Somogyi Hírlap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-27 / 302. szám
1995. december 27., szerda SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Önkormányzati sakkjátszma A szükség törvényt bont — tartja a szólás. Az állami támogatások megcsappanása 1996- ban minden eddiginél jobban sújtja az önkormányzatokat. A hiány azonban ésszerűbb gazdálkodásra is sarkallja őket. Úgy kell sakkozniuk, hogy a kevesebből is jusson oda, ahol nélkülözhetetlen a támogatás; az oktatásnak és az egészség- ügyi ellátásnak nem szabad sérülni. A szociálpolitika terén már nem ilyen egyértelmű a dolog. Arra ösztönzik az önkormányzatokat, hogy a segélyek osztása helyett munkahelyteremtésre fordítsák a pénzt. Dr. Kovács József taszári polgármester örömmel tenne eleget a kívánalomnak, ha volna annyi tőkéje, amennyi egy ilyen léptékű beruházáshoz szükséges. Abból a pár millióból azonban, amit erre szánhatna, legföljebb egy ócska bodegát nyithatna. Italboltokból pedig van elég Ta- száron is. S bár a polgármester tudja, hogy aránylag kis befektetéssel gyorsan meggazdagodhat az, aki kocsmát épít, mégis ügyel arra, hogy a település képét ne rontsák az alkalmi vállalkozók. Az amerikai katonák jelenlétét követő felbuzdulás ugyanis megindította a vállalkozók rohamát. De csak annak adnak ki engedélyt, aki a minőséget is garantálja. Az önkormányzati apparátus leépítése ugyancsak fölszabadítana némi tőkét — vélik a Belügyminisztériumban. Ám Lő- rínczné Kiss Ilona somogyjádi polgármester szerint: ha már a szociális juttatások, beruházások és fejlesztések terén nem tudnak eleget tenni, legalább a gyors, udvarias és színvonalas ügyintézést szeretnék garantálni. Nagyberkiben a pedagógusokat szidják. Úgy vélik túl sokat túlóráznak, hogy csekély bérüket gyarapítsák. A legtöbb pénzt ugyanis az intézmények fönntartására és ezen belül a bérekre fordítódjék. Az egy gyermekre jutó állami támogatás mértéke pedig nem növekszik. Mi a megoldás? Dr. Kovács József szerint az úgynevezett kedélyjavító dolgokat kell megszüntetni. Azokat a szolgáltatásokat, amelyek nem kötelezők, de nélkülük szegényebbek lesznek a hétköznapok. Várnai Ágnes Emelkedő postai díjak A Magyar Posta Rt. január 1-jé- vel átlagosan 20,3 százalékkal növeli hatósági áras szolgáltatásainak díját. A legnagyobb mértékben - 41,1 százalékkal - a csomag-súlydíjak emelkednek. A különszolgáltatások tarifái átlagosan 20,9 százalékkal, a belföldi levélpostai küldemények dijai 18,5 százalékkal nőnek. A Magyar Posta azért kényszerült nagyobb mértékű áremelésre, mert az 1995. évi 14-14 százalékos tarifa-emelés nem fedezte az infláció mértékét. A jövőben 30 gramm súlyig a szabványlevelek helyi továbbításáért 12 forint helyett 16 forintot, más városba, illetve faluba az ilyen küldeményért 22 forint helyett 24 forintot kell fizetni. A postai különszolgáltatások közül az ajánlott levelek díja 38 forintról 45 forintra, az expressz küldeményeket az eddigi 40 helyett 80 forintért továbbítják. Kettőtől ötig, Kabarécsütörtök, Vasárnapi újság A legfrissebb toplista Huszonnyolc éve - hazánkban elsőként - a Magyar Rádió kezdett közvélemény-kutatásba, s azóta is folyamatosan figyelemmel kísérik műsoraik sikerét, hallgatottságát, népszerűségét. Jelenleg a Gallup Intézet segítségével követik nyomon negyedévenként kétezer ember rádiózási szokásait, s veszik figyelembe a műsorokról kialakított