Somogyi Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-06 / 260. szám
1995. november 6., hétfő SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Találkozást kezdeményeztek a képviselők Csurgón Elhalkult párbeszéd Francz Rezső vitára serkent FOTÓ: LANG RÓBERT — Az elmúlt másfél évben elfelejtettük azt a társadalmi párbeszédet, amit programunkban ígértük, és azokat az embereket, akiknek ezt ígértük. A kormány, és persze a párt népszerűségvesztése jórészt ennek tudható be — mondta dr. Házas József, az MSZP országgyűlési képviselője vitaindítójában azon a társadalmi párbeszédként meghirdetett rendezvényen, amelyet Csurgón tartottak szombaton. A Siófokon praktizáló orvos és frakciótársa, Francz Rezső' agrármérnök a művelődési házban találkoztak öt ven választópolgárral. Bélteczky Sándor, a helyi pártszervezet képviseletében mindenekelőtt a fórum és a párbeszéd közötti különbségre hívta föl a figyelmet. A képviselők tíz-tíz perces gondolat- ébresztőre kaptak időt. Házas József az egészségügyről szólva elmondta: még a rendszerváltás előtt megállapították, az alapellátás megreformálására 13,5 milliárd forintra lenne szükség. A változások elmosták a pénz jórészét, s csak 3 milliárd maradt. Az ágazat bajainak gyökere abban keresendő, mondta, hogy ennek ellenére végrehajtották a reformot. A parlamenti képviselő szólt a gazdasági helyzetről is. Aznapi értesülése szerint a belső államadósság valamelyest csökkent, a GDP pedig várható nő az év végéig. Képviselőtársa a T. Ház munkáját hátráltató stílusról szólt. — Amennyire szép a Parlament, annyira dúl benne a hülyeség. Politikai színjátékok folynak, amiben előre megjósolható, ki, mikor, melyik gombot nyomja meg, még akkor is, ha nézetével ellenkezően kell is szavaznia — mondta Francz Rezső. Beszámolt aztán a „zöldvérű mezőgazdászként” őt leginkább érintő törvénytervezetek állapotáról, a várható módosításokról. (Balassa) SOMOGYI HÍRLAP Balassa Tamás jegyzete Hétvégi nyelvlecke Elfelejtett, ezért ismét beszélni tanul a baloldali kormánypárt. Épp, mint a tengerentúlra szakadt nagybácsi, aki a sok amerikai angol után töri a magyart, mert bizony rég volt, hogy egy távoli világba csöppent, amit aztán szépen megszokott. Épp, mint a baloldali kormánypárt a kormányzást, képviselői a képviselést. Csakhogy közben a párt elfelejtett beszélni. Beszélni mindazokkal, akiknek köszönhetően lehetősége van részt venni az ország irányításában. De most párbeszédre törekszik, Csurgón a hétvégén két szocialista-párti képviselő is határozottan ezzel a szándékkal — ahogy ők mondták — merészkedett be Suchman Tamás vadászterületére. Elhiszem, miért ne hinném, hogy a párbeszéd nem alibi akar lenni, nem szelep a mind nagyobb nyomás alatti rendszeren, hanem komoly, felnőtt embereknek a párbeszédre való törekvése. Egy dolog zavar csupán: a fránya pártkötelmek. Papírforma szerint egy politikus nem mondhat mást, mint amit a kormányprogram, a frakció-álláspont, a koalíciós megegyezés és miegyéb diktál. Márpedig beszéd-technikát tanulni felettébb nehéz, ha csak bizonyos szavak mondhatók ki. Gond csak akkor nincs, ha mindkét fél egy nyelvet beszél. Az viszont a társadalom másik, mind nagyobb részének van: külföldiül. Közgyűlést tartottak Szekszárdon a megyei jogú városok Nagyvárosok akcióegysége A Megyei Jogú Városok Szövetsége, amely 20 magyar nagyváros, közel 2,5 millió állampolgár érdekeit képviseli, úgy látja, hogy a kormány által az Ország- gyűléshez benyújtott 1996. évi költségvetési tervezet minden településtípust hátrányosan érintene, az állam- háztartás átgondolt és jelentős reformja nélkül. Ezt Szita Károly kaposvári polgármester, a Megyei jogú Városok Szövetségének alel- nöke mondta a Somogyi Hírlapnak. Hozzátette: a kétnapos szekszárdi tanácskozáson úgy döntöttek, hogy ország többi önkormányzati szövetségével egyetértésben az MJVSZ ragaszkodik ahhoz: a személyi jövedelemadóból az önkormányzatokhoz jutó rész 27,5 százaléknál kevesebb ne legyen. Az egyik évről a másikra történő nagy léptékű változtatás tervezhetetlenné, kiszámíthatatlanná teszi az ön- kormányzatok költségvetését. Az 1996. évi költségvetésben 438,5 milliárd forint szükséges az önkormányzatok, az oktatási és más intézményeik zavartalan működéséhez. Az MJVSZ a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvénytervezetet visz- szavonását követeli. Szita Károly szerint a tervezetet minden önkormányzat nagy várakozással vizsgálta, hiszen szükség van a fejlesztési döntések és pénzalapok decentralizálására. Ugyanakkor alkotmánysértőnek tartják a törvény egyes szakaszait, az általános rendezési tervek megyei jóváhagyását, a megyei közgyűlés — a települések és a megyei jogú városok jogkörét indokolatlanul felülmúló — kiemelt szerepét. Elfogadhatatlan számukra a törvény köz- igazgatási rendszert átalakító, megítélésük szerint kétharmados parlamenti döntést megkerülő szándéka. A megyei jogú városok azért követelik a törvényjavaslat visszavonását, mert azt a velük történt egyeztetésektől eltérő módon terjesztették be. Arra is felhatalmazták a választmányt, hogy a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvényjavaslat visszavonását kezdeményezze, illetve — szükség esetén — az Alkotmánybírósághoz forduljon. L. J. Csak elvétve cseréltek gazdát az állatok Toponáron Hófútta jószágmustra Borjú átmeneti kabátban fotó: lang Róbert Cudar időben, metsző szélben és hófúvásban toporogtak tegnap a jószágaikat kínáló gazdák, lovaikat áruló kupecek Toponáron. Ahol bizony inkább állatkiállítás volt, mintsem vásár: a kínálat hiába tűnt kifogástalannak, a komoly kereslet hagyott maga után némi kívánnivalót. Üzletek csak hébe-hóba köttettek. Az egyik nyélbe ütött boltot a malacok háza táján sikerült tetten érnünk. A Fejér megyei tenyésztő hungahib, magyar nagy fehér és lapáj húsdisznóit tette a kirakatba, s ez utóbbi hatra meg is alkudott a sántosi Szabó családdal. Az 5100-ra tartott állatok végülis 300 forinttal olcsóbban keltek el. — Nem vagyunk mink nagy tenyésztők, csak a kis háztájinkba kellenek a jószágok — mondta Szabó Ferenc, miközben két tenyerébe próbált életet lehelni. Aztán alkuba kezdett a fuvarossal, aki egy ezresért őket is, a kol- básznakvalókat is hazaszállította. Tíz óra magasságában azonban még keveseknek volt akkora szerencséjük, hogy dolguk végeztével térhettek haza meleg otthonaikba. A többség ekkor ugyanis még javában mustrálta vagy éppen kínálta a négylábúakat, köztük a szebbnél szebb hátas- és a jókötésű igáslovakat. így a hat lóval érkezett szabási gazdák, akik ugyanakkor nem sok sikerrel demonstrálták többször is három éves, 150 ezer forintot kóstáló pej lovaik állóképességét: hiába futtatták őket egyenként s párban is, az erszények nemigen kerültek elő. A szintúgy szabási Horváth János és fia is kénytelen volt visszakötni az istállóba muraközi lovát: a 220 ezerre tartott, 10 éves masszív igásra nem nagyon alkudoztak. — Nézegetni nézegetik aranyomat, de hát attól még szegény marad az eklézsia — csóválta fejét a gazda, s tovább pöfékelt pipáján. És ha a hideg nem fagyasztja be kenyériesőnket, akár még tovább is diskurálhattunk volna arról: miként „fojtják le manapság a magángazdaságokat”. Igaz, ez nem is egy agrárius-fórum volt: itt a pénznek kellett volna beszélnie... A dermesztő hidegben amúgy nemcsak az árusok öltöztek az évszaknak megfelelően, téliesítették az állatokat is. Lópokrócok védték a meghűléstől a kancákat és a csődö- röket, volt vörös holstein- borjú, akit egy átmeneti ballon melegített, de jobb híján egy honvédségi vegyvédelmi felszerelés is megtette; ez egy csikó öltözékéül szolgált. Egy szó mint száz: nemigen cseréltek tehát gazdát Toponáron az állatok. A tulajok unatkoztak, üzletkötések híján pótcselekvésekkel múlatták az időt: ki az istent, ki a lovait ostorozta; egyesek az égben, mások a borban keresték az igazságot. B. T. Somogyváron segítik a lakáshoz jutást Régvárt eseményre került sor a napokban Somogyváron: megtörtént a korszerű, krosszbar rendszerű telefon műszaki átadása. Százhetven magánelőfizető és a közületek képviselői örülnek ennek a ténynek a településen. Az önerős telefonhálózat-építés minden megrendelőnek 50 ezer forintjába került, tízezer forint azonban letelefonálható ebből az összegből. őszi nyelvvizsgák Kaposváron A Somogy megyei Tudományos és Ismeretterjesztő Társaság kaposvári székhelyén megkezdődtek az őszi nyelvvizsgák. Szombaton angol nyelvből középfokú írásbeli vizsgát, németből alap- és felsőfokú írásbelit tartottak. A következő alkalommal 18-án rendeznek a németeseknek középfokú írásbelit, angolból pedig alap- és felsőfokú írásbelit. November 21-én lesz az angol alap-, közép- és felsőfokú szóbeli vizsga, másnap a német nyelvből ugyazez. Álláslehetőség munkanélkülieknek A megyei munkaügyi központ számos állás ajánlattal várja a munkanélkülieket. A siófoki ki- rendeltség állást kínál minősített hegesztőnek, szabó-varrónőnek, sütő és tésztaipari munkásnak. Jó eséllyel pályázhatnak még a víz-, gáz- és olajkészülék szerelők. Állást kínálnak a burkolóknak, nehézföldmunkagép kezelőknek is. A siófoki irodában vas-műszaki bolti eladót illetve termékforgalmazóügynök jelentkezését is várják. Számítógép-park Iharosberényben Korszerű IBM-számítógépekre cserélték le a régi állományt a közelmúltban az iharosberényi Körzeti Általános és Zeneiskolában. Ezeken a számítógépeken készül a diákönkormányzat Suli Buli című lapja, amelyben a diákok az iskola életének legfontosabb eseményeit közük. Tanácsadás marcali vállalkozóknak Mától minden héten egy alkalommal ingyenes tanácsdadást tart gazdasági és jogi kérdésekben a Kereskedelmi- és Iparkamara marcali irodája. A városban és vonzáskörzetében mintegy 2700 vállalkozó, illetve vállalkozás működik, akiknek csak egyharmada rendelkezik saját jogásszal. A kisvállalkozók és kereskedők gondjain igyekszik segíteni új „szolgáltatásával” a Kamara marcali irodája. Aszalói vizsgálatok A „Somogyaszaló egészséges lakóiért” alapítvány működésének első állomásaként egészségügyi szűrővizsgálatot tartottak szombaton Somogyaszalóban. Az elmúlt fél év a bejegyzés és a pénzgyűjtés időszaka volt, de mostantól rendszeresen szervezünk programokat az egészséges életmód jegyében — mondta Szen- timrey Péter, az alapítvány elnöke. — Eddig 78 ezer forint gyűlt össze a számlákon, a lakosság közel egyharmada áldozott erre