Somogyi Hírlap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-04 / 284. szám

1995. december 4., hétfő SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Katonák fegyver nélkül? Két ellenzéki párt is foglalko­zott hét végi rendezvényén a délszláv NATO-akcióban ter­vezett magyar részvétellel. A független kisgazdák békés­csabai nagygyűlésén a párt alelnöke, G. Nagyné Maczó Agnes kategorikusan elutasí­tott bármiféle magyar részvé­telt a boszniai békefenntartó akcióban. Kifejtette: pártja e részvétel megakadályozása érdekében kész együttműködni a Ma­gyar Demokrata Fórummal és a Kereszténydemokrata Nép­párttal. A továbbiakban elhatárolta pártját mind a baloldaltól, mind „az úgynevezett keresz­tény elveket valló pártoktól”. Ez utóbbiak célja - mint mondta - annyira különbözik a kisgazdákétól, hogy lehetet­len velük együtt dolgozni. A MIÉP Győrött rendezett tagtoborzó nagygyűlésén Csurka István pártelnök bí­rálta azt a kormányzati szán­dékot, hogy hazánk fegyverte­len műszaki alegységgel venne részt a délszláv béke- fenntartásban.- Elképesztő, hogy magyar életek védelmét idegenekre bízzuk; a katona fegyver nél­kül nem katona - mondta. Azt elfogadhatónak ítélte, hogy magyar alegység köz­reműködjön a békefenntar­tásban, de csak akkor, ha ál­dozatunkért politikai és dip­lomáciai ellenszolgáltatásokat kapunk. Az embargó, a háború és a kőolajvezeték Jön az olaj az Adrián Mintha évekig mi sem történt volna hazánktól délre, ma úgy működik - zavartalanul - az Adria-kőolajvezeték. Nyom­vonala Horvátországon át ve­zet, így a Kis-Jugoszlávia el­leni embargó önmagában nem befolyásolta volna a sorsát.- Nem mondható el ugyanez a háborúról - tudtuk meg Birinyi Györgytől, a Mól Rt. üzletági igazgatójától. A szerbek elfoglalták a terület egy részét, ahol a vezeték át­halad, így négy évig használ­hatatlan volt az Adria, s csak az idén tavasszal kezdődhetett újra a szállítás. A háború előtt bennrekedt mintegy ötven­ezer tonna kőolaj végre meg­érkezett finomítóinkba. Mivel a „főpróba” sikerült, a Mól ismét számolt az Adriával. Háromhajónyi, azaz mintegy háromszázezer tonna, úgyne­vezett könnyű olajat indítot­tak útnak Rijekában, amely­nek nagyobb része már meg is érkezett. Hazánk számára fontos a délről jövő vezeték - mon­dotta a szakember -, mert így kőolajimportunkban nem va­gyunk teljesen kiszolgáltatva az oroszoknak. Persze, nem minden áron használjuk. Olyan típusú nyersanyagot például, amilyet a Barátság vezetéken is megkapunk, nem éri meg máshol vásárolni. A könnyű kőolaj azonban kiváló minőségű, amelynek maga­sabb szállítási költsége is megtérül. (D. G.) Elveszett illúziók Hazánkban a megkérdezettek 51 százaléka a jelenlegi társa­dalmi rendszert rosszabbnak tartja a szocializmusnál, 26 százalékuk véli úgy: a réginél jobb a mostani - foglalta össze kutatási eredményeit Ferge Zsuzsa szociológus. Az ismert társadalomkutató öt ország közvélemény-kutatási tapasz­talatait vizsgálva jutott arra a következtétésre munkatársai­val, hogy csak a csehek és a németek tartják jobbnak az új rendszert, mint a régit, másutt viszont nagy a kiábrándultság. Különösen Magyarországon élik meg rosszul a történteket, mert a változástól itt vártak a legtöbbet, ez az ország készült leginkább annak idején a rend­szerváltásra. A csalódottság fő oka az, hogy a szabadság nagyfokú létbizonytalansággal párosul. Az emberek a szabadságjo­gok közül legfontosabbnak a szabad orvosválasztást tartják, a legkevésbé fontosnak vi­szont a pártok és a pártszerve­ződések