Somogyi Hírlap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-07 / 287. szám

1995. december 7., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 7 Készülődnek a katonák Taszáron nemcsak az ameri­kaiak érkezésének időpontja miatt van bizonytalanság. A kiképzési terv szerint az egy hónappal ezelőtt ide bevonult somogyi sorkatonáknak szombaton kellene esküt ten­niük a laktanyában. Az újon­cokat közben Pápára költöz­tették, s így a szülőknek oda kellett volna utazniuk. A bé­kefenntartó egységek késése miatt most mégis lehetővé vált: Taszáron rendezik meg a katonai esküt. Az Országgyűlés kedden döntött arról, hogy magyar műszaki katonák - önkéntes jelentkezéssel - részt vegye­nek a boszniai békefenntar­tásban. Tegnap délig már 100 hivatásos és szerződéses ka­tona jelezte, hogy részt venne a boszniai béketeremtésben. Napokon belül kijelölik a leg­feljebb 500 fős magyar mű­szaki alakulat parancsnokát, és megkezdődik a toborzás. A katonák havi illetménye mintegy 1000 dollár lesz - csaknem 140 ezer forint -, igaz, ez alig fele a NATO-or- szágokból érkezőkének, de egyúttal megkapják az itthoni fizetésüket is. Még nem dőlt el, hogy 12 hónapra vagy pe­dig kétszer hat hónapra men­nek-e ki a katonák. A kijelölt keretre mintegy 40 napos in­tenzív felkészülés vár. Egy szálláscsináló előőrs már ezt megelőzően kiutazik, hogy megfelelő körülmények vár­ják a híd- és útépítő egységet. A magyar alakulat egyéves részvétele a békefenntartás­ban mintegy másfél-kétmilli­árd forintba kerül. Egyeztetés ütközésekkel Több szinten és több fóru­mon folytatódtak tegnap a kormányzat, a munkaválla­lók és a munkaadók érdek­egyeztető tárgyalásai. A közigazgatásban dolgozók szakszervezetei ragaszkodnak a jövő évre megígért 19,5 százalékos bérfejlesztéshez, s azt tartanák megnyugtatónak, ha a miniszterelnök írásban is megerősítené az erre vonat­kozó ígéretet. Erről számoltak be tegnap az érintett szak- szervezetek vezetői, miután találkoztak Horn Gyula mi­niszterelnökkel és Kuncze Gábor belügyminiszterrel. A Szakszervezetek Együtt­működési Fóruma, a Magyar Köztisztviselők és Közalkal­mazottak Szakszervezete, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége és a Közigazgatási Kamara egységes abban is: ne csak az államigazgatásban tevékenykedőknek járjon a 19,5 százalék, hanem az ön- kormányzatoknál dolgozó 40 ezer embernek is. A minisz­terelnök a pénzügyminiszter­rel való konzultáció után visszatér a még nyitott kérdé­sekre. Megegyezés született arról, hogy kidolgozzák a közigazgatásban túlmunkát végzők túlóradíj-rendszerét, s ennek bevezetésével egyide­jűleg az alapilletményt 18 ezerről 20 ezer forintra eme­lik. Az érdekképviseletek tu­domásul vették a kormányzat létszámcsökkentési tervét. A Költségvetési Intézmé­nyek Érdekegyeztető' Taná­csának tegnapi ülésén a kor­mányzat a 10 százalék feletti - létszámleépítések nélküli ­közalkalmazotti keresetnöve­lést elfogadta. Fedezetét a közalkalmazotti illetmény- tábla módosításával, illetve az 1992 előtti munkaviszony be­számításával garantálnák. Az illetménytábla módosí­tásából, az 1992 előtti mun­kaviszony beszámításából, a létszámleépítésekből együtte­sen összeadódik az a 19,5 százalékos keresetemelkedés, amellyel a közalkalmazottak fizetése elérné a versenyszfé­rában dolgozók szintjét. Az Érdekegyeztető Tanács bér- és munkaügyi bizottsá­gának ülésén a kormányzati oldal - megerősítve, hogy át­lagos mértékként a 19,5 szá­zalékot elfogadhatónak tartja - az ajánlandó minimum és maximum értékeknél kész volt elfogadni a szociális partnerek egyezségét. A munkavállalói oldal igé­nyelte, hogy a munkaadók ga­rantálják: hozzájárulnak az áremelések visszafogásához. A Pedagógusok és a Fel­sőoktatási Dolgozók Szak- szervezete bejelentette tegnap, hogy országos sztrájkot hirdet