a célra. A szűrővizsgálatot Somogyaszaló önkormányzata és az alapítvány anyagilag támogatta, a helybeli körzeti orvos házaspár szaktudásával, tesztanyaggal és a szükséges eszközökkel támogatta az akciót. A szűrővizsgálatot félévenkénti rendszerességgel szeretnénk a jövőben folytatni. (Boldizsár) Korszerűsítés előtt a középfokú közigazgatás Segíthet a francia tapasztalat Korszerűsítésre vár a középfokú közigagzatási rendszer Magyarországon. A szakmai viták több műhelyben is folynak. A közigazgatási hivatalok vezetői Franciaországban voltak tanulmányúton, az ottani belügyminisztérium meghívására. Dr. Németh Jenő, a Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője azt mondta: az ottani középszintű közigag- zatás sokban hasonlít a miénkhez, de néhány fontos különbség is van. A franciák szerint a közszolgáltatás az önkormányzatok feladata, ám a felügyelet és az ellenőrzés az állam hatáskörében maradt. — Az alapvető különbség a pénügyi ellenőrzés területén tapasztalható — mondta dr. Németh Jenő. — A prefektus, azaz a középszinten lévő kormányhivatal azt vizsgálja, hogy a költségvetés elkészítésekor betartották-e a törvényességet. Nem azt mondja meg, hogy mit kell csinálnia az önkormányzatnak, hanem azt. nézi, hogy a törvényeket betartották-e. Vagyis -már előre figyelmeztetik arra az önkormányzatot, hogy a tervezetükben hol vannak buktatók, s ezzel elkerülhetik a csődhelyzetet. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a prefektus átnézi a tervezetet, s ha azt nem tartja elfogadhatónak, akkor visszaadja átdolgozásra. Ha ez nem történik meg, akkor egyszerűen törvényellenesnek minősíti a költségvetést, s az önkormányzat kezdheti a tervezést élőről. A kormányhivatal egyfajta ombudsman szerepet is betölt: az önkormányzattal szemben képviseli az állampolgárt. Megvizsgálja, hogy az önkormányzati rendelkezések az állampolgár érdekében születtek-e. Franciaországban az állam az önkormányzatokkal szerződést köt a közszolgálati feladatok ellátására. Megmondja: milyen feladatoknak kell eleget tenni, s ehhez adja a pénzt. Ebbe a lakásépítés éppúgy beletartozik, mint az iskolai képzés, vagy az egészségügyi ellátás. Nagy Jenő A siófoki önkormányzat nem vásárol repülőteret (Folytatás az 1. oldalról) Az csak később derült ki, hogy az LRI nem akar'megválni létesítményeitől, sőt tulajdoni igényt jelentett be a közművekre, utakra és más épületekre is. A honvédelmi tárca, az LRI és az önkormányzat egyeztető tárgyalásán a katonák felajánlották, hogy a légiirányítók befektetéseit megtérítik, Siófok pedig a központi épület miatt rendezi a számlát az LRI felé. Az egyezség megszületett, Siófok kifizetett a Honvédelmi Minisztériumnak 30 millió forint előleget, amikor kaptak egy értesítést, hogy a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság korábban ráépítés címén tulajdonjogot szerzett. Siófok nyugodtan megveheti a földet, a repülés szempontjából fontos létesítmények azonban az LRI tulajdonában maradnak. Dr. Balázs Árpád szerint egy ilyen szituációban úgy vettek volna repülőteret, hogy valójában nem is azt vásárolnak. Mivel értelmetlenné vált az üzlet, lemondtak vásárlási szándékukról, s visszavárják a 30 millió forintjukat. Siófok polgármestere cáfolja, hogy menetközben már társaságot is kerestek volna az üzemeltetésre. Szerinte profi módon erre a feladatra ma Magyarországon egyedül a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság alkalmas. Nagy Jenő
