Somogyi Hírlap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-04 / 284. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1995. december 4., hétfő Tizenötezren tüntettek vasárnap Zágrábban a daytoni egyezmény ellen. A többségében Bosanski Brodból és Sa- macból származó menekültek azért tiltakoztak, mert a megállapodás szerint a horvátoknak le kell mondaniuk a Száva menti területekről. A transzatlanti együttműködés új programját látta el kézjegyével vasárnap a madridi Moncloa-palotában Bili Clinton amerikai elnök, Felipe González spanyol kormányfő és az Európai Unió Bizottságát vezető, luxemburgi Jacques Santer. A dokumentumhoz kötődő akcióprogram külön szabályozza az Egyesült Államok és az Európai Unió kapcsolatainak fejlesztését. Kész részt venni a London és Dublin által kezdett békefolyamatban a Sinn Fein, az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) politikai szárnya - jelentette ki Garry Adams, a szervezet vezetője. A brit-ír javaslatok értelmében nemzetközi bizottságot hoznának létre a félkatonai szervezetek lefegyverzésére, és ezzel párhuzamosan a konfliktusba keveredett felek tárgyalásainak előkészítésére. Házi őrizetbe helyezték szombaton Bolíviában azt a nyugállományú tábornokot, aki feltárta, hogy hol találhatóak Ernesto Che Guevara forradalmár földi maradványai. Mario Vargas Salinast a szolgálati szabályzat megsértéséért és titkos információk kiszivárogtatásáért vonják felelősségre. A nyugdíjas tábornok novemberben a The New York Timesnak adott nyilatkozatában elárulta, hogy a La Paztól 770 kilométerre délre fekvő Vallegrande repülőterén temették el a délamerikai országban 28 éve meggyilkolt Che Guevarát. Meggyilkoltak egy újságírót vasárnapra virradóra Algír közelében. A Liberté francia nyelvű algériai napilap munkatársát, valamint gépkocsivezetőjét átvágott torokkal találták meg a főváros közelében. A hatóságok feltételezése szerint a merényletet iszlám szélsőségesek követték el. Az idén ő a 21. újságíró, aki politikai gyilkosság áldozata lett Algériában. A francia lottó történelmének legnagyobb nyereményét érte el a hét végén egy északfranciaországi fogadó: a szerencsés nyertes a szombat esti sorsoláson 69 millió frankot (majdnem kétmilliárd forintot) nyert. A lottózó mindösz- sze 32 frankkal játszott, s ráadásul még a számokat sem ő választotta ki, hanem - egy két éve bevezetett lehetőséggel élve - számítógép jelölte ki számára véletlenszerűen. Magyarország elsődleges érdeke a déli határainkon túli béke Közelebb vagyunk a NATO-hoz Egyértelművé vált: az érintett országok megállapodásra jutottak abban, hogy nem beszélnek arról, kit és mikor vesznek föl a NATO- ba. Szakértők szerint hazánk, mint úgynevezett „aktív partner”, tevőlegesen csatlakozva a boszniai békemisszióhoz, jóval közelebb került a NATO-tagsághoz is. Elsődleges érdekünk, hogy béke legyen a déli határainkon túl, és a vérontás megállításával a bennünket ért jelentős gazdasági hátrányok és veszteségek is csökkenjenek, esetleg az újjáépítésben vállalható tevékenységünk révén kiegyenlítődjenek. A Külügyminisztérium illetékesének tájékoztatása szerint Magyarország mostani szerepvállalásával természetesen jelentősen közelebb került a észak-atlanti szövetséghez, azaz a lehetséges NATO-tagsághoz is. Számíthatunk arra, hogy „aktív partnerként” az elsők leszünk a felveendő új országok között. A békepartnerségi program eddigi 22 hónapja alatt hazánk politikailag, katonailag egyaránt bebizonyította alkalmasságát és eltökéltségét, ugyanakkor NATO-körökben is rokonszenv kíséri törekvésünket. A boszniai NATO-misszió menetrendjében fontos szerepe lesz Clinton elnök és az amerikai kongresszus vitájának. Addig a lehetséges menetrend: 14-én a balkáni háború érintettjei ünnepélyesen aláírják a már parafáit békemegállapodást. Ezt az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata, majd az Észak-atlanti Tanács és az amerikai szenátus döntése követi. Aztán