Somogyi Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-21 / 273. szám

1995. november 21., kedd SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Horn bízik a megegyezésben Vita a Házban a szlovák nyelvtörvényről A pozsonyi parlament által elfogadott nyelvtörvény ellen­tétes az európai normákkal, a szlovák miniszterelnök által aláírt magyar-szlovák alap- szerződéssel, de még Szlová­kia alkotmányával is - szö­gezte le Horn Gyula. A miniszterelnök tegnap a par­lament ülésén napirend előtt kért szót. Mint mondta, a kor­mány minden lehetséges nem­zetközi fórumot - az Európa Uniót, a NATO-t, az Európa Parlamentet, az Európa Taná­csot, az EBESZ-t - tájékoztat a kialakult helyzetről. Levéllel fordul azokhoz az állam- és kormányfőkhöz, akik az alap- szerződés aláírásakor Párizsban ezt melegen üdvözölték. Kife­jezte reményét, hogy higgadt, felelősségteljes magatartással megegyezésre lehet jutni a szomszédos országok józan po­litikai erőivel. A Kisgazdapárt kategoriku­san elutasította a kormány kül­politikáját. Az MDF és a Fidesz üdvözölte, hogy a kormány megértette a helyzet súlyossá­gát, de alapvetően változtatni kell a kormány csődöt mondott szomszédpolitikáján. A KDNP szerint a kialakult helyzetben a kormány nem késlekedett, ter­vezett lépései szükségesek. Pető Iván (SZDSZ) úgy vélte: a nyelvtörvény megítélé­sében nincs különbség a pártok között, legfeljebb abban, hogy megszületésének van-e köze az alapszerződéshez. Szekeres Imre (MSZP) visz- szautasította, hogy az ellenzék nem a nacionalizmust, hanem a magyar kormányt teszi fele­lőssé a határon túli magyarokat ért sérelmekért. (Simonffy) Egyeztetés, kezdeményezés a frakciók fórumán Nemzetiségek nyelvén a Házban Koran kezdték a hetet teg­nap a Parlamentben. Három párt képviselőcsoportja is tárgyalóasztalhoz ült kora reggel, hogy áttekintse ten­nivalóit, közös véleményé­nek megfogalmazásával elő­készítse a plenáris tanácsko­zások előtt álló feladatok eredményesebb megoldását. Az MSZP frakciója a jövő évi költségvetésről, az államház­tartási törvényről és az adó­törvényekről folytatott több mint négyórás eszmecserét. Az ülés részvevői sérelmez­ték, hogy a közalkalmazotti bérek, illetve a reálbércsökke­nés ügyében a képviselőcso­portot nem vonták be a tárgya­lásokba, jóllehet, ez a költség- vetés alapvető politikai kérdé­seit érinti. Az adóbecslés módszeréről tovább folytatják a konzultá­ciót. A szocialisták erre vo­natkozóan konkrét, az alkot­mányossági követelmények­nek is megfelelő javaslatokat dolgoztak ki. A tervezetről szerdáig döntenek. Az SZDSZ frakciója négy új frakcióvezető-helyettest vá­lasztott Bauer Tamás, Béki Gabriella, Horn Gábor és Wekler Ferenc személyében. Ők a gazdaságpolitika, a szo­ciálpolitika, az oktatás és az önkormányzatok napirend előtti felszólalói lesznek. Az ülés utáni tájékoztatón bejelentették: ezentúl az SZDSZ négy képviselője részben németül, szlovákul és románul mondja el parlamenti felszólalását, hogy így érzé­keltesse: Magyarországon nem ütközik semmilyen jogi akadályba a kisebbségek nyelvének használata. A Kereszténydemokrata Néppárt frakciója megdöbbe­néssel vette tudomásul, hogy - a kormány hibájából - áldat­lan állapot alakult ki a jövő évi költségvetés vitájában. Hely­teleníti, hogy nem előzetesen, az érdekegyeztető tárgyalások nyomán születtek meg a költ­ségvetés sarokszámai, hanem utólag, a kormány törvényja­vaslatát kell alapjaiban meg­változtatni az ÉT-ben született megállapodás miatt. A KDNP nevében egyéb­ként levelet küldtek az ellen­zéki pártok frakcióvezetőinek. Ebben javasolták, hogy dol­gozzák ki a törvényhozói szakmai együttműködés felté­teleit. 