Somogyi Hírlap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-09 / 289. szám

1995. december 9., szombat SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Nyílt napok Fonyódon A következő tanévet a Somogy Megyei Közgyűlés intézmé­nyeként kezdi a fonyódi Má­tyás Király Gimnázium és Po­staforgalmi Szakközépiskola. Nehezen döntött a város képvi- selő-testülete. Bántó Zsuzsanna igazgató azonban nem tart a szóbeszédtől, miszerint meg­szüntetnék az iskolát. Komoly szakmai hátteret lát az új in­tézményfenntartóban, s ponto­san érzékeli, hogy nemcsak ígé­ret a város további támogatási szándéka. Az iskolában nemrég fordí­tott napokat tartottak, elsősök szecskaesküjével, negyedike­sek diákigazgató-választásával. Tanár-diák közös mulatsága volt ez, és senki nem sértődött meg a diákvicceken. Az viszont italán már nem is olyan vicces, hogy szóvá tették: az iskola kénytelen spórolni a fűtéssel... A fordított napokat a nyílt napok követik. Ez valamennyi intézmény számára a legfonto­sabb, mert egyebek között itt dől el, mennyire értékes az in­tézmény a közösség számára. A fonyódi kínálat igazán értékes: az idén is 30 fölötti létszámok­kal indították az első osztályo­kat. A következő tanévtől ugyancsak hármat szerveznek, speciális csoportokkal: emelt szintű matematikát és németet heti 8 órában, de aki kimarad, az is heti 3+2 órában tanulhat. Angol nyelvi csoport is lesz, és a testnevelés tagozatos osz­tályba is lehet jeléntkezni. Az általános tantervű képzés mel­lett tehát mindenki kaphat va­lamilyen pluszt. A postaforgalmi szakközép- iskola, mivel a tágabb régió in­tézménye, igen vonzó. S az itt végzetteknek munkahelyet is garantál a posta. Harmadik osz­tálytól havi 2000 forintos ösz­töndíjjal támogatja a jó tanuló­kat. Ezt teszi a gimnázium ala­pítványa is, amely félévente már százezer forinttal segítheti a tehetséges, de nehéz anyagi helyzetű tanulóit. (Gáldonyi) Szántód lakossága mindenképpen válni akar Zamárditól Kempingekért harcolnak (Folytatás az 1■ oldalról)- Miért akarnak mindenképp önállósodni?- Zamárdi nagyon rossz gazda volt és ma is az. Ezt az idő bizonyítja, nem én - mondta Karabinszky Gyula. - A szántódi résznek például nincs is képviselője a 9+1 tagú testületben; képviselő ugyan­akkor zamárdi lakosként a Si- ótour második embere. Szóval a saját kezünkbe akarjuk venni a sorsunkat.- Nem a Siótour vagyonára vágynak?- Tegyünk itt egy kis kité­rőt. Karabinszky Gyula ko­rábban a Siótour osztályveze­tőjeként dolgozott, így ismer­heti a vitás területen fekvő négy kemping, egy utazási iroda, két kirendeltség és a szántódpusztai idegenforgalmi központ értékét. Könyv sze­rinti (!) értékük az idegenfor­galmi központ nélkül is csak­nem 300 millió forint. Az egy­ségek évente mintegy hatmil­lió forintnyi adót fizetnek a zamárdi önkormányzatnak. A településeknek régi vágyuk, hogy megkapják a - jórészt megyei tulajdonú - Siótour- nak a saját területükön levő egységeit, de erre eddig nem volt mód. Legújabban azon­ban, amióta a Postabank jelen­tős részvénycsomaghoz jutott, az a hír kapott szárnyra, hogy a jövőben elképzelhető a pri­vatizáció. A válás ügyében ta­lán nem is az a lényeg, hogy ez megtörténik-e, hanem hogy erre számítanak. (A zamárdiak azt mondják: ha a Brettyó lenne az új határ, elfogadták volna a válást. A szántódiak azonban két kilométerrel bel­jebb jönnének; itt fekszenek a legértékesebb területek.)- Lényegtelen a Siótour va­gyona - szögezte le Kara­binszky Gyula, majd azt mondta: „benne van a pakli­ban, de nem azért csináljuk. Igaz, terület és vagyonkapás nélkül nem érdemes csinálni.”- Működőképes lenne-e az önálló Szántód? Hiszen intéz­ményei sincsenek.