Somogyi Hírlap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-15 / 294. szám

1995. december 15., péntek SOMOGYI HÍRLAP GAZDASÁG 7 Kaposvári diákok az osztrák üzemekben Osztrák és német üzemek­ben töltötte gyakorlata egy részét néhány technikus-ta­nuló a kaposvári élelmiszer- ipari szakközépiskolából. Miklós Judit, Nagy Judit és Pöttendi Gábor sütőipari üzemeket, cukorgyárakat és húsüzemeket járt végig Le- opolsdorfban, Tullnban, Villachban és Grazban. — Megnéztük, milyen is az a piacgazdaság, amire nekünk föl kell készülnünk — moso­lyogtak és hozzátették: tetszett amit láttak. — Leginkább azért tetszett, mert a gyárakban, üzemekben, egészen a legkisebb vállalko­zásokig mindenütt megbecsü­lik a szakembert — mondja Nagy Judit, aki cukorgyártást tanul. — Itthon nem tartják ennyire fontosnak a szakértel­met. Aztán azért is tetszett, mert egészen más a dolgozók hozzáállása. Úgy tűnt, érde­keltté vannak téve a minőségi munkában. A kinti technológiák termé­szetesen jóval fejlettebbek, mint idehaza: tisztább és jobb minőségű cukorlevet kapnak, amit sokkal könnyebb feldol­gozni. Légkondicionált üze­mekben számítógépekkel dol­goznak, és egy kaposvárihoz hasonló nagyságú cukorgyár­nak napi 10 ezer tonna a terme­lése. A kaposvárinak 4500 tonna. — Leginkább azon csodál­koztam, hogy milyen rendkí­vüli a tisztaság az üzemeikben — folytatja a húsfeldolgozást tanuló Pöttendi Gábor. — Ma­gas higiénés szinten dolgoz­nak, jobban ügyelnek a kör­nyezetvédelemre, mint mife­lénk. Nagyon jó a munkaszer­vezésük; nem három, hanem négy műszakban dolgoznak, és az, hogy áru csomagolásán fel­tüntetik a levágott állat korát és a termelő nevét is. — Az osztrák és német ke­nyérgyárak, pékségek mellett mindig ott van az üzlet is: a cukrászda, a kenyérbolt — magyarázza a sütőipari szakot végző Miklós Judit. — A ha­gyományokra építenek, a ve­vőkör megtartása a cél. Mindig friss az árujuk, mert naponta többször sütnek. A szállítást szinte mindenütt saját szállító­ikkal végzik. A szakma elis­mertségéről csak annyit: Vil­lachban az önkormányzat osz­lopos tagja a pék. Azt is elmondták az iskolá­sok, hogy nagyon sok kint dol­gozó magyar szakemberrel ta­lálkoztak az út során. Köztük sokan a kaposvári élelmiszer- ipari egykori növendékei vol­tak. — Az a tapasztalat, hogy a magyar szakembereknek egy­általán nem kell szégyenkez­niük külföldön. Meg vannak elégedve a magyarok munká­jával. Felkészültnek tartják a magyar szakembereket. Ben­nünket látatlanban meghívtak dolgozni. A kérdésre — elképzelhető- e, hogy kint vállalnak munkát — mind a hárman igennel fe­leltek. — Ez kiút lehet, ha eset­leg itthon nem tudunk a szak­mánkban elhelyezkedni. Itthon a három ágazat közül a legtöbb lehetőség a sütőiparban van — mondta Miklós Judit. — Azonban még az sem az igazi. A sok hazai kisüzem inkább a szakmunkásokat foglalkoz­tatja, nem pedig a technikuso­kat. Azt már dr. Szatmáriné Gál Márta felkészítő tanártól tudom, hogy az utazás a gyere­keknek mindössze ötezer fo­rintjába került, mivel három pályázatot is sikerült megnyer­niük és abból finanszírozhatták a költségek jó részét. — Segít­séget kaptunk a kaposvári ön- kormányzattól, és iskolánk egykori diákjától, aki Graz legnagyobb húsüzemének al­igazgatója, és a Kaposcukor Rt is támogatta a kiutazást. Nagy László Segítség a Vajdaságba Teherautónyi ruhát adtak át tegnap Balatonszentgyögy képviselői Bacskulin István magyarkanizsai polgármes­ternek. Lakossági kezdemé­nyezésre gyűjtötték a vajda­sági magyaroknak, a Vörös- kereszt aktivistáinak közre­működésével. A 13 település közigazgatási és