Somogyi Hírlap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-20 / 298. szám

1995. december 20., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 A polgármesterek kiállították 1995 bizonyítványát Osztályoz a hivatal Nehéz évet tudhatnak maguk mögött a Kapos menti ön- kormányzatok. Szinte min­denütt elmondták, hogy a szűkös költségvetés épphogy a szinten tartásra volt elég; beruházásokra, felújításokra már nem jutott pénz. Ennek ellenére amikor azt kértük a polgármesterektől, hogy „osztályozzák le” az évet és az önkormányzati munkát. Az előbbi kapta a jobb ér­demjegyet. Baté azon települések egyike, ahol nem sikerült elsőre pol­gármestert választani. A máso­dik fordulóig tartó bizonytalan helyzetben aztán mindenki óva­tos volt a költekezéssel. — így lett előny a sikertelen első fordulóból — mondta Horváth Zoltán polgármester. •— A pénzügyek óvatos kezelé­sével az év végére ötmillió fo­rint tartalékunk maradt, ezt a jövő évben várhatóan a gázbe­ruházásra fogjuk fordítani. Az évet közepesre értékelem, az önkormányzati munkára legfel­jebb jóindulattal adhatok ugyanilyen érdemjegyet. Kővári Ferenc, Gálosfa pol­gármestere úgy véli: az év ele­jén sokkal sötétebbnek látszott a helyzet. — Örülünk annak, hogy nem volt szükség hitel felvételére, fenn tudtuk tartani az intézmé­nyeinket. Nullára futottunk, de túléltük. Most ez a legnagyobb eredmény... Nálam 1995 né­gyes osztályzatot kapna, az ön- kormányzati munkát viszont nem értékelem jobbra közepes­nél. Nagyberki polgármestere, Göndöcs József jóval pesszi­mistábban nyilatkozott. — Annak lehet legfeljebb örülni, hogy az emberek meg tudtak élni valahogy; meg hogy véget ért ez az év — mondta. — Hitelt kellett felvennünk az iskola fenntartására, mivel a társönkormányzatok talán még nehezebb helyzetbe kerültek, mint mi. Végig talpón marad­tunk, de mínuszosan zárjuk az évet. Közepest írnék 1995 és az önkormányzat bizonyítványába is... — A vállalt feladatainkat tel­jesíteni tudtuk; igaz, egyetlen célt tűztünk magunk elé: sike­resen túlélni 1995-öt — mondta Farkas Imre zimányi polgár- mester. — Jelest adnék erre az évre, mert végre ki tudtuk fi­zetni a gázkölcsön utolsó rész­letét, kétmillió forintot, s ezzel egy régóta nyomasztó tehertől szabadultunk meg. Az intéz­ményeink működtetése nem okozott gondot, s nem lyukadt ki a szociális háló sem. A jövő évre pedig 1,5-2 millió forintot tudtunk megtakarítani. Jó lenne, ha ezt minden évben meg tudnánk valósítani, de erre, úgy tűnik, nem sok esély van... Jakab Edit Kedves különc Jutából Hobbija a szép iránti szere­tet; erre nem sajnálja a napi húsz órát. Ötletgazdagon, al­kotóvágytól fűtve él, és ügy érzi, sosem dolgozik. Mert nem lehet munkának nevezni azt, amit élvezettel és odaa­dással végez az ember. Egy kedves különc Jutából: Koszó Andrásnak hívják. — Sok kedvtelése közül me­lyik a kenyéradó? — Filmnyomó vállalkozó va­gyok. Iskoláknak ballagási ta­risznyát, önkormányzatoknak díszzászlókat és pólókra külön­böző feliratokat, képeket készí­tek. Az idén először külföldre is szállítottam. — Honnan az ötlet? — Édesanyám régen ránézett egy ballagási táskára, és azt mondta: ebből fogok megélni. Hímezte, és eladta őket. Közben én elkezdtem a szakirodalmat olvasni, és magamtól tanultam a többit. Jövőre bővítem a vállal­kozást: öntapadók gyártásával is szeretnék foglalkozni. A gépet már megcsináltam hozzá. — A textilnyomás már a má­sodik lépcső. Ki tervezi a min­tákat és a sablonokat? — Többnyire én. Ez a munka csak így lehet teljes, bár ez mind külön szakma. Annak ellenére jól boldogulok, hogy kettes vol­tam rajzból az iskolában. Sőt, a festéket is én állítom elő, mert minden anyagra másféle kell. Arról nem is beszélve, hogy így egytizedébe kerül nekem, mintha venném. —A többi hobbijára mikor jut idő? — Vitorlázórepülő-oktató vagyok; 20 éve repülök, és 6 éve tanítom. Mostanában azonban keveset tudtam ezzel foglal­kozni, mert lekötött a vállalko­zás. A kertépítés állandó része az életemnek: ez az egy óra pi­henésként is felfogható. Most filmnyomó-üzemcsarnokot épí­tek az udvarban, jó lesz a fiam­nak. Éjszaka olvasók: fizikát, matematikát és filozófiát. A nap minden percét kihasználom. Mégis sokszor úgy érzem, hogy nem elég nekem egy élet... (Boldizsár) A borjúszoptató sem hiányzik a pulai házimúzeumból Szentkép az istállóban Több, mint százdarabos a kapospulai Visnyei József gyűjteménye. A fiatalember néhány éve kezdte el a régi mezőgazdasági eszközök gyűjtését. A takaros porta egykori istál­lóját rendezték be a paraszti életben használatos tárgyak­kal. A hófehér falon gereblye, sütőlapát, mángorló lóg, de régi hurkatöltő, borjúszop­tató, gereben és járom is ta­lálható itt. Meg sokféle teknői Olyanok, amelyekben mos­tak, babot tartottak hajdanán vagy éppen egy-egy disznó­öléskor tett jó szolgálatot. Kétféle kukoricakobzó, ubor- kagyalu, s ki tudja még mi minden kapott otthont Vis- nyeiéknél. Visnyei József azt tervezi, hogy folyamatosan bővíti majd a gyűjteményét, amely­nek a saját „készlet” volt az alapja. Ézenkívül sok min­dent kapott, cserélt, talált vagy vásárplt. Régi szódásüvegek sora­koznak a kivénhedt varrógép mellett, köcsögök tucatjaival incselkedik a szem. Van rokka, szakajtó is, és néhány gyékényszék. A kis múzeum legnagyobb becsben tartott darabjai a régi szentképek és a házi oltárról származó szen­tek szobrai. A gyűjtemény gazdája kesztyűszabászként végzett, de volt targoncavezető is. Je­lenleg a dombóvári csavar­ni gyűjtemény egy részlete boltban eladó. A régi tárgyak gyűjtése a hobbija. Közöttük érzi legjobban magát, s büszke a régi istálló féltett kincseire. Ő maga teszi rendbe őket, FOTÓ: KIRÁLY J. BÉLA és csinál helyet az újabb szer­zeményeknek. Még az édes­anyja sem igen nyúlhat hoz­zájuk, pedig szívesen meg­tisztogatná valamennyit. (Lőrincz) A nadrágszíj húzását ígérte a kadarkúti polgármester Veszélyes takarékosság Az áldozatvállalás jegyében telt el ez az év Kadarkúton. Több megszorító intézkedést hozott az önkormányzat, egy konkrét cél érdekében. A gáz bevezetése miatt volt szükség egész évben a spórolásra. Mindez azon a falugyűlésen hangzott el, amelyet hétfőn tar­tottak Kadarkúton. Itt Verkman József polgármester tételesen elszámolt az eltelt évről, illetve röviden kifejtette, hogy mi vár­ható a faluban 1996-ban. A polgármester is elismerte, hogy hosszú távon ez a takaré­kosság veszélyes, és visszahat a falu fejlődésére. Viszont az idei megtakarítás 8-millió fo­rint. Ezzel, valamint a remélt hitellel összesen 40 millió fo­rintot tudnak majd a gázberu­házásra fordítani. Elmondta, hogy idén csak a szinten tar­tásra tudtak elegendő pénzt adni az intézményeknek. Hogy ennek ellenére az iskola tovább fejlődött és jól működik, az a pedagógusoknak köszönhető, akiknek több pályázatot is sike­rült megnyerniük. Az önkormányzat eladott néhány ingatlant, így a vágóhi­dat, valamint egy másik épüle­tet is, amelyben ruhaüzem kezdte meg működését. Az el­adásokból befolyt pénzt szintén a gázra tették félre. Elmondták azt is, jövőre új adót vetnek ki: az iparűzési adót, ez azonban nem sújtja jelentősen a kisvál­lalkozókat. Pályázatot nyert az önkor­mányzat a Vótapuszta és Bá­nya közötti összekötőút kiépí­tésére. A beruházás teljes költ­ségének — 37 millió forintnak - a 70 százalékát nyerték el. A következő lépés az lesz, hogy az utat továbbépítik a hencsei golfpályáig. Az egész évi nadrágszíj hú­zás éreztette a hatását: néhány ingerült felszólalás követte egymást, azonban a többség el­fogadta, hogy áldozatot kellett és kell még egy ideig hoznia. A gázzal kapcsolatos aggo­dalmakra válaszul elhangzott, hogy bár a testület nem a tartá­lyos gáz mellett tette le voksát, ennek ellenére nem gátolja, hogy azok a családok, akik tar­tályos gázt akarnak, a saját használatukra kiépíttessék azt. N. L. A jövő esztendőről Kaposgyarmaton Közmeghallgatást tartottak Ka­posgyarmaton, ahol Balogh Jó- zsefné polgármester számolt be az önkormányzat pénzügyi helyzetéről, valamint arról, hogy mit valósítottak meg és mit terveznek. Elhangzott: az iskola tetőszerkezetének rendbe tételére a jövő évben lesz mód­juk, de csak társadalmi munká­ban. Egyebek között szó esett arról is: az önkormányzat meg­vásárolja a falu egyetlen bolt­ját, amit az áfész működtetett. Kétmillió forint a kutasi utcára Kétmillió forintjába került a ku­tasi önkormányzatnak a cigá­nyok lakta Jókai utca szilárd burkolatának az elkészítése. Ezzel végre minden utca szi­lárd burkolatú lett Kutason. Hatvanöt forintos jákói ivóvíz A legutóbbi testületi ülésen úgy döntöttek a jákói képviselők, hogy a lakosságnak 65, a közü- leteknek 113 forintot kell fizet­niük a vízért. A gépjárműadó minimális tétele jövőre 400 forint lesz száz kilogrammon­ként. Helyi adót nem emelnek. Somogyaszalói est az időseknek Fajcsi János polgármester kö­szöntötte az antalmajori és a somogyaszalói időseket. Két­százötven idős embert vendé­gelt meg vacsorával az önkor­mányzat. Az antalmajoriak és a somogyaszalóiak 1000 forintot kaptak karácsonyi ajándékként. A faluban egyébként a mikulás is házhoz ment: az önkormány­zat százöt kisgyereknek a cso­magjáról gondoskodott. Karácsonyi koncert Taszáron A taszári katolikus templomban mutatkozik be a kaposvári ze­nekedvelők kórusa. A ma este hatkor kezdődő koncerten ün­nepi összeállítással lép fel az énekkar, amelyet dr. Kere- kesné Pytel Anna vezényel. Rinyakovácsi fiatalok is járnak a misére Magtárból imaház Isten házának nem árt, hogy valamikor szüretelőkádak raktározására használták. A rinyakovácsi imaház sem ke­vesebb más települések pom­pás templomainál. Tulajdonosai önzetlenül ajánlották fel az épületet a köznek. Amíg nem volt a fa­lunak imaháza, Csökölybe jártak misére a katolikus val­lásé rinyakovácsiak. Persze szerették volna, ha nem a szomszéd faluban kell tisztel­niük az istent. — Többen is ajánlottak he­lyiséget imaháznak, de az egyik hely kicsi volt, alig fér­tünk el benne, a másiknál más volt a probléma. Szóval egyik sem volt jó — mondta Csikós Józsefné, az adományozó fe­lesége. — Ötvenhatban aztán odaadta a férjem a falunak ezt az épületet: az egykori mag­tárt. Ez végre minden szem­pontból megfelelt. Nem örökbe adtuk, csak amíg az egyháznak szüksége lesz rá. Ennél jobb célra úgysem használhattuk volna. Azóta az épület betöltötte a 150. évét is, Csikósné pedig — aki rendben tartja a mai napig — a hetvenhatot. Férje, az adományozó húsz éve meghalt. Az imaház azonban él: ti­zennyolc-húszán jönnek ide minden szentmisére, és egyre több a fiatal is közöttük. Nagy László Harangláb is áll a bejáratnál FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Ajándékcsomag is lesz a fa alatt Memyei öregek mosolya Több somogyi településen kö­szöntik karácsony előtt az idős embereket. Legtöbb helyen a település lakóinak egyharmada ebbe a korosztályba tartozik. Sokan élnek már egyedül, rok­kantán magatehetetlenül. Ha az önkormányzatok nem segí­tenének, végleg magukra ma­radnának. Mernyén jól sáfárkodott a szociális bizottság az ez évi, segélyekre szánt pénzzel. A pótelőirányzattal együtt há­rommillió forintot különített el segélyekre az öszesen mintegy hétmillió forint, szociális célra felhasználható pénzből. A kis­iskolások tankönyveire to­vábbi 200 ezer forintot fizettek ki. Futotta továbbá az öregek napjának megrendezésére is. A jó hangulatú rendezvényen 150 idős embert üdvözölt Fo- garasi László polgármester és Ifi Géza plébános. Az általános iskola diákjai verssel örven­deztették meg őket. A virsli, a sajt és a kalács mellé üdítő és sör is került az ünnepi asztalra. A szerény uzsonnát köve­tően 500 forint értékű aján­dékcsomagot vettek át a men­nyei idősek. A praktikus hol­mikat tartalmazó szatyrot va­lamennyi — összesen 320 — memyei öreghez eljuttatták. Egy héttel korábban, a telepü­léshez csatolt Mernyeszent- miklóson 45 idős ember örült az ajándéknak. A somogyi településen utol­jára öt éve volt ilyen rendez­vény. (Várnai)

Next

/
Thumbnails
Contents