyi önkormányzat közös programjaként ajándékcso­maggal lepték meg az óvodá­sokat, az általános iskolás diá­kok ezer forintos, a középisko­lások pedig háromezer forintos anyagi támogatást kaptak. A falu 130 fiataljának összesen mintegy 400 ezer forintnyi ajándékot, illetve támogatást juttatott az önkormányzat. A kutasi, siófoki, balaton- boglári körzetekben egy­aránt jól tűrik a gyümölcsö­sök a hideg és csapadékos időt. A szakemberek el­mondták, az ónos eső csak akkor okoz károkat, ha rá­fagy a rügyekre és több na­pig a szél sem nem repedez­ted meg a jégréteget. Ekkor oxigénhiányos állapot keletkezik és bepállanak a rü­gyek. Ez bizony terméscsökke­néshez vezethet. Szerencsére még nem tartunk itt. Több he­lyen is megerősítették, hogy a mostani mínusz 12 fokos hideg még nem veszélyes az ültetvé­nyekre. Az igazi gondot a nap­pali felmelegedés és a nagyará­nyú éjszakai lehűlés jelentené, mert tönkretenné a kellemes időben kipattanó rügyeket. A növénytermesztők szem­szögéből a mostani téli időjárás hasonló a tavalyihoz. Azért érezzük másnak, mert most jó­val több a csapadék. Egyébként Szendrődy Győző a BB Bor- gazdasági Rt. kertészeti igazga­tója elmondta, hogy a mostani hidegnek van pozitív hatása is: visszaszorulnak az ültetvénye­ket tizedelő kórokozók. Tehát ebből a szempontból az idei növényvédelmi helyzet javul­hat. Szabó Zoltán a Siófoki Gyümölcstermesztési Rt kerté­szeti igazgatója tegnap évkezdő eligazítást tartott. Mint mondta, a munkatársai univerzálisak, aki metsz, az ráül a traktorra is. Most a gépjavítás a jövő tenni­való. A dolgozók jó része ilyenkor veszi ki évi rendes szabadságát, hiszen most kevés a 370 hektáros gyümölcsösben a munka. Kiss Gyula a kutasi Mező­kert Részvénytársaság vezér- igazgató helyettese arról tájé­koztatott, hogy a sok csapadék miatt leálltak a metszésekkel, A dolgozóik jobbára ládákat szö­geinek, hogy felkészüljenek a remélt jó termés csomagolá­sára. A 365 hektárnyi gyümöl­csös zöme a dolgozók tulajdo­nában van. A részvénytársaság szolgáltatásainak igénybevéte­lével művelik. G. M. (Folytatás az 1. oldalról) — Ez, valamint az exporttámo­gatás új rendszere rontja a ver­senyképességünket, amit csak a saját, és partnereink nyereségé­nek rovására tudunk ellensú­lyozni — tette hozzá Szabó Gyula. — A balkáni békével és a szankció^ feloldásával új konkurencia megjelenésével is számolunk. Ennek ellenére eredményt várunk, amihez szükség van a forgalom növelé­sére. A Kaposplast is hasonló gondokkal küzd — tudtuk meg Szilvási József vezérigazgató­tól. — A belföldi és a külföldi partnereink is árcsökkentésre számítottak, hisz a külföldi alapanyag ára drasztikusan csökkent — mondta. — Az energia, az üzemanyag drágu­lása, a folyamatos forintleérté­kelés és a szabályozóváltozá­sok azonban ezt nem teszik le­hetővé, sőt, egy minimális ár­emelést is végre kell hajtanunk, hogy eredményt tudjunk felmu­tatni. Úgy kell lavíroznunk, hogy megtarthassuk emellett a partnereinket, ezért a nyeresé­günkből is áldoznunk kell va­lamennyit. Szeretnénk bért is emelni, ezért a termelés növelé­sével, a mennyiséggel pótoljuk a nyereséget terveink szerint. A szerződések és a folyamatban lévő tárgyalások alapján úgy tűnik, sikerülhet. Reményteljes tárgyalásokat folytatunk többek közt egy dél-afrikai céggel is. Sajnos a fejlesztés látja majd a megszorítások kárát kárát, arra nem futja olyan szinten, mint ahogy azt szerettük volna. So­káig persze ezt sem lehet halo­gatni, ha versenyképesek aka­runk maradni. Mivel a cégek töbhsége még mindig hitelből gazdálkodik, nem közömbös, mi várható a banki szférában. — Pozitív irányú elmozdu­lásra számítok, arra, hogy a hi­telkamatok csökkennek 1996- ban — mondta Staub Ferenc, az MNB megyei igazgatója. — Ez persze nem egy látványos zuhanás lesz, de megindul ez a folyamat, ami feltétlenül ked­vezően hat a gazdaságra. Élén­külnek a beruházások, az ipari termelés is jobb eredményeket tud majd felmutatni. A múlt év végi változások — az Ibusz bank és a Kereskedelmi bank, illetve a Mezőbank és Agro­bank fúziója a gazdasági fo­lyamatok következménye. Az alaptőkeemelés és feltőkésítés mellett megkezdődik a piac felosztódása, vagyis minden bank megteremti a saját finan­szírozási és forrásgyűjtési terü­letét, és minden területen kiala­kul az egy-két meghatározó bank. Ez a specializálódási ten­dencia jót tesz a gazdaság sze­replőinek is. A forint konvertibi­litása is megkezdődött, igaz, a tőkeliberalizációra még várni kell egy-két évet. Varga Ottó Áramszünet éjfél után több községben Fagyoskodva kezdték az évet Kadarkúton Izgalmas szilvesztere volt a kadarkűtiaknak. Éjfél után több mint kétórás áramszü­nettel köszönthették az újé­vet, és a didergésből is kiju­tott