Somogyi Hírlap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-02 / 283. szám

1995. december 2., szombat SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP 3 Lámpatartókat szereltek fel a kaposvári Kossuth téren. A díszkivilágítás kialakításakor korszerű tartószerke­zetekkel látják el az oszlopokat. A Dédász Rt villamoshá­lózat-szerelési osztályának dolgozói végezték a munká­latokat FOTÓ: LANG RÓBERT SOMOGYI HÍRLAP Czene Attila jegyzete Fúráspróba Aranybányán taposunk jóideje; a Balaton déli partja mentén, a mélyben termálvízkincs rejlik. A mai napig kihasználatlanul. Az országban mintegy 60 ezer kutat fúrtak eddig, s közülük 1152 esetben elég 400 méter mélységig „lemenni”, hogy a víz hőmérséklete melegebb legyen 30 Celsius foknál. Somogybán az önkormányzatok egy része áldozott pénzt a kutatásokra, pró­bafúrásokra, de ezidáig nem koronázta erőfeszítéseiket pénzre váltható siker. A melegvizes fürdő meghosszabbíthatná a szezont, adóbevé­telt és munkahelyeket teremtene. Vállalkozók szolgáltatásai válhatnának eladhatóvá, a közeli ingatlanok ára a csillagok felé emelkedne. Üvegházakat fűthetnének, zöldséget nevelhetnének a melegével... Miért nem működik hát az, ami elvileg mindenki érdekét szolgálhatná? Meleg víz van — ez tény. Csak nem találják. Esetleg kicsi a hozam, vagy alacsony a hőfok és ezért mélyebbre kellene ha­tolni a földben, ami drágítja a megvalósítást. És a pénz mosta­nában ezernyi, fontos dologra kell, az önkormányzatok sorra mondják fel azokat a feladataikat, amelyeket számukra nem tesz kötelezővé a törvény. Nem sietteti a megvalósulást ugyan­akkor az sem, hogy az érdekeltek és az érdeklődők már most vi­tatkoznak a várható hasznon — miközben kockázatot vállalni, beruházni nem akar, vagy nem tud a többségük. Igái, Gyula, Bük, Zalakaros, Hévíz. Apró települések, ame­lyeknek a melegvíz hozta meg a hírnevet, a gazdagodás lehető­ségét. A kincs egyébként a föld alatt összefüggő rendszerben áramlik, ezért egyes helyeken történő korlátlan kihasználása el­apaszthatná mások reményeit. De azért inkább mégis a földet kéne fúrni, nem egymás terveit... Kaposváron lesz a NATO békefenntartók központja (Folytatás az 1. oldalról) Szita Károly, Kaposvár pol­gármestere, akit az USA nagy- követsége is tájékoztatott teg­nap este a bejelentést követően a következőket mondta a So­mogyi Hírlap munkatársának: — A világ négy napja nem­igen tudta, hogy hol van Ka­posvár. Azt gondolom, ma sok­kal többen tudják már, hogy hol keressék a térképen. A döntés Kaposvár számára új kihívás, amellyel élni lehet és kell. Számomra most az a legfonto­sabb, hogy megszerezzük a ga­ranciákat ahhoz: Kaposvár gazdasága legyen az elsődleges haszonélvezője a NATO-csapa- tok itt-tartózkodásának és ah­hoz is, hogy a békemisszióban rá váró feladatot úgy teljesítse, hogy közben megmaradjon an­nak, ami volt: nyugodt, kie­gyensúlyozott, dinamikusan fejlődő, polgáriasodó városnak. Dr. Kolber István, a megyei közgyűlés elnöke lapunk mun­katársának azt mondta: ezzel a döntéssel Somogy a történelem fő áramlatába került. A megyei önkormányzat védelmi koordi­nációs irodája az első amerikai katona érkezése óta folyamato­san segítette, illetve figyelem­mel kísérte az előkészítő mun­kákat. — Vártuk ezt a döntést — mondta a megyei közgyűlés el­nöke, amelyet nyomós nemzet­közi és más politikai érdek mo­tivál. Nekünk nincs más lehető­ségünk, mint hogy tudomásul vegyük, minden ilyen