138 új kisebbségi önkormányzatot választottak A legtöbb: cigány és német A november 19-re, vasárnapra kiírt helyi kisebbségi önkor­mányzati választások nem hiva­talos végeredménye szerint a 156 településen rendezett 172 szavazás közül 138 volt ered­ményes. A névjegyzékbe fel­vett csaknem 2,5 millió válasz­tásra jogosult polgár közül alig több mint 40 ezren adták le szavazatukat, amely csupán 1,73 százalékos részvételi aránynak felel meg. A választás nyomán 61 ci­gány, 38 német, 13 szlovák, 7 örmény, 6 horvát, 5 lengyel, 4 görög, 2 bolgár, és 1-1 román és szlovén kisebbségi önkor­mányzat alakulhat meg. A szerbek és az ukránok ez­úttal nem éltek a kezdeménye­zés jogával. Perelni akarnak a honvédségi alkalmazottak 15 százalékot követelnek A Honvédségi Dolgozók Szak- szervezete, a 20 ezer tagú HO- DOSZ a honvédség civil al­kalmazottait képviseli, akiknek átlagfizetése 25 ezer forint kö­rül van. Nemrég béremelést ígért nekik a miniszter.-A hivatásos állományéval azonos, 15 százalékos emelést követelünk, szemben az ígért 5 százalékkal - mondja Breuer László főtitkár. - Annál is in­kább, mert az elbocsátások után 16 300 közalkalmazottja marad a honvédségnek: szerelők, technikusok, oktatók, az élel­mezésben, ellátásban dolgozók. Feladataikat nem lehet átru­házni a katonákra, a létszám- csökkentésből származó bér­megtakarítást viszont a hivatá­sos állomány kapná. A HODOSZ alapszervezetei a munkaügyi bíróságoknál pró­bálják támadni a létszámcsök­kentés módját. Javasolják a költségvetési tervezet módosí­tását is. (szecső) Árvízveszély a Tiszán Az Országos Vízügyi Főigaz­gatóságtól kapott hétfői tájé­koztatás szerint a Felső-Tisza és a Körösök vízgyűjtőjén ki­alakult árhullámok miatt har­madfokú árvízvédelmi készült­séget rendeltek el a Tiszán Vá- sárosnaménytól Tiszakóródig, másodfokú a készültség Zá­hony és Vásárosnamény között, valamint a Túr töltésein. Első­fokú készültség vált szüksé­gessé a Tiszán Záhonytól Toka­jig és a Körösökön is. Összesen 527 kilométernyi védvonalon tartják szemmel a folyókat. A töltéseken főként figyelő- és őrszolgálatot látnak el. A szakemberek szerint csu­pán néhány helyen kellett egy- egy zsilip zárószerkezetein ki­sebb javításokat végezni. Az esőtől felázott töltéskoronákat, szükség szerint, kiegyengették. s Göncz Árpáddal tárgyaltak a közgyűlési elnökök A megyék feladatot akarnak A megyék fejlődni szeretné­nek, de ehhez nincsenek meg a feltételek. Ritkán esik szó az önkormányzati munka hatékonyságáról, pedig hosszabb távon a szerves fej­lődés kedvezőbb feltételek­kel kecsegtet mint az állan­dósult ötletszerűség. Többek között ez is elhangzott tegnap este azon a beszélgeté­sen, amelyet Göncz Árpád köztársasági elnök folytatott az ombudsmanokkal, a me­gyei közgyűlések elnökeivel és az önkormányzatok érdek- védelmi szervezeteinek képvi­selőivel. Dr. Kolber István, a megyei közgyűlés elnöke a Somogyi Hírlapnak elmondta: az ön- kormányzatok helyzetéről, gondjairól, a középszint lehe­tőségeiről folyt a szó. Ebből többek között az is kiderült, hogy a megyék nagyobb sze­repvállalását nem a megyei önkormányzatok, hanem az adott régiók igénylik. Ez leg­inkább a fejlesztési elképzelé­sekben mutatkozik meg. Az önkormányzatok veze­tői, akik valamennyien abban érdekeltek, hogy egységes ön- kormányzati érdekszövetség jöjjön létre, csalódottak. Pedig az új önkormányzati ciklus jól indult. Úgy tűnt, nem lehet arra hivatkozni, hogy a megye a települések és a kormányzati szervek között lebeg, ám a gyakorlatban alig kapott kéz­zelfogható feladatot. Ehhez já­rul, hogy a települések társu­lási kedve csekély, a hivatalok atomizáltak, nem alakult ki megfelelő együttműködés a megye és a megyei jogú város között. A működés eddigi ta­pasztalatai azt bizonyították, hogy az erőforrások jobb ki­használása közös érdek, ezért nem véletlenül fogalmazódott meg, hogy