véleményét. A feltett kérdésekre adott válaszokat elemezve a következőképpen fest a legutóbbi, legfrissebb toplista. Az első helyen a Petőfi adón hétfőn délutánonként sugárzott „Kettőtől ötig” című műsor áll. Ezt követi a második helyen leghallgatottabb adás ugyancsak a Petőfi adóról: a „Kabarécsütörtök”. Szorosan követi a Kossuth rádióban sugárzott, nagyon sok hallgatót vonzó Déli Krónika, majd a Petőfin vasárnap hallható „Jó ebédhez szól a nóta”. A hallgatottsági toplista további helyeiről is érdemes szólni. Sorrendben: a „Reggeli krónika”(Kossuth), a „Vasárnapi újság” (Kossuth), a „Nóták” ( Petőfi, szerda), a „Szív küldi” (Petőfi), a „Napközben” (Kossuth), a „Péntektől péntekig” (Petőfi), végül a Kossuthon vasárnaponként jelentkező „Harminc perc alatt a Föld körül" című magazin következik. Németh Zsuzsa Gyermekünnep a Parlamentben Kuncze Gábor, Lakos László még a gyerekekkel is játszott Horn Gyula is ellátogatott a parlamenti karácsonyra FOTÓ: FEB/HAJDU ANDRÁS Felejthetetlen, személyes élményeket adó, és egyúttal jelképes karácsonyi ünnepségnek adott otthont idén az ország háza, a Parlament és a Kossuth Lajos tér, ahol a hazánk valamennyi gyermekének szánt óriásfenyőt felállították és gyönyörűen feldíszítették. Az ünnepség java karácsony első napján, 25-én délelőtt és délután a kupolacsarnokban, valamint az abból nyíló északi és déli társalgóban zajlott. Ide ezerkétszázan kaptak meghívót. Akik ezúttal kívül rekedtek, azok számára a különféle gyermek- és ifjúsági szervezetek 26-án ráadásprogramról gondoskodtak. Az óriásfenyő ágai alatt 2500 ajándékcsomaggal várták a gyerekeket. A parlamenti ünnepségen háromórás műsor szerzett örömet a gyerekhadnak: délelőtt is, délután is rockzenészek, bűvészek, ismert színészek szórakoztatták az egybegyűlteket. Az egyik társalgóban ügyességi, a másikban logikai és stratégiai játékok kínáltak szórakozást. A gyerekek alig tudták eldönteni, hogy a 150 érdekesnél érdekesebb technikai csoda közül melyiket válasszák. A gyereksereget Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, az ünnepség fővédnöke köszöntötte kedves szavakkal, barátsággal. Részt vett a legifjabbak ünnepi vigalmában Horn Gyula miniszterelnök és a kormány több más tagja is. Kuncze Gábor belügyminiszter és Lakos László földművelési miniszter például több asztalnál is odaállt játszani a gyerekekkel. Az ifjú vendégek között az ország valamennyi vidékéről volt itt valaki. Az ötéves Kovács Dániel például Soltról érkezett. Tamóczi Judit a tápió- sági Pap Károly Gimnázium tanulója. Ő így fogalmazta meg azt, amit a kisebbek önfeledt öröme példázott:- Nagy élményt kaptunk ajándékba. Valószínűleg közülünk még senki sem járt ebben a gyönyörű épületben. Jövőre is szívesen eljönnék, de azt hiszem, ide mindig másokat kell meghívni, hogy minél többünknek jusson a feledhetetlen emlékből. K. T. Szerelvények viszik nyáron a személyautókat Vonaton, hajón utazó kamionok Magyarország útjain évente 1,3 millió kamion halad keresztül. Ä közúti fuvarozás nagyméretű, nehéz teherautói és kamionjai erősen rongálják az úttestet és szennyezik a levegőt. E károk ellen minden ország védekezik: magas útadót szed, s igyekszik a közúti szállítást vasútra, hajóra terelni.