helyzet­nek van pozitív és negatív ol­dala is. Azt hiszem, hogy a le­hető legtöbb pozitívumot kell kihozni ebből a helyzetből. A nagy csapatmozgások vár­hatóan akadályokat is jelente­nek a közlekedésben, és az élet megszokott ritmusa több terüle­ten felbillen, lesznek kellemet­lenségek is, de az is nyilván­való: a megye gazdasága és is­mertsége szempontjából ez számos előnnyel is járhat. Arra törekszünk, hogy gazdasági előnyökhöz is jussunk, bele­értve a háború utáni újjáépítés­ben való részvételünket is. De­cember 15-én ez ügyben is ta­lálkozunk Barcson a környező megyék és kamarák vezetőivel. Fontosnak tartom a lakosság pontos tájékoztatását, az ameri­kai katonai és a polgári köz- igazgatás folyamatos kapcsolat- tartását. Tegnap egyébként elköltöz­tek az első katonai alakulatok Taszárról. A Somogyi Hírlap információi szerint az alig több mint egy hónapja bevonult újonc századokat Pápára vezé­nyelték, azért, hogy a megüre­sedett épületeket előkészíthes­sék az amerikai békefenntartók fogadására. Kaposvárt egyre inkább ellepik a békefenntartók előkészítő őrsének tagjai csak­úgy mint a nyomukban a so­mogyi megyeszékhelyre érkező újságírók. Gobányi Sándor alezredes, a Kapos Harcászati Repülőezred törzsfőnöke meglehetősen szűkszavú volt. Annyit árult csak el, hogy ha nehezebb kö­rülmények között is, de a ta- szári katonák kiképzése to­vábbra is az eddigi tervek sze­rint folyik. Tegnap az első katonákat szállító busz után még kettő hagyta el a laktanyát zsúfolásig telve újoncokkal. A taszári rep­tér felkészítése mindeközben egyre intenzívebben folyik és várhatóan pár hét múlva az újoncokat a hivatásos repülők egy része is követi majd Pá­pára. A megszűnő második kato­nai kerület - amelynek székhe­lye Kaposvár - vezérkara a héten Székesfehérváron járt el­igazításon. A hírek szerint a pa­rancsnokságon az is szóba ke­rült, hogy a már megtervezett kaposvári állománytáblákat újra átformálják. A vállalkozói kedv éledését mutatja, hogy a polgármesteri hivatalnál egyre többen kínál­ják fel együttműködési szándé­kukat. A csapatoknak konténer- rakodó gépekre, építőcégekre és szállítással foglalkozó cégek segítségére is szükségük lehet. Készülnek a vendéglátósok is. A hírek szerint a város központ­jában már csak heteket kell várni egy country-kocsma nyi­tására és hamburgert is több he­lyen kapni majd, mint eddig, egy vállalkozó új, légkondicio­nált személyautókkal a megye legnagyobb autóbérlettel fog­lalkozó autóügynökségét sze­retné megnyitni. (Barna - Lengyel) Kapronca kakasa világhírnevet hozott a horvát kisvárosnak A barátság kézfogása (Folytatás az 1. oldalról) Koprivnica, azaz Kapronca neve nem ismeretlen a somo­gyiak előtt, hiszen a határ túlol­dalától alig harminc kilomé­terre lévő huszonhétezer lakosú kisváros a berzencei határát­kelő megnyitása után az egyik kedvelt úticélja volt a bevásár­lóturizmusnak. Azóta fordult a kocka: most a kaproncaiak jár­nak hozzánk. Az elmúlt négy év történései sok változást hoz­tak a település életében. A há­ború szele nem hagyta érintet­lenül Horvátországnak ezt a ré­szét sem. A horvát gárdisták ma már fegyver nélkül járnak az utcákon, de a múzeumban nem­régiben nyílt meg az a tárlat, amely a vészterhes napokra em­lékeztet. Plakátok, fotók, fegy­verek és egy repülőgéproncs emlékeztetnek. A háború több mint száz kaproncai áldozatot követelt. A városka tisztelettel emlékezik hőseire, de már a holnapokon munkálkodik. A