december 15-re, mert nem si­került megállapodni a kor­mánnyal a 25 százalékos bér­emelésről. A Közgyűjteményi és Köz- művelődési Dolgozók Szak- szervezete a december 13-ai ügyvivői tanácsülésen dönt a munkabe szüntetésről. A Vasutasok Szakszerve­zete december 20-án dönt a sztrájk meghirdetéséről. Meg­ítélése szerint ugyanis még van lehetőség a vasutasság egészét pozitívan érintő bér­megállapodásra. Nyugtalanító bérkövetelések Horn: A kormány elmegy a lehetőségek végső határáig Derekasan állta az újságírók ostromát fotó: feb/hajdu András A jövő esztendő talán meghozza a békét a hat parlamenti párt között, hogy jómagam is nyu- godtabban léphessek be az Or­szágházba - fogalmazta meg jövő évi reményeinek egyikét Horn Gyula pártelnök-minisz­terelnök azon a sajtóbeszélgeté­sen, amelyet szerdán tartottak a budapesti Pallas Páholyban. Az előző napi párizsi villámlá­togatás és az Országgyűlés haj­nalig tartó plenáris ülése miatt kissé fáradt kormányfő dereka­san állta az újságírók ostromát. Elmondta, hogy megítélése szerint a 48 százalékos felső kulcsot tartalmazó adótábla parlamenti elfogadását a szo­cialista frakció nagy sikerének tekinti, egyebek közt azért, mert ez egyik alappillére az 1996-os költségvetésnek. A koalíció belső helyzetéről a miniszterelnök óvatos derűlá­tással nyilatkozott. Egészében úgy vélte, hogy a két kor­mányzó párt közötti legutóbbi viták már inkább erősítették, mintsem gyengítették a szocia­listák és a szabaddemokraták közötti koalíciós kapcsolatokat. Nyugtalanítónak minősítette viszont Horn a belpolitikai életnek azt a fejleményét, hogy a versenyszféra és közalkalma­zottak egyes csoportjai újabb és újabb béremelési követelések­kel állnak elő, amelyeket csak a gazdasági stabilizáció rovására lehetne teljesíteni. Kifejtette, hogy ő személy szerint nem tart sztrájkhullámtól. Az egyeztető tárgyalások során a kormány elmegy a lehetőségek végső ha­táráig: mindaddig engedmé­nyeket tesz, amíg azok nem ve­szélyeztetik a stabilizációs fo­lyamatot. A szakszervezetek újabb és újabb követeléseit azonban nem lehet minden esetben ki­elégíteni. Ha jvedig a tárgyalá­sok eljutnak a megengedhető- ség határáig, akkor az esetleges sztrájkokért a felelősség már nem a kabinetet, hanem a másik oldalt terheli. Horn cáfolta a kormányátalakításról szóló kü­lönféle találgatásokat. Hangoz­tatta, hogy szándékai szerint a parlamenti ciklus végéig nem változik a kabinet összetétele. A Ferenczy Europress tudó­sítója azt kérdezte a kormány­főtől, hogy milyen pozitív fej­leményeket vár az 1996-os esz­tendőtől.- Bízom abban, hogy az ál­lamháztartás reformjával, a pri­vatizáció lezárásával és az új alkotmány előkészítésével a po­litikai-gazdasági átmenet leg­nehezebb szakasza befejeződik. Abban is bizakodom, hogy a gazdaság teljesítményének ja­vulásával összhangban folya­matosan át tudjuk alakítani a nyugdíj- és a társadalombiztosí­tási rendszert is. Ha pedig mindez sikerül, talán elvárható, hogy a politika valamennyi sze­replője összefog egymással. Meggyőződésem, hogy ettől mindannyian jobban éreznénk magunkat 1996-ban - hangzott a válasz. Takács Mariann Változik az agrártámogatás A médiatörvény alapján is marad a parlamenti tévéközvetítés Bár az Országgyűlés keddi ülése szerda hajnalig tartott, tegnap reggel kilenckor foly­tatták a munkát. Megkezdték a Büntető törvénykönyv mó­dosítására előterjesztett terve­zet vitáját, és több más napi­rendi pontot is megtárgyaltak. Az MSZP vezérszónoka, dr. Csákabonyi Balázs somogyi országgyűlési képviselő volt a Btk módosításáról szóló vitá­ban. Hangsúlyozta: időszerű­nek tartja a kis terjedelmű de nagy jelentőségű törvényjavas­lat elfogadását. A szocialista képviselőcsoport támogatja az előterjesztés azon bekezdései­nek elhagyását, amelyek meg­határozott esetben kis mérték­ben