Somogyi Hírlap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-13 / 292. szám
1995. december 13., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Mikrobusszal járnak a kicsik a büssüi óvodába A Mikulás hozott, a betörők vittek Naponta háromszor is jóllakhatnak az óvodások Jól megy a soruk a büssüi cigányóvoda lakóinak. A nehezen megközelíthető Petőfi utcából Földi Zoltán falugondnok mikrobuszával minden reggel összeszedi, majd elviszi a kicsiket az óvodába. Délután haza is szállítja őket. Azóta többen járnak rendszeresen a kisdedóvóba, melynek jobb lett a kihasználtsága. Jelenleg 22 apróságot nevel Fekete Gézáné óvónő. Délután fél kettő után azonban lejár a munkaideje, és attól fogva a dada ügyel a gyermekek testi épségére. A büssüi óvodások naponta étkezhetnek; tízórai, ebéd és uzsonna kerül az asztalra. Szegvári József polgár- mester szerint a nemrégiben elkészült költségvetési tervezet mintegy félmillió forint emelkedést jelez. Tavaly valamivel több mint 91 ezer forintba került egy óvodás évi ellátása; összesen közel kétmillió forintot költöttek a gyerekekre. Idén ez már több mint kétmillió forintra rúg. A legtöbbet a közösen működtetett konyha és a közalkalmazotti bérek emésztenek föl ebből az összegből. Nemrégiben a télapó is meglátogatta a nebulókat; a 135 kisgyerek között 300 ezer forint értékű ajándékot osztott ki a puttonyából. Visszatérő, nem várt látogatói ugyancsak akadtak az óvodának: június óta kétszer is betörtek és 100 ezer forint értéket lovasítottak meg a tettesek. A polgármester fölvette a kapcsolatot a biztonságvédelmi bt-vei: 105 ezer forint értékben riasztóberendezést vásárol tőlük, és fölállítja a 24 órás figyelőszolgálatot is. (Várnai) Rinyakovácsi ajándék Gondoskodik öregjeiről és a szociálisan rászorulókról a rinyakovácsi önkormányzat. Ezt mutatja a közelmúltban tartott, kellemes hangulatú ünnepi est is, amelyre hatvanöt helybéli lakos volt hivatalos. Halász Lászlóné, kaposvári fiókkönyvtár-vezető ekkor adott át egy több mint félszáz kötetből álló csomagot a falu könyvtárosának. A találkozót a művelődési ház nagytermében tartották. A helyi iskolások alkalmi versei és éneke előtt Orbán Margit polgármesterasszony köszöntötte az egybegyűlteket. Elmondta: örül, hogy ha szerény összeggel is, de karácsony előtt meglepheti az önkormányzat a falu lakóit. A borítékokban 1000 forint lapult. A szerencsésebbek könyvvel is hazatérhettek, hiszen harminc kötetet sorsoltak ki a résztvevők között. Az est vacsorával ért véget. L. S. Önkormányzati gondok, tervek Kadarkúton és Somogyjádon Most az adó az adu Hogy áll a jövő évi költségvetés-tervezéssel Kadarkút? — kérdeztük Verkmann József polgármestert. — Koncepciójában már rég megvan, s november közepére számszakilag is összeállt a tervezet, de ez messze van a véglegestől — mondta. — Két beruházásunk lesz. Egy utat építünk, és belevágunk a gázbevezetésbe is. Az óvodára többet kell fordítanunk jövőre, mert majdnem működésképtelen lett az idén. Valószínűleg az iskolára fordítandó költségeket is emelni kell, de ehhez szükséges még a társtelepülések — Mike, Kőkút, Hencse és Visnye — döntése is, hiszen ezekből a falvakból is tanulnak nálunk gyerekek. A polgármestertől megtudtuk: módosítják az adórendeletet. 15-20 százalékkal emelni emelni a kommunális adót. Jövőre be akarják vezetni az iparűzési adót. A testület úgy véli: az elmúlt öt évben a kadarkúti vállalkozók megerősödtek, s így ha nem is mértéktelenül, de mindenképpen megadóztatják őket. A képviselő-testület hamarosan újból összeül, s akkor hozza meg a végleges döntést. Hogy kemény lesz a „játszma” az intézményekkel is — óvoda, iskola, művelődési ház, könyvtár, szociális gondozási központ — , már most érzékelhető, de szükség van a kompromisz- szumra. A kadarkúti önkormányzat működtetni akarja intézményeit, s nem szeretne senkinek