jöhetnek a katonák. B. K. Letartóztatták az exelnököt. Rossz idők járnak Dél-Korea egykori államfőire. Ro Te Vu után most Csőn Tu Hvant zárták rács mögé: őt azzal vádolják, hogy szerepet játszott az 1980-as kvangdzsui diáklázadás véres leverésében. fotó: feb/reuter Billiós a hidegháborús számla Amerikának eddig négybillió, azaz négyezermilliárd dollárjába kerültek az atomfegyverek. Ez a háború óta az Egyesült Államok védelmi kiadásainak körülbelül egyharmada. Amikor az ötvenes években meghirdették az atomfegyverprogramokat, abból indultak ki, hogy az új fegyver olcsóbb lesz, mint a hagyományos. A valóságban a fordítottja következett be, mert nem vették számításba a járulékos költségeket. Az összesen több mint hetvenezer atomfegyver előállítása 378 milliárd dollárba került, míg e fegyverek ellenőrzése 1,1 billióba. Az utóbbi kiadások közé tartozik az atomrobbanófejek biztonságát szolgáló személyzet és technika fenntartása, a műholdas felderítés, a korai, atomtámadás elleni .riasztó- rendszerek és az atomfegyverbiztos bunkerek telepítése, ahová támadás esetén vissza lehet húzódni. Reagan elnök „csillagháborús” programjának ára, amelynek keretében atomfegyverrel felszerelt műholdakkal akarta körülvenni Amerikát, 38 milliárd volt. Kétszer annyi, mint a világháborús első atombombaprogram. E fantasztikus összegeket a tudósok csak most vették számba, annak idején se a közvéleményt, se a törvény- hozást nem tájékoztatták róluk. Arról sem, hogy a kiadások még távolról sem értek véget. Az elavult atomfegyverek és -hordozók leszerelése eddig már 15 milliárdba került. Emellett legalább 385 milliárd dollárt igényel majd a sugárszennyezett atomfegyverüzemek szanálása. Kiderült, hogy az atomprogram áldozatai alig kaptak kártérítést. A legalább negyedmillió katona, aki a kísérleteknél sugárfertőzést szenvedett, éppúgy nem látott pénzt, mint a minden védelem nélkül dolgozó uránbányászok. Heltai András Szarajevó a tartós béke kulcskérdése Aggódnak a szerbek A boszniai szerbek arra számítanak, hogy a londoni és a párizsi délszláv konferencián a résztvevők a szarajevói szerbek biztonságát szavatoló nemzetközi garanciákat építenek a békeszerződésbe. Nikola Kolje- vics, a boszniai szerb állam al- elnöke vasárnap a kragujevaci rádiónak adott nyilatkozatában elmondta: a vezető európai államok képviselőivel, valamint az ENSZ különmegbízottjával folytatott tárgyalásokon kiderült, hogy a nemzetközi közösség aggodalommal tekint Boszniára, s elsősorban a szarajevói helyzetet tartja veszélyesnek. Az alelnök hangsúlyozta: elégedettséggel tölti el, hogy a világ országai figyelnek Szarajevóra. Meggyőződése szerint a boszniai főváros státusának megnyugtató rendezése olyan kulcskérdésnek számít, amelynek megoldása nélkül nem alakulhat ki tartós béke Boszniában. A boszniai szerb politikus ismét hangsúlyozta, hogy a daytoni megállapodás teljesítése azt jelentené, hogy mintegy 80-100 ezer szerb kerülne a muzulmán vezetés fennhatósága alá. Koljevics azt is közölte, hogy tudomása szerint a boszniai szerb parlament nem vitatja meg a daytoni egyezményt. A képviselők csak azután ülnek össze, hogy Párizsban az érdekelt felek aláírták a végleges békeszerződést. Az, alelnök bejelentése' arra utal, hogy a paléi parlament továbbra is megosztott a rendezési egyezmény miatt. Német film Hitlerről A diktátor tárgyilagos megvilágításban Az elmúlt ötven évben több mint 120 ezer könyv, írás jelent meg Adolf Hitlerről, de a rettegett diktátort sokoldalúan és tárgyszerűen bemutató tévés összeállítás csak most született. A német közszolgálati állomás, a ZDF készített hatrészes sorozatot „Mérleg Hitlerről” címmel. Szerzője, Guido Knopp történész, aid hat szerzőtársával, ismert tudósokkal, kutatókkal úttörő munkát végzett. Dolgukat megkönnyítette, hogy immár hozzáférhetővé váltak a korábban elzárt amerikai, orosz és kelet-németországi filmarchívumok. A tévésorozat készítői csaknem kétezer embert szólaltattak meg, köztük Hitler áldozatait és egykori híveit is. Két évig dolgoztak, amíg elkészült a film, amelyet vasárnaponként ad a Magyarországon is sok helyütt vehető ZDF. Akik most nem láthatnák, idővel megnézhetik magyarul is: a német tévéállomástól eddig több mint húsz külföldi tévétársaság, köztük az MTV is megvásárolta a produkciót. Ferenczy Europress Szekusok a román rablóbandák mögött Terjed a Garda-terror Ceausescuék rettegett titkos- szolgálatának emberei állnak a Németországban hírhedetté vált román rablóbandák hátterében. Az új maffia fedőszerve a Garda. Egy elfogott román bűnöző koronatanúként tett beismerő vallomást erről a német hatóságoknak. A szervezethez tartozók jelszóval azonosítják egymást. Idegenlégiósokat megszégyenítő, kemény kiképzésben részesülnek a szép számmal jelentkező új felvételisek. A Garda-tagjelöltség erőnléti gyakorlatokkal, közelharctanulással, tájékozódási futással és túlélési tréninggel kezdődik. Ezután célfelderítéssel, objektum- és személymegfigyeléssel, támadási tervek kidolgozásával, a zsákmány elosztásával és elrejtésével folytatódik. A Garda egy-egy csoportjának fél-hárommillió márka értékű zsákmány a tervfeladata, ha teljesíti, akkor tagjait három hónapra kivonják a forgalomból. Olyankor hazautaznak Romániába, ahol környezetük úgy tudja, jól fizetett vendég- munkások a gazdag Nyugaton. A csoportvezetők nem vesznek részt az akciókban, a háttérből irányítják embereiket. Rádióikkal lehallgatják a rendőrségi beszélgetéseket, tudják, merre az egérút, ahol nem futnak a hatóság karjaiba. Módszerük a kíméletlenség és a gyakorlatiasság: nem vesződnek a helyszínen a páncél- szekrények kinyitásával. Egy közeli erdőben, csalitosban törik föl őket. A pénzt átutalással juttatják haza, a zsákmányolt értékeket ugyancsak postai csomagban küldik Romániába - „szeretteiknek”. Vita a Hold állítólagos darabkájáról Ki hozta le az űrkavicsot? Kisebbfajta botrány tört ki New Yorkban egy aukcióra bocsátott tárggyal kapcsolatban. Az 127Ä jelű, árverésre kínált darabról a katalógus azt állította, hogy a Holdról származó sziklatörmelék. A kő állítólag az 1969. évi Apolló-12 holdutazás után került a Földre. Ám az Apolló-12 asztronautája, Alan L. Bean - a negyedik ember, aki a Holdon járt - tiltakozik. „Egyszerűen hazugság. Tőlünk semmilyen minta nem kerülhetett magánforgalomba, mi semmit sem tartottunk meg. Minden, amit lehoztunk, az Egyesült Államok kormányának tulajdona.” Az inkriminált Hold-kavicsot magánszemélyek bocsátották aukcióra, és siettek is a helyreigazítással: „Félreértés történt. A kődarab nem közvetlenül az űrhajósoktól származik, noha valóban, az Apolló-12 hozta a Földre.” Csalásról nem lehet^szó, hiszen az aukció 127A katalógusszámú darabját tudományos igazolás hitelesíti: a kőzet nem földi eredetű, és több mint hatvanmillió éves. De hogyan került magántulajdonba a Hold egy apró darabkája? Az űrkutatási hivatal, a NASA nem hajlandó állást foglalni. A felhajtásnak hála, bizonyára kisebbfajta vagyonért fog elkelni a titokzatos „holdkavics”. Bibliai képregény A világ legnépszerűbb könyve is fölkerült a képregények listájára Nagy-Britanniában. Robert Sutherland kiadótulajdonos a gyerekek körében oly népszerű comics-sorozatok után most feldolgoztatta a Szentírást. „Bibliai történetek” a füzetek címe, amelyek közül az első karácsonyra jelenik meg. Követik majd a többiek, a szokásos, két hónapos időközökben. A kiadó szerint a mű a gyerekek számára érthető módon fogalmazza meg a Szentírásban foglaltakat. „Ez a fajta ismeretterjesztés olyan szülőknek való, akik nem akarnak a kicsinyekkel sűrűn a templomba járni, ám ennek ellenére meg szeretnék ismertetni gyerekeikkel a Bibliát” - hirdeti új sorozatát a londoni könyvkiadó. FEB Sziámi ikrek születtek Izraelben. Az oldaluknál összenőtt kislányok műtétre várnak a Tel-Aviv melletti Beilinson Kórházban. Az orvosok szerint ez a hetedik ilyen ikerpár a világon. fotó: feb/reuter T