azoknak, akik a kultúr- házban ünnepeltek. Kizárólag az alkohol és a tánc fűtötte azt a 150 falusit, akik úgy döntöttek, hogy a helyi kultúrházban szilvesztereznek, mivel a fűtőtestek egyáltalán nem adtak meleget. A mulato- zók rezsóval, Siesta gázkály­hákkal próbáltak némi meleget csinálni, csak kevés sikerrel. A szilveszterezőknek tud­niuk kellett, hogy nem jó a fű­tés — mondta Iván László, a művelődési ház vezetője —, mivel szilveszter előtt néhány napja hibásodott meg a fűtés­rendszer, és erről mi időben tá­jékoztattuk a falusiakat. Ennek ellenére úgy döntöttek, hogy mégis itt szilvesztereznek. A kultúrház vezetője el­mondta, hogy azonnal jelezték az önkormányzatnak a kazánok meghibásodását, mert az ő fel­adatuk a javítást megrendelni. A didergő szilveszterezőktől bérleti díjat nem kértek a hely­ség használatáért. Az az áramszünet, amely éj­fél után több mint két órán át tartott, nemcsak 150 embert, hanem több községet — Ka­darkutat, Visnyét, Hencsét... — érintett. Hajnali három órára javították ki a hibát az áram- szolgáltató emberei. Nagy László Robbanás a herényi pékségben A szándékos gyújtogatásra gyanakszik a szakértő Gyanús a herényi tűz. A tűz- vizsgáló szerint szerint felté­telezhető a szándékos gyúj­togatás - Kovács László szá­zados, a fonyódi rendőrkapi­tányság bűnügyi osztályve­zető-helyettese mondta ezt, a pékségben végzett vizsgálat után. Tűz ütött ki Balatonberéhy- ben, a Kossuth utcai pékség épületében, még az ünnepek alatt. A reggeli misére igyek­vők vették észre, s marcali tűzoltók oltották el. A tűz okának vizsgálatához kérték a fonyódi rendőrkapitányság segítségét. Gázpalack okozta a tüzet, a pékséggel egybeépített ke­nyértároló raktárban. A pol­gármesteri hivatal újonnan készülő épületének szom­szédságában roskadozó pék­ség évtizedek óta látja el a la­kosságot friss kenyérrel: A'berényi tűz kapcsán föl­merült a bűncselekmény gya­núja. A tűzoltók ugyanis nyi­tott pb-gázpalackot találtak az üzemben - tudtuk meg a vizsgáló rendőr tiszttől.- Olyan információink is vannak, miszerint az önkor­mányzat bezáratta az épüle­tet, de a pékség tovább mű­ködött - mondta Kovács László rendőr százados. - A szakértői véleményt a tűz oká­ról a napokban kapjuk meg a tűzoltóságtól. Ez perdöntő, hpgy gyújtogató okozta-e a tüzet..- Rácz László a környék ta­lán legjobb szakembere - mondta az eset kapcsán Nagy Károly balatonberényi pol­gármester. - Több mint húsz éve bérli már az önkormány­zat tulajdonában levő épületet, s péksüteményével elégedet­tek az emberek. Úgy tudom, a pékség berendezései nem sé­rültek meg... A pékséghez - mint kiderült több dolgozónak is volt kul­csa. - Ha a gyújtogatás ténye beigazolódik - mondta Ko­vács László - , jó esélyeink vannak arra, hogy rövid úton tisztázódhat az ismeretlen tet­tes kiléte is. Csíky K. Erika Aggodalommal tekintenek az idei év elé az iskolák Elhalasztott csengetés Áremelésekkel, szűkösebb költségvetéssel és szigorú ta­karékossággal köszönt az is­kolákra az idei év. A téli szü­netet több iskola is kénytelen volt meghosszabbítani, hogy később kelljen elkezdeni az egyre drágább fűtést. Kaposváron minden iskolában megkezdődött ma a tanítás. A közüzemi díjak emelkedése egyelőre sehol sem okozott fenntartási gondokat, még egy­két napos leállásra sincs szük­ség. Azonban várhatóan keve­sebb pénz jut majd taneszkö­zök vásárlására, és minden is­kolában szigorú takarékos­ságra lesz szükség. Ambrus Antalné, a Kodály iskola igaz- ' gatója például elmondta: a be­ázások, a tornaterem állagának kijavítását is az iskola karban­tartói végzik, külső szakembe­reket nem hívnak, mert ez is némi megtakarítást jelent. A Toldi iskolában is aggoda­lommal tekintenek az idei év elé, a további „nadrágszíjhú- zás” itt is elkerülhetetlen. A kisebb települések nagy részén nem kezdték el ma a ta­nítást, néhány nappal meg­hosszabbították a szünetet, mert ebben a helyzetben már az is számít, ha egy-két napig nem kell fűteni. Kaposmérő- ben csak hétfőn szólal meg az idei első csengőszó, igaz, ott a szünet is egy nappal később kezdődött. Mint elmondták: az önkor­mányzati támogatás mértéke ugyan még nem ismert, de va­lószínűleg az áremelések miatt nehéz helyzetbe kerül az iskola. Takarékossági okokból a nagy­bajomi és a nagyberki iskola tantestülete szintén a hétfői is­kolakezdés mellett döntött, hisz bármilyen kis megtakarítás is segíthet abban, hogy átvészel­jék ezt a tanévet. Edde kisiskolájában már tegnap elkezdődött a tanítás, a takarékosabb gázfűtés miatt nem volt szükség a szünet meghosszabbítására. Nem kel­let elhalasztani a becsengetést a göllei iskolában sem, mert elő­relátóan az egész évre való sze­net beszerezték már. (Jakab)

Next

/
Thumbnails
Contents