-Január elejétől új kormány- rendelet szabályozza a kombinált szállítás, illetve a kedvezmények rendjét - mondja Verboczky János, a közlekedési tárca osztályvezetője. - A kamionok vasútra vagy hajóra emeléséhez sajátos átrakók, úgynevezett terminálok szükségesek. Magyarországon Sopronban, Szeged-Do- rozsmán, Szolnokon, Miskolcon, Berettyóújfalun, Debrecenben, Záhonyban és Budapesten működik ilyen, és rövidesen felépül a soroksári terminál is. Aki közútról hajóra kíván átszállni járművével, az ár- tándi, nagylaki, röszkei vagy a tompái határállomáson bejelentkezik, ahol megkapja felszálló kártyáját a hajóra. Ezzel 50 százalékos gépjárműadó-kedvezmény és útvonalengedély-mentesség jár, később pedig nem kell kilépéskor a határon várakoznia.- Milyen kedvezmények ösztönzik a vasúti szállítást?- A kamionok ha a terminálok 70 kilométeres körzetében lépnek be a határon, 100 százalékos gépjárműadó-mentességet kapnak. A 70 kilométeres körzeten kívül lévő határ- állomásokon - ilyen Gyula és Ártánd - a terminálig 50 százalékos kedvezmény jár.-Igénybe vehető a kombinált szállítási mód a személygépkocsik esetében is?- Az előző nyáron Lébényszentmiklósnál már üzembe állítottunk egy szerelvényt, amelyen az átutazó vendégmunkások járműveit szállítottuk határtól határig. A módszer bevált, az országúti rohamot zavar nélkül elviseltük. K. T. Díjátadás. Az idén Koncz Im- rénének, a kecskeméti Móra Ferenc Általános Iskola pedagógusának ítélték oda „Áz év gyermekbarátja” díjat. A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalmának négy évvel ezelőtt alapított elismerésére érdemeseket minden alkalommal a gyerekek javaslatára, pályázat útján választják ki. Áradás. Heves árhullám vonul le a Felső-Tiszán és mellékfolyóin, s áradnak a Körösök is. A meleg idő és az eső ugyanis a vízgyűjtő teljes területén megolvasztotta a havat, és a nagy mennyiségű víz a fagyott talajon gyorsan lefutott a folyókba. Tiszabecsnéí két nap alatt hat és fél métert emelkedett a vízszint, Tivadarnál csaknem tízméteres emelkedést mértek. Az árhullám levonulását lassítja, hogy a megújuló esőzés miatt állandó az utánpótlás. Pénzbúcsúztató. Még néhány nap és végérvényesen elköszönhetünk a régi 1, 2, 5, 10 és 20 forintosoktól. December 31-ével lejár a becserélésük határideje. Ezután sem a Posta, sem a pénzintézetek nem váltja újra ezeket a sokat látott pénzérméket, amelyek cseréje idén júniusban kezdődött, s 1995 végével zárul. Influenza. A vírusminták tenyésztése még tart, s az eredmény legkorábban a hét végére várható. Az ország több városában az ünnepek idején különösen sok munkát adott az influenza az ügyeletes orvosoknak. Somogybán, Hevesben támad leghevesebben, sokakat dönt ágynak a láz, illetve a fej- és végtagfájás. Járványról még nem beszélhetünk, csupán megszaporodó influenzaszerű megbetegedésekről van szó az orvosok szerint. Tetőző árhullám. A Felső- Tiszán és mellékfolyóin december 22-24. között heves árhullám indult el, mert a hirtelen jött meleg idő és az eső megolvasztotta a vízgyűjtő területén a havat és a fagyott talajon a víz gyorsan lefutott a folyókba. Tivadartól Záhonyig harmadfokú készültséget tart indokoltnak a Felső-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, mert a folyó mindenütt kiöntött a hullámtérbe, két-három méteres vízoszlop terheli a gátakat. Új határidő. Január 31-ig meghosszabbították az Első Hazai Lakásalap jegyzési idejét. A Quaestor Csoporthoz tartozó alap 500 millió forintra tervezett tőkéjét már december közepéig túljegyezték, de a december 21-ei lejárat előtt további komoly intézményi befektetők jelezték részvételüket, s ezek befizetései januárban érkeznek meg az alap számlájára. BESZÉLGETŐPARTNERÜNK: AZ ÖRÖK CYRANO Szabó Sándor a színház válságáról Amikor a csöngetésre kinyílik az ajtó, szálegyenes, fess ősz úr áll előttem. Tíz évvel fiatalabb, mint tavaly nyáron, utolsó találkozásunkkor. Árad belőle az életerő. Amikor közlöm vele, hogy istenien néz kiT Szabó Sándor szélesen mosolyog.