önkormány­zati központjaként működő Magyarkanizsa építőiparát a háború és az embargó teljesen tönkretette. Az újjáépítésben a balatoni télepülés közremű­ködésére is számítanak. x A vajdasági vendégekkel macedón üzletemberek is ér­keztek tegnap Szentgyörgyre: a Skopje melletti Stipből ide látogató mezőgazdászok a tu­risztikai és gazdasági kapcso­latokról tárgyaltak a környék vállalkozóival. (Csíky) Az Agrárkamara szerint folytatódik a keleti régiók leszakadása Fukaron mért támogatás A Magyar Agrárkamara értékelte a mezőgazdaság helyzetét, az ágazat idei eredményeit. A tapasztalatokat Csikai Miklós el­nök úgy összegezte, hogy túlságosan derűlátók az olyan kije­lentések, miszerint az agrárgazdaság túl van a válságon, és már elindult a felemelkedés útján. Az összképet vizsgálva nem le­het ugyanis figyelmen kívül hagyni, hogy folytatódott az or­szág keleti régiójának, főként a hosszú évek óta aszály sújtotta Alföld térségének gyors ütemű leszakadása - mondja a kamara vezetője. - A termelők évről évre súlyos adósságterheket ci­pelnek a vállukon, az ágazat pedig tőke- és jövedelemhiány­ban szenved. Az is igaz, hogy biztató jelek tapasztalhatók. Ilyen például az ágazatnak a tervezettet 3-400 millió dollárral meghaladó ex­portteljesítménye. Ebből azon­ban még korai volna messze­menő következtetéseket le­vonni. A jövő évi költségvetésben tervezett 81,7 milliárdos agrár- támogatás ismeretében már most megjósolható, hogy a me­zőgazdaság helyzete jövőre sem fog számottevően változni. Az Agrárkamara egyébként a földművelésügyi miniszter se­gítségét kérte: ne engedje, hogy a nagyobb kivitel alapján meg­ígért többlettámogatást a jövő évi keret terhére fizessék ki, mert ezzel megnehezítik az ex­portőrök dolgát. Az idén rendkívül fontos munkát végeztek a gazdajegy­zők azzal, hogy felmérték az aszálykárokat és konkrét javas­latokat tettek enyhítésükre. Sajnálattal kellett azonban tu­domásul venniük, hogy a kor­mány minderre - forráshiányra hivatkozva - készpénz helyett mindössze a régi adósságok el­engedésével, a hitelek átüteme­zésével és az állami garancia meghosszabbításával válaszolt. Az Agrárkamara jövő évi tennivalóiról szólva Csikai el­mondta: fő feladatuknak a ter­melők piacra jutásának elősegí­tését és a kamarai tagok folya­matos, gyors informálását te­kintik. (Újvári) Mozdul a gazdaság szekere Javulnak a mutatók, de hiánycikk a türelem A gazdasági szakértők nagy többsége egyetért abban, hogy a most kilenc hónapja „világra jött” stabilizációs program - minden fájdalmas mellékhatása ellenére - kedvező fordulatot hozott a nemzetgazdaság egyensúlyi állapotában. Abban is egybevágnak a vélemények, hogy lábadozó gazdaságunk még fölöttébb sérülékeny, törékeny és kiegyensúlyozottabb helyzete korántsem jelenti azt, hogy biztosan áll a lábán. A búcsúzó óév mérlege azon­ban jelzi, hogy a költségvetési kiadások alapos csökkentése, az energiaárak emelése és a fo­gyasztást terhelő adók növeke­dése visszafogta az állami és a közületi fogyasztást. Ugyanak­kor közvetve elősegítette a vál­lalati és lakossági szolgáltatá­sokból eredő bevételek emel­kedését. Ez viszont közrejátszott a behozatal csökkenésében, s mi­vel a belső piac szűkült, a gaz­dasági növekedés előtt lénye­gében egyetlen kapu maradt nyitva: a kivitel bővítése. Való­jában ez is volt a rövid távú sta­bilizációs program alapvető célja. A külföldi értékesítés ered­ményeinek javulásával a tava­lyinál lényegesen kisebb a fize­tési mérleg és az államháztartás hiánya. Igaz viszont, hogy a külső adósság és az infláció szintje továbbra is- aggodal­makra ad okot. Ugyanakkor