Somogyi Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-30 / 281. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASAG 1995. november 30., csütörtök A Mol-nál nem lesz létszámleépítés Az elkövetkezendő években a Mól nem tervez számottevő létszámleépítést. Mindezt Kazal János, a Mól Rt. PR-igazgatója mondta annak kapcsán, hogy az ausztriai Der Standard című lapban olyan információ jelent meg, miszerint a magyar olajipari vállalatnál az alkalmazottak 20 százalékát elbocsátják a jövőben. Kohászjubileum Diósgyőrött Tegnap volt 225 éve annak, hogy a gyáralapítással megbízott Fazola Henrik megkezdte a kohászat létrehozását Diósgyőrött. A jubileumra emlékeztek a jogutód Diósgyőri Acélművek Kft.- ben, ahol Hegyháti József, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára a diósgyőri kohászat távlatából, a fejlődés perspektíváiról beszélt. Aláírták a Tigáz-szerzödést Megkötötték tegnap a Tiszántúli Gázszolgáltató Rt. 50 százalék plusz egy szavazatra jogosító részvény- csomagjának eladásáról szóló szerződést az APV Rt.-ben. Az okmányt Such- man Tamás privatizációs miniszter jelenlétében olasz részről Alfredo Moroni, az Italgas/SNAM elnöke, és Enzo Ferrari, a cég vezér- igazgatója, írta alá. OTP-Chemopetrol hitelmegállapodás Negyvenmillió dolláros devizahitel folyósítására kötött szerződést tegnap az OTP Bank Rt. és a Chemopetrol Kft. A hitelt egy Tiszaújvá- rosban létesítendő évi 400 ezer tonna motorbenzin gyártására alkalmas üzem felépítésére fordítja a Mól Rt., a TVK Rt. és az ukrán Oriana Állami Konszern tulajdonában lévő Chemopetrol. Audi ünnep a győri gyárban Elkészült a százezredik, hengerenként ötszelepes motor a győri Audi Motorgyárban. azon a sajtótájékoztatón, amelyen részt vett Dunai Imre ipari és kereskedelmi miniszter is. Köszöntőjében rámutatott: az Audi győri beruházása a Magyarországon működő külföldi tőke 5 százalékát képviseli. Felvásárlással és zálogházzal is bővült a szolgáltatás Csillog az aranyüzlet Az ország heteik Orex-üzlete nyílt meg Kaposváron A kaposvári Orex üzlet az országban hetedikként öltötte magára az új cégdizájn bordó ruháját. A külső megújulás azonban egy belső változást is takar: a drága és az olcsóbb ékeszerek körében is a minőséget helyezték előtérbe. Az augusztusban megkezdődött beruházás tegnapi megnyitóján mondta ezt dr. Supák Sándor az Orex Rt vezérigazgatója. — A részvénytársasággá alakulás egy új stratégiát is hozott magával annak idején — tette hozzá. — Igazi szakmai céggé váltunk, ami új, minőségi árutípusok megjelenésével, és a profilba szorosan nem illő termékek elhagyásával járt. Mindezt szerettük volna a nagyközönség számára is láthatóvá tenni, egy új külsővel, amit folyamatosan kapnak meg boltjaink. A kaposvári üzlet átalakítása 16 millió forintba került, és az új bútorzat ára is meghaladta a nyolcmillió forintot. Bár az ékszer köztudottan nem létszükségleti cikk, s mint ilyen nem a legolcsóbb, a nyereségessége mégis hosszú megtérülési időt sejtet. — Ez stratégiai befektetés — mondta a vezérigazgató — aminél nem a gyors megtérülés a legfontosabb. Ez azért sem volna reális elvárás, mert a magas — 120 százalékos — adóteher miatt az árakban viszonylag alacsony nyereségtartalmat tudunk beépíteni. Ugyanakkor a tapasztalat azt mutatja, hogy a hat másik átalakított üzlet forgalma 30-40 százalékkal megnőtt. Az Orex az országban 63 saját üzlettel veszi fel a versenyt a közel kétezer többi ékszerbolttal, de nem szabad megfeledkezni a feketepiacról sem, ahol — Supák Sándor szerint — az óra és