szabadságát - derül ki a felmérésből. A megkérdezet­tek 70-80 százaléka véli úgy, hogy túl nagyok a jövedelem- különbségek, s túlságosan el­mélyült az egyenlőtlenség. Ferge szerint a szegények szegényedtek, a gazdagok pe­dig gazdagodtak, vagyis a ke­vesebb jövedelemből a szegé­nyeknek kevesebb, a gazda­goknak pedig több jut. A politikusok népszerűsége az ország nyugati felében Horn Gyula javított Nyugati országrész népszerűség (%> Október változás az előző hónaphoz képest Ország népszerűség <%) Október változás az előző hónaphoz képest Göncz Árpád 76-1 76 3 Kósáné Kovács Magda 64 * 64 * Demszky Gábor 63-4 62-1 Keleti György 63-2 62-1 Kuncze Gábor 61 2 60 3 Pető Iván 55 2 55 4 Gál Zoltán 54 4 52 2 Deutsch Tamás 54 0 ‘ 53 0 Orbán Viktor 54 5 53 4 Nagy Sándor 52 4 53 3 Giczy György 49 0 49 1 Füzessy Tibor 48 2 48 1 Fodor Gábor 47-1 46-1 Torgyán József 47 4 45 2 Maczó Ágnes 47 4 45 3 Szekeres Imre 47 1 46 0 lsépy Tamás 46 0 46 1 Szájer József 45-1 45-1 Csintalan Sándor 45 1 45 0 Szabó Iván 45 2 45 1 Für Lajos 42-1 42-1 Horn Gyula 42 5 42 3 Boross Péter 34 1 35 0 Thürmer Gyula 27 * 27 * Csurka István 26 * 26 * Bokros Lajos ' 22 *az előző felmérésünkben nem szerepelt 0 / 21-2 (Folytatás az L oldalról) A nemrég leköszönt munkaü­gyi miniszter népszerűségi lis­tánkon való debütálása megle­hetősen jól sikerült: 64 pontjá­val rögtön a második helyre ke­rült. Ami a kisgazda vezetők nép­szerűségének e havi emelkedé­sét illeti, Torgyán József és G.Nagyné Maczó Agnes rokon- szenvpontszámai egyaránt 4-4 ponttal növekedtek, s ezzel hellyel előbbre léptek,maguk mögött hagyva a szocialisták közül Szekerest és Csintalant, az ellenzéki vetélytársak sorai közül pedig Szájért és Isépyt. Ami a listánk új szereplőit il­leti, Csurka István és Thürmer Gyula legutoljára ’94 áprilisá­ban szerepeltek kutatásunkban, de „népszerűségük” az azóta el­telt másfél év alatt szinte sem­mit sem változott. Csurka an­nak idején 30 pontot kapott az őt bírálóktól s ezzel már akkor is csak az utolsó előtti helyet tudta kivívni magának. Ehhez képest 26 pontjával jelenleg sem tudott előrébb lépni. A Munkáspárt elnöke, aki annak idején 25 ponttal az utolsó he­lyen végzett, ezúttal 27 pontos A Szabad Demokraták Szövet­sége meghívta szombati kül­döttgyűlésére mind az öt par­lamenti partnerpárt vezető kép­viselőjét, a lehetőséggel azon­ban csak a Magyar Szocialista Párt és a Független. Kisgazda Párt élt. A szocialistákat Vitá­indexével egy hajszálnyival népszerűbb a MIÉP-elnöknél. Bokros Lajos megítélése ­nyi Iván, a kisgazdákat Győri- ványi Sándor alelnök képvi­selte. Vitányi Iván: Jómagam kel­lemes várakozással érkeztem koalíciós partnerünk számveté­sére, s várakozásomban nem is csalódtam. A nekünk szóló kri­akárcsak keleten - az ország nyugati felén sem változott az ősz eleje óta, a válaszadók átla­gosan továbbra is mindössze 22 pontot adtak neki. Az adatfelvétel ideje: 1995 ok­tóber Az adatfelvétel módja: sze­mélyes kérdőíves megkérdezés. A megkérdezettek száma 3000 fő, akik az egész országot képviselik, ebből 984 fő a nyu­gati országrész lakosságát rep­rezentálja. Alapsokaság: 18 éves és idő­sebb állandó nyugat-magyaror­szági lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. Az alapsokaság és a megkér­dezettek összetétele korcsoport, nem és lakóhely típusa szerint megegyezik. A népszerűségi pontszám 0- tól 100-ig terjedhet, ahol a 0 pont nagy ellenszenvet, a 100- as nagy rokonszenvet jelent. A -4 és +4 közötti pontszámkü- lönbségek statisztikailag