a köztársasági el­nök legyen az önkormányza­tok ombudsmanja. (Lengyel) __________________________ N átha van, influenza nincs A veszélyeztetettek ingyen kapnak védőoltást Igen sokan tüsszögnek, kö­högnek ezekben a napokban. Sokan azt hiszik, küszöbön az influenza. Straub Ilona, az Ál­lami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat járvá­nyügyi osztályának vezetője azonban megnyugtat: ezeknek az ősz végi, tél eleji tünetek­nek semmi közük az influen­zához. Európában jelenleg se­hol sincs influenzajárvány, sőt a felső légúti megbetegedések száma is kevesebb az ősszel megszokottnál. A fővárosban kétezer meghűlést jelentettek, országos összesítés még nem készült. A náthának ugyan nincs köze az influenzavírus okozta betegséghez, a diagnó­zis megállapítását mégis bíz­zuk az orvosra. Érdemes tudni: az influenza magas láz­zal, levertséggel, végtagfájda­lommal jár. A két kórban mindössze annyi á közös, hogy ez is, az is főként a gyöngébb ellenállóképességű­eket támadja meg. Ezekben a napokban érkez­nek meg az ENSZ Egészség- ügyi Világszervezete, a WHO ajánlása alapján elkészített, az Ä és B influenzavírus elleni védőoltások. A járványnak leginkább kitett emberek - így négyszázezer egészségügyi dolgozó, továbbá a krónikus betegségben szenvedők, a kis­gyerekek és a 60 éven felüliek - kapják meg térítésmentesen a vakcinát. Védőoltást azon­ban saját kívánságára - tb-tá- mogatással - bárki kaphat. (Cs. B. J.) Kezdeményezés. A fekete- gazdaság elleni küzdelem kér­déseivel foglalkozó szocialista párti ad hoc bizottság azt java­solja, hogy az MSZP-frakció - az SZDSZ bevonásával - adjon megfelelő politikai támogatást a kormányzatnak a korrupció és a feketegazdaság visszaszorítá­sát szolgáló lépésekhez. Újraindítás. Megérkeztek a hazai és a külföldi indítási en­gedélyek, s ezek birtokában a Paksi Atomerőműben hétfőn megkezdték a november 8-án leállított reaktor üzembe helye­zését. Az irányított láncreakció megkezdése után több napig tart a szokásos teljesítmény el­érésének folyamata. Az első számítások szerint a 400 millió forintot is elérheti Pakson a ki­esett termelés értéke. Készenlét. Nem vonták vissza a hét végén a baranyai határvi­dékről az ország más térségei­ből odavezényelt határvadász alakulatokat, mert még nem született döntés a megerősített őrizet megszüntetéséről. A szerbek által ellenőrzött hat­vanhat kilométeres déli határ- szakasz megerősített védelmét addig látják el, amíg a szerbek és a horvátok közti fegyveres konfliktus veszélye véglegesen elhárul. Kimozdulás. A MÁV tizenhét és fél százalékos alapbérfejlesz­tésre tett javaslatot hétfőn a vasutas-szakszervezeteknek: alapbérfejlesztésre fordítják a tb-járulék kilátásba helyezett csökkentéséből megtakarítható összeget. 1996-ban 15 ezer fo­rintra kívánják emelni a mini­málbért. A havi 15-18 ezer fo­rint közötti besorolású munka- vállalók személyi alapbérét a közvetlen munkáltató - az ille­tékes szakszervezettel egyetér­tésben a jelenleginél maga­sabban állapíthatja meg. Sérelem. Ügyvédje révén pa­nasszal élt a néhai Szabó Zoltán motoros rendőrjárőr özvegye, mert nem ért egyet a Hajdú-Bihar Megyei Fő­ügyészség megállapításával, il­letve határozatával, amely sze­rint az Országgyűlés elnökének konvojával történt balesetért kizárólag férje a felelős. Kérte a határozat hatályon kívül helye­zését, kiegészítő nyomozás el­rendelését. Kapcsolatépítés. A több mint negyedmillió magyar kézmű­ves arra készül, hogy a balkáni béke beköszönte után minél többen részt vehessenek az új­jáépítés munkáiban. A Magyar Kézműves Kamara ennek érde­kében a nyáron már megálla­podást kötött a jugoszláviai kamarával, és hasonló együtt­működésre kerül sor napokon belül a szlovén testülettel - je­lentették be