ékszerkereskedelem 50 százaléka realizálódik. A cégnek meg kell küzdenie a fizetőképes kereslet csökkenésével is, különösen a közepes árfekvésű termékek piacán. A drága és exkluzív ékszerek forgalma nem csökken, ugyanakkor nő az olcsó áruk iránti igény. Ráadásul az éves 2 milliárd forintos forgalom 35 százaléka kizárólag a Karácsonyra koncentrálódik, ami ugyancsak megfontolt üzletpolitikát kíván. A kaposvári üzlet egyébként egy új szolgáltatással is bővült: eztán felvásárlással és zálog tevékenységgel is foglalkoznak. Erről Fischer István üzletvezető elmondta, hogy már eddig is komoly igény mutatkozott ez iránt, és — sajnos — ez várhatóan csak erősödik. Abban is csak reménykedni lehet, hogy a csillogó üzletet többen keresik majd fel, mint a diszkréten, az udvarból megközelíthető zálogházat. V. O. A Cenzor Bróker jelenti az értékpapírpiacról Továbbra is pang a tőzsde A 21-én lezárult Richter-jegyzés végeredménye mintegy 20 százalékos túljegyzés lett. A jegyzésben résztvevő 1843 magán- személynek csupán 30 százaléka vette igénybe a részletfizetéses kedvezményt, a többiek a készpénzes formát választották. Az összes jegyzés mintegy 63 százaléka származott egyébként intézményi befektetőktől. Sikeresen zárult 24-én az Era- vis-részvény jegyzése. A kárpótoltaknak és intézményeknek felajánlott 1,5 milliárd forintos pakettből az intézményi befektetők a saját 500 milliós csomagjukat hatszorosan túljegyezték, így — mivel az eredeti kárpótoltak a nekik felajánlott 1 milliárdos részt nem jegyezték le — ebből a csomagból is részesednek. Gyakorlatibiztosra vehető, hogy az összes eredeti kárpótolt megkapja az igényelt részvénymennyiséget. A mérsékelt érdeklődést szakmai berkekben egyértelműen a jegyzéskor a kárpótlási jegy mellé kötelezően előírt készpénz befizetésével indokolják. A tőzsdén kívüli piacon már a névérték 50 százalékának megfelelő árfolyamon is jelentkezik eladó az Alkaloida piacán; a legjobb közölt vételár eközben 42 százalék. Esik a Budapest Bank törzs- részvényeinek árszintje is: ma mr csak 45 százalékot fizetnek érte; eladó 50 százalékos árszinten jelentkezik. Emelkedik ellenben az Era- vis, megindult árversenyben jelenleg 49 százalék, eladási árat nem közöl egyetlen brókercég sem. A MOL-fronton teljes a káosz. Továbbra is mélyrepülésben a Budapesti Értéktőzsde részvényszekciója. Az optimista várakozások ellenére az év végi hajrá közeledtével a részvényárak továbbra is stagnálnak, illetve csökkennek. Klasszikus példaként említhető a Fotex esete: alig egy éve még 500 forintos áron forgott, s mára 90 forintra apadt. Hasonló a helyzet a Balaton Füszérttel, az egykor 180 százalékon forgó papírért pillanatnyilag 35 százalékot is alig adnak, ugyancsak megkérdőjelezhető a Goldsun szereplése, amelynek kibocsátási ára 1300 forint volt, egy év elteltével 28 százalékig, azaz 280 forintig süllyedt. Említhetnénk a kárpótlási jegyet is, amely 17 százalékos árfolyamával a tőzsde legolcsóbb és — talán nem túlzás — legértéktelenebb papírja. Ez nem Amerika! Bokros Lajos okos ember. Sőt! Kemény, határozott, sziklaszilárd. Ha bejön neki, talán nemzeti hős lesz. Persze, mint tudjuk, a hősiesség nem jár áldozatok nélkül. Általában a hős maga is áldozat. Éppen ebben rejlik a hősiesség morális tartalma. Hogy nálunk ki lesz az áldozata az esetleges hősnek, csak sejthető. Egyébként Bokros Lajos ravasz ember is. Afféle góbé. Minap a rádióban idézték egyik előadásának részletét, ahol a magyar adófizetői és vagyoni erkölcsöt vetette ösz- sze az amerikaival. Miért is