Somogyi Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-08 / 262. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1995. november 8., szerda Milliós hiány a marcali vágóhídon A tulajdonos is „elvérzett” Svájciak a Balatonon Mind több befektető érdeklődik a Balaton iránt, és a Balatoni Szövetség igyekszik koordi­nálni a jól fejlődő kapcsolato­kat. Jelenleg svájci és francia szakemberekkel folytatnak tár­gyalásokat a Balatont érintő konkrét együttműködési lehe­tőségekről. Cigánygyerekek bábjátékáról Pécsett rendezték meg az I. Roma Előadóművészeti talál­kozót. A Rácz Aladár Cigány Kulturális, és Közművelődési Egyesület székházában, vala­mint a pécsi ifjúsági házban zajló találkozón részt vett Szabó Gyuláné kaposvári ter- ménybábkészítő is. A cigány- gyerekek bábszakköri foglal­koztatásáról tartott előadást az összegyűlteknek. Szezonális munkaeröszükséglet A munkaügyi központ felmé­rést készített az egyes nemzet- gazdasági ágazatok - mint a mező- és erdőgazdaság, ipar, vízellátás, építőipar, kereskede­lem, vendéglátás, szállítás, és a nem anyagi tevékenység, így a pályakezdők - munkaerőszük­ségletének szezonalitásáról Somogybán. A legerőteljesebb aránycsökkenést a mezőgazda­ságnál és az építőiparnál ta­pasztalták. Drasztikus arány- növekedés a pályakezdőknél mutattak ki. Kromofágot öntött a személyautóra Félmillió forint kárt okozott ismeretlen tettes egy kaposvári lakosnak. Autóját éjszaka leön­tötte kromofággal egy rossz­akarója. A Kaposvári Rendőr- kapitányság rongálás bűntette miatt rendelt el nyomozást. Sárrázó épült Böszénfán 450 ezer forintért sárrázót és víznyelőt építtetett Bőszénfa önkormányzata. A 45 méter hosszú sárrázót az aszfaltút és egy földes bekötőút kereszte­ződéséhez építették, hogy a sár­felhordást akadályozzák. Ez ugyanis több ízben balesetve­szélyt okozott. Négymillió az Akadémiának A Balaton Akadémia a harma­dik tanévét kezdte meg Al- mádi-Vörösberényben. Idén kapnak oklevelet első végzős hallgatóik. Dr. Nemcsók János, balatoni kormánybiztos beje­lentette, hogy jövőre négymil­lió forinttal támogatja hivatala az intézmény működését. Vágóhídi üzelmekről, milliós adósságokról, mérleghiányról szól a fáma napjainkban .Mar­caliban. Az emberek tudni vé­lik, hogy a Táncsics Kft néven jegyzett vágóhíd ügyvezető igazgatója - aki a tapsonyi szövetkezet mellett a cég má­sik tulajdonosa — több millió forintos adósságot, milliós pénztárhiányt produkált. Többszöri vizsgálat után a kft közgyűlése felmentette Tán­csics Mihályt, s helyére ügy­vezető igazgatónak Győri Fe­rencet kinevezte. A vágóhíd adósságai a szövetkezettel szemben elérték a négymillió forintot, ezért a , felügyelőbi­zottsági vizsgálatot kezdemé­nyeztünk - mondta a vágóhíd igazgatója Németh Gábor, a szövetkézét elnökével egyetér­tésben.- Túl ezen, júliusban 900 ezer forint mérleg szerinti veszteséget is kimutatott a vá­góhídi vizsgálat. Ez a tény an­nál kínosabb a tsz-nek, mivel üzleti és gazdálkodási straté­giája - addig - nyereségét prognosztizált. Egyéb adósságról ez időben sem a felügyelőbizottság, sem a taggyűlés nem tudott, de a vágóhíd tartozásai továbbra sem csökkentek a társtulajdo­nossal, s egyben egyik legfőbb szállító szövetkezettel szem­ben. Szeptemberben emiatt újabb közgyűlésre került sor. Rövid ideig tartó nyugalom után ismét tucatszám teszik tönkre a nyilvános telefono­kat a somogyi városokban. Ez annál is elkeserítőbb, mert míg korábban a pénz­szerzéssel magyarázni lehe­tett a rongálások magas számát, most a többségük­ben kártyás köztelefonoknál ez az indok megszűnt. A sta­tisztikák azt mutatják, hogy Somogybán legalább annyi telefonkártyás készüléket rongálnak meg, mint pénz­bedobóst. — Nem tudunk másra gon­dolni, mint hogy „brahiból” rongálják a készülékeket — mondta Erdélyi József, a táv­közlési üzem osztályvezetője. — A