-Boldog vagyok. A napokban ünnepeltük a féléves házassági évfordulónkat. A környezetem íem tart épeszűnek, hogy ilyet még mertem csinálni. Pedig nem merészség, életszeretet kell mindehhez. Ezért is maradtam életben.- Beteg volt?- Súlyos beteg. Tizenkét hétig voltam kórházban. Nyolc napig kómában. Az orvos nem bízott a felépülésemben. De magamhoz tértem, és lábra álltam. Igaz, egy darabig bottal jártam. A felépülésem óta kicsit másképp látom az életet. Elhidegültünk. Szeretet nélküliek lettünk. Erkölcstelenség, korrupció, a másik eltiprása, legyűrése - ez ma a módi. De már szomorúvá sem tesz.- Másképp kell gondolkodni?- Igen, különben lemarad az ember. Legyőzik. Legyőzik a mi korosztályunkat a szakmában is. A régi és a mostani mentalitás, a színházi élet annyira megváltozott, hogy az én korosztályom már valóban kiöregedettnek tűnik. Holott állítom, hogy az az erő, ami bennünk még van, jó a színpadnak. Több a hitünk, nagyobb az elkötelezettségünk. Á régiekben van karma, ami a mostaniakból hiányzik. A bizonytalanság uralkodott el a magyar színpadon.- Nem gondolja, hogy ennek oka az anyagiak hiánya?- Meglehet. Hiszen a világon minden az anyagiaktól függ! Az újszülöttnek egy arannyal teli bőrtárcával az oldalán kellene világra jönnie. Pénz nélkül nem lehet alkotni, színház sincs tőke nélkül. Tönkremegy. A színészeink kénytelenek hirdetéseket, szinkronokat vállalni. Szerintem ez nem méltó hozzánk és nagyon sokat árt a magyar nyelvnek., De valahogy meg kell élni, ez a nagy kompromisszum. Korunk nem kedvez a művészeteknek sem. Szabó Sándor fotó: feb- Ritkán látjuk mostanában.- Hát igen. Versmondás a televízióban, néha egy-egy szinkron. De színpadra lépni már nem tudok, az esti elfoglaltság fáraszt. Hegedűs Eszter Fo az illem es jo modor Újévi udvariassági szabályok A jókívánságok évadját éljük ezekben a napokban. Kinek és hogyan kívánjunk boldog új évet a közéletben és a magánéletben? - kérdeztük Görög Ibolyát, a Miniszterelnöki Hivatal protokoll főosztályának vezetőjét- A közéletben általában az a jókívánságok hivatalos formája, hogy a cégek, hivatalok, intézmények üdvözlőkártyát küldenek egymásnak. A protokoll szabályai lehetővé teszik, hogy az előre nyomtatott üdvözlet mellé egy-egy osztály, vagy részleg valamennyi munkatársa saját névkártyáját is hozzátegye. Ilyenkor a névkártyát nem kell kézjegyünkkel ellátni. A magánszférában általában olyan képeslapot küldünk ismerőseinknek, amelyre előre rá van nyomtatva a jókívánság. ízlésünktől és a címzettől függ, hogy milyen lapot küldünk, ünnepélyeset avagy vidámat. Bensőségesebbé tehetjük üdvözletünket, ha, ráírjuk a keresztnevét annak, akinek szól, és alá is írjuk a képeslapot. Ami a szóbeli jókívánságokat illeti, erre vonatkozóan nincs olyan szabály, amely előírná, hogy férfi a nőnek, avagy a fiatalabb az idősebnek kívánjon-e előbb B. ú. é. k.-ot. Fontosabb az, hogy a jókívánság őszinte, szívből jövő legyen. U. G.