az idei év hozadékaként könyvel­hetjük el, hogy a nemzetközi politikai és üzleti közvélemény elismeréssel fogadta a magyar gazdaságpolitika sikereit. En­nek kézzelfogható anyagi kö­vetkezményei is vannak. Sokatmondó tény, hogy a német kormány egymilliárd márka hitelkeretért vállalt ke­zességet. A Valutaalaptól kilá­tásban levő másfél éves készen­léti hitel pedig jelzés a külföldi tőkének: Magyarország megfe­lelő terep a számára. Egy valami azonban egyre inkább hiánycikk: a bérből és fizetésből élők' s szakszervezeti szószólóik, politikusaik tü­relme. Ezzel pedig mindenki­nek számolnia kell! Bácskai Tamás A következő hat hónapban 67 törvényjavaslat kerül a parlament elé Elemi károk mérséklése A kormány rendeletet alkotott az 1995. évi elemi károk mér­sékléséről - jelentette be tegnap a kabinet ülését követő saj­tótájékoztatón Kiss Elemér közigazgatási államtitkár. A rendelet mindazokat érinti, akik növénytermesztési tevé­kenységükhöz anyagköltség címén hitelt vettek fel, illetve ehhez kamattámogatást kaptak. Ha az idén elemi kár érte őket, kérhetik lejárt hitelük megújítá­sát az illetékes pénzintézettől. Az eredeti hitelszerződés idő­tartamára visszamenőleg, és a hosszabbításéra szintén tízszá­zalékos kamattámogatás jár. Elemi- kárnak minősül az előző három évhez mért 25 százalékos hozamérték-csök- kenés. A kedvezmények bizo­nyos köre az állami garanciájú hitelekre is vonatkozik. Az adóhatósághoz január 31-ig be­nyújtott, s megfelelően doku­mentált kérelem alapján az ál­lammal szembeni tartozás el­engedhető. Hasonlóképp ked­vezményt kaphatnak azok, akik az Állami Fejlesztési Intézet Rt-től vettek fel hitelt. Az elemi kárt szenvedettek a hitelekből keletkezett adótarto­zások megfizetésére 12 hóna­pos Apeh-halasztást is kérhet­nek és kaphatnak. A helyi agrárkamara igazolja a területileg illetékes gazda­jegyző felmérése alapján. A dokumentumokat mindig a me­gyei földművelésügyi hivatal ellenjegyzi majd. A jövő év első felében 67 törvénytervezetet terjesztenek a parlament elé, közöttük a társa­dalombiztosítás, a nyugdíj- és egészségbiztosítás szabályozá­sával kapcsolatos tervezetet és az államháztartási reform szo­ciálpolitikai elemeit. (Takács) Fejlődött a gazdaság A kormány márciusban be­vezetett stabilizációs intéz­kedései nyomán nem tört meg a gazdasági fejlődés dinamikája. Az ipari terme­lésben a fejlődés szelektív volt: főként a gépipar telje­sítménye , szeptemberig 26 százalékkal nőtt. Nőtt az export célú termelés: az ipari össztermelés 31 szá­zalékát exportálták. Eladják a Főgáz Rt-t A Fővárosi Közgyűlés dön­tésének megfelelően Demszky Gábor főpolgár­mester aláírta a Főgáz Rt 39 százalékos részvényei­nek eladásáról szóló szer­ződést a német Ruhrgas/ VEW Konzorcium képvise­lőivel. A részvényértékesí­tési szerződéssel több mint 96 millió dollár bevételhez jut a város. Új helyzetben a Mól Rt Növelni kívánja súlyát a gazdaságban a Mól Rt. Va­gyonának mintegy 43-44 százaléka került eddig pri­vát tulajdonba, s a magáno­sítás folytatódik tovább. A vezetők’ olyan perspektívát szeretnének biztosítani az rt-nek, amellyel megőriz­heti, sőt növelheti súlyát a magyar gazdaságban. Üzemavató Hollóházán Konszolidálódott a Holló­házi Porcelángyárnak a gazdálkodása. Az új, euró­pai technikai színvonalat képviselő és hetvenkét em­bernek munkát adó matri- cázóüzemben a tervek sze­rint évenként 2 millió por­celántárgyat matricáznak és elkészültük után szállítanak nyugat-európai, illetve ten­gerentúli piacokra. Közgyűlés a Tiszai Erőműnél Rendkívüli közgyűlést tar­tott a tiszaújvárosi Tiszai Erőmű