tegnap. Társadalmi érdek a börtönlakók képzése Szakmát adó fegyházak Erősen hullámzanak a közvélemény vizei Kati nem tetszik a legényeknek, Zsuzsihoz meg nem fűlik a foguk Bármilyen meglepő, az MSZP nem a Bokros-csomag beje­lentése után, hanem már előtte elvesztette szavazói támoga­tottságának közel felét: a választások után idén március ele­jére 32 százalékról 17 százalékra esett vissza. A koalíciós partner, az SZDSZ korábbi 19 százalékos támogatottságából ekkorra csupán 11 százalék maradt. Mindez azt mutatja, hogy a vá­lasztási időszak felfokozott hangulata, a kenyérgondok gyors enyhülésének reménye szertefoszlott - nem utolsósor­ban az új kormány tétovázása miatt. így összegezte az elmúlt másfél év közvélemény-kutatá­sainak tapasztalatait Levendel Ádám, a Szonda Ipsos vezetője. Az ismert szakember sze­rint a népszerűségi listák vál­tozásai azt is tükrözik, hogy az ellenzék nem tudta a maga javára fordítani a koalíció iránti bizalom csökkenését, csupán a kisgazdáknak sike­rült tavaszra 5 százalékról 11 százalékra föltornázniuk ma­gukat; az MDF alig, a KDNP és a Fidesz egyáltalán nem fo­kozta népszerűségét. Jelenleg az MSZP és , az FKGP 14-14 százalékon áll, az SZDSZ 10 százalékra csúszott vissza. A többiek egy helyben topognak. Érdekes tapasztalata a közvé­lemény-kutatásnak, hogy a kis­gazdavezér, Torgyán József népszerűsége elmarad pártja támogatottsága mögött. Szemé­lyének megítélése meglehető­sen szélsőséges: a megkérde­zettek nagy része vagy jelesre, vagy éppen elégtelenre minősíti ténykedését. Ismertsége viszont roppant nagy, megegyezik Gönz Árpád és Horn Gyula is­mertségével. A politikusok top­listáján 45 ponttal Orbán Viktor mögé kényszerül, de megelőzi a 42 pontos miniszterelnököt, aki tavaly nyáron még 72 pont­tal büszkélkedhetett. E listán egyébként a sereghajtók (hátul­ról előre haladva): Bokros, Csurka, Thürmer, Boros. Levendel szerint a közvéle­mény-kutatási eredmények azt is kimutatják, hogy míg a kis­gazdák pártolóinak tábora fiata­lodik, addig például a keresz­ténydemokraták leginkább a hatvanas korosztályból tobo­rozzák híveiket.-Figyelmeztető jel lehet - mondja a kutató -, hogy nap­jainkban a lakosság 36-37 száza­léka nyilatkozik úgy: elege van a politikából, még a választásokra sem menne el. Valahogy úgy vannak az emberek a pártokkal, mint a kis faluban a nősülés előtt álló fiatalok. A legények csak hat lány közül választhatnak, de ne­kik egy hetedik kéne. Szóval nem tetszik nekik Kati, de Zsu­zsihoz sem fűlik a foguk. Takács Mariann Az elítéltek oktatása és kép­zése nemcsak a fogva tartot­tak, hanem a társadalom ér­deke is. Egyebek között ez hangzott el azon a sajtótájé­koztatón, amelyet tegnap tar­tottak a Budapesti Fegyház és Börtön Maglódi úti objektu­mában. Fejes Imre, a Bünte­tés-végrehajtás Országos Pa­rancsnokságának főosztály- vezetője elmondta: a börtön­lakók általános, közép- és szakközépiskolai, valamint szaktanfolyami képzésben vehetnek részt. Szabadulás utáni társadalmi beilleszkedé­sük megkönnyítése érdekében olyan szakmák elsajátításában igyekeznek segítséget nyúj­tani, amelyekben a munkaü­gyi központok jelentése sze­rint munkaerőhiánnyal küz­denek. Éppen ezért az intéz­ményeikben alkalmazott kép­zési módszerek és tanköny­vek megegyeznek a többi is­kolában használtakkal, a tanítást civil pedagógusok végzik, az itt szerzett bizo­nyítványokat az iskola adja. Törekvéseik ellenére, szem­ben az 1988-as tanévvel, ami­kor 2433 elítélt részesült álta­lános iskolai oktatásban, idén csupán 807-en ,jártak” isko­lába. A csökkenés oka, hogy 1993-ban megszűnt az a tör­vényi előírás, amely a 45. életévét be nem töltött elítél­teknek kötelezővé tette az ál­talános iskolai képzést. -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents