Somogyi Hírlap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-12 / 291. szám
1995. december 12., kedd SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 7 Átmeneti tb-költségvetés Parlamenti bizottság vizsgálja az olajügyet Az Országgyűlés tegnapi ülésén az ellenzéki pártok képviselői napirend előtt bejelentették, hogy a múlt héten kipattant „olajgate-ügy” - az orosz olajszállítások és az MSZP közötti üzleti kapcsolat - tisztázására parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezik. Ezzel a két kormányzó párt és a kormány is egyetértett, mondván, közös érdek, hogy tisztázódjék, vannak-e valóban korrupciós összefonódások vagy mindez csak rágalom. A társadalombiztosítás jövő évi költségvetését az idén már nem tudja elfogadni az Ország- gyűlés, erre valószínűleg csak tavasszal kerülhet sor. Az átmeneti idő áthidalására azt tervezik, hogy az alapokból finanszírozott ellátásokat, szolgáltatásokat, valamint a gyógyszer- támogatást a hatályos jogszabályok szerint biztosítják. A gyógyító-megelőző ellátásokat változatlan rendben, havonta fizetik - az idei keret egy hónapra eső részének 5 százalékkal megemelt összegével. A plusz pénz a január 1-jétől kötelező béremelések fedezetéül szolgál. Biztosítják az egészségügyiek 13. havi illetményének január havi kifizetését is. Megkezdte a Ház a közúti közlekedési törvény módosítását célzó kormány-előteijesztés tárgyalását is. A kabinet egyebek közt azt indítványozza, hogy kössék szigorúbb feltételekhez az utak melletti táblák, reklámok elhelyezését. Rögzíti a javaslat, hogy az utakat kezelő szervek - köztük az állam - díjat szedhetnek az autópályák használatáért. S. A. Parlamenti szavazásra készülnek a frakciók Sokasodó az elutasítások Elutasító döntések mellett foglalt állást tegnap több párt képviselőcsoportja. Véleményük a törvényjavaslatokra adott szavazatokban is megjelenik majd. A Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja nem kíván találgatásokba bocsátkozni, ezért az úgynevezett olajügyben megvárja a Miniszterelnöki Hivatalban indított vizsgálat befejezését. Addig a szóba került valamennyi személyt szolidaritásáról biztosítja. A képviselőcsoport egyhangúlag megszavazta az etikai bizottság javaslatát, amely szerint a frakció minden tagja önkéntes alapon adja át az etikai bizottságnak az egyéni vállalkozói tevékenységével, gazdasági társaságokban való részvételével, alapítványok létrehozásá-. val, illetve kuratóriumi tagságával kapcsolatos adatait. A zárt borítékokat csak akkor nyitnák fel, ha etikai vétség gyanúja vetődne fel, illetve ha a képviselő ezt maga kémé. A Szabad Demokraták Szövetségének frakciója megerősítette, hogy a személyi jövedelemadó ügyében fenntartja eddigi álláspontját, s tagjai nemet mondanak az szja-törvényre. A szocialista politikusokat is érintő olajbotránnyal kapcsolatban Pető Iván pártelnök közölte: nem Tartják kielégítőnek az eddig nyilvánosságra került hivatalos véleményeket. Az SZDSZ szerint a kormánynak minél előbb választ kellene adnia az ellenzék vádjaira. A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja nem támogatja, hogy idén újra eltérjenek a házszabálytól, és megváltoztassák a költségvetés parlamenti menetrendjét. Már 1994-ben is csak azzal a feltétellel járultak hozzá a házszabály módosításához, hogy ez lesz az utolsó ilyen alkalom. A Független Kisgazdapárt frakciója úgy döntött: az Alkotmánybírósághoz fordul a villamosenergia-ipar, a gáz- szolgáltatók és az erőművek most folyó privatizációja miatt. Az FKGP nemzetellenes bűntettnek tartja az energiaszektor ilyen magánosítását. A médiatörvényt annak ellenére elutasítja, hogy a parlamenti frakciók elfogadták a kisgazdák egy-két kisebb módosító javaslatát. A képviselő- csoport arról is határozott, hogy visszahívja a hatpárti albizottságból a párt megbízott médiaf iolitikusát és médiaszakértőjét, gy az FKGP a továbbiakban nem vesz részt az albizottság munkájában. A Kereszténydemokrata Néppárt nem vonul ki a hatpárti médiatárgyalásokról, de a törvényjavaslat részletes vitára bocsátásánál tartózkodni fog. Ezt a képviselőcsoport hétfői ülését követően jelentették be. Úgy vélik: jót tenne a rádiózásról és televíziózásról szóló jogszabálynak, ha még egy-két hónapot rászánnának a részletek kidolgozására. Hiányolják a többi között a frekvencialeltárt, és az átalakulás előtt álló Magyar Rádió és Magyar Televízió vagyonának részletes felmérését. Sztrájk idején is lesz elégséges szolgáltatás az iskolákban • • Ügyelet igen, tanítás nem Bár tegnap délutánig nem született egyezség a szakszervezet és a minisztérium között a „még elégséges szolgáltatás” tartalmáról, nem maradnak ellátatlanul a sztrájk napján azok a kisgyermekek, akiknek a szülei az ügyeletet igénylik. December 15-én várhatóan reggel nyolctól délután négyig tart majd a munkabeszüntetés - tájékoztatták lapunkat tegnap a Pedagógusok Szakszervezetének illetékesei. Ezt javasolja az országos sztrájkbizottság a helyi sztrájkbizottságoknak. A terv szerint a pedagógusok a szokásos időben megjelennek az intézményekben, de csak az ügyeletesek veszik fel a munkát. A fogyatékos gyermekek intézményeiben a szükséges szolgáltatásra készülnek fel a nevelők, másutt ügyeletet tartanak, és gondoskodnak a napközisek ellátásáról. Az ország több mint 3 ezer településén mintegy tízezer óvodát, általános és középiskolát érinthet a munkabeszüntetés. Hogy ténylegesen érint-e, s hogy milyen módon, arról ezekben a napok- bán egyeznek meg a helyi sztrájkbizottságok és az ön- kprmányzatok. A szülőket mindenütt előre értesítik az óvoda, az iskola pénteki programjáról. A nagyobb településeken várhatóan egy-egy intézményben összevontan tartanak ügyeletet a pedagógusok. Az igazgatók is sztrájkolhatnak, mint a tanítók és a tanárok, de intézményvezetőkként el kell látniuk feladataikat. (Deregán) A kormány már elkészítette a javaslatát Új Kresz a biztonságért A kormány módosította a közúti közlekedés szabályairól szóló 1975-ös rendeletet. A változások néhány jelzőtáblát, a megkülönböztetett jelzéssel közlekedő járművekkel kapcsolatos szabályokat, illetve a járművek kivilágítására vonatkozó előírásokat érintik. A sebességkorlátozást a közutakon eddig olyan tábla szabályozta, amelyen a piros körben szereplő szám mellett a km-jelzés is szerepelt. Európában, a Bécsi Egyezmény értelmében a piros körben csupán a szám szerepel és ebből minden közlekedő tudja, hogy a szám a megengedett km/óra sebességet jelzi. Várhatóan a jövő év elejétől már nálunk is csak a piros körben feltüntetett szám ad majd útmutatást arra, hogy milyen sebességgel haladhatunk a jelzett úton. Korszerűsödik a jelzőtáblaelhelyezés gyakorlata mindazokon a lakott területeken, természeti környezetben, ahol a megengedett legnagyobb sebességet a helyi körülményeknek megfelelően - a nemzetközi gyakorlathoz igazodva, lakott területen 30 km/ órára - kívánják korlátozni. Hogy ne kelljen minden utcasarokra táblát kihelyezni, csak a korlátozott sebességű övezet kezdetét és végét jelző táblákat alkalmazzák majd. Ha a sebességkorlátozás csak meghatározott időre szól, a tilalom idejét kiegészítő tábla jelzi. Módosulnak a megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművek előzésére és követésére vonatkozó előírások is. Ezután megkülönböztető jelzést használó gépjárművet előzni tilos lesz, de a „farvizébe” sem kapaszkodhatunk. Magyarul: tilos a gyorsabb haladás érdekében, a közlekedési szabályokat figyelmen kívül hagyva, követni a megkülönböztető jelzéssel közlekedő járműveket. A módosított Kresz előírja, hogy a megkülönböztetett jelzéseket használó járművek, motorkerékpárok lakott területen, nappal és jó látási viszonyok között is kötelesek a tompított fényszórót használni. Rendőrségi berkekben már dolgoznak egy büntetőpont- rendszer bevezetésén is. Bizonyos szabálytalanságoknak pontban kifejezett „ára” is lesz, s akik begyűjtenek egy bizonyos mennyiségű „fekete pontot”, egy időre búcsút vehetnek a jogosítványuktól és új KRESZ-vizsgára kényszerülhetnek majd. A büntetőpontok mellé természetesen a bírságot is kiszabják. (Lantos) / Evekig is elhúzódhat a sortüzekkel kapcsolatos igazságtétel ügye Felfüggesztett eljárások Az 1956-os sortüzekkel kapcsolatos igazságtételi törvény alkotmányossági vizsgálata évekig is elhúzódhat - tudtuk meg az Alkotmánybíróság illetékeseitől. Mivel az ügy nem a soron kívüli elbírálás igényével került a testülethez, szinte megjósolhatatlan, hogy mikor születhet majd meg a döntés. A Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész a közelmúltban kezdeményezte, hogy az alkotmánybírák vizsgálják meg és állapítsák meg: az 1956-os forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvény nemzetközi szerződésbe ütközik, és ennek megfelelően semmisítsék meg. Szerintük ugyanis a törvény szövege a hazánk által aláírt genfi egyezménnyel ellentétes, így nem érvényesül a belső és a nemzetközi jog közötti összhang, amit az alkotmány előír. Egy országon belüli jogszabály pedig nemzetközi szerződés tartalmát nem változtathatja meg. Jelenleg öt sortűzügy van folyamatban a Legfelsőbb Bíróságon, ám a büntetőeljárást az Alkotmánybíróság döntéséig az egyes bírói tanácsok felfüggesztették. A Legfőbb Ügyészségen elmondták: ha az Alkotmány- bíróság megsemmisíti a törvényt, akkor - a bűncselekmények- 15 éves elévülése alapján - a vádlottakat várhatóan felmentik. N. Zs. Békefenntartók. Tegnap délutánig már hatszázan jelentkeztek a boszniai békefenntartásra induló magyar műszaki alakulatba. Háromszáznyolcvan pályázatot vettek át a területvédelmi és a hadkiegészítő parancsnokságokon. Ezen a napon hetven tiszt, száztíz tiszthelyettes, hetven sorkatona és százharminc tartalékos nyújtotta be pályázatát. Az előző napokban érkezett jelentkezésekkel együtt így már hatszáz pályázat gyűlt össze. A várakozásoknak megfelelően a legnagyobb az érdeklődés a szegedi és az ercsi műszaki alakulatnál. Száloptika. Hétfőn üzembe helyezték a Magyarország és Ukrajna közötti fényvezetőszálas távbeszélő átviteli rendszer Kisvárda-Ungvár közötti vonalát. Az új optikai távbeszélő rendszer igen nagy jelentőségű a keleti irányú távközlési átmenőforgalomban. Fontos szerepet játszik a Független Államok Közösségéhez tartozó országok elérésében, így a szomszédos Ukrajna telefon-előfizetői is könnyebben hívhatók. Erőgyűjtés. Az MSZOSZ vezérkara kétnapos zárt ülést tart Balatonfüreden. Hétfőn az elnökség megbeszélésével kezdődött a program, amelybe ma a tagszervezetek vezetői is bekapcsolódnak. A tanácskozáson elemzik a vezetési módszereket, tárgyalnak a működési feltételekről és a társadalombiztosítási kapcsolatokról. Szerdán az MSZOSZ szövetségi tanácsa nyilvános ülésén a nyugdíjreformmal foglalkoznak. Szakítás. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete felfüggeszti tagságát a Szakszervezetek Együttműködési Fórumában az MSZOSZ és a SZÉF megállapodásában foglaltak miatt. Kifogásolja ugyanis a megyei szervezetek között tervezett együttműködést. Mivel a SZÉF többi 31 tagszervezete ellen- szavazat és tartózkodás nélkül hagyta jóvá a megállapodást, azon nem kívánnak változtatni. Szigorítás. Január 1-jétől bővül a pénztárgépek használatára kötelezettek köre, s idén az év végétől megszűnik a pénztárgépek beszerzéséhez biztosított kedvezmény. Az új esztendőtől kötelező lesz a pénztárgépek alkalmazása valamennyi kereskedelmi üzletkörhöz tartozó üzletben, kivéve az üzemanyag- töltő állomásokat. Kötelesek lesznek pénztárgépet használni a cukrászdákban, az információs irodákban, továbbá a szállodákban, a gyógyszertárakban is. A fodrászoknak, a kozmetikusoknak, a cipőjavítóknak, a vegytisztítóknak azonban ezután is csak a kézzel írt nyugtát kell adniuk. M5-ÖS szerződés Az M5-ÖS autópálya építésénél kerül sor a legnagyobb államilag nem garantált EBRD-hitel kihelyezésére Magyarországon. A hitel összege mintegy 204 millió ECU lesz. Mindez az EBRD magyar csoportjának tájékoztatóján hangzott el hétfőn, miután módosították az M5-ös autópálya koncessziós szerződését, és a hozzá kapcsolódó megállapodásokat. A beruházás költsége megközelíti a 2,5 milliárd francia frankot. Ennek 80 százalékát fedezik hitelből az építők. Az M5-ÖS autópálya fontos része az európai úthálózatnak: az úgynevezett 4-es számú folyosón fekszik, amely Drezdából indul, és Prágán, Pozsonyon, valamint Budapesten át Szeged érintésével halad a romániai Aradon keresztül Görögország és Törökország irányába. Kis győztesek Egy rajzpályázat 27 gyermekgyőztesét, köztük a nyolcéves Berdar Miro- szlavot köszöntötte hétfőn, az Operaházban Göncz Árpádné, a Magyar Rákellenes Liga elnöke. Velük együtt több mint háromszáz, daganatos betegségben szenvedő vagy már gyógyult gyermek is meghívást kapott áz operaházi látogatásra. fotó: feb/diósi imre A vasutasok keresete A vasútnál fejlődtek a keresetek az összes többi ágazathoz képest a legtöretlenebbül 1992-től 1995. május végéig, derül ki a Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium jelentéséből. A vasútnál az 1992-es 21 ezer forint körüli bruttó átlagbérek 1995-re meghaladták a 37 ezer forintot. Az elégedetlenkedő mozdonyvezetők átlagkeresete 30 400 forintról 52 024 forintra növekedett. A kilenc nemzet- gazdasági ág között az átlagkeresetek szempontjából a vasút a hatodik, a mozdonyvezetők csoportja pedig a második helyet foglalja el. Ez utóbbiak kétszer annyit keresnek, rrlint az építőipar vagy az egészségügy dolgozói. A MÁV Rt.-n belül a mozdonyvezetőknek a központi irányításban dolgozókét is meghaladó átlagbérük van. A vasúti dolgozók körében az átlagos havi munkaidő idén várhatóan 140 óra körül alakul. Ez azt jelenti, hogy a szak- szolgálatban foglalkoztatottak 1995-ben napi nyolc óránál kevesebbet dolgoznak. A jelentés leszögezi: a MÁV bevételeiben jelentős részük van az állami pénzforrásoknak. Az állami hozzájárulás mértékét csak az áruszállítás mennyiségének és az abból származó bevételek növelésével lehet csökkenteni. A vasutassztrájkok kockáztatják a MÁV piaci helyzetét, belföldi, külföldi, és tranzitszállításait. A szakszervezeti bérharcok így megakadályozhatják a MÁV piaci térnyerését.