Részvénytársaság azt követően, hogy az erőmű privatizációja nem járt eredménnyel. Ennek el­lenére módosították a± ala­pító okiratot és a felügye­lőbizottság összetételét, a testületbe két új tagot is vá­lasztottak. Az első privati­zációs pályázatban az erőmű 17 milliárd 271 mil­lió forint ÁPV Rt tulajdon- részére kerestek vevőt, si­kertelenül. Deutsche Bank-premier Magyarországon Pénzintézet kulcsszerepe Pénzintézetet nyit hazánk­ban a közeljövőben a frank­furti székhelyű Deutsche Bank AG. Mint az Állami Bankfelügyelettől megtud­tuk, a DB ez év őszén nyúj­totta be kérelmét hozzájuk, s a döntés rendkívül rövid időn belül megszületett. Ezzel Németország első, és Európa második legna­gyobb pénzintézete nyert jogot egy száz százalékig tu­lajdonában lévő kereske­delmi bank alapításához. A bankfelügyeletnél emlékez­tettek rá, hogy a DB évtize­dek óta részt vesz a magyar külkereskedelem finanszíro­zásában: ebben tavalyi ré­szesedése például huszonkét százalékos volt. Egyébként öt évvel ezelőtt létesített Budapesten tartós képvisele­tet, azonban pénzintézeti te­vékenység folytatására még nem kapott jogosultságot. Most a pénzintézeti tör­vény és a kormányzati hoz­zájárulás birtokában a DB kérheti az Állami Bankfel­ügyelettől a rendeltetésszerű tevékenység teljes körének engedélyezését, s ezt nyil­ván meg is fogja kapni. A DB magyarországi je­lenléte a gazdasági fejlődés iránti bizalmat jelzi, s mű­ködése kedvező hatással le­het a pénzintézetek közötti versenyre. (D. G.) Csaknem 700 települést kötnek be a hálózatba Már a Kogáz is elkelt Megszületett a döntés a Kö­zép-dunántúli Gázszolgál­tató Rt. 50 százalék plusz 1 szavazatnyi részvénycso­magjának eladásáról is - je­lentették be tegnap az ÁPV Rt. sajtótájékoztatóján. A céget a Bayemwerk-EVN német-osztrák konzorcium vásárolhatja meg 67,2 millió dollárért. Vályi György ügyvezető igazgató elmondotta: a Kögáz esetében ez már a második forduló volt, mert az első me­net két legjobbja, az Italgas és a Gaz de France - más társa­ságok új tulajdonosaként nem szerezhetett további részese­dést az ágazatban. A Bayem­werk-EVN 20 millió dollárral emelte meg eredeti ajánlatát. A Kögáz magánosításával együtt az ÁPV Rt. öt gázszol­gáltató társaságot értékesített az idén, s összesen 460 millió dollár, azaz 60 milliárd forint árbevételhez jutott. Az öt nyertes a következő három év alatt együttesen 656 település bekötését vállalta. Vezetéképítésre öt év alatt együttesen mintegy 26 mil­liárd forintot fordítanak. Mint tegnap az ÁPV Rt. il­letékesei közölték, lezárult a Mól Rt. részvényeinek bel­földi nyilvános forgalomba hozatala is. A hárommilliárd forint névértékű részvény- csomagot túljegyezték. A Budapesti Árutőzsde hírei • Kínálati nyomás a kukoricapiacon, likvidálnak a „hosszra” spekulálók a közeli határidőkben. • A búza közelebbi határidőiben limit mértékű emelkedése, az új termés határidőiben „bessz” van. Csúcsot ért el a ’96-os, új ter­mésű napraforgó, megnyílt a szeptember: 42 000 Ft/tonnán. • A sertéspiac befagyott, mind a közeli, mind a távoli határidőkben. Áru/Hó Elszámoló ár Vételi Eladási Üzletkötés ajánlati ársáv (Ft/tonna) Kukorica Március 18 250 18 250-18 400 18 250-18 850 18 250-18 400 Október 18 600 18 200-18 300 18 300-18 700 18 300 Búza Január 23 700 23 100-23 700 23 700 23 700 Július 17 850 17 750-17 600 18 000-18 160­Napraforgó Október 42 000 41500-42 000 42 000 42 000 EU vágósertés I. (Ft/kg) Január 203,00 203,00­Február 205,00 209,00­EU vágósertés II. (Ft/kg) Január 200,00 203,00­Február 206,00 209,00­Ballai Pál BÁT-tőzsdetag

Next

/
Thumbnails
Contents