kártyás telefonokban nincs pénz, javításuk viszont rendkívül drága. Egy kártya­- Könyv szerint - hangsú­lyozta az új ügyvezető - 500 ezer forintra csökkent a tarto­zás a szövetkezettel szemben. Az átadás-átvételkor készült jegyzőkönyv azonban 1 millió 295 ezer forint készpénzhiányt regisztrált. Emellett a tsz-nél is 3,5 milliós adósságot tarta­nak számon. Ráadásul, a volt igazgató leváltásának hírére 15 magánszemély is előkerült, összesen 3 millió 25 ezer fo­rintot követelve sertés és szar­vasmarha-szállítmányok fejé­ben. A dolog pikantériája az, hogy ők vágóhídi állatfelvá­sárlási jegyen aláírásukkal igazolták, hogy a pénzt a le­szállított sertésekért, marhá­kért felvették. A könyvelés is így regisztrálta mindezt, így eshetett — vélik a tapsonyi szövetkezetben —, hogy szé­pen csökkent a vágóhíd gaz­dálkodási hiánya. — Papíron így most „csak” a szövetkezetnek tartozik a Táncsics Kft - tudtuk meg az új ügyvezető igazgatótól -, de mi rendőrségi feljelentést tet­tünk elődöm ellen, mivel igen jelentős összegről van szó. Természetesen Táncsics Mihály véleményének is sze­rettünk volna helyet adni ebben az ügyben. A volt igazgató azonban nem tudott mit mon­dani. Ő saját zsebre sohasem dolgozott, s egyszerre mégis milliós hiányokkal kell szem­leolvasó több mint negyven­ezer forintba kerül. A Matáv kára emiatt több millió fo­rintra rúg. Az igazi kárunk pe­dig az ebből fakadó hitelron­tás, hiszen rossz készülékek­kel nem tudunk szolgáltatni. Az ügyfél pedig elvárná, hogy ha már megveszi a drága tele­fonkártyát, akkor használ­hassa is. A kártyás telefonon kártya nélkül hívhatók a mentők, tűzoltók, azonban a megron­gált készülékkel ezek sem ér­hetők el. A rongálás emiatt is elítélendő. Arról nem is be­szélve, hogy szétvert készülé­kek javíttatása miatt további telepítésre sem marad pénze a Matávnak. Mint megtudtuk, a pénzbe­dobós készülékekből a pénz­nyerés legújabb módszere közvetlenül nem a Matávot benéznie - állította. November 6-án ez volt a helyzet, hétfőn reggel azonban történt valami:- A vágóhídnál két emberrel megjelent Varga László, a marcali szövetkezet elnöke - mondta Győri Ferenc -, beha­toltak a zárt kerítésen (miköz­ben két vágóhídi fiatalembert félrelöktek), beültek a Tán­csics kft hússzállító Barka- sába, s azzal elhajtottak, állító­lag a vágóhíd velük szemben fennálló tartozásának fejében. Most teszünk ez ügyben felje­lentést a rendőrségen.- Valóban elvittük a kocsit - mondta Varga László. - Közel 400 ezer forinttal tartozik a kft a szövetkezetünknek. Ha kifi­zetik, visszakaphatják. Amúgy ezt már közöltem Németh Gá­borral, a tapsonyi szövetkezet elnökével is, A türelemnek vége. Nemcsak nekünk rossz ez, de a kispénzű marcaliaknak is. Errefelé csak itt végezhet­nek kényszervágást, most az erre kijelölt állatok nem kimé­résre kerülnek, hanem a sárvári dögtemetőbe. Egyébként, ami ma reggel történt, csak a kez­det. Ha nem fizetnek, biztosan lesz folytatás... A marcali rendőrkapitány­ság megerősítette a feljelentés hírét. Az akcióval, persze nem ért egyet. Mint mondták: nem ez a megoldás. Kíváncsian vár­juk, vajon van-e jobb? Kun G. Tibor károsítja, hanem a fogyasztó­kat. Papírzsebkendőt nyom­nak föl a készülékben, hogy abban akadjon el a visszajáró pénz. A telefonálók persze mérge­lődnek és szidják a távközlési üzemet, aztán tudomásul ve­szik, hogy a készülék lenyelte a forintjaikat. Rövid idő alatt pár száz forint összegyűlik így, ami — miután kihúzta a zsebkendőt — a tolvaj birto­kába kerül. — Elképzelhetőnek tartom, hogy a pénzszerzésnek ezt a módját szervezetten végzik — mondta Erdélyi József. Érdekesség, hogy a telefon­rongálás Somogybán városi sajátosság: a falusi köztelefo­nokat ugyanis alig kell javíta­nia a Matávnak, a fülkék is mindig tiszták. Úgy tűnik, ott még érték a telefon. (Nagy) Brahiból rongálnak