Somogyi Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-04 / 259. szám

1995. november 4., szombat SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Rózsa Sándortól féltik a természetet Cölöpváros a tó vizén Hajók téli pihenőn A Mahart Balatoni Hajózási Kft hajói a siófoki kikötőbe húzódtak. Ott vészelik át a telet, miközben a szakemberek a sójatérre vontatják sorra őket, és átvizsgál­ják motorjaikat, fenéklemezeiket. A kikötőt is takarítják: képünkön Szilágyi Zsolt, „civilben” a Szárszó motoros kormányosa az őszi leveleket söpri össze. A pénztárak már csak Tihany­ban és a szántódi révnél vannak nyitva; a komp — ha csak előbb be nem fagy a tó — decem­ber tizedikéig közlekednek fotó: czene attila Százmilliót lopnak évente a Balatonból Az angolna a mentőkötél Boglárral, Fonyóddal szem­közt, a Balaton vízén cölö­pökre épített, 22 ezer négy­zetméter alapterületű vitor­lásparadicsom létrehozását tervezi Oszter Sándor. A színész, aki Rózsa Sándor alakítójaként lopta be magát a tévénézők szívébe, a Rendesi hegy oldalában megszerezte a Rákóczi család egykor államo­sított kúriáját, s az alatta ringó öbölben szeretne nívós otthont alapítani egy zártkörű yacht- klubnak. A háromszintes szál­loda, a múlt századi fürdőházak stílusában épült kabinsor, a ha­jótároló, a javítóműhely, a ki­kötő, a napi háromszáz vendég kiszolgálására alkalmas étte­rem, bár a parttól jókora távol­ságra büszkélkedne. A Balaton itt hasonló öblöt formált magából, mint Szigliget vagy Tihany előtt, és viszony­lagos érintetlenségét sokáig si­került megőrizni. Bajcsy-Zsi- linszky Endrének volt errefelé a 30-as években halásztanyája (ez ma múzeum). A nád még évtizede is dzsungelként bur­jánzóit — azóta apró szige­tekre, torzsákra szakították, s a vadkacsák fészkét elfoglalták a csónak- és vizibiciklikölcsön- zők. A kővágóörsi önkormány­zathoz nyújtotta be tanulmány- tervét a Pálkövei Kikötőhasz­nosító és Vagyonkezelő Kft., amelynek képviselője Oszter Sándor. (Pálkövének egy va­laha gyönyörű tölgyerdőt ne­veztek Révfülöp és Balaton- rendes között, amelyet azóta szűk telkekre parcelláztak. Közigazgatásilag a terület, az öböl jelenleg Kővágóörshöz tartozik.) Információnk szerint az ille­tékes önkormányzat képviselő­inek az a véleménye: az elkép­zelt, kéthektárnyi vízfelü­let-beépítés a méreteit illetően mindenképpen túlzó. A szennyvíz elvezetése nem megoldható, hiszen csatornázás még a parton sincs. Féltik a megmaradt nádast, nem tudni, hol lehetne kialakítani a műkö­déshez szükséges parkolókat. Ugyanakkor terveikben szere­pel a terület rendezése, „mert ott jelenleg ázsiai állapotok uralkodnak.” És Pálköve is szegény, önmaga ki tudja, mi­kor lesz képes a rendcsiná­lásra... Jövőre már be is fejez­nék az építkezést az elképzelés szerint, bár az engedélyezési el­járás késik; a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelő­ség például november 30-i ha­táridővel, hiánypótlásra vissza­küldte az előzetes tervet, ami a hivatali útvesztőkben kóborol majd, amíg rá nem ütik az ösz- szes pecsétet. (Ezek nélkül — elvileg — egy kapavágást sem tehet a beruházó.) Ha a munka elkezdődhet, sok száz tonna kő, ezernyi facölöp kerül a vízbe — és egy kilomé­ter hosszan a part természetes élővilága elpusztul... Czene Attila (Folytatás az 1. oldalról) Mintegy 50 millió forintos hi­telüket tavaly visszafizették az utolsó fillérig — ezek a mutatók a részvénytársaságot az ország legjobb helyzetben lévő mezőgazdasági üzemei közé sorolják. Akad azért tenni való. Ba­logh József úgy ítéli meg, hogy a cég működését két, rajtuk kívülálló, általuk alig befo­lyásolható jelenség zavarja. Égyik a halpusztulás állandó veszélye, tudva azt is, hogy ez nem csak az angolnát fenye­geti, hiszen tavaly a dévérke­Olvasói jelzés alapján keres­tük meg Francsics Zoltán fo- nyódi polgármestert a fo- nyódligeti Tinódi utca útépí­tésének ügyében. Való igaz, mondta a polgár- mester, a lakókat megijesz­tette, hogy az az olajszennye­zett kavics került az útalapba, amelyet a MÁV a sínek mellől szedett fel. A pécsi Környe­zetvédelmi Hivatal szakembe­rei azonban a helyszínen nyug­szeg is elhullott. Ellentmon­dásos az angolna balatoni sze­repének megítélése; a telepí­tést négy esztendeje hangosan tiltó szakemberek véleménye mára megváltozott. Ami pe­dig a gazdálkodás szempont­jából döntő: a közvélemény nyomására nagyon intenzíven és szelektíven fogják a halá­szok az angolnát, e halfaj mennyisége azonban folya­matosan csökken. Végül mint bevételi forrás megszűnik, ami a jelenleg magas jövedelmezőségű céget könnyen veszteségessé ala­tatták meg az embereket, hogy ez az anyag már semmilyen szennyeződést nem tartalmaz. Egyébként a hivatal engedé­lyével hasznosították a feles­leges kőanyagot. Az viszont tény, hogy a fo- nyódligetiek például az üdülő­helyi fórumon is felvetették az utak rossz állapotát és követel­ték az önkormányzat intézke­dését. Erre most kiváló lehető­séget adott a MÁV Pécsi Igaz­gatóságának nagyvonalú hoz­kíthatja. Az új helyzetben mi­ként lehetnek majd képesek finanszírozni többek között a mintegy hétszáz hektár terüle­ten folyó tógazdasági halte­nyésztést, a Balatonban való szaporítást? Feljavítást igé­nyel ugyanakkor a halfogás módszere és az ezt szolgáló technika is. A tulajdonos állam, a kuta­tóintézetek, az igazgatási és környezetvédelmi hivatalok szakemberei a halászok koor­dinálásával most a működési feltételek kimunkálásán dol­goznak. Czene Attila záállása, ugyanis cégek álltak sorba, hogy megvegyék a ka­vicsot, azonban a vasút Fo­nyódnak ingyen adta. így a vá­ros mintegy kétmillió forintból megépíthette az út alapját, hogy milyen minőségű fedő réteg kerül rá az már az lakó­kon is múlik, vagyis milyen mértékben járulnak hozzá közműfejlesztéshez. A képvi­selő-testület jövőre szeretné a ligeti utcákat rendbe tenni. G. M. Ötéves születésnapját ünne­pelte tegnap a legkorszerűbb számítástechnikát bemutató ki­állítással a siófoki Siódigit Kft. A térségben az elsők között kí­nálták szolgáltatásaikat: számí­tógépek összeszerelését, háló­zatépítést, javítást. Tavaly mintegy 70 millió forintos ár­bevételt produkált Szűcs Menyhért utcai üzletük. Versek Szárszóra Gyergyóalfaluból Nyugdíjas estét szervezett a vö­röskereszt helyi szervezete Ba­latonszárszón. A művelődési házban összegyűlt kilencven idős embert dr. Lővey László országgyűlési képviselő kö­szöntötte a helyi önkormányzat nevében is. Fellépett a nemrég alakult női énekkar Véghné Varga Klára vezetésével. Gaál Mihály verses összeállításával az erdélyi testvérvárosból, Gyergyóalfaluból érkezett erre az alkalomra. Elismerés életmentőknek Életmentő Emlékérem kitünte­tést adományoz a Magyar Köz­társaság Kormánya a Zamárdi SOS Alapítvány előterjesztése alapján Balogh Csaba budapesti lakosnak Tamás Nándor Le­vente Norvég állampolgárnak. A kitüntető cím elnyerésére az életmentés során tanúsított hő­sies magatartásuk adott okot; két német fürdőzőt mentettek ki még a nyáron a Balatonból Za­márdi partjai előtt. A kitüntetést a megyei közgyigazgatási hiva­tal vezetője adja át. Magyar-német barátság Magyar-Német Baráti Társa­ságot alapítottak tegnap Siófo­kon a Juhász Fogadóban, ame­lyen résztvett Klaus Reiff, a német nagykövetség tanácsosa is. A társaság létrehozását a helyi Advocatus Alapítvány szorgalmazta, mégpedig azért, mert a Balaton térségébe a leg­több turista Németországból érkezik. Új járda a fák Helyén A siófoki Szent László utcában a balatonszabadi Kertmester Kft dolgozói kivágták a fákat, mert az itteni ingatlantulajdonosok panaszkodtak, hogy gyökerük felfeszegeti a járdát, és'a kerítéseket. Sőt nem egy helyütt a házuk alapzatát is megtámadta. Az elbontott járda helyett újat építenek a szakemberek a helyi önkor­mányzat megbízásából fotó: czene attila