nem jelentősek. Az azonos pont­számú politikusokat a tized- pontszámoknak megfelelő sor­rendben szerepeltetjük. Ferenczy Europress tikákon nem háborodtam fel. Győriványi Sándor: Egy héttel az MSZP kongresszusa után itt is elhangzott a hiszekegy: „hi­szek a koalícióban, hiszek Bok­ros Lajosban”. Fodor Gábor lemondása tovább' mélyíti az SZDSZ repedéseit. Tavaszvárók. Elhalasz­totta a katonademonstráció megtartását a Honvédszak­szervezet választmánya. A katonák a jövő év tavaszáig várnak arra, hogy a parla­ment milyen módon hagyja jóvá a szolgálati törvényt. Magyar bólint. Várhatóan a koalíciós egyeztető tanács hétfői ülésén születik döntés a művelődési tárca új veze­tőjének személyéről. Ma­gyar Bálint, az SZDSZ je­löltje vállalja a megbízást, s úgy nyilatkozott, hogy há­rom feladatot tart fontosnak: a kultúra ideológiai függet­lenségét, az oktatási és a kulturális intézmények re­formjának felgyorsítását és olyan tudásanyag újraterme­lődését, amely megfelel a XXI. századi polgári Ma­gyarországnak. Javuló mérleg. Az év első 10 hónapjában kivitelünk 10,1 milliárd dollár volt, 19.4 százalékkal több, mint az előző év azonos idősza­kában. A behozatal 12,6 milliárd dollárt tett ki - ez 9.4 százalékkal haladta meg a tavalyi importot. A kiszál­lítások emelkedésében egyebek közt a búza, az elektromos alkatrészek, az alumíniumtermékek és a személygépkocsik exportja játszott meghatározó szere­pet. MagyarSat. Két héten belül kell megtárgyalni a Ma­gyarSat műhold bérleti fel­tételeit a kormány és vállal­kozásra létrehozott ma­gyar-izraeli cég között. A kft. 1998-ban saját műhold Föld körüli pályára bocsátá­sát tervezi, amelynek négy csatornáját venné igénybe a kormány. Egy-egy csatorna éves bérleti díja 2,7 millió dollár lenne, szemben a Duna Tv által használt Eu- telsatra fizetett 4 millió dol­lárral. Százéves asszony. Gyu­lán, az adventista szeretet­otthonban köszöntötték szü­letésnapján a korához ké­pestjó egészségnek örvendő Zsilák Ilonát. Békés megyé­ben ő a nyolcadik, aki év­százados kort ért meg. Pannon Tükör címmel megjelent Zala megye ön­álló kulturális folyóirata. A megyei és hét városi ön- kormányzat támogatásával a Zalai írók Egyesülete adja ki. Életre hívóinak szándéka szerint az új folyóirat Zala megye és a környező határ­menti régiók irodalmi, mű­vészeti és tudományos éle­tének tükre lesz. Nyugati országrész Ország ismertség ismertség (%) (%) Október változás Október változás az előző' az előző hónaphoz hónaphoz képest képest Horn Gyula 97 2 97 2 Göncz Árpád 96 2 97 2 Torgyán József 96 2 97 2 Bokros Lajos 96 2 96 3 Kuncze Gábor 94 1 95 2 Orbán Viktor 93 5 94 4 Fodor Gábor 92 5 91 3 Boross Péter 92 3 93 4 Demszky Gábor 92 7 93 6 Pető Iván 92 3 92 3 Für Lajos 90 4 89 2 Csurka István 89 * 90 * Szabó Iván 87 6 86 4 Nagy Sándor 86 4 87 7 Kósáné Kovács Magda 85 * 85 * Deutsch Tamás 84 2 83 2 Keleti György 82 5 81 1 Maczó Agnes 82 8 83 6 Gál Zoltán 78 8 77 5 Thürmer Gyula 73 * 71 * Csintalan Sándor 70 11 68 7 Szekeres Imre 66 4 67 1 Giczy György 58 11 57 6 Szájer József 52 2 52-2 Füzessy Tibor 48 8 47 3 lsépy Tamás 33 10 34 3 *az előző felmérésünkben nem szerepelt Vendégek a vendéglátókról A koalíciónak fenn kell maradnia Számos hibája és belső vi­tája ellenére sincs ma az or­szágban az MSZP-SZDSZ koalíciónál kormányképe- sebb politikai formáció. Egyebek közt ezt állapította meg az SZDSZ küldöttgyű­lése, amely több mint 600 küldött részvételével szom­baton Budapesten tanácsko­zott a Nemzeti Sportcsar­nokban. Pető