Somogyi Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-06 / 260. szám
1995. november 6., hétfő SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Turistacsalogató lőtér- tervek Nemesviden Ä gyümölcstermelés nemzedékek lehetősége Nemesdéd, almafalva Szép gyümölcsöt szállít a pesti piacra a Lőczi-család Sokan csak az itt termő almát tartják számon — innen az „almafalva” —, azonban a körte és a málna legalább oly fontos és jó megélhetési lehetőség a helybélieknek. A 845 lakosú település polgármestere, Radanics László — tősgyökeres nemesdédi. S minthogy eddigi 62 esztendejét helyben töltötte el, emlékszik azokra, akiknek a hírnevessé lett gyümölcsösöket köszönhetik. Varasdi Sándor nevét említi, aki a háború után húsz hektáron kezdett. A nyomdokaiba lépő nemesdé- diek újabb hetven hektár almást telepítettek. A termelő- szövetkezet évtizedei alatt is szépen termett itt a gyümölcsös. A téesz szétesésé után sok terület lett gazdátlanná, s a kertek némelyike elenyészik. Az új magángazdák almásai, körtései most-vannak felvirágzóban. Az orvos a pedagógus, a kereskedő, az iparos, szinte mindenki foglalkozik itt almával, körtével, málnával. Böröcz Ottó, Szili Ferenc, Vadál János, özv. Simon Im- réné, Katona Márton... Se vége, se hossza a kitűnő termelőknek. Lőczi Józsefékhez kopogtunk be. Az utcáról is látszik, hogy nagy munkában vannak: rekeszek sokaságába pakolják a gyönyörű körtét, A Fiat Ducato teherautó hamarosan vagy harminc mázsányi kitűnő körtével, indul a pesti piacra. Igaz, jókor kell nekivágni az útnak, hogy hajnalra célbaérjen, de megéri. Az idős és a fiatal Lőczi-házaspár közösen dolgozunk a gyümölcsösben. — Lassan negyven éve, hogy a szabó mesterségből átváltottam. A fiam, aki már a főerő a családban, gépiparit FOTÓ: KUN G. TIBOR végzett, a menyem pedagógus, de már mind itt vagyunk, együtt dolgozik a család. És miért is ne, mikor a körtéből élünk. — Tavaly gyenge évünk volt — csatlakozik édesapja szavaihoz az ifjabb Lőczi József —, de most nem panaszkodhatunk. Igaz, éjjel-nappal talpon kell lennünk, ha piacon akarunk maradni. Erre tettünk fel mindent. Hűtőházunk van, kerti gépekből öt, s kistraktor- hoz kapcsolható permetező- gép. Ami csak kell, hiszen a mi gyerekeinkkel együtt három nemzedék él nálunk a körtéből, s az almából. Jövőre a „kopasz” őszibarackkal is próbálkozunk. És persze, mások is, másfélékkel. Színesedik a paletta, mint az őszi kertek, bent a faluban s a nemesdédi határban. Kun G. Tibor Templomépítők pénzszűkében A Bogári rét mögött, egy három hektáros, erdő övezte területen fogott lőtér építésébe a nemesvidi Szent Hubertus Lövészklub. A többfunkciós létesítmény nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmas lesz, ám a községi szabadidőcentrum szerepét is betölti majd. A 62 tagot számláló klub képviseletében Tari Béla, elnök, Sági Zsuzsanna, vezetőségi tag és Kincses Tibor szponzor, vidi vállalkozó ismertette a többmilliós beruházás részleteit. A tíz lőállásos, szabadtéri és fedett részleggel egyaránt rendelkező lőtérhez büfé, társalgó és egyéb kiszolgáló helyiségek kapcsolódnak. A tervezett lődomb és környéke nemcsak sportolási lehetőséget, hanem a falusi turizmus meggyökereztetésének esélyét is jelenti a helybelieknek. — Valami különlegeset kerestünk, olyat ami nincs se Zala- karoson, se Hévizén, se a Balatonon, s amiért — úgy gondoljuk— megéri a vendégnek ezt a belső somogyi kis falut fölkeresni. Jópáran űzzük ezt a szép sportot —■ legfőbb támogatónk, Hubert Schamberger úr pedig a német koronglövészet bajnoka volt — így esett a választás a lőtér megépítésére. Az ötletet Egy sikeres tavalyi kezdeményezés érkezett a folytatás lehetőségéhez október utolsó napjaiban: a mesztegnyői Faluházban ismét szőni tanulhatnak a munkanélküli lányok és asszonyok. A tanfolyamon tizenöten szerezhetnek szövőtöbben felkarolták • — vadászklubok, cégek, magánszemélyek —, elsőként Táncos Gyula, akitől a földterületet kaptuk. A lövészklub mögött felsorakozó önkéntesek még az őszszel szeretnék elkezdeni a földmunkákat. Utat vágni, vizet, villanyt vezetni a területre, hogy az idén meghonosított, szeptember 23—i Szent Hubertus Napot, jövőre már az új lőtéren ünnepelhessék. Saját pénzforrásul mindössze az évi, háromezer forintos tagdíj szolgál, amelyhez hatvan órás társadalmi munkát is felajánlottak az érintettek. Az egész falu megmozdult a terv érdekében. Kétkezi munkával, ötlettel, vagy szakértelemmel szinte mindenki segített. — Közismert, hogy milyen drága a lőszer és a fegyver mondja Tari Béla. — Német szponzorunktól nemrégiben kapunk egy automata korongdobáló készletet, s vásároltunk három légpuskát is. Feladatunknak tekintjük az utánpótlás nevelését is. Néhány klubtársammal ezért tettünk lövészetvezetői vizsgát Kaposváron. A programunk része a junior tehetségkutatás, amelyet majd a bérlövészet bevételéből szeretnénk finanszírozni. (Csíky) női szakmunkás bizonyítványt. Minderre — világbanki pályázat elnyerésével — a Pécsi Regionális Munkaerőképző Központ adott lehetőséget. A tanfolyam vezetője a marcali szakképző tanára, Tamás Istvánná. K. G. T. Közös istentiszteletet tartott marcali két protestáns gyülekezete ahol a hívek tájékoztatást is kértek az ökumenikus templom építésének helyzetéről, valamint a két évvel korábban létrehozott alapítvány pénzügyi helyzetéről. Tóth Sándor, az alapítvány kuratóriumi elnöke arra emlékeztetett, hogy a megyében sorra épülnek a templomok, így az egyház támogatása rendkívül megosztott. Az inkei, csurgói, bogiári és a marcali — részben már megvalósult — templomterveket a kis lélekszámú gyülekezet egymagában nem képes finanszírozni. A Dunántúli Egyházkerülethez tartozó marcali gyülekezet alapítványi számlájára eddig mintegy félmillió forint érkezett; ám ez az összeg elenyésző a 8-9 millió forintos teljes bekerülési költséghez képest. Annak ellenére, hogy a templomépítő akcióhoz a helyi önkormányzat a város egyik legfrekventáltabb részén fekvő telek adományozásával járult hozzá, a kivitelezés egyelőre várat magára. A szükséges további pénzforrások felkutatására javaslatok sora hangzott el. A jótékonysági estek szervezésével és a szponzorok megnyerésével párhuzamosan, ez év végéig befejeződik Marcali protestáns lakosságának számbavétele is. (Csíky) őszi munkák Tapsonyban A talajmunkálatokhoz kedvező októberi időjárást kihasználva a tapsonyi Rákóczi Mezőgazda- sági Szövetkezetben ezeregyszáz hektáron elvetették a búzát, 440 hektáron pedig a repcét. Rövidesen négyszáz hektár őszi árpa vetésének is végére érnek. Tart az őszi mélyszántás, melyet ezemégyszáz hektáron végeznek. E munka fele még hátravan. Autóbuszvárók Hollódon Fa- és üvegszerkezetű, korszerű építményekkel váltják ki Holládon a régi, alumíniumlemezből készült autóbuszvárókat. A község két pontján, a Kossuth Lajos és a Petőfi Sándor utcában ezen a héten kezdik meg az egyenkét kétszázezer forintba kerülő új várók felállítását. Vállalkozókat segít a kamara Napjainkban már 2700 vállalkozó, illetve vállalkozás működik Marcaliban és a vonzáskörzetébe tartozó településeken. Mivel többségük a kezdet számos gondjával nehezen tud megbirkózni, a Marcaliban is megalakult Kereskedelmi- és Iparkamara úgy határozott, hogy részükre, heti egy alkalommal, hétfőnként - gazdasági és jogi kérdésekben ingyenes tanácsadást biztosít. Négy község közös gondjai Az egészségügyi ellátás megváltozott kondícióiról, valamint a közös fenntartású általános iskola támogatásának mértékéről tanácskoztak minapi ülésükön négy község — Meszteg- nyő, Kelevíz, Hosszúvíz és Ga- dány — önkormányzati képviselői. A fogászati díjszabások megállapítása mellett a hétvégi orvosi ügyelet kérdése is megvitatták. A marcali kórház ugyanis — pénzügyi okokra hivatkozva — decembertől felmondani készül az erre vonatkozó szerződést. Szőni tanulnak a lányok Tizenöten ültek a szövőkeret elé fotó: kun g. tibor Kábelügy, kutyavilág és egy fogós kérdés Újszerű segélyezés Vésén A dilemmát: hova járjanak fogászati rendelésre a véseiek, a szolgáltatási tarifák alakulása dönti majd el. Marcali mellett a korszerűbb ellátás, Böhönye mellett a földrajzi közelség szól. S ha népszavazást nem is, közmeghallgatást azért tartanak ezügyben Vésén, ahol az egészségügyi kérdések megoldásán túl, néhány helyi rendelet újraalkotásán munkálkodik a községi önkormányzat. Már módosították a községben az állattartási rendeletet. Egy ebnél többet, ezentúl csak a szomszédok beleegyezésével tarthat bárki. A szabadon kószáló négylábúak gazdáira pedig bírság róható ki. Természetesen a vései rókafarmot is érinti az állattartásra vonatkozó passzus: az önkormányzat ingyentelket ajánlott fel a vállalkozónak a sokak érdekeit és orrát sértő farm kiköltöztetéséhez. Újszerű megoldás a nevelési segélyek étkezési díjra történő beváltása. Az érintett családok ezentúl nem készpénzt kapnak. Ehelyett az összeget a gyermekek iskolai étkezésére fordítja az önkormányzat. Az intézkedés nyomán az iskoláskorú gyerekek 90 százaléka igényelte a teljes ellátást, tekintettel arra, hogy amely család nem élt a lehetőséggel, oda nevelési segély sem ment. Az intézmény századagos konyhájáról hordják az ételt a szociálisan rászoruló időseknek is — utóbbiak jövedelemarányosan fizetnek. A falu már kiheverte a kábellopási sokkot; a telefonok szólnak, a károkat kijavították, a tettesek nyomát meg bottal üthetik. A Matáv alvállalkozójaként a területen dolgozó Te- legép Kft. ellen csődeljárás indult, s Bertók László, polgár- mester szerint a vései követelés lesz a legutolsó, amit a felszámolás során kiegyenlítenek. A rejtélyes kábelfelszedés azóta is téma a környéken: nehezen hihető, hogy alkalmi tolvajok az éj leple alatt kaparták ki a több száz köbméteres földtakaró alatt kígyózó vezetéket... Cs. K. E. Ingyentelek, étel, tanszerek Somogysámson segíti lakosait Somogysámson a hátrányos helyzetű települések közé tartozik. A falu ön- kormányzata egyik legfontosabb feladatának tekintette, hogy a lakosság jelentős hányadát kitevő cigány származásúakat s velük együtt minden rászorultat támogasson. Mint Somogyi Magyar József polgármester elmondta: az erőfeszítések, nyomán már a község marótpusztai részére is jó út vezet, van vizük, villanyuk. Ezzel szemben sokuknak otthona nincs. Ezen a helyzeten szeretne segíteni a képviselőtestület. Határozatuk értelmében a rászoruló, többgyermekes családoknak ingyen biztosítják a - százezer forint értékű - építési telket, amennyiben az igénylő család vállalja, hogy azon három éven belül házat épít. E lehetőséggel élve jelenleg tizenketten építkeznek a faluban. Van, aki már a befejezéshez közeledik, mások mostanában kezdték. Segítik a hátrányos helyzetű családok gyermekeinek óvodai és iskolai képzését is. Utóbbiaknak megvásárolták a könyveket, tanszereket - térítésmentes étkezést biztosítanak számukra, a bejáróknak pedig fizetik a bérletet. Minden középiskolába járó sámsoni diák tanévkezdését 4 ezer forinttal támogatták, a rászoruló kollégistáknak pedig a kollégiumi ellátás költségeit is kifizetik. Költségvetésük közel 15 százalékát fordítják szociális kiadásokra. Somogyi Magyar József szerint a családok fel- emelkedésére, a gyerekek taníttatására nem sajnálják a pénzt, aminek maguk is szűkében vannak. Annál sajnálatosabb, hogy a középiskolát végzettek nem tudják hasznosítani nehezen megszerzett tudásukat: mind munkanélküliek. Kun G. Tibor )