Vasúti kockakő kerül az útalapba Fonyódligeten Két tóparti falu, egy hegyközség Jegyzökollégium A Balatoni Szövetség elnök­sége azt javasolja a jövő héten ülésező közgyűlésnek, hogy a szervezet támogassa az Alpok-Adria nyári játéko­kat. A júniusra tervezett ifjú­sági rendezvények házigaz­dája Somogy megye, illetve Kaposvár, de a helyszínek között szerepel Siófok, Bala- tonföldvár, Veszprém és Ba- latonfűzfő is. Az elnökség ugyancsak ajánlja Kati Csaba balatonkenesei pol­gármester kezdeményezésé­nek megvalósítását, misze­rint a BSZ hozza létre a Bala­ton régióhoz kapcsolódó te­lepülések jegyzőinek kollé­giumát. A szövetségnek szüksége van a 110-120 jegyző szakmai felkészültsé­gére, kötődésére a szervezet­hez. Völgyesi Ferenc kényszer- helyzetbe hozott: azért hívott, hogy tudassa, ingyen gyógyítja a marcali Molnár Ágnest, s máris tovább adta a telefont. Molnár Ágnest már ismerik olvasóink, a nyáron mutatko­zott be gyógyító rajzaival, az­óta nagy boldogságára Marca­liban kiállítását is megrendez­ték. A Somogyi Hírlap hozta össze a leilei csontkováccsal. Völgyesi Ferenc ugyanis azt mondja, hogy elolvasta az Ág­nesről szóló cikket, rátette a lapra a kezét, és megérezte, hogy segíteni tud. Innen már gyorsan jött az első találkozás: négy napig utazgatott Lellére a marcali leány. A mostani kúra után Ágnes állítja, hogy könnyebben mo­zog, egyenesebb a tartása és járás közben nem dobálja ki­felé a lábát. (A születésekor keletkezett agyvérzés követ­keztében mozgássérült.) A ke­zelés gyógymasszásból és egy elektromos berendezés haszná­latából áll. No és a bioenergia. Mutatja is Völgyesi Ferenc Ágnes tenyere fölé helyezve a kezét, ám a leány éppen akkor semmit nem érzett. A csontkovács nem jött za­varba, a kezét végigvitte a feje fölé, de nem volt reakció. A magyarázat persze kézen­fekvő: Ágnes feltöltődött energiával, miközben az első alkalommal melegség áradását tapasztalta. A természetgyógyász törté­netet kerekít: 1957-ben a bör­tönben fedezte fel képességét, ahova '56-os tevékenysége miatt került. A cellájába, ahogy mondja egy elmést rak­tak, aki sorra fojtotta meg a foglyokat. Ő megúszta, akkor határpzta el, hogy gyógyítani fog. Sok klinikán megfordult, és ennek köszönhetően egy „elmés” igazolás mentette meg a börtönévektől. Arra viszont nagyon büszke, hogy rehabili­tálták, nyugdíjkiegészítést is kap. Egyébként Győrött dol­gozik vállalkozóként, s mutat egy cikket, amiben az olvas­ható, hogy az egyik lakótelep­ről kiűzte a lumbágós fájdal­makat. Lellére úgy került, hogy a Giuseppébe jött pi­henni, mondván be is fejezi, aztán a kultúros bíztatására tar­tott bemutatót. Állítólag egy kollégát a telefonon keresztül kúrált ki a fejfájásából. G. M. A hagyományos szőlőfajták telepítése, valamint a Bokros­hegyi borok megismertetése hívták életre a balatonberényi és a balatonkeresztúri gazdák érdekvédelmi szervezetét, a hegyközséget. A száznyolc­vannyolc taggal létrejött civil szerveződés a környék évszá­zados tradícióira építve, a sző­lőtermesztés és értékesítés je­lenkori feladatait hangolja össze. A balatonberényi központú hegyközség területén húsz hektár merlot és harminc hek­tár kisburgundi ültetvény ta­lálható. Kötelező volt a belé­pés azoknak, akik 1500 négy­zetméternél nagyobb terület­tel rendelkeznek. Az Alsó­hegyi és a Bokros-hegyi gaz­dák között fonyódi, keszthe­lyi, de még nagykanizsai is akad; a nyolcvan keresztúri termelőből mindössze négy a helybeli állandó lakos. A ki­lenc fős hegyközségi vá­lasztmány elnökének Mika József, keresztúri hegy-gaz­dát választotta a pénteki köz­gyűlés, amely elfogadta az al­elnöki és a hegybírói posztok jelöltjeit is. A dél-balatoni bo­rok népszerűsítését is vállaló közösség a jövőben rendsze­res talákozókon és szakmai fórumokon vitatja meg sző­lőművelés aktuális problé­máit. (Csíky) A leltei csodatévő csontkovács

Next

/
Thumbnails
Contents