Iván pártelnök a két kor­mányzó párt együttműködésé­ről szólva rámutatott, hogy bár az MSZP egy-egy döntés előtt olykor elmulasztja az egyezte­tést az SZDSZ-szel, ez nem lehet oka a szakításnak. A kormány legnagyobb erényeként említette Pető, hogy szembe tudott nézni a gazdaság tényleges helyzeté­vel, s ha késéssel is, de hozzá­kezdett a stabilizációs intéz­kedésekhez. Amikor az SZDSZ minisz­terei és államtitkárai tevé­kenységének méltatására tért át, dörgő taps köszöntötte a hamarosan leköszönő Fodor Gábor kultuszminisztert. Kuncze Gábor koalíciós miniszterelnök-helyettes a ka­binet munkájának gyöngesé- geként szólt a kiszámíthatat­lanságról és a kapkodásról. Bokros Lajos ténykedését azonban igen pozitívan érté­kelte. Mint mondta, jórészt neki köszönhető, hogy sikerült a gazdasági összeomlást elke­rülnünk. Kuncze szerint igen nehéz az SZDSZ-frakció helyzete, mert a népszerűtlen intézkedések megszavazása előtt sokszor az előterjesz­tésbe sem kapnak betekintést. A koalíciónak ennek ellenére fenn kell maradnia. Dörnbach Alajos, az Orszá­gos Tanács elnöke a koalíciós program megvalósuló elemeit vette sorra, majd az OT mun­kacsoportjait minősítette. Az alapszabály módosítá­sának megszavazása után ki­lenc szekcióban folytak a vi­ták. A hozzászólók közül a legnagyobb tapsot a politikai porondról „eltűnt” Tqmás Gáspár Miklós kapta, aki így jellemezte az SZDSZ-t: ez az egyetlen liberális párt Európá­ban, amely megőrizte bázisát, emberarcúságát, és ugyanak­kor kormányon van... (Takács) A sztrájk senkinek sem jó Sztrájkhullám söpört végig a fővárosban. Jóllehet, a mun­kavállalóknak ez az egyetlen lehetőségük érdekeik érvé­nyesítésére, mégis, legyen bármekkora is a tét, a mun­kabeszüntetésnek csak vesz­tesei vannak. A sztrájk senki­nek sem jó... Lélektanát dr. Kemény László politológus, a TÉT társelnöke így jellemzi: egyike az egész társadalom számára legnehe­zebben elviselhető körülmé­nyeknek. Érzékenyen érinti a sztrájkolót és családját, a mun­káltatót, a lakosságot, végső so­ron az egész országot. A munkabeszüntetők megle­hetősen kiszolgáltatott és el­lentmondásos helyzetbe kerül­nek. Egyrészt félnek munkahe­lyük elvesztésétől, másrészt, megtartásáért rákényszerülnek a nyomásgyakorlás eszközére. De nem könnyebb a dolguk a gazdaság szigora és az alkal­mazottak követelései között őr­lődő munkaadóknak sem, hi­szen súlyos anyagi vesztesé­gekkel szembesülnek, ha rövi- debb-hosszabb időre üzemek, ágazatok állnak le. Az országnak sem jó, hiszen a szegény, átalakulóban lévő gazdaság számára súlyos meg­terhelést jelent egy-egy kiter­jedt, általános munkabeszünte­tés. Nem szólva arról a veszély­ről, hogy a konfliktushelyzetet különféle politikai erők bárme­lyik pillanatban megkísérelhe­tik a maguk javára kihasználni. Ha mindenképpen elkerülhe­tetlen a munkabeszüntetés, nem árt néhány szempontot figye­lembe venniük mind a munka- vállalóknak, mind a munkálta­tóknak - emlékeztet Kemény, j A munkavállalóknak gondo­san ügyelniük kell arra, hogy a demonstráció során ne lépjék túl az alkotmányos jogi kerete­ket, hogy a megmozdulás jól szervezett, fegyelmezett le­gyen, ne váljon kezelhetet­lenné! A sztrájkolóknak tisztá­ban kell lenniük azzal, hogy amit tesznek, miért teszik és milyen eredményt várnak tőle. Lényeges, hogy a tiltakozók a tömegkommunikáció révén a társadalommal is elfogadtassák céljaikat. A munkáltatók esetében fon­tos a kompromisszumkészség, és hogy ne élezzék tovább a konfliktusokat. (Újvári)

Next

/
Thumbnails
Contents