a somogyi városlakók Zsebkendő a telefonban Új feladatot kap a régi marcali laktanya Izgalmas találgatások té­mája volt Marcaliban a külső laktanya sorsa. Sokan tudni vélték, hogy leszerelik az intézményt. Az érdekel­tek és az érdeklődők végül is tegnap délután a legilletéke­sebbektől, Hollósi Nándor mérnök altábornagytól, a Magyar Honvédség anyag­technikai csoportfőnökétől és Hornok József ezredestől, a laktanya parancsnokától kaphattak tájékoztatót a laktanya jövőjéről. A hivatásos állománnyal és a polgári alkalmazottakkal tör­tént ismertetőt követően Hol­lósi Nándor rögtönzött sajtótá­jékoztatót tartott. A marcali helyőrségben november 15-től bekövetkező változások - mondotta - ré­szét képezik az egész honvéd­ségnél végbemenő változá­soknak. Lényegében mindez a 22 ország - köztük Magyaror­szág - által négy évvel ezelőtt Bécsben aláírt, a hagyomá­nyos fegyverzetek csökkenté­sére hozott határozat végre­hajtásának jegyében történik. Ennek az ideje érkezett el, s ez közelről érinti a Marcali laktanyát, mivel - Kalocsa mellett - ezt a helyőrséget je­lölték ki az említett egyez­mény értelmében tűzőrségi fegyverek elhelyezésére, táro­lására. A feladat végrehajtása ko­moly változásokat, átszerve­zéseket feltételez, amelyre a parancsnoki kar felkészült, így a laktanya új funkciója teljesítésére készen áll. Ennek tudatában fogad­hatja a Magyarországra is el­látogató, nemzetközi összeté­telű katonai csoport ellenőr­zését. (Más országokat ha­sonló céllal felkereső csopor­tokban természetesen a ma­gyar honvédség tisztjei is he­lyet kapnak. Ami konkrétan a marcali hivatásos állomány sorsát il­leti - mondta az altábornagy és erősítette meg Hornok Jó­zsef -, igazán komoly változá­sok nem történnek. Kevés ki­vételtől eltekintve bár új fel­adatkörrel de marad a tiszti és altiszti állomány, a sorkato­nák száma pedig növekszik valamelyest. Azon kevesek, akiket az át­szervezés úgy érint, hogy a továbbiakban nem számítanak rájuk, részben korengedmé­nyes nyugdíjba mennek, rész1- ben lehetőséget biztosítanak számukra, hogy az ország más helyőrségében folytassák ka­tonai pályafutásukat. (Kun) Kaposvár evangélikus központ lehet Épül a közösségi ház Magyarország lakosságának négy százaléka tartozik az evangélikus egyházhoz. Me­gyénkben ez a szám még az országos átlagnál is alacso­nyabb. Somogybán hét férfi, négy női lelkész és egy nyug­díjas besegítő tevékenykedik. A megye legnagyobb evangé­likus közössége a kaposvári, mely ezer hívőt számlál. — Az igazi vágyunk az, hogy ez a kis közösség tényle­ges és valóságos legyen — mondta Szemerei János, a ka­posvári közösség lelkipásztora. — Ezért is szeretnénk mihama­rabb felépíteni a gyülekezeti házunkat. Ez nem újkeletű pró­bálkozás, hasonló tervek már az 1929-es templomépítés idején is voltak. Múlt év decemberé­ben Kaposvár közgyűlése elfo­gadta a tervet. Eszerint a gyüle­kezeti házat a jelenlegi lelkész­lakás helyén alakítjuk ki, amelyben gyülekezeti terem, hitoktatói szoba, főzőfülke, vi­zesblokk, vendégszoba is he­lyet kap. Az új lelkészlakás a jelenlegi mögé épül. Az építkezés gyakorlatilag félkész állapotban van. 1996- ban szeretnék befejezni, de anyagi problémák miatt nem lehet tudni sikerül-e. Eddig négymillió forintot használtak fel. Ezt az összeget a gyüleke­zet tagjai és az országos egyház adta össze a tartalékok mellé. Jövőre az evangélikus egyhá­zak szövetségétől — ami egy segélyszervezet is — is számí­tanak anyagi segítségre. Úgy gondolják, hogy ez nemcsak gyülekezeti ügy, hiszen Kapos­vár fekvése miatt is evangéli­kus regionális központ lehet, i — Elvünk szerint a Magyarod szági helyzet az egyházakra is nagy felelősséget ró — mondta a lelkipásztor. — Van monda­nivalónk. Az egyházak tevé­kenysége sokkal többet jelent, mint amire azt a társadalom be­csüli. Nem a segélyezési rend­szer