ugyan, de korlátoznák a gyülekezési jog gyakorlását. A Btk-t érintő javaslat egyébként a köztársasági elnök hivatala által készített terve­zetre épül, és a nemzeti, népi, faji, vallási csoporthoz tartozás miatt elkövetett bűncselekmé­nyek elleni hatékony fellépés érdekében tartalmaz módosítá­sokat, kiegészítéseket. Arra tö­rekszik, hogy az e csoportok el­len irányuló erőszakos cselek­ményeket - a gyűlöletkeltést és mindennemű megkülönbözte­tést - tiltó nemzetközi egyez­mények követelményei hatéko­nyabban beépüljenek a magyar jogrendbe. A rádióról és a televízióról szóló törvény tegnap lezárt álta­lános vitájában felmerült, hogy valóban megszűnnek-e a tör­vény hatálybalépése után a par­lamenti tévéközvetítések? A tanácskozáson válasz hangzott el arra a kérdésre is, hogy eltávolodhat-e a jövő évi agrártámogatás a bankrendszer­től. Aszódi Ilona Katalin (MSZP) azért fordult a földmű­velésügyi tárca képviselőjéhez, mert a gazdálkodók - fedezet híján - nem kapnak hiteleket, s olyan megoldást szorgalmazott, amelynek alkalmazása nem függ a pénzintézetektől. Kis Zoltán államtitkár meg­nyugtatta a kérdezőt: nyitott kapukat dönget. A költségvetés elfogadása után ugyanis olyan rendeleteket adnak ki, amelyek a jövő esztendőtől a vállalkozá­soknak akár 30 százalék erejéig vissza nem térítendő segítséget biztosítanak az eddigi viszony­lag magas kamattámogatás he­lyett. A gyümölcs- és szőlőte­lepítéshez 40 százalék vissza nem térítendő támogatásban kívánják részesíteni a termelő­ket. 1995-ben mintegy 40 mil­liárd forint hitelhez jutottak a termelők előnyös kamattámo­gatással, s még 10 milliárd fo­rint beruházásfejlesztési hitelt is felhasználhattak. (Simonffy) Felháborodás. A Fidesz- Magyar Polgári Párt véle­ménye szerint a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvényjavaslat parlamenti vitája során a kisgazdák is­mét bebizonyították, hogy nem lehet őket a szavahi­hető politikai erők közé so­rolni. Az elnökség ülése utáni tájékoztatón felháborí­tónak mondták a hatpárti konszenzus felrúgását. Jogsértés. Bár törvényben foglalt kötelezettsége lenne, a Magyar Televízió elnöke, illetve a pénzügyminiszter az előírt határidőig nem tá­jékoztatta az adatvédelmi biztost arról: milyen intéz­kedéseket hoztak a több mint félmilliárd forintot fi­zető lottószelvény nyerte­seiről készült tévériport vizsgálata után. Ezt Majté- nyi László, az állampolgári jogok adatvédelmi biztosa közölte szerdán. Nyilatkozat. Az emberi jogok napja - december 10-e - alkalmából mulasztá­sok pótlására szólította fel a kormányt hét, gyakorlati jogvédelemmel foglalkozó civil szervezet. Állásfogla­lásuk szerint hazánkban még mindig fontos jogvédő törvények várnak megalko­tásra, mások - mint például a családokra, a gyermekek jogaira, valamint a kisebb­ségek elleni uszítás tiltására vonatkozók - ugyanakkor hiányosak. Szabálytalanság. Befeje­ződött a szeptemberben tör­tént kettős vadászgép-sze­rencsétlenség vizsgálata. A tragédia legvalószínűbb oka az, hogy a Pápáról felszállt MiG-23-as vadászgép két pilótája súlyosan megsér­tette a repülési szabályokat. Cáfolat. Az IKM közle­ményt adott ki szerdán arról, hogy Dunai Imre, a tárca vezetője nem tulajdonosa, illetve részvény- vagy üzlet­részbirtokosa az Agroinvest Rt.-nek, a Hydea Kft.-nek, illetve az Agroil Kereske­dőház Rt.