ne? Hiszen hányán mondják az ide látogatók közül: ez egy kis Amerika. Ez így igaz is lenne, hiszen van itt ész, lelemény, ravaszság, vállalkozókedv, ügyeskedés, szabadságszobor, gazdagság és nyomor, ötlet garmadával. Van persze olyan is, ami itt nincs, de ott van, s akad, ami csak itt van, ámde ott nincs. Náluk például — ahogy Bokros Lajos idézte — morális pellengérre, sőt, börtönbe kerül, aki nem fizeti meg a kivetett adót. Bezzeg nálunk! Idehaza „hősként” tisztelik azt, aki ki tudta játszani az Apeh- ot. Amerikában mindenkinek igazolnia kell, hogy miből származik a vagyona: ilyen jövedelemből, mekkorát gyarapítón rajta. És Amerikában ez ellen senki nem lázadozik. Magyarországon? A vállalkozó — ismét Bokros Lajost idézem — kimutat évi 120 ezer forint jövedelmet, és már áll a 250 milliót érő villája. Amerikai jövedelmek, magyar jövedelmek. Amerikai adórendszer és a magyar. Amerikai erkölcs és magyar erkölcs: mindezeket összehasonlítva, hiába hízelgő a megnevezés — ez itt egy kis Amerika —, vesztésre állunk. Emlékezzünk csak, hány hasonló összehasonlításban volt részünk korábban is. Azokról szólva, annak idején mondtunk néhány tömören megfogalmazott feltételt. Például: aki árt mond, mondjon bért is; aki adót vet ki, adjon jövedelmet is; aki vízről prédikál, ne igyon bort; aki úgy hasonlítgat, hogy közben itt is, ott is elfeledkezik fontos részetekről — tetszik, nem tetszik —, manipulál. Igaz, adócsalók Amerikában is vannak, minden bizonnyal. S tisztességes adófizetők vannak Magyarországon is. Különbségek is akadnak. Joggal merül föl tehát a kérdés: ha ez az ország a mi országunk és nem Amerika, hol van akkor a mi „Amerikánk”? (Csikós) Olasz tulajdonú az ország legnagyobb szaktelepe Francia hízómarhákat hoznak Nagybajomba Jelenleg még csak 60 magyar tarka alkotja az állományt, azonban hamarosan francia marhákkal töltik fel a nagybajomi hízómarha telepet. Az ország legnagyobb hízómarha-telepe a nagybajomi. A több mint 2400 férőhelyes öt hektáron elterülő telep a közelmúltban olasz tulajdonba került, és a tulajdonos Franciaországból kívánja feltölteni az állományt. Tartanak majd néhány magyar tarkát továbbra is, de az állomány zömét az úgynevezett Charo- lais jelenti majd, amelyeknek a szakemberek szerint rendkívül jók a mutatóik. Olaszországi vágóhidakra kerülnek majd innét tovább. A telep korábbi tulajdonosa a kutasi állami gazdaság volt. Az olasz vállalkozó biztosra megy, hiszen az előző tulajdonos kezében is egészen az eladás pillanatáig nyereséges volt a telep. — Most mindössze három karantén istállóban vannak állatok, csak a tavasszal érkezik meg az állomány nagy része — mondta Vasvári Zoltán telepvezető. — Azért nem lehetett eddig föltölteni a telepet, mert a hosszú távú földbérletről csak most sikerült egyezségre jutnia az olasz vállalkozónak a terület tulajdonosával. Az olasz vállalkozó ennek értelmében ötven évre tartós bérletbe vette a telep közelében lévő ötszázhúsz hektár földet. Itt termeljük majd meg a marhák számára a takarmányt. Megtudtuk, hogy a tervek szerint a telep teljesen önellátó lesz. Helyben végzik az állatoknak szükséges takarmány megtermelését, valamint a szárítását, és keverését is. Mint kiderült, az idén már háromszáz hektáron vetettek búzát és még további 200 hektáron szándékoznak kukoricát vetni. Nagy László A gazdasági javulás álján Sikerült eltávolodni a szakadék széléről: gazdaságunk kijutott a külső és a belső fizetőképtelenség veszélyzónájából, és jó esély van arra, hogy a megindult növekedés jövőre is tartható