Somogyi Hírlap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-15 / 294. szám
14 SOMOGYI HÍRLAP SZÍNES VILÁG 1995. december 15., péntek Picasso és a múzeum John Glendevon fel van háborodva - és vannak, akik osztják a véleményét. A 83 esztendős brit üzletember és politikus két évtizeden keresztül államtitkári és miniszteri posztokat töltött be különböző kormányokban, érdemeiért bárói rangot kapott, majd a nagy gyógyszerkonszern, a Ciba-Geigy igazgató tanácsának élén állott. Most az ellen tiltakozik, hogy a szigetország több állami kézben levő múzeuma és képtára csaknem hétszáz millió forintnak megfelelő összeget költhet Picasso művek vásárlására. A báró véleményének alátámasztására közzé tett egy eddig a nyilvánosság által nem ismert beszélgetést Picassoval, amelynek során az akkor 70 éves festő - idézzük - „megsemmisítő kritikát” gyakorolt saját életművével kapcsolatosan. Olyasmit mondott volna, hogy jóllehet fájdalmas erről szólni, de képei „elképesztő ostobaságokat” tartalmaznak. „Az emberek minél kevésbé értik meg azt, amit alkottam, annál jobban csodálnak. S annál többet fizetnek érte” - jelentette volna ki az idősödő mester. Tehát bűn óriási összegeket fizetni azért, mert egy „sarlatán” orránál fogva vezette kortársait - így a dühös Glendevon. A szakemberek zömmel persze ezúttal is Picasso védelmére keltek. A londoni egyetemen művészettörténetet oktató David Lomas szerint Picasso például kényelmetlenül feszengett művei „kapitalista árai” hallatán; ezért élvezettel pocskondiázta önmagát, különösen akkor, ha mások ellentmondtak ennek az értékelésnek. Simon Wilson, a Tate-Galery igazgatója egy másik Picasso idézettel felelt: „Akárcsak Michelangelo, én is tudtam már festeni 16 esztendős koromban. De további hatvan esztendő kellett ahhoz, hogy úgy firkáljak akár egy kisgyermek.” Ferenczy Europress Földrengés New Yorkban Az USA-ban legközelebb bekövetkező földrengés nem San Franciscót, hanem New Yorkot fenyegeti - vélekedett a New York Magazine című folyóirat. A múltban két földrengés rázta meg a várost. A második rengés 111 évvel ezelőtt pusztított, amiből arra lehet következtetni, hogy 50 éven belül várható a következő földrengés. Vegeta, a titkolt íz A Podravka élelmiszeripari birodalma szobányi maketten A Vegeta sokáig olyasmi volt, mint a nejlonharisnya, az orkánkabát, a rágógumi vagy a Coca-cola. Húszharminc évvel ezelőtt ha valaki a jugoszláv tengerpartra ment nyaralni, a szomszédok, barátok, rokonok megbízásából Vegetát mindenképpen hoznia kellett magával. Olyan fűszerkeverékről van szó, amilyenhez hasonlót máig nem tudtak csinálni. A Vegeta világmárka és mára fogalom lett. Kevesen tudják, hogy Kaposvár legújabb testvérvárosában, Kaproncán készítik már harmincnyolc esztendeje. A Podravka Horvátország legnagyobb élelmiszeripari birodalma a maga 11 telephelyével. 1947-ben a mai központi üzem helyén még csak egy lekvárfőző műhely állt. Ma levesporokat, gyógyszereket, kozmetikumokat, égetett szeszesitalokat és söröket egyaránt készítenek. Petar Senjan, a Podravka humán- menedzsere büszkén állítja, hogy ők voltak a háború hátországa, hiszen termelésük jelentős része a frontra került, ugyanakkor negyvenmillió márka humanitárius segélyt is adtak a rászorulóknak. A háborús rokkantak, az áldozatok hozzátartozói előnyt élveztek a konszern privatizációja során is. Ha nem kerülne szóba a háború, akkor is szembesülnie kell a látogatónak az elmúlt évek történéseivel, mert a Podravka fogadőcsarnokában relikviákat állítottak ki. A tárgyalótermekben már békésebb képek fogadnak. A főszereplő mindenhol a kakas, Podravina jelképe. A legenda szerint, amikor a törökök megostromolták Gyurgyevác várát, arra törekedtek, hogy kiéheztessék a védőket. Ők az utolsó kakasukat az egyik ágyúba töltötték, s az ostromlók közé lőtték. A törökök pedig, mert úgy gondolták, hogy aki kakassal lövöldözhet, van elegendő tartaléka, és elvonultak a vár alól. Azóta Podravina jelképe a