- A legjobb variáció az ön­álló önkormányzat és közös körjegyzőség, illetve közös is­kola működtetése. (Nem tudni persze, hogy a zajos válás után erre hajlandó lenne-e Zamárdi. Igaz, Föld­várral is egybeépült Szántód, és csak néhány száz méter vá­lasztja el Kőröshegytől. Czene Attila Újrahasznosítható hulladék a Balaton-partról Válogatják Siófok szemetét A siófoki Településgazdálko­dási Rt 37 millió forintot költött az idén beruházásra, a hulla­dékszállítás korszerűsítésére. Ignáczy Györgyné, az rt igazga­tója elmondta: a következő há­rom évben 120 millió forintot szánnak erre. A szelektív hulla­dék gyűjtéséhez korszerűbb járművekre, új hulladékgyűj­tőkre van szükség. Fonyódon az önkormányzat már 1990-91- ben megszervezte ezt, s így a város egész területén elkülönít­hető a komposztálható anyag, a biohulladék. Az ehhez szüksé­ges két kuka közül az egyiket az önkormányzat vásárolta. Az elkülönített szemetet, biohulla­dékot az ordacsehi lerakóba szállítják, s tervezik az újrafel­használható anyagok értékesí­tését. A Településgazdálkodási Rt várja most azoknak a Bala- ton-parti önkormányzatoknak a jelentkezését, amelyek szeret­nék meghonosítani a szelektív hulladékgyűjtést.- Már üvegre, papírra és mű­anyagra is van piaci kereslet - mondta Ignáczy Györgyné. - A Környezetvédelmi Miniszté­rium rendelkezése szerint min­den hulladékot megfelelő helyre kell szállítani. Januártól termékdíjat rónak ki a csoma­golóanyagokra is, s így a cégek érdekeltek lesznek az újra fel­használható anyagok felhaszná­lásában. (Várnai) Önzetlenül segítenek a leilei klub tagjai A nehéz gazdasági helyzetben mind nagyobb szükség van egymás segítésére. Erre vállal­koznak az önzetlenül segítséget nyújtó Lions mozgalom tagjai, a világon mintegy másfél mil­lióan. Negyvenkétezer-ötszáz klubjuk működik 178 ország­ban. Tagja az ENSZ-nek is. Hazánkban harmincöt klub működik. A balatonlellei klub három éve alakult, húsz taggal. Min­den évben sikeres programjai vannak. A nyáron a csernobili gyermekeket látták vendégül, és karácsonyra ajándékcso­maggal lepik meg a rászoruló idős nyugdíjasokat, a sokgyer­mekes családokat. Estjeik bevé­teléből teremtik meg ennek fel­tételeit, Hozzájárultak egy mé­regdrága orvosi műszer beszer­zéséhez is, valamint egy súlyos szembeteg gyermek gyógyke­zeléséhez. A balatonlellei Lions-klub tagjai ma rendezik meg Luca- napi báljukat. Ezen minden jó­szándékú, segíteni vágyót szí­vesen látnak, s kérik adománya­ikat. Kiépítik a déli part víztisztító természetes szűrőrendszerét Nádat ültettek a Balatonba Rendszeresen ellenőrzik a vonyarcvashegyi partnál a friss ültetvényt a szakemberek Egyhektárnyi nádat telepítte­tett a Balatonba a vízügyi ki- rendeltség. A munkálatok két helyszínen, Fűzfőn és Vo­nyarcvashegyen zajlottak, két különböző technológiával. Ha a nád megerősödik, és képes lesz tisztítani, szűrni a vizet, ennek alapján a telepítések megkezdődnek a déli parton is. Fejér Vilmos, a BVK igaz­gatója elmondta: tíz éve fel­mérték a nád állapotát, s azóta csaknem egy négyzetkilomé­ternyi területtel csökkent az élőhely nagysága. A pusztu­lás, a kedvezőtlen tendencia nem állt meg. Ennek oka az, hogy a vízparti villatulajdono­sok feltöltögetik előbb szemét­tel, majd földdel, hogy értékes négyzetmétereket nyerjenek, illetve felszabdalják - azért, hogy mólót, stéget építsenek. A rehabilitációs program a gödöllői agrártudományi egyetem tudós kutatóinak szakmai felügyeletével folyik, a munka egyik kivitelezője pedig a siófoki Aqua gmk. Ezek munkálatok beleillenek a balatoni kormánybiztos elkép­zeléseibe. A vonyarcvashegyi nádültetvénynél ellenőrizte is a friss telepítést — a műszaki átadása előtt. (Czene) Szemétgyűjtéssel a Balatonért A Nők a Balatonért egyesület­nek kilenc csoportban mintegy 200 tagja van, s a környezet vé­delmét tartják legfontosabb te­endőjüknek. Kézzelfogható si­kerük egyebek között, hogy Csopakon a papírt, Zamárdiban pedig a használt étolajat gyűj­tik össze, és szállíttatják el. Vagyonhasznosítás nyereségesen A siófoki önkormányzat gazda­sági bizottsága legutóbbi ülésén megtárgyalta a város Vagyon­hasznosító Kft-jének helyzetét. A cég mintegy ötmillió forintos nyereségre tett szert az idén, s így a mérleg főösszege a tavaly regisztrált 73 millió forintról en­nek mintegy kétszeresére nőtt. Ezeregyszáz fa, bokor millecentenáriumra Akciót hirdettek a társadalmi szervezetek: szeretnék elérni, hogy a települések 1100 fát, bokrot ültessenek a millecente- nárium emlékezetére. A fel­adatra öt évet szánnak, és a szervezet segít, hogy az ültetők ingyen növényekhez jussanak. Készül a Balatonra is építési szabályzat Az ország egész területére ér­vényes építésügyi szabályzaton túl csak Budapestnek vannak testre szabott kiegészítő ren­delkezései. Értesülésünk sze­rint a Környezetvédelmi és Te­rületfejlesztési Minisztérium­ban most a Balaton vízgyűjtő területére érvényes, új építés­ügyi szabályzat megfogalmazá­sán dolgoznak. Ez figyelembe veszi majd a táj képi jellegét is. Tűzzománc a sérült gyerekekért Kiállítást rendeztek Siófokon a Kóma könyvüzletben a kapos­vári hallássérült gyerekek szakkörének munkáiból. Potó Kornélia iparművész tanította meg a tűzzománcképek készí­tésére a gyerekeket. A művek mintegy 70 százalékát rövid idő alatt megvásárolták a látogatók. Keszthelyről Somogy szélére költözött a Helikon Raktárház Szentgyörgyön Balatonszentgyörgy határá­ban építette föl raktárházát a festék- és vegyiáru-nagyke- reskedelemmel foglalkozó Budafesték-Helikon Kft. Az évente többszáz millió forin­tos forgalmat lebonyolító cég a Budafesték öt leányvállala­tának egyike; Somogyon kí­vül Zala, Veszprém és Vas megyében tart fenn üzleti kapcsolatokat. Három rakteret alakítottak ki az önkormányzattól vásá­rolt tizenegyezer négyzetmé­teres területen: itt tárolják elkülönítve a fagy- és tűzve­szélyes árut. A harminc mil­lió forintos árukészlettel ren­delkező Budafesték tevé­kenysége erősen szezonális. Tóth Katalin főkönyvelő el­mondta: elsősorban az építő­ipart szolgálják ki festékek­kel, emellett háztartási ve­gyiárukat is forgalmaznak. A tizenöt dolgozót foglalkoz­tató balatonszentgyörgyi kft- nél most csendesebbek a na­pok. Az építkezési kedv orszá­gos visszaesését azonban ke­vésbé érzik: a délnyugat-du­nántúli régió még mindig biztos felvevőpiac. A főút­vonalak közelsége fontos szempont volt a Keszthelyről Szentgyörgyre költöző Heli­kon kft számára. Az már most is látszik: előnyös cse­rét csináltak. (Csíky) A festék és vegyiáru-kereskedelem somogyi központjában ideiglenes szabadtéri raktározás is folyik fotó: kun g tibor Az amerikaiak is tanulmányozzák Szagtalanító a csatornákon Szántó Imre, a DRV Rt vezér- igazgatója a Somogyi Hírlap kérdésére mondta el a cég év végi sajtótalálkozóján, hogy Dél-Karolinában éppúgy kín­lódnak a szennyvízelvezető rendszerek bűzével, mint a Bala- ton-parti városokban. A csator­nában nagy távolságokra utazta­tott szennyvíz megrothad. Fonyód, Boglár és Lelle la­kóit ez a tény nyilván nem nyug­tatja meg; évek óta panaszolják azt a bűzt, ami után haladva vé­gigkövethető a regionális szennyvízelvezető rendszer vo­nala. Kialakítását a balatoni víz- * védelem indokolta annak idején. Az viszont megnyugtató, hogy az amerikaiak is azt a megoldást tanulmányozzák, amelyet a sió­foki DRV szakemberei dolgoz­tak ki a Budapesti Műszaki Egyetemmel közösen. A tavasz­utón konkrét intézkedési tervet is készítettek, s ezt elfogadta a környezetvédelmi hatóság, csak pénz nem jutott rá. Idei árakon 10-12 millió forintba került volna az eljárás, amelynek lé­nyege, hogy szennyvizek rotha­dását gátló vegyszert adagolnak a csatornarendszerbe, a folyama­tot számítógéppel ellenőrző mé­rőműszereket szerelnek föl. Ez a megoldás Siófok térségében bi­zonyította. Új beruházásokat már nem engednek e megelőző módszer nélkül üzemelni. A legfontosabb: a cég jövő évi pénzügyi tervében szerepel Boglár és Lelle térségében a szagtalanító módszer beveze­tése. (Gáldonyi)

Next

/
Thumbnails
Contents