a legjobb szociális háló. Osztom a régi keresztény misz- szió jelszavát: nem az a lényeg, hogy halat adjunk az emberek­nek, hanem tanítsuk meg őket halászni. Széles Rita Kányán nem akartak örömtüzet gyújtani Tűz ütött ki tegnapelőtt este fél nyolc körül Kányán. A Kos­suth utca 213. házához kellett kivonulni a tabi önkéntes tűz­oltóknak. Csupán két nappal korábban vásárolta meg a régi tömésházat Juhai Zoltán. Per­sze egész nap költözködtek és a hideg időjárás miatt folyama­tosan fűtötték a kályhát. A kéménybe azonban valaha be­épített a kőműves egy geren­dát, amely fokozatosan felfor­rósodott. Az új, boldog tulaj­donos a nehéz munka után. hat óra tájban rakott még a tűzre, aztán ledőlt pihenni. Szeren­cséjére megérezte a füstszagot, ezért a felesége és ő is meg­úszta komoly szénmonoxid­mérgezés nélkül. Szerencsét­lenségére azonban ki akart szellőztetni. Kinyitotta az aj­tót, a bezudúló friss oxigéndús levegő azonnal belobbantotta az izzó fát és egy pillanat alatt fölgyulladt a szoba. Káló István főhadnagy, a siófoki tűzoltóság ügyeletes parancsnoka tegnap elmondta: a tabi önkéntesek két gázpa­lackot is találtak az égő szobá­ban; az egyik már 3-4 méteres lánggal égett, a másikat azon­ban védősugár őrizetében ki tudták menteni. Még az esi órákban mentőt hívtak: a tu­lajdonost és feleségét enyhe füstmérgezéssel a siófoki kór­házba szállították. (Czene) Sok pénzbe kerülhet végül a gyanúsan olcsó kirándulás A somogyi utazási irodák megbízhatóak Mind többet hallani csődbe ment utazási irodákról, kül­földön „felejtett” utasokról. Ilyenkor hírek hallatán pedig azokkal az utaztatókkal szemben is bizalmatlanná válnak az ügyfelek, akik megbízhatóan végzik munká­jukat több éves, vagy évtize­des szakmai gyakorlattal és szeplőtlen múlttal a hátuk mögött. Az Országos Idegenfor­galmi Hivatal főosztályveze­tője szerint — ami a közel­múltban többször is napvilá­got látott a médiákban — nem tanácsos kis irodákkal utazni. Egy ilyen általánosító kijelen­tés anyagi és erkölcsi károkat okozhat nekik. — A megyében huszon­nyolc regisztrált utazási iroda működik somogyi székhellyel és további húsz fiókiroda, vi­déki és budapesti központtal — mondta Péntek István, a Somogy megyei Idegenfor­galmi Hivatal igazgatóhelyet­tese.1— A lényeg az, hogy nem azoktól kell félni, akik enge­déllyel működnek és minden személyi, valamint tárgyi felté­telnek eleget tesznek. Sajnos a megyében is több mint húsz il­legális utaztatóról van tudomá­sunk. Ezek egy része olyan au- tóbusztulajdonos vagy üzemel­tető, aki feketén, vagy szürkén indít utakat. A részvételi díjakat devizában szedik be, amivel az utast is jogszabálysértésre kész­tetik. Kibújnak az adózás alól, idegenvezetőt nem alkalmaz­nak. Ilyen körülmények között halvány remény sincs arra, hogy valaki bármilyen kártérí­tést követelhessen. — Mi okozta a legálisan mű­ködő irodák csődjét? — A többségük charter-jára­tokra alapozott és olcsóbban hirdetett utakat. A lekötéseket azonban nem tudták teljesíteni. A dömpingárak alacsony nye­reséget hoztak és ezek nem fe­dezték a működési költségeket. A somogyi irodáknál más a gyakorlat, mert azok elsősorban egyéni vagy autóbuszos kirán­dulásokat szerveztek. Az eddigi tapasztalatok alapján azt mondhatom, hogy ezekhez to­vábbra is bizalommal fordul­hatnak az utasok. — Somogybán szűntek meg utazási irodák? — Igen, de nem azért, mert tönkrementek, hanem mert nem feleltek meg valamilyen felté­telnek. — Mit tehet az OIH, illetve a megyei idegenforgalmi hivatal a feketézők ellen? — A figyelemfelhíváson kí­vül konkrétan mást nem, mert nem rendelkezünk hatósági jogkörrel. Erre a fogyasztóvé­delmi felügyelőség kapott jo­gosítványt, bár ők is inkább azokat a cégeket tudják ellen­őrizni, akik listán szerepelnek, tehát regisztráltak. Boldizsár Beáta

Next

/
Thumbnails
Contents