kakas, s az lett a Podravká- nál is. A konszern igazi szerencséjét Zata Bartl vegyészmérnöknek, a kutatólaboratórium vezetőjének köszönheti. Ő találta fel 1957-ben a Vegetát. Ma öt kontinens harminc országába szállítanak ebből az — összetevőit hétpecsétes titokként őrzött — fűszerkeverékből. Hogy világsikerről van szó, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy negyven olyan per zajlik a nagyvilágban, amelyet a hamisítók ellen kezdeményeztek. A Vegetának volt egy nagy tanulsága: érdemes időt és energiát fordítani a kutatásra. A Podravkának a külföldi képviseletekkel együtt 9500 alkalmazottja van; öten a tudoniá- nyok doktorai, hatvanan kandidátusok és hatszázan rendelkeznek egyetemi végzettséggel. Ennek is köszönhető, hogy mindig meg tudnak jelenni egy-egy új termékkel. Amikor Belupo márkájú gyógyszert vagy Danica konzervet, netán Segestica konyakot tartunk a kezünkben, nem árt tudni, hogy ezek mind a Podravka termékei. A cég tovább teijeszkedik: Mohácson épít csomagolóüzemet, éppen a Vegetához, amelyből naponta 150-200 tonnát gyárt. Ha egy kicsit később születik meg a döntés vagy korábban úják alá a testvérvárosi megállapodást, akár Kaposvárra is kerülhetett volna ez az üzem. Az azonban bizonyos, hogy az együttműködés még sok meglepetést tartogathat. Nagy Jenő Öregedő rockerek milliói Negyvenes-ötvenes éveire érik be a rocker igazán, legalábbis akkor, ha az érés folyamatának jellemzője a bankszámla mindenkori állapota. Márpedig a Londonban tegnap közzétett - ezúttal jövedelmi - toplista első tíz helyezettjének átlagos életkora valahol a negyedik évtized közepén mozog. A sort a 44 éves Phil Collins vezeti. Mégpedig jókora előnnyel: idei 24 millió fontos hozama éppen a kétszerese a második helyen szerénykedő, , Elton John 1995-ös bevételének. Az élmezőnyben végeztek az idén a Pink Floyd és a Genesis frontemberei is, 3-5 millió font közötti jövedelmekkel. Az irigység színei Ne irigyeljük, akit irigy lünk... Nem biztos, hogy van miért Olykor a negatív érzésnek is megvannak a jó oldalai és következményei. Valószínűleg sokan ismerik a következő helyzetet: a szomszédnak már megint vadonatúj, méregdrága autója van. Vajon miből engedheti meg magának? Hiszen folyton panaszkodik, hogy alig keres... Vagy a következőt: Éva már megint fogyókúrázik, hogy jól mutasson parányi fürdőruhában. Pedig már olyan lapos, mint a vasalódeszka... Hallhatunk bőven hasonló, irigységtől áthatott mondatokat, különösen manapság, amikor egyesek úgy jutnak busás haszonhoz, hogy nem dolgozzák agyon magukat, mint, mondjuk, mi. Mi, akik ezért gyakran áldozatnak érezzük magunkat. A pszichológusok szerint pedig az irigység pozitív energiákat is felszabadíthat. Egy német kutató, Dieter Frey, aki évek óta az irigységgel foglalkozik, állítja: ezt az érzést aligha ismeri be valaki önmagáról. De a pszichológus-professzor szerint az irigység nem föltétlenül rossz érzés. Ellenkezőleg: ugródeszkául szolgálhat a sikerhez. Frey szerint van fekete és fehér irigység. A fekete romboló érzelmeket jelent. Az ilyen irigy ember mindig úgy érzi, háttérbe szorítják, és nem hiszi el, hogy mások tisztességesen jutottak a csúcsra. A „fehér irigység” viszont inkább csodálatot jelent, és hajtómotorként működik: aktivitásra sarkall, kreativitásra ösztönöz. Például Dustin Hoffmann ismeri ezt az érzést. Egy inteijú- ban állította: „Ha nem irigyeltem volna a hollywoodi sztárokat, soha nem értem volna el ilyen sikereket.” Szerencsére átváltozhatunk „feketéből fehérré”, csak meg kell próbálni a másik bőrébe bújni. „Ha sikerül, akkor azonnal látjuk, hogy az irigyelt személynek nagy árat kellett fizetnie, meg kellett dolgoznia a boldogságért vagy a sikerért” - állítja Dieter Frey. Ha beszélgetni kezdünk az irigyelt emberrel, hamarosan megtudhatjuk, hogy nemcsak több pénzt szerzett, hanem sokkal nagyobb stresszt élt át, rengeteg áldozatot hozott. És már nem is irigyeljük őt annyira... S vigyázat: aki mindig másokkal hasonlítja össze magát, s nem önmagához, a saját képességeihez és céljaihoz méri a teljesítményét, az örökké irigyen figyel mindenkit. Dieter Frey professzor kialakított egy gyógymódot: írjuk föl egyszer minden előnyünket! Mit tudunk különösen jól? Biztosan rengeteg jó tulajdonság gyűlik össze. Próbáljuk utána összeállítani azt is, amiben gyengék vagyunk. Felyetén-fe- héren kiderül, mire lehetünk büszkék. Ez a módszer segít abban, hogy határozottabbak, magabiztosabbak legyünk. Az irigy emberek kevéssé bíznak önmagukban, a saját képességeikben, s ennek a gyökerei gyakran a gyerekkorba nyúlnak vissza. Ha a szülők folyton más gyerekekkel hasonlítják össze csemetéjüket, akkor értelmetlen konkurenciaharcra kényszerítik őt, miközben a kicsi félni kezd a kudarctól, attól, hogy ismét csődöt mond, s a barátnőjét állítják elé példaképnek. Ebből lesz később a „fekete irigység”, amely megmérgezi a mindennapjainkat, bosszússá, agresszívvá és beteggé tesz: migrént, magas vérnyomást, gyomor-panaszokat okoz. „Ezzel szemben a fehér irigység adrenalint szabadít fel, energiát ad” - állítja Frey professzor. Próbáljunk hinni neki. Ferenczy Europress Kik javítottak bele a Függetlenségi Nyilatkozatba? Jefferson csak a negyedét Thomas Jefferson, az Egyesült Államok harmadik elnöke volt a tankönyvek szerint a híres Függetlenségi Nyilatkozat szerzője - ám a jelek szerint távolról sem egyedül. A híres tudós szövegébe nem is egy „társszerző” javított bele, Jefferson nem csekély felháborodására. Érről tanúskodik a washingtoni Kongresszusi Könyvtár kiállítása, amelyen a második világháború óta először tették ki közszemlére a Függetlenségi Nyilatkozat eredeti, Jefferson által 1776 júniusában fogalmazott tervezetét. Mint kitűnik, a szöveget a felszabaduló brit gyarmatok parlamentje átdolgozta, mielőtt azt július 4-én (az ország későbbi nemzeti ünnepén) elfogadták. A szöveg tanúsága szerint csak a végül elfogadott szöveg negyede származik Jefferson tollából, a kongresszus nem kevesebb, mint 86 javítást eszközölt, amelyeket többek között Benjámin Franklin és John Adams, az Államok második elnöke javasolt. Sok volt a stilizálás, de voltak igencsak érdemi módosítások is: így például - a szerző tiltakozása ellenére - könyörtelenül kihúzták azt a mondatot, amelyben Jefferson bírálta a rabszolgatartást. Ferenczy Europress A világ legnagyobb cirkálója a 14 emeletes, Sun Princess Floridába érkezett. A 300 millió dolláros úszó csoda a Karib-tengeren áll szolgálatba fotó: feb-reuters A trónörökös most a házvezetőnőre haragszik Károly herceg horkol Hol van már a klasszikus angol regényekben megörökített főúri személyzet, amely néma, mint a sír? Ä hiányt a királyi család is tapasztalhatja, miután új fejezethez érkezett Károly herceg és korábbi házvezetőnőjének, Wendy Berry-nek a csatározása. A négygyermekes, immár idősebb hölgy, nyolc esztendős keresztül volt a trónörökös kedvenc tartózkodási helyének, a highgrove-i udvarháznak a „parancsnoka”, s miután két éve, finoman fogalmazva, nem teljesen önkéntesen megvált állásától, kipakolt s megírta emlékiratait. „A házvezetőnő naplója - Károly és Diana a szétválás előtt” című könyv azonban nem jelenhetett meg Nagy-Britanniában, miután a bíróság helyt adott a trónörököst képviselő, patinás ügyvédi iroda érvelésének. A Farrer and Co. arra hivatkozott, hogy Berry asszony, akárcsak a királyi család más alkalmazottja, munkába állása idején aláírta azt a kötelezvényt, hogy életet végéig hallgatni fog a „belső ügyekről”. Erre Amerikában jelentette meg a kötetet. A legnagyobb újdonság, amely sehol másutt nem volt eddig olvasható, hogy a trónörökös horkol. Károlyt úgy felháborította ennek a közzététele, s éppen Berry asszony által, hogy ügyvédei most azért fordultak a bírósághoz; hogy tiltsák le az exházvezetőnőnek kiutalt külföldi honoráriumokat. Bruce Springsteen élőben is bemutatta új albumának anyagát a washingtoni Constitution Hallban fotó: feb-reuters