sem felmondani. A jövő évben is a takarékosság kell jellemezze a gazdálkodást. — Azokban a falvakban, ahol nagyon kevés a munkalehetőség és vállalkozásból szeretnének megélni az emberek, egyelőre nem célszerű iparűzési adót kivetni és mi ezen nem is gondolkodtunk — mondta Ló'rinczné Kiss Ilona, Somogyjád polgármestere. — Az nagyobb öröm számunkra, ha nem segélyért jönnek az emberek, hanem önállóan akarják a családjuk jövedelmét biztosítani. Ennek ellenére duplájára emeljük a kommunális adót. Ezt még 1991- ben 1000 forintban állapítottuk meg. Talán nem kell taglalni, hogy akkor mit jelentett és most mennyit ér az ezer forint. Egy falu, amelyet lakói még ma is somogyinak tartanak Attala gondol öregjeire Az attalai öregek otthonában általában 15-16 idős ember tölti napjait. A gondozónők ellátják a bejárókat, s 7-8 fekvőbetegnek hordják házhoz az ebédet. Fát vágnak, fű- tenek, takarítanak, és ha kell, havat lapátolnak. Az idős emberek olvasni, tévét nézni jönnek, de társas játékkal is szívesen játszanak, kártyáznak, kézimunkáznak. Egy időben még tutyikat is kötöttek eladásra. Társaságban ízesebb a szó, enyhül a magány, s itt az egészségük felett is őrködnek. Dr. Markó József főorvos rendszeresen ellenőrzi az otthonba járókat, akik negyedévenként egy nagyobb felülvizsgálaton is átesnek. Az épülethez egy veteményeskert is társul. Paradicsomot, paprikát termelnek, és szőlő is van. Télen pedig a maguk által termelt sütőtök kerül az asztalra. Hatvanhárom éves a legfiatalabb és nyolcvanhét a legidősebb lakója az otthonnak. A nyolcvanesztendős Visnyei József né egyedül él. Fiát 33 éve veszítette el. — Itt töltöm öreg napjaimat. Itt legalább feltalálom magam, nem búslakodom, s van úgy, hogy még énekelünk is. Nem kell naponta főznöm; szeretem az itteni kosztot. Jók hozzánk ezek a lányok, aranyosak — mondja, és a két gondozónőre mutat. — Itt születtem, Somogybán. Itt is szeretnék meghalni. Én még most is somogyi falunak tartom Attalát.,. Pedig nem az. Attalát a meEgyik kedvenc időtöltés az újságolvasás gyehatárok rendezésével Tolna megyei településsé tették. ■ — A fél falu lakóit Visnyei- nek hívták — tudom meg Visnyei Józseftől, aki csak névrokona az idős, fekete fejkendős asszonynak. — Húsz éve halt meg a feleségem. Legalább nappal van hova mennem. Kertész voltam a téeszben. Most 14 ezer forint a nyugdíjam, de amire már nekem kell, FOTÓ: TÖRÖK ANETT arra futja. Úgy osztom be a pénzt. Ottjártunkkor sárgaborsóleves és zöldbabfőzelék volt az ebéd. Az attalai öregek letették újságukat, könyvüket, s terített asztalhoz ültek. A rádiót fölerősítették. A déli híreket hallgatták. Miközben jóízűen kanalazták az ebédet, nem rejtették véka alá véleményüket a napi eseményekről. Lőrincz Sándor Megújul a hetesi iskolaépület Erősen megrongálódott a hetesi iskola technikai szárnya. Ennek végleges kijavítására nyújtott be egy visz- major-pályázatot az önkormányzat. A pályázaton nyert 2,7 millió forint lehetővé teszi, hogy véglegesen felújítsák az épületet. Jótékonysági bál Somogyaszalóban A somogyaszalói kultúr- házban rendeztek jótékony- sági bált. Az est teljes bevételét — negyvenhétezer forintot — a falu óvodásaira fordítják a szervezők. Pálmajori vizsga töltött káposztával Tizenöt pálmajori asszony vett részt sütő-főző tanfolyamon. A kurzus záróvizsgáját a közelmúltban tartották ahol a pálmajori háziasszonyok remekeltek. Többek között töltött káposztával és különböző süteményekkel bizonyították sütési-főzési tudományukat. Kiállítás nyílt a kaposföi iskolában Gyűjteményes kiállítást rendeztek a kaposföi általános iskolában. Bakonyi István különféle eszközeit, óráit, Hagyánek János tárgyait, Lőkös István orvosi műszereit, Punik László régi fegyvereit, Torma János modelljeit mutatja be. A kiállítást Waltemé Szebellédi Éva rendezte. A falu terveiről Nagybajomban Közmeghallgatást tartottak Nagybajomban. A nagyközségben Ács Attila polgár- mester és dr. Ulrich Károly jegyző számolt be az ön- kormányzat ezévi munkájáról és a fejlesztési tervekről. A nagybajomi közmeghallgatáson egyébként kilencvennyolcán vettek részt. A polányi keramikus kályhacsempéket is készít Nemcsak a tűzhely melegét őrzi Egyed Edit korábban Kaposváron élt, ám a táj és a kiválasztott parasztház megbabonázta. Azt mondja: Polányban talált magának olyan épületet, amelyben valóban lehet élni. És dolgozni. Mert a polányi fiatalasszony keramikus, és otthonában, a fazekaskorong mellett álmodja új formáit és színeit. Csaknem két évtizede foglalkozik az agyaggal. A kaposvári Fazekas Háziipari Szövetkezetben tanulta a szakma alapjait. Falusi Bélá- ékkal, Gálosi Máriával és Szíjártó Rékáékkal együtt. A mészbetétes kerámiák a kedvencei. Csinált is belőlük jópárat, de — mint megjegyzi — ebből az aprólékos munkával készített kerámiából nem tudna megélni. Teljesen ugyan nem hagyott fel vele, ha barátai kérik rá vagy ha a hangulata diktálja: újra hozzáfog e míves munkákhoz. Dunántúli kerámiákból készít legtöbbet. Kelendőek a fekete edények; a falitányérok, vázák, gyertyatartók. A dísz- és használati tárgyak mellett kályhacsempékkel is foglalkozik. így nemcsak a tűzhely melegét őrzi a polányi keramikus; a tágas lakásban lévő három cserépkályha is az ő keze munkáját dicséri. S hogy a kerámia hoz-e hasznot a konyhára? Egyed Edit szerint meg lehet élni a fazekaskorong mellett. Most azonban szinte valamennyi kézműves küszködik. Drága az alapanyag, beszűkölt a piac; az emberek előbb kenyeret vesznek, meg tejet, csak ezután számolják le forintjaikat egy- egy dísztárgyért. — Sokaknak tetszenek a munkáim, de tudom, hogy nem mindenkinek jut rá — mondja a keramikus. — Akinek meg van pénze, lehet, hogy máshova megy, ahol ha- rösány, vásári terméket talál. Nem biztos, hogy a pénz mellé megfelelő ízlés is társul. Egyed Edit már több alkalommal bemutatkozott kiállításon. Nemcsak a polányiak ismerik a munkáit. Bár ő — azt tartja — nem kiállítós fajta. Vásárokra megy, viszonteladóknak szállít, kereskedők viszik portékáit, és a helybéliek is gyakran bekopogtatnak hozzá ünnep előtt. Amikor arról kérdeztem a keramikust, mit érez, ha nap nap után odaül a korong mellé, mosolyogva felelte: — Azt, hogy hideg a víz, fáj a derekam, s a Jóisten biztosan azért teremtette az agyagot, hogy megleckéztessen. Lőrincz Sándor Nem hagyják magukra az egyedül élőket Hencsén Fagyoskodó kisnyugdíjasok A falun élő időseknek - különösen az egyedül élőknek - a legnehezebb időszak a tél. Hiszen tüzelőre alig futja a nyugdíjukból, és nehezebb ís az élet, ha hó van, sár van, meg hideg. Hencsén nem hagyják magukra az egyedül élő öregeket. Az önkormányzat alkalmazottja naponta felkeresi azokat az idős embereket, akiknek szükségük van a segítségre, és igény szerint bevásárol nekik; mos, vasal, s hogy ha kell, kihívja az orvost, kiváltja a gyógyszert, hordja az ebédet azoknak akik ezt igénylik. Az ebédet az óvodától hordják, és az árát a nyugdíjak arányában állapítja meg az önkormányzat. Aki nem kér ebédet, csak a gondozást, ahhoz is betér a gondozónő. Jelenleg 10-14 időset segítenek így Hencsén. A legtöbben már beszerezték a téli tüzelőt a faluban. Mint megtudtuk, ez egyre nehezebb - annak ellenére, hogy a legtöbben még akkor vették meg, amikor egy kocsi fáért mindössze 15 ezret kértek. Mára ennyi tüzelő ára 23-25 ezer forint. A legtöbb idős embernek azonban a 15 ezer is sok. És egy kocsi fa nem is elég: legalább kettő kell. A magángazdák pedig már nem engedik be az erdőkbe az embereket fáért. Egyebek között ezért is igyekszik az önkormányzat mielőbb bevezetni a gázt. Remélve, hogy a gázzal való fűtés majd olcsóbb lesz és kevésbé körülményes. S így a legszegényebbek sem maradnak meleg nélkül. Nagy László
