Somogyi Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-24 / 276. szám
1995. november 24., péntek SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Kétszer is félbeszakadt tegnap a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsának ülése. A szüneteknek az volt az okuk, hogy a munkavállalók és a kormányzat álláspontja nem közeledett eléggé egymáshoz a közalkalmazottak jövő évi béremelésével kapcsolatos vitában. A kormányzat a tárgyalás során rámutatott: azzal is bizonyította kompromisszumkészségét, hogy a közalkalmazotti körben 11,5 százalékos bértömegnövelést ajánlott. Ebben a körben korábban nem tartotta lehetségesnek a bérek emelését. A kabinet elgondolása az, hogy a keresetek növelésének a létszám csökkentésével fölszabaduló pénz is forrása lenne. A számítások szerint ilyen formán-a 11,5 százalékos bértömeggyarapodást is figyelembe véve - 19,5 százalékkal lehetne emelni az átlagbéreket. (A versenyszférában a 19,5 százalékos átlagbér-növekedéshez a bértömeget 14-15 százalékkal kell emelni.) Délután a kormány mintegy egymilliárd forint többletráfordítás vállalásával késznek mutatkozott arra, hogy ne július 1- től egyszerre, hanem április 1- jén és szeptember 1-jén két részletben vezesse be a közalkalmazottak új bértábláját. Ez mindkét időpontban 5-6 százalékos béremelést jelentene ebben a körben. Ezzel együtt megemelnék az eddigi alapilletményt és átalakítanák illet- ményfokozati rendszerét. Minderről lapzártáig még nem született megállapodás. Díjátadás. A kommunikációs kultúrában kimagasló teljesítményeket jutalmazó Csaba von Ferenczy-díjakat az idén a Duna Tv szerkesztőségének, a kolozsvári Korunk folyóirat munkatársainak és Szabó Ildikó filmrendezőnek nyújtotta át tegnap Josef von Ferenczy. fotó: feb/diósi imre Az SZDSZ tanügyi szakértője Kaposváron Bizakodó prognózis A magyar közoktatás azon kevés területek közé tartozik, amelynek jövőre javulni fog a helyzete — jelentette ki Horn Gábor, az SZDSZ oktatáspolitikai szakértője tegnap kaposvári sajtótájékoztatóján. A politikus szerint 1996-ban jelentős előrelépések várhatók a közoktatásban, amennyiben a tervezett módosításokat megszavazza a Parlament. Ezek között említette, hogy az idei 108 milliárd helyett 148 milliárd forintot szán a közoktatás finanszírozására a kormány. A tervek között szerepel az eddigi egységes normatíva helyett többlépcsős finanszírozás bevezetése. A háromezernél kevesebb lélekszámú községek intézményei a többinél magasabb állami támogatásban részesülnének, és úgynevezett bejáró normatívát is bevezetnének. A pedagógusok bérezéséről úgy vélekedett: a 25 százalékos emelés nem lehet tárgyalási alap, 15 százalékos átlagos emelés viszont elképzelhető. Ennél többet csak a kiemelkedő munkát végző nevelők kaphatnak. A pedagógusok létszámáról szólva elmondta: szó sincs arról, hogy 20-25 ezer pedagógusnak az utcára kell kerülnie. — A felnőttképzésben, a középiskolai képzésben például munkaerőgondokkal küzdenek, s szociális munkássá is átké- pezhetők az általános iskolákban feleslegessé váló pedagógusok. Igaz, ehhez források kellenek, de a társadalomnak egyre nagyobb szüksége van az ilyen képzettségű szakemberekre — mondta az SZDSZ oktatáspolitikai szakértője. Nagy László A pártok megítélése az ország nyugati felében Bizonytalan választópolgárok "Ha ittast vasárnap lennének a parlamenti választások On melyik pártra szavazna?" (a válaszok százalékos megoszlása a választókon! népesség körében a nyugati országrészben illetve az egész országban) a nyugati országrész adatai: országos adatok: item szavazna, bizonytalan 4_ A Dunántúlon a megkérdezettek fele (országosan 47 százalék) úgy gondolja, hogy érvényesítené politikai jogait és elmenne szavazni, ha a következő hétvégén parlamenti választásokat tartanának Közülük ötből négy tudja, melyik párt parlamenti frakcióját erősítené. E csoport 25 százaléka az MSZP-ben látja az ország irányítására legalkalmasabb politikai erőt (országosan 26 százalék). A biztos szavazók 23 százaléka szerint az FKGP jelenti a legjobb megoldást (a többi régió bevonásával 20 százalék). Az SZDSZ mögé sorakozik fel 18 százalék (a keleti országrésszel és Budapesttel együtt 15 százalék). Az MDF- et a helybéliek 11 százaléka támogatná szavazatával (országosan is 11 százalék). A Fi- deszre a politikailag aktív népesség 10 százaléka szavazna (11 százalék országosan). A KDNP a helyi társadalom 7 százalékának szavazataira számíthatna (9 százalék országos szinten). Az összes többi párt együttesen 6 százalékot kapna, országosan ez az arány 8 százalék. Az ország nyugati felében a megkérdezettek 19 százaléka fejezte ki bizalmatlanságát az MSZP-vel szemben (az összes megkérdezett tekintetében 18 százalék). Az FKGP 13 százalékos aránnyal a második helyen áll a „negatív” listán, (13 százalék országosan is). A Fi- desztől és az MDF-től elhatárolódok aránya 3-3 százalék (országosan a Fidesztől 2 százalék, az MDF-től 5 százalék). Az SZDSZ-t és a KDNP-t 2-2 százalék utasította el (országosan az SZDSZ 2 százalék, a KDNP 1 százalék ellenszenv pontot kapott). A parlamenten kívüli csoportok közül a MIÉP 8 százalékkal és a Munkáspárt 3 százalékkal (országosan a MIÉP 8 százalékkal a Munkáspárt 4 százalékkal) szerepel az ellenszenv listán. A november elején, készült felmérés során szerzett, az átlagosnál több információ lehetővé teszi, hogy az egyes pártok szavazótáborát is „bonckés” alá vegyük. Most az FKGP és az MSZP támogatóinak társadalmi összetételével foglalkozunk. Az FKGP támogatói nagyobbrészt az alacsony iskolai végzettségűek közül kerülnek ki. Míg a nyolc általánost sem végzettek 43 százaléka, az általános iskolai végzettségűek 31 százaléka, a szakmunkások 27 százalék támogatja őket, addig az érettségizettek közül ^ százalék bízik meg Torgyán pártjában. A diplomások között viszont már csak 3 százalék! A nyugati országrészben a 18 és 33 éves kor közöttiek 21 százaléka adná voksát az FKGP-re. A 34 és 65 év között 24-25 százalékos népszerűségnek örvendhet a párt. A legidősebb korosztály szimpatizál velük a leginkább, 32 százalék látja a jövőt a kisgazdákban. Az FKGP a városokban kevésbé népszerű (18 százalék), mint a községekben (32 százalék). Az MSZP esetében a szakmával nem rendelkezők és az érettségizettek 22-23 százaléka állt ki a párt mellett. Az átlagosnál kisebb a bázisa a szakmunkások (20 százalék), átlagosnál nagyobb az értelmiségiék (28 százalék) körében. A 65 évesnél idősebb korosztály 30 százaléka, az 50 és 65 közöttiek 32 százaléka szavazna a szocialistákra, ha a közeljövőben parlamenti választásokat tartanának. A 34-49 évesek 21 százaléka, az ennél fiatalabb felnőtt lakosság 11 százaléka számára jelenti az MSZP a legjobb megoldást. A dunántúli városokban 21 százalék, a falvakban 24 százalék voksolna a kormánypártra. FEB "Ha most vasárnap lennének a parlamenti választások Ön melyik pártra nem szavazna semmiképpen sem?" (a válaszok százalékos megoszlása a választókon! népesség körében a nyugati országrészben illetve az egész országban) a nyugati országrész adatai: országos adatok: MSZP 1« Kárfelmérés. Levonult az árhullám az északkeleti folyókon, így csütörtökön mindenütt megszüntették a védelmi készültséget. A mélyebb fekvésű hullámterek kivételével - ahonnan a víz még nem húzódott vissza a folyók medrébe - megkezdték a károk felmérését, s intézkedtek a védművekben keletkezett hibák mielőbbi kijavítására. Ajánlat. A Magyar Villamos Művek Rt vezérigazgatója új béremelési ajánlatot tesz a munkavállalókat képviselő szakszervezeteknek. Eddig úgy számoltak: 16,2 százalékos ke- resetszínvonal-növekedést tud-, nak biztosítani az ágazat dolgozóinak. A mostani ajánlatról csak annyit tudni, hogy ennél lényegesen többet ígér. Szimpózium. Tíz Duna menti, illetve közép-európai ország és az NSZK-ban állomásozó amerikai csapatok katonai egészségügyi szolgálat vezetőinek szimpóziuma kezdődött tegnap a hévízi Honvéd Szanatóriumban. Az osztrák hadsereg és a Magyar Honvédség által közö-. sen rendezett háromnapos tanácskozást Deák János vezér- ezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka nyitotta meg. Módosítások. A parlamenti média-albizottság tegnap több olyan javaslatról tárgyalt, amely hatpárti módosító indítványként beterjeszthető lesz a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvényjavaslat vitájában, így egyebek között arról egyeztették álláspontjukat, hogy a finanszírozási kérdések megnyugtató rendezése végett miként lehetne minél több tőkét bevonni. Tárgyalások. A kormány képviselői ma kezdik meg az egyeztetést az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szak- szervezetének sztrájkbizottságával. A tárgyalássorozat, amelyen az egészségügyiek követeléseiről lesz szó, várhatóan szombaton és a jövő hét elején is folytatódik. Támogatás. A Magyar Munkaadói Szövetség pártolja az árakról és a bérekről szóló megállapodás megkötését. Feltételnek tekinti azonban, hogy a munkaadói társadalombiztosítási járulék - a tb- önkormányzat döntése szerint -1,5 százalékponttal csökkenjen úgy, hogy a munkáltatók által fizetett 10 napos beteg- szabadság időtartama ne nőjön, és a táppénzszabály változatlan maradjon. Pénztelenség. Októberben az előzetes adatok szerint mindössze 23,6 millió dollárt vásárolt a lakosság az évi turistakeret terhére. Bokros menne, Horn marasztalja A kabinet tegnapi ülesenek kétségtelenül legnagyobb visszhangot kiváltó eseménye volt, hogy a kormány „nehéz embere”, Bokros Lajos felajánlotta lemondását a miniszterelnöknek. Igaz, Horn Gyula ezt nem fogadta el, a pénzügyminiszter tehát egyelőre a tárca élén marad, kérdés azonban, hogy a leköszönést kiváltó okok nem erő- sebbek-e a kormányfői marasztalásnál. Csütörtök délután a pénzügyminiszter tévényilatkozatában lemondásának hátterét ismertetve röviden erre is kitért. Bokros nem titkolta: elhatározása közvetlen összefüggésben van az Alkotmánybíróság legutóbbi döntésével. Mint mondta, ezúttal immár negyedik alkalommal foglalt úgy állást a testület, hogy a gazdasági stabilizációs törvény egyes rendelkezései sértik az Alkotmányt.-Ha egy ilyen törvény túlnyomó részét az Alkotmánybíróság megsemmisíti, minden kultúrállamban az a normális, hogy a pénzügyminiszter fölajánlja lemondását - emelte ki. Ilyen esetben ugyanis két következtetés adódik. Vagy szakmailag alkalmatlan arra, hogy az Alkotmánnyal összhangban levő javaslatokat tegyen - vagy arról van szó, hogy az Alkotmánybíróság elkezdett gazdaságpolitizálni, sőt politizálni. Ez pedig olyan szereptévesztés, hatásköri túlteijeszkedés, amely adott esetben megkérdőjelezi a gazdaságpolitika mozgásterét. A pénzügyminiszter nem hagyott kétséget afelől, hogy szerinte az OTP lakáshitelkamatával kapcsolatos döntés ezt példázza. A testület állásfoglalásának indokolásában ugyanis azt fejti ki, hogy a költségvetési hiány, az infláció, a kamatok növekedését nem találja olyan mértékűnek, amely nagyobb mérvű sérelemmel járna az állam számára. Ezzel gyakorlatilag megmérte annak a szakadéknak a mélységét, amelynek széléről igyekezett a kormány visszahozni az országot. A kérdésre, hogy vég- leges-e távozási szándéka, Bokros azt felelte: attól teszi függővé maradását vagy lemondását, hogy a kormány vissza- kapja-e mozgásterét a gazdaság irányításában. Hozzátette, hogy amíg a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos érdekegyeztetés tart, számítanak munkájára. FEB Útközben a szocialisták Ma kezdődik Miskolcon az MSZP kongresszusa. Az előzetes megnyilatkozások arra utalnak: a tagság elégedetlen a párt és a kormány elmúlt másfél évi tevékenységével; kemény önkritikát vár, sőt személyi változásokat is. Mindennek hangot ad az elnökség és a választmány által beterjesztett „Útközben 1995” című - önkritikus hangvételű - vitaanyag is. Haaz MSZP elveszíti a modernizáció baloldali útjának esélyét, hosszú időre a politikai pálya szélére kerül, át kell engednie a teret a jobboldalnak, a szélsőjobboldali erőknek, talán éppen az antidemokratikus politikai .berendezkedéseknek - állapítja meg a dokumentum. A szocialisták szakértelmet. szociáldemokrata kormányzást ígértek. Ezzel maguk mögé állították a lecsúszástól tartó rétegeket, amelyeknek elegük volt az előző négy év politikai pökhendiségéből, a korrupcióból, a’ kirekesztésből. Az MSZP elkezdte a stabilizációt, sok választója mégis csalódott. Pozícióharc, kisszerű koalíciós kötélhúzás, türelmetlenség s kölcsönös bizalmatlanság alakult ki. A szocialista kormánynak szembe kellett néznie a gazdasági nehézségekkel, amelyeket szakmai hibák is tetéztek. A kormány feladta a társadalmi párbeszédre tett ígéretét, intézkedéseinek egy része mögül hiányoztak az előzetes elemzések, hatásvizsgálatok. Az MSZP továbbra is támo-' gatja a kormányt, de nem kíván a „kormány pártja” lenni. Nagyobb szerepet kér magának a baloldali értékeket is szem előtt tartó kormányprogram kialakításában. A dokumentum szerint különös jelentősége volna, ha a kongresszus kimondaná: az együttműködés az SZDSZ-szel egyaránt érdeke a két pártnak és az országnak. Mielőbb vitára kell bocsátani a kormány 3 éves stabilizációs és modernizációs programját; nem szabad lemondani az érdekegyeztetésről. Az MSZP-nek a kormányzati szerepe esélyt adhat egy humanizált piacgazdaság modelljének megvalósítására. FEB-L ) f Érdekegyeztetés függőben