legfontosabb teendő ma az új­jáépítés. A kaproncai polgár- mester Vinko Spicsko szerint a határmenti kapcsolatok fejlesz­tésével újabb partnerekre talál­hatnak. Tudják, Magyarorszá­gon keresztül vezet számukra az út Közép- és Kelet-Euró­pába. Kaproncát a Podravka, Hor­vátország legnagyobb élelmi- szeripari konszernje tett is­mertté a nagyvilágban. A Ve­geta révén Amerikában éppe- núgy hallottak róla, mint Auszt­ráliában. Az ipart azonban nemcsak a Podravka jelenti. Pe- tar Senjan alpolgármestertől hallottam, hogy ők büszkék a textiliparukra és a cipőgyárukra is. Hogy a Bilokalnikról már ne is beszéljünk. A faipari cég ugyancsak többezer embernek kínál megélhetési lehetőséget. Egyre több a magánvállalkozó. Ma kétezret tartanak nyilván, akiknek nagy része a szállítás­ban találta meg a szerencséjét. Csaknem száz vendéglő műkö­dik, s ezek a viszonylag ala­csony fizetések mellett sem üresek. A háború hozta drágaság tartja magát, de a kaproncaiak bizakodnak, nem lesz így so­káig. Várják a működő tőke megjelenését, az újabb konjuk- túrát. A hétköznapi beszélgeté­seknek azonban még része a háborús jelen. Persze, hogy vár­ják december 15-ét, a párizsi békeszerződést. Mert a nyugodt tervezéshez béke, biztonság kell. Nagy Jenő Kaposvári virtuóz a hegedűversenyen Nyolcadik alkalommal ren­dezték meg Szombathelyen a Koncz János hegedűver­senyt. Az országos megmé­rettetésen második díjat ka­pott Papp Dániel, a kapós-' vári Liszt Ferenc Zeneiskola növendéke, aki az intéz­ménynek adományozott „nagyvaryus” hegedűn ját­szott. Felkészítő tanára Papp Tibor volt. A keramikus kövei Nagyatádon Kövek címmel a nagyatádi művelődési házban Somo­gyi Zsuzsa keramikus alko­tásaiból nyílt kiállítás teg­nap délután. A tárlatot Szőke József, a művelődési ház igazgatója ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Gyermekraj zokkal a kábítószer ellen Az ÁNTSZ Tolna Megyei Intézete pályázatot írt ki di­ákoknak a kábítószer ellen. A tanulók — többek között — rajzzal, verssel, zenemű­vekkel nevezhettek. A pá­lyázatra Kelemen Anita, a kaposvári II. Rákóczi Fe­renc Általános Iskola tanu­lója is elküldte A drog ellen! című versét. Alkotása meg­található a rajzokkal gazda­gon illusztrált, színes fali­naptárban. Az Egészsége­sen, természetesen drog nélkül című naptárt a pályá­zat meghirdetője adta ki, és a Famulus Kiadói Iroda gondozásában jelent meg. Közmeghallgatás Nagyszakácsiban Falugyűlésre hívta a helyi önkormányzat tegnap Nagyszakácsi közügyek iránt érdeklődő lakosságát. A fórumon az idei, költség- vetési év értékelésén túl az áthúzódó beruházásokról, valamint az 1996-ban vár­ható, gazdasági tendenciák­ról is szó esett. A kisléptékű fejlesztési tervek között buszváró építése, a közvilá­gítás korszerűsítése, vala­mint a krónikus állapotú járdák javítása szerepelt. Műemlékfelújítás Somogyváron Sikerrel zárult Somogyvár számára az Országos Ide­genforgalmi Hivatal által meghirdetett, turisztikai célzatú pályázat. A község elöljárói a kupa vári emlék­hely nézőtéri kialakítására kértek és kaptak pénzt a hi­vataltól. Nem csak a könyvárak szöknek egyre magasabbra Drágább lesz a könyvtár is Százról háromszáz forintra emelkedik a beiratkozás díja, a jövő év elejétől a Megyei és Városi Könyvtárban. Erről és az intézményi költségvetés kialakításáról tájékoztatta Varga Ró­bert igazgató pénteken a két fenntartó önkormányzat képvise­lőiből álló Könyvtárirányító Bizottságot. Rendőrkézen