lesz. Egyebek közt ezt állapította meg tegnap Békési László, aki a Magyar Iparszövetség Ügyvezető ülésén a közelgő új esztendő gazdasági kilátásairól tartott előadást. Az ismert gazdaságpolitikus a biztató folyamatok között említette, hogy folytatódik a bruttó hazai össztermék emelkedése, a beruházási tevékenység élénkülése, gyarapodnak a megtakarítások és nő a kivitel. A kedvező változások tartóssá tételének feltétele, hogy 1996-ban az államháztartás a nemzeti össztermék 4 százalékánál többet ne emésszen föl. A személyi jövedelemadóról szólva a volt pénzügyminiszter kifejtette: egyetért ugyan a nulla kulcs eltörlésével, annál kevésbé a felső határ mértékével, s reméli, hogy „ez a morbid adótábla csak egy évig lesz érvényben”. Békési véleménye szerint jövőre minden bizonnyal emelkedni fog a helyi adók mértéke, már csak azért is, mert az önkormányzatok a pénzhiány szorításában kénytelenek lesznek élni ezzel az eszközzel. (Bozsó) Üzleti leckék Kezdő vállalkozóknak szánt kiadványt jelentetett meg a napokban a Nők Világbankja elnevezésű nemzetközi egyesület hazai tagszervezete. A 10 lecke az üzleti tervezésről című könyv hasznos tanácsokat ad a leendő vállalkozóknak. Ajánlja például: figyeljék meg, milyen nehéz egy-egy kisebb vendéglőben úgy megszervezni a közlekedést, hogy a konyhából kijövő pincérek ne ütközzenek egymásnak. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány támogatásával látott napvilágot a könyv, melyet a szerző, Szirmai Péter, tegnap sajtótájékoztatón mutatott be. A Nők Világbankjáról a hazai egyesület elnöke elmondta: az amerikai központú szervezet negyven országban van jelen. D. G. Még vámmentes az apport Bár az új vámtörvények kihirdetésekor megszűnik az apport (a társas vállalkozások tárgyi betétjének) vámmentessége, az átmeneti rendelkezések lehetővé teszik, hogy a külföldi befektetők már megkezdett beruházásaikhoz a régi feltételekkel hozzanak be termelő- eszközöket. A vámjogról, a vámeljárásról és a vámigazgatásról szóló törvénnyel hatályát veszti a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló jogszabálynak az a bekezdése, amely vámmentességet adott az apportnak. Az átmeneti rendelkezések megengedik, hogy azok a vegyes, illetve külföldi tulajdonban lévő cégek, amelyek meghatározott időn belül döntenek alaptőke-emelésről, illetve azok az új vállalkozások, amelyek ebben az időszakban jönnek létre, és az igazoló iratokat a cégbírósághoz benyújtották, időkorlátozás nélkül továbbra is a régi feltételekkel apportálja- nak. A cégbírósághoz a vámtörvény kihirdetését követő 30. napig kell a társasági alapító okiratot, vagy az alapítói vagyon felemeléséről szóló taggyűlési, közgyűlési határozatot benyújtani. Az okiratba foglalt apportlista, illetve a befizetett törzstőkéből vásárolt állóeszköz esetében változatlanok maradnak a feltételek. Kevesebb az alkalmazott A nemzetgazdaság tíz alkalmazottnál többet foglalkoztató gazdálkodó szervezetei és a költségvetési intézmények 4,9 százalékkal kevesebb dolgozót alkalmaztak 1995 első kilenc hónapjában, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatottak száma ez idő alatt átlagosan 2 millió 766 ezer hétszáz volt. E gazdálkodó szervezeteknél a teljes munkaidős dolgozók havi bruttó átlagkeresete 36.751 forintot tett ki ezen időszak alatt. Ez 17,6 százalékos növekedést jelentett az egy évvel korábbihoz képest. A költségvetési szférában a bruttó kereset a nemzetgazdasági átlagnál alacsonyabb, 35.900 forint volt, és mindössze 11,5 százalékos növekedés jellemezte.