-nek. Ezzel Kosa Lajos fideszes képviselő keddi állításait cáfolták. Négyes Ikrek. Különleges eseménynél „bábáskodtak” szerda hajnalban Budapes­ten, a II. Számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán. Négyes ikreket segítettek a világra. Az édesanya Klaba- csekné Bencsits Mária és a 940-1190 gramm közötti újszülöttek - Kitti, Ádám, Dénes és Dániel -, akik a terhesség 29. hetében szület­tek, egészségesek. Az új kivitelező kísérletet tett a terület átvételére Tovább épül a tűzoltólaktanya Világbanki hitel az erdőgazdaságnak Erdészfórum Szőcsényben A csődbe került nagyatádi tűzoltólaktanya-építés folyta­tására tettek kísérletet tegnap az érintettek. A helyszínen kiderült, sok a bizonytalan tényező, vannak tisztázatlan jogi kérdések is. Ennek elle­nére a beruházó és a kivite­lező is bízik abban, hogy 1996 október 30-ig végre elkészül az új laktanya. Mint ismeretes a csődbe ju­tott budapesti székhelyű Bio- koop helyett új kivitelezőt ke­resett a tűzoltóság országos pa­rancsnoksága. Zárt pályázatot írtak ki, amelyet az ugyancsak budapesti székhelyű Interbau Kft nyert el. A kivitelezést bo­nyolító Fővárosi Tűzoltóság je­lenlétében tegnap került sor a félbehagyott építkezés területé­nek átadására. Menetközben kiderült, hogy a teljes átvétel­nek vannak akadályai. Például a föld alatt lévő csatornarend­szer nem térképezhető fel, mert a csőgörénynek nevezett vi- deokamara nem ereszthető le a vezetékrendszerbe. A kivitele­zési tervek készítője ugyancsak tegnap jelentette be, hogy rajza­inak használata nem jogszerű az Interbau részéről. Egysze­rűen arról van szó, hogy a ter­vekért nem láttak egy fillért se, noha azt a beruházó kifizette az előző kivitelezőnek, a Bioko- opnak, ő viszont nem adta to­vább a tervezői díjat. A szán­dék, hogy végre felépüljön a régi, veszélyessé váltat felváltó új laktanya, mindenki részéről meg van. Csakhogy a Biokoo- pot követő új kivitelezőt terheli majd a felelősség az épületért. Neki nem mindegy, hogy mi­lyen értéket vesz át és milyen állapotban. Tegnap este végül abban ál­lapodtak meg a felek, hogy ja­nuár negyedikéig az Interbau részéről felmerült kéréseket a tűzoltóság a lehetőség szerint teljesíti. A Biokoop által eddig elvégzett munkákról a felkért igazságügyi műszaki szakértő elkészíti minősítő véleményét, s január ötödikén folytatódhat az építkezés, csak az időjárás közbe ne szóljon. Nagy Jenő Gyógyszerek óvodásoknál Veszélyes gyógyszer került gyerekek kezébe Marcali­ban. Óvónőjük ébersége akadályozta meg a tragédiát. Két levél gyógyszert talált egyik kpzépsőcsoportos kis­lány az óvoda udvarán; s mivel alakja, színe olyan volt, azt hitte, hogy C-vita- min. Megkóstolta a társa is. Erre figyelt föl az óvónő. A két kicsi addig csak egy szemet vett be. 4-5 szem tragédiát okozott volna - ezt megerősítette az orvos is. A Park utcai óvoda dolgozói háromszor találtak gyógy­szert. Németh Gábomé óvodavezető bejelentette ezt a tisztiorvosi szolgálatnál és a rendőrségen is. Tegnap fejeződött be az erdé­szeti szakmunkásképző iskolák részére tartott két napos to­vábbképzés Szőcsénypusztán, ahol az ásotthalmi, a mátrafü- redi és a miskolci társintézmé­nyek pedagógusait voltak a há­zigazdák vendégei. Az iskolatí­pus jövőjét és a felnőttképzés tendenciáit egyaránt megtár­gyaló fórumon az FM, illetve az Agrár Szakoktatói Intézet munkatársai is ott voltak. A 260 tanulót oktató szőcsé- nyi szakiskolát Kiss Vince igazgató mutatta be, majd a „szakma kiváló tanulója” ver­seny szabályzatának módosítá­sával foglalkoztak. A kép­zés-továbbképzés dilemmáit taglaló előadásokhoz szervesen kapcsolódott egy másik prog­ram: a mezőgazdasági gépész szakfelügyelők találkozója. A konzultációra Baranyából, Vasból, Tolnából és a balaton- boglári szakközépiskolából ér­keztek. Ahogy azt Kocsis Béla, szombathelyi vezető szaktaná­csadó megfogalihazta: nem vé­letlen a közös rendezvény, hi­szen az erdészek és a gépészek azonos célért dolgoznak. Az ál­tala képviselt intézményben immár harmadik éve folyik — a barcsihoz hasonló — világ­banki finanszírozású erdőgaz­dasági képzés. A 250 ezer dol­láros program részeként tansze­reket, számítógépparkot és de­monstrációs eszközök sokasá­gát kapta a vasi megyeszékhe­lyen működő iskola. Cs. K. E.

Next

/
Thumbnails
Contents