Somogyi Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-23 / 275. szám

1995. november 23., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Lellén üvegből készült a városi kassza Újabb adót vetett ki a képviselő-testület (Folytatás az 1. oldalról) Nem okozott meglepetést Ba- latonlelle polgárainak, hogy képviselőik újabb helyi adó bevezetése mellett döntöttek tegnap, mert a testület több fordulóban tárgyalta a terve­zetet, és a legutóbbi közmeg­hallgatáson az város lakos­sága elé tárta elképzeléseit. S nem maradt érzéketlen az ott elhangzottak iránt, mert az eredetileg kétkulcsos adóren­delet-tervezetet tegnap módo­sította: vagyis nem 8, illetve 4 ezrelékes adómértéket állapí­tott meg, hanem egységesen 8 ezreléket kell fizetniük a vál­lalkozóknak évi nettó bevéte­lük után. A méltányos ked­vezmény pedig ennek 25 szá­zaléka. Egyébként a lakossági vélemény ez esetben egybe­csengett a szakmai elvárások­kal is. Az adórendelet indokolásában egyértelműen írta dr. Szummer György jegyző: „Az adórendelet mó­dosításával az 1996-os évben becslés szerint mintegy 10 mil­lió forint többletbevétel reali­zálódik. Az iparűzési adó be­vezetése a vállalkozók éves nyereségére nem gyakorol olyan hatást, amely működő- képességüket veszélyeztetné.” A vállalkozók és a város va­lamennyi polgára pontosan ki­számíthatják, hogy befizetett adójukból mire és mennyit költenek Lellén, mert a városi kasszát - képletesen - üvegből készítették. Minden oldalról átlátható. Az idei háromne­gyed éves beszámolóról azt ál­lapíthatta meg Both László, a pénzügyi bizottság elnöke, hogy takarékos gazdálkodást tükröz. Lám, az aggasztónak ítélt idegenforgalmi szezon ellenére Lelle beszedte az idegenforgalmi adót, sőt 2 millió forint többletet is el­könyvelhet. A képviselők ha­sonló szigort várnak a föld- használati díjak befizetésében és a gépkocsi-súlyadó besze­désében is. Nyilván jogos a lelleiek kérdése, hogy vállalt terheiket figyelembe véve hogyan gaz­dálkodik a képviselő-testület. Tulajdonképpen erre is vá­laszt ad Szűcs László polgár- mester a költségvetési kon­cepcióban, amikor azt hang­súlyozza: a működés zavarta­lansága, az elkészült beruhá­zások mind azt tükrözik: lehe­tőségeiket eddig is jól kama­toztatták a város érdeké­ben. Gáldonyi Magdolna Paletta és pedagógia Tizenhat somogyi művész tanár kiállítása látható a tanító­képző főiskola Csokonai termében. Beszédes tárlat ez. Az al­kotások által — s mellettük, önnön vallomásaiban is — üzen az alkotó, többnyire stílszerű rajzba, látványba ágyazva a mondandót. Paletta és pedagógia — összegezhetnénk a kamaraméret­ben is gazdag tárlatot. Hagyomány, hogy művész tanároknak teremt fórumot a főiskola, köztük volt növendékeinek is. Ez a tárlat túlmutat önmagán. Emlékeztet arra, hogy a hetvenes években rendes fölemlegetett gond volt a somogyi iskolák foghíjas szakos ellátottsága. Emlékeztet, hogy éppen húsz éve jött létre a Rajztanárok Alkotó Munkaközössége a megyében, s tevékenyen részt vett az országos tanterv előkészítésében. Az­óta nemcsak az alkotó pedagógusok száma gyarapodott: soka­sodtak a tehetséggondozás alkalmai is — kollégákat verbuválva nyári táborokba, módszertani műhelyekbe. Ez a folyamat most alkalmat teremt a szembenézésre — egy újabb kihívással. Azzal, hogy a nemzeti alaptanterv nyomán milyen vizuális nevelési programot készítenek az iskolák. A kaposvári főiskola tanszéke ebben is — hagyományosan — vál­lalja a módszertani műhely szerepet. Hiszen nem akármilyen esélyre utal, hogy Kaposváron indult posztgraduális tanárkép­zés a főiskola művész tanárainak munkájára épül. Nem