a fosztogatók A marcali rendőrök elfogták azt a két fiatalkorút, akik harmadik társukkal alapo­san gyanúsíthatok azzal, hogy október 24-re virradó éjszaka a szenyéri közteme­tőben száz síremlékről fe­szegették le és vitték el az alumíniumból készült feszü­leteket. A múlt héten megta­lálták a kereszteket Szenyér külterületén. B. L. és I. G. helybeli lakosok beismerték a bűncselekmény elköveté­sét, ám tettükre nem tudtak magyarázatot adni. Mint ki­derült a fiataloknál más — dohánylopás — bűntett mi­att tartottak házkutatást a rendőrök. Előtte vitték a ke­reszteket a kert végébe. Bejelentését megértéssel fogad­ták, a hasonló típusú, más me­gyei könyvtárak többsége már korábban megemelte a díjakat. A kaposvári fiókkönyvtárakban változatlan marad a beiratkozás díja, a tizennégy év alatti és a hetven év feletti olvasók szá­mára a Megyei és Városi Könyvtárban továbbra is in­gyenes a kölcsönzés. A térítés emelését kizárólag a dologi kiadások növekedése indokolja: nem csak a könyv­árak szöknek egyre maga­sabbra, hanem megszűnt az a korábbi lehetőség is, hogy az úgynevezett köteles példá­nyokhoz ingyen jusson hozzá az intézmény. A bizottság ál­láspontjáról szólva elmondta Varga Róbert, hogy méltányol­ták az intézmény költségvetési szinttartó törekvéseit, ugyan­akkor indokoltnak tartották, hogy mind a város, mind a me­gye egy-egy millió forint plusz támogatással járuljon hozzá a könyvbeszerzésekhez és lehe­tőség szerint kompenzálják az energiaárak miatti többletkia­dásokat is. Az igazgató azt re­méli, hogy a város húszezres „olvasógárdája” (ebből tizenhá­romezer a központi könyvtár olvasója), nem fog apadni, sőt még gyakoribbá válik a könyv­tárhasználat. A jövő év nagy kérdése a működőképesség megőrzése mellett az, hogy megteremthetők-e célzott tá­mogatással, döntően állami erő­forrásból, az intézmény bővíté­sének feltételei. Jellemző, hogy nem a raktárát kell növelni, ha­nem azokat az övezeteket, ahol az olvasók a könyvtárat hasz­nálják, az egyre sokasodó „egyes” példányokat olvassák és a különböző szolgáltatásokat veszik igénybe. (Tröszt) Szennyvíztelep Böhönyén Böhönyén 185 millió forin­tos költséggel elkészült a szennyvíztelep és a csator­nahálózat nagy része. A falu háromnegyed részében el­végezték már a csatorná­zást, mindössze a magasab­ban fekvő területek nem ke­rültek még be a hálózatba. A szennyvíztisztító üzemké­pes, a hálózat hetven száza­léka is kész Böhönyén. Ez utóbbinak a befejezését a jövő év elejére halasztották. A ma­gasabban fekvő utcák csator­názására akkor kerül sor, ha az ott lakók többsége vállalja az ezzel járó költségeket - tudtuk meg Bácsiné Nemes Zsuzsától, a csatornatársulás képviselőjétől. Elmondta: Böhönyén eddig derítőkkel és szippantással távolították el a szennyvizet, s annyira telítő­dött már a talaj, hogy veszé­lyessé vált az élővizekre. A beruházáshoz Böhönye 50 százalékos állami támoga­tást nyert. Az összeg másik felét a lakosságnak kell fizet­nie, így a hozzájárulás csalá­donként százezer forint. Erre tízéves lejáratú, kedvezmé­nyes hitelt vett föl a társulás, s a lakosok havi 1300 forintos részletekben fizethetik vissza a kölcsönt. A böhönyei ön- kormányzat 18,5 millió forint­tal járult hozzá a szennyvíz- tisztító és a hálózat megépíté­séhez. Az elkészült szenny­víztisztítót és szennyvízháló­zatot a helyi önkormányzat és a befektető közösen üzemel­teti majd. Nagy László

Next

/
Thumbnails
Contents