valami­féle szakmai hivalkodással, hanem kollegális együttmunkálko- dással. Ahogy Leitner Sándor festőművész mondta: mihama­rabb szerezzünk előnyt a programozás három évében, nehogy lépéshátrányba kerüljünk. így ez a tárlat azt is jelzi, miként szí­nesedhet tovább a pedagógia palettája a gondfelhős időkben is. Demonstráció után munkabeszüntetésre készülnek a pedagógusok Iskolai sztrájkkészültség Huszonhét megkeresett somo­gyi általános és középiskolá­ból huszonkettő válaszolta a pedagógusok szakszervezeté­nek megkeresésére, hogy ké­szen áll a munkabeszüntetésre, amennyiben a kormány nem teljesíti a pedagógusok bérkö­veteléseit. Mint ismeretes a 25 százalékos béremelésért, az óraszámok változatlanul ha­gyásáért, valamint azért har­colnak a tanárok, hogy ne egy radikális létszámcsökkentés­ből fedezzék a pedagógustár­sadalom bérnövelését. A sztrájkra kész intézmé­nyek között egyelőre nincs egyetlen óvoda sem, valamint az iskolák többségében nem a teljes tantestület szavazott a sztrájk mellett. — A többi so­mogyi iskolában is napokon belül el kell döntse a tantestü­let, hogy csatlakozik-e egy esetleges országos pedagó­gussztrájkhoz — mondta Tus­nádi József a pedagógusszak­szervezet megyei vezetője. — A sztrájkra kész somogyi tan­testületek maximum két napos sztrájkot tartanak elképzelhe­tőnek. N. L. Sikeres új élet Patosfán (Folytatás az L oldalról) A búzával és a repcével nem volt ilyen kedvező a helyzet: a vártnál kisebb termésmeny- nyiséget értek el, a 13 vagon búzát osztrák, a 16 vagon rep­cét pedig német piacon érté­kesítették. — Hártím éve váltunk ki az Aranyhomok szövetkezetből, egy szeszfőzdével, egy halas­tóval, 550 hektár szántóterü­lettel, összesen 33 milliós va­gyonnal hozta létre a szövet­kezetét a 78 tulajdonos. Ez az első évünk, hogy azt mond­hatjuk: megérte. Bár az év végi számítások most készül­nek, annyi már bizonyos, hogy nyereséges lesz a szö­vetkezet. Az őszi mélyszántás befejezése után elkezdjük a gépek felújítását, karbantartá­sát, erre a célra mintegy há­rommillió forintot szánunk. Tervezzük néhány új gép vá­sárlását, valamint a gabonatá­roló felújítását is, hogy a jövő évtől azt is használatba tudjuk venni. (Jakab) Somogyiak a CET-kaszinóban A Somogy Megyei Közösség­szolgálat szervezésében me­gyénket is képviselte egy cso­port a Civil Egyesületek és Tár­saskörök (CET) idei országos összejövetelén, Győrváron, a vasi Hegyhát kis településén. Bihariné Asbóth Emőke kö­zösségfejlesztőtől megtudtuk: a napokban, stílusosan ismét Jó­nás napján megrendezett össze­jövetelen a segesdi Civitas, az iharosberényi Ifjúkor, a Somo- gyért és a Délnyugat-Somo- gyért egyesület tagjai, a Porrogi Hírek című újság szerkesztői, a Jek Férfikör képviselői, vala­mint a csurgói települési gyer­mek- és ifjúsági önkormányzat polgármestere, Vass Andrea számoltak be tapasztalataikról. A Civil Egyesületek és Tár­saskörök, mint a helyi önszer­veződések egymásra találásá­nak elősegítésére, a civil szek­tor erősítésére szegődött fórum három éve alakult. A budapesti és hódmezővásárhelyi találko­zók után az ez évi győrvárinak az volt a központi témája: „mit jelent ma és mi lehet holnap a civil szektor Magyarorszá­gon?” E kérdés megválaszolá­sára a bemutatkozó beszélgeté­sek, eszmecserék teremtettek alkalmat. Az egyesületek és társas körök a független helyi erőforrások megerősítése céljá­ból a jövő évre alapítványi mozgalmat kezdeményeztek. Ennek eredményeit Debrecen­ben vagy Csurgón taglalhatják majd: az 1996-os CET-kaszinó rendezésére ugyanis ez a két város jelentkezett. B. T. Ismét nőtt a megyében a szakképzetlen állástalanok száma Leépítések - szezon után Somogybán ismét nőtt a mun­kanélküliek száma: októberben már 16 ezer 381 állástalant tar­tottak nyilván. Többségük az alacsony iskolai végzettségűek közül kerül ki. A munkanélküliségi ráta a megyében 11,1 százalék - ma­gasabb az országos tízszázalé­kosnál. A múlt hónapban fő­ként a két Balaton-parti körzet­ben emelkedett a munkanélkü­liek száma. Legutóbb Siófokon és Balatonbogláron volt na­gyobb leépítés. Kiss László, a megyei mun­kaügyi központ osztályvezetője elmondta: Kaposváron jelenleg 5376 munkanélkülit tartanak nyilván. Barcson 2067-en van­nak, s ez 17 százalékos munka­nélküliségi rátát jelent. Vala­mivel alacsonyabb, 15 százalé­kos a csurgói arány; ott 1226 munkavállaló várja, hogy újból elhelyezkedhessen. A felmérésekből kiderült, hogy Tabon 1019 munkanél­küli él. A marcali kirendeltsé­gen 1635 állásnélküliről, a nagyatádin 1892-ről tudnak. Legkevésbé a Balaton-parti te­lepüléseket sújtja a munkanél­küliség. Bogláron az 1326 ál­lásnélküli 6,7 százalékos arányt jelent. Siófokon 1839 embert jegyeztek föl legutóbb. Az osztályvezető beszámolt arról is, hogy csökkent a pálya­kezdő munkanélküliek aránya. Míg szeptemberben 2123-an tartoztak ebbe a csoportba, a múlt hónapban 1922-re csök­kent a számuk. Sokan járnak a negyvenkétféle tanfolyam va­lamelyikére, többen pedig már elhelyezkedtek. Az állásnélküliek negyven­két százaléka nyolc általánost végzett, 5652 szakmunkáskép­zőben tanuh. Húsz százalékuk középfokú végzettséggel ren­delkezik, s alig két százalékuk szerzett csak diplomát főisko­lán, egyetemen. A 4808 hu­szonöt év alatti fiatal a munka- nélkülieknek csaknem egyhar- madát teszi ki. Legtöbben, 8648-an vannak a 26-45 év kö­zöttiek. (Harsányi) Kerékpárút épül Gyékényesen Kedvezően ítélték meg a gyékényesi önkormányzat kerékpárút építésére beadott pályázatát. A 12 millió fo­rintos beruházásban, 1,4 ki­lométeren megépülő út kivi­teli költségeinek jelentős ré­szét állami támogatás bizto­sítja. A kerékpárút minimá­lisra csökkentheti a baleset- veszélyt, jelenleg ugyanis a kotróparti úton közlekedtek mind a gyalogosok, mind pedig a biciklisták. Az át­adás várhatóan a nyári sze­zon előtt lesz. Ösztöndíjakról tárgyaltak A kaposvári cigány kisebb­ségi önkormányzat úgy ha­tározott, a tanulmányi ösz­töndíjakra szánt pénzből maradt összeget azon isko­lák között osztja szét, ahol a legnagyobb számban tanul­nak cigány származású diá­kok. Erről, és a diákok hely­zetéről, iskolai tanulmányi eredményeikről is szót vál­tanak mai megbeszélésükön a képviselők és a városi is­kolaigazgatók. Jutalmazott hűség Balatonlellén Balatonlelle képviselőtestü­lete helyi rendeletében be­vezette a hűségjutalmat, amelyet a Polgármesteri Hi­vatalban dolgozók kaphat­nak a 10, 15, 20, 35 évi köz- szolgálati munkáért. Miután a város 1991-ben nyerte el önállóságát, az első hűségju­talmakat 2001-ben fizetik. A balatonlellei rendelet a szakmai tevékenység meg­becsülését fejezi ki. Lebontották a horgásztanyákat A Zala balatonszentgyörgyi torkolatánál illegálisan épült húsz horgásztanya két, utol­jára maradt végvárát is le­bontották tegnap. Az enge­dély nélkül épült bungallók lebontására hozott határoza­tokat az érdekeltek figyel­men kívül hagyták, ellenál­lással fenyegetőztek. Ezért rendőri segédlettel tüntették el a horgásztanyákat. Gázpalacktolvaj Fonyódon A Balaton-parti város Gáz utcai gázcseretelepének dróthálóját átvágta egy is­meretlen tettes és tizennégy 11,5 kilogrammos palackkal távozott. A fonyódi rend­őrök keresik a tolvajt, aki 115 ezer forint kárt okozott. Nemet mondtak a vagyonnevesítésre Az egyesülési jogról szóló 1989 évi II. tv. nem ad lehe­tőséget a vagyonnevesítésre, a vagyon felosztására a mű­ködő egyesületeknél. Meg­szűnéskor viszont — a hite­lezők kielégítése után — a vagyonról az alapszabály előírása vagy a legfelsőbb szerv döntése szerint kell rendelkezni. Ebből következik, hogy megszűnés előtt érvénytelen a vagyonnevesítést célzó adásvételi szerződés is a tár­saság és a tagok között. Az utóbbiak nem kérhetik a va­gyon arányos részének kia­dását és az eszmei értéknek a meghatározását sem. Ezt állapította meg a So­mogy Megyei Főügyészség a vadásztársaságoknál végzett törvényességi vizsgálatkor. Az állásfoglalásra azért ke­rült sor, mert a vizsgált va­dásztársaságok közül négy­nél nevesítették a vagyont. Ez többnyire azt jelentette, hogy a társaságok vagyona — vadászházak, egyéb in­gatlanok — a tagok tulajdo­nába kerültek. A tulajdonrész nagyságát aszerint határozták meg, hogy valaki mióta tag, il­letve mennyi tagdíjat fizetett be. Egy vadásztársaság már az ügyészi vizsgálat előtt rá­jött: nem járt el helyesen, és visszavonta a közgyűlés tör­vénysértő határozatát. Kettő ügyészi intézkedésre he­lyezte azt hatályon kívül. A negyedik vadásztársa­ság közgyűlési határozata el­len benyújtott ügyészi óvás elbírálása pedig még folya­matban van. Két egyesület már a va­dászházat és a hozzá tartozó területek tulajdonjogát is át­ruházta a tagokra, és az átve­zetés is megtörtént az ingatl­annyilvántartásban. A főügyészség keresetet nyújtott be az illetékes vá­rosi bíróságokhoz az eredeti állapot visszaállításáért. A határozott intézkedé­sekre azért kerülhetett sor, mert a Legfőbb Ügyészség egyetértett a Somogy Me­gyei Főügyészség említett álláspontjával. Ezt már írás­ban is közölte a Somogy Megyei Vadászok Szövetsé­gével. A vadásztársaságok ügyé­ben lefolytatott főügyészségi vizsgálat csak egy volt azok közül, amelyeket a fő­ügyészség — a Legfőbb Ügyészség munkaterve alap­ján — évente négy-öt alka­lommal végez különböző te­rületeken. S a példa bizonyítja: a vizsgálatok során kialakított főügyészségi javaslatok idő­ben megakadályozhatják a törvénysértést, illetve módot adnak a szabálytalanságok megszüntetésére. (Szegedi) Asztmások egyesülete orvosi háttérrel Új tagozat Marcaliban Marcaliban is megalakult - Kaposvár után másodikként - az Asztmások Somogy Me­gyei Egyesületének helyi ta­gozata. A betegségben szenvedő állam­polgárok hívtak életre, hogy ér­dekképviseletük társadalmi szin­ten is biztosítva legyen. Az el­méleti oktatást, a speciális gyógytornát és a szabadidős fog­lalkozásokat egyaránt felvállaló egyesület tegnap tartotta alakuló gyűlését. A marcali tüdőgondozó bá­zisa a 67 ezres lélekszámú régi­ónak, ahol az elmúlt években megnőtt az asztmában szenve­dők száma. A marcali tagozat szakmai tanácsadójaként dr. Máténé dr. Budai Gabriella tü­dőgyógyász a betegség kialaku­lásának okairól beszélt, és Ta­riné Sipos Margit ismertette az egyesület eddigi tevékenységét. A tegnapi rendezvényt szponzo­ráló svéd Astra cég nevében pe­dig dr. Berta Gábor hívta fel a megjelentek figyelmét az aszt­mások által használt gyógyszer- belélegző készülék hatékonysá­gára. Az ASME húsztagú marcali tagozata - amelynek elnökéül Kardos József öreglaki lakost választották - a jövőben előadá­sokkal és relaxációs légzéstech­nikára épülő gyógytornával is segít a rászorulókon. Az egyesü­lethez a Marcaliban és környé­kén élő asztmás betegek közül bárki csatlakozhat, aki fölvál­lalja célkitűzéseit. Cs. K. E. SOMOGYI HÍRLAP Tröszt Tibor jegyzete

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents