Somogyi Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-18 / 271. szám

1995. november 18., szombat SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Százötven szakember Balatonföldváron A települések jegyzői nem adminisztrátorok A Somogy megyei Főigazga­tási Hivatal tanfolyamot szer­vezett a földvári Jogar hotel­ben jegyzők részére. A négy nap alatt mintegy 150 szak­ember vett részt az előadáso­kon; többek között dr. Petrik Ferenc, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese, dr. Csehák Judit, az országgyűlés szociá­lis és egészségügyi bizottsá­gának elnöke és dr. Zsuffa István, a belügyminisztérium közigazgatási államtitkára se­gítette gondolataival további munkájukat. A szervező hiva­tal vezetője, dr. Németh Jenő tegnap elmondta: 1990 óta nem képezték az állam a jegyzőket, akik felelőssége elsőrendű az önkormányzatok törvényes működése során. .Az idén azonban több alka­lommal is fórumot szerveztek számukra, ahol elmélyíthették tudásukat, illetve kicserélhet­ték tapasztalataikat. — Ebből a szempontból Somogy országosan is élen jár — mondta. — A feladat fontos, hiszen a közigazgatási hivatal idén 250 törvényes­ségi óvást emelt a 246 ön- kormányzat testületéinek dön­tései ellen. Az építésügyi ügyeknek a fele kifogásolható volt; mint azt dr. Németh Jenő elmondta, előfordul, amikor a döntéseket a testületek, a kör­nyezet tudatosan befolyásolja rossz irányban. — A jegyző nem admi­nisztrátora a településnek, ha­nem a hivatal vezetője — mondta dr. Németh Jenő. — Munkáltatói joggal rendelke­zik, ami néha sérül a polgár- mester akarata miatt és vi­gyáznia kell, hogy a költség- vetés tárgyalása során a dön­tések ne ütközhessenek az ér­vényes jogszabályokba. Ép­pen ezért aggasztó, hogy az utóbbi egy év alatt a jegyzők húsz százaléka kicserélődött. Tény: óriási teher hárul rájuk, ezért védelmüket erősíteni kell. A gond számos, e miatt az előadók alig tudtak távozni tőlünk és nehéz volt tartani az időpontokat; rengeteg kérdés merült fel gyakorló szakem­berek részéről. Az idén október 12-ig 3.427 testületi ülés jegyző­könyvét ellenőriztük és ezek hét százalékával kapcsolatban negatív észrevételt tettünk — mondta még a megyei köz- igazgatási hivatal vezetője. — Most 10 önkormányzatnál helyszíni ellenőrzést vég­zünk; nem azért, hogy rajta­kapjuk a vétkeseket, hanem, hogy az ellenmondásokat ki­iktassuk és a tapasztalatok át­adjuk. Ugyanakkor jogsza­bály-módosítást javaslunk ebben a témában a döntésho­zóknak. Tehát egyfajta ten­gelykapcsolóként működünk. Czene Attila SOMOGYI HÍRLAP Czene Attila jegyzete Hiúság és szakértelem Rohamosan nő a jogszabályok, rendeletek száma, változik a gaz­dasági környezet. Rengeteg ellentmondás feszül emiatt is az élet és a jogszabályok, illetve jogszabály és jogszabály közé — ez a véleménye dr. Németh Jenőnek, a Somogy megyei Közigazga­tási Hivatal vezetőjének is. A jegyzők feladata számos, legfonto­sabb talán ezek közül is a település pénzügyi egyensúlyának meg­tartása. Az utóbbi öt évben minimális számú gazdasági ellenőrzés történt az önkormányzatoknál. Vigyázni kell, mert ha a felelőtlen gazdálkodás következtében alapvető galiba támad, az veszélyez­tetheti az önkormányzatiság létét. A hatalom ugyanis — jellegé­nél fogva — ilyen esetekben központosít. Manapság azonban csak kevés helyütt dolgozik belső ellenőr. Jobban kell figyelni arra is, hogy a döntések nyilvánosak legyenek. Az ellenőrzések jelzik, hogy nem minden esetben tükrözik a jegyzőkönyvek a tes­tületek álláspontját. Bár tapasztalható presztízsféltő hiúság és túlzó lokálpatriotiz­mus a kényszerűség összefogásra sarkalja az önkormányzatokat. Somogy megye 150 településének életét ma 54 körjegyzőség szervezi, idén négy falu tömörült egy közigazgatási egységbe: Ez a szám a települések mintegy kétharmadát jelenti. A számos gond ellenére a magyar közigazgatás legnagyobb tartaléka a jelenlegi gazdasági helyzetben az emberi tényezőkben rejlik. A törvény őrét a legkisebb faluban is segíteni kell; nemegyszer ők jelentik az állandóságot és kiszámíthatóságot a változó politi­kai érdekek és személyek ellenére. Sebészek a műtőn kívül Kevés a somogyi donor — Szívet is operálnak Nagyatádon Egy nagyatádi fiatalasszony is azon szerencsés betegek közé tartozott, akik a POTE I. számú Sebészeti Klinikájá­nak transzplantációs intéze­tében, az első tíz beteg között kapott új, egészséges vesét. Az asszony jól van, s azóta már egy nagyatádi férfi sors­társa is átesett az életmentő műtéten. A dél-dunántúli ré­giót ellátó intézetben a somo­gyi betegek kiemelkedően magas számban kapnak új ve­sét, annak ellenére, hogy me­gyénk — a környező me­gyékhez képest — a legkeve­sebb donort adja. Ezt dr. Kálmár Nagy Károly főorvos, az intézet vezetője mondta tegnap a Magyar Se­bésztársaság Dél-Dunántúli Csoportjának Nagyatádon megrendezett tudományos ülésén, amelynek az érsebé­szet mellett a szervtranszplan­táció volt az egyik kiemelt témája. Dr. Nagy Gábor, a nagyatádi kórház sebészetének osztály- vezető főorvosa, a tudományos ülés szervezője elmondta: utol­jára tíz éve került sor városuk­ban ilyen rendezvényre. Azóta technikailag és módszereit te­kintve is sokat fejlődött a se­bészet. Osztályukon a hasi mű­téteknél különösen, de a nő­gyógyászatban is alkalmazzák már a kis metszésen át, lapa- raszkóp segítségével végzett műtéteket. Bár nem tartozik a kórház profiljába, az utóbbi években mégis egyre több, a szívet is érintő mellkasi műté­tet hajtottak végre, sikerrel. A csaknem 100 sebészorvos részvételével zajló eszmecse­rén 13, videofelvételekkel is il­lusztrált előadás hangzott el, és több világcég mutatta be legkorszerűbb sebészeti mű­szereit, gyógyszerkészítmé­nyeit. Dr. Kollár Lajos, a Baranya megyei Kórház sebészeti tanszé­kének megbízott igazgatójától megtudtuk: új telephelyükön az érsebészeti és az általános sebé­szeti profilt egyaránt gyakorol­hatják, s heti öt alkalommal szakrendelésen fogadják a régió - köztük Somogy - érbetegeit. Beszámolt az érsebészetben is teret nyert korszerű műszerek használata során szerzett tapasz­talatairól. Ezekkel, minimális sebzés mellett, pontosabban és veszélytelenebbül végezhetik el a beavatkozásokat. Kellemetlen közjátéka volt az eszmecserének, hogy a kapos­vári érsebészet orvosai útközben elakadtak, s nem értek oda a ren­dezvényre, előadásaikat nem tudták megtartani. Várnai Ágnes Előadássorozat kezdődött a mártír miniszterelnök életéről Halványul Nagy Imre emléke (Folytatás az 1. oldalról) Rainer M. János a történettu­dományi intézet főmunkatársa jelenleg is dolgozik egy Nagy Imre monográfián. Ezzel kap­csolatban elmondta: a kötet új­donsága főleg a megváltozott helyzetből adódik. A nyugaton élő írók eddigi munkái nem tá­maszkodtak eredeti forrásokra, az ő kötete viszont korabeli do­kumentumokra épül. Egyebek között a Szabad Európa Kutató- intézet archívumához is hozzá tudott férni. Rainer M. János azt is elmondta: napvilágra ke­rült külföldön, angol és orosz nyelven, az úgynevezett Volo- gya dosszié néhány példánya, amelyben az emigráns Nagy Imre moszkvai szerepéről ír­nak. A megfelelő kommentár nélkül megjelent publikációt a szakma fenntartásokkal fo­gadta: a miniszterelnök szere­pét ugyanis nem ebből a szem­pontból és nem az egész életé­ből kell megítélni. Nagy Imre ugyanis semmi mást nem tett Moszkvában, mint a többi emigrácios társa. Nem árt azt is figyelembe venni, hogy a dosz- sziét 1989-ben utólag állították össze, meghatározott politikai célzattal. Az évforduló kapcsán egyébként Moszkvában is foly­nak történelmi kutatások Tofik Iszlamov vezetésével: a KGB magyarországi tevékenységé­nek 1953-56, és 1957-58 közti szakaszát dolgozzák fel. (S. Pap) Alapítványi középiskola Kaposváron Szakmával az érettségire Másfél tanévre tekintett visz- sza és sok évre előre Dr. Paál Jenő egyetemi tanár, a Műve­lődésért Alapítvány Középis­kolájának igazgatója. Kapos­vár legifjabb iskolájában vi­szont megesik, hogy huszon­ötéves diák is a padba ül. Az alapítvány ugyanis, mint ez a tegnapi nevelőtestületi érte­kezleten is kiderült, nagyonis számottevő igény szerint indí­totta a végzett szakmunkások számára a két tanéves, érettsé­git adó képzést. Az indulásban és a működésben jó partner volt a városi önkormányzat, elősegí­tette a szervezést a Pannon Ag­rártudományi Egyetem veze­tése is. így kapott helyet az in­tézmény a Kinizsi Pál Élelmi­szeripari Szakközépiskolában és Szakmunkásképző Intézet­ben, melynek igazgatója Szőke Attila, a kuratórium elnöke is. Dr. Paál Jenő jórészt ebből az iskolából és más városi intéz­mények pedagógusaiból szer­vezte a napi tanításon túli fel­adatra, az immár huszonnégy fős nevelőtestületet. Az idei tanévben a két máso­dik osztály hetvenhét tanulója már az érettségire készül, van­nak akik a továbbtanulást ter­vezik, mögöttük az első évfo­lyam: már négy tanulócsoport­ban, százhatvan diák. Olyan kü­lönböző korosztályokat, szak­mákat s ezzel együtt eltérő tu­dásszinteket képviselő tanulók, akik vagy a munkanélküliség­gel szemben, vagy a több tu­dást, a nagyobb esélyt adó érettségi reményében, vagy mindkét, okból választották ezt az iskolát. Szót kért a számvetésen egy vendég is, Szita Károly Kapos­vár polgármestere, aki ezidőben a városi iskolák nevelőtestüle­teit látogatja sorra, hogy úgy­mond: tanuljon. Az alapítványi iskola eszme­cseréjén tanúsította: készült is, tárgyilagos képet adott a me­gyeszékhely intézményi hely­zetéről, a fenntartási gondokat megosztva a nevelőtestülettel is. Ezzel együtt nyugtázta elis­meréssel az alapítványi iskola munkáját, amely segít, hogy az állástalanság kényszerhelyze­tében ilymódon is rangot kap­jon a tanulás, a tudás. T. T. Cipőket vár a nagyatádi tábor Az alapvető ellátással nincs gond, felsőruházatot is kap­tak adományként a nagy­atádi átmeneti szállás lakói, ám cipőkre nagy szükségük lenne: legalább kétezer párra, vegyesen, férfi-, női- és gyérmeklábbelikre. A tá­borban most 1.800-an tar­tózkodnak. A pénzkeret most még fedezi a kiadáso­kat, de jövőre az infláció miatt már gondot okozhat, hogy az ideivel egyező költ­ségvetésből kell gazdálkod­niuk. Magyaratádi diákok Kresz-sikerei A magyaratádi iskola diák­jai jól szerepeltek a területi Kresz-vetélkedőn. Az isko­lában megrendezett megmé­rettetésen első helyen vég­zett Soós Gábor, második Kristóf Zsuzsanna, harma­dik pedig Benkő Gábor lett; valamennyien nyolcadikos diákok. A magyaratádi tanu­lók közül tavaly Soós Gá­bor, a magyar válogatott legjobbjaként a nemzetközi verseny 3. helyezettje lett. / Éthordót loptak az iskolából Hívatlan vendégek jártak egy berzencei műhelyben. Az ismeretlen tettesek nem munkaidőben, hanem az éj leple alatt érkeztek. Alapo­san felmérték a terepet és végül csaknem 750 ezer fo­rint értékű gumiabronccsal angolosan távoztak. Kapos­váron a Rákóczi iskola konyhájában jártak tolva­jok, akik üres éthordókat, te­jeskannát és süteményes tálcákat magukkal vitték. Nyílt nap az akadémián Nyolcadik nyilvános tanul­mányi napját tartotta tegnap Balatonalmádi-Vörösbe- rényben a Balaton Akadé­mia. A neves előadók a fő­képp a műszaki tudomá­nyok és a matematika okta­tásának jelentőségével és a képzésben játszott szerepé­vel foglalkoztak. Új igazgató a művelődési ház élén Új-igazgató irányítja a csur­gói Csokonai Művelődési Központot.- A vezetői állás betöltésére nemrég írt ki pá­lyázatot a somogyi város önkormányzata. Rajnai Miklós már kinevezését is átvehette a csurgói önkor­mányzat vezetőitől. A névadó hete Somogyjádon Gyertyák Illyés emlékére Vigyáznak a juti hegyre Hegyőrséget alakított a Sió- juti Gazdakör, amelynek 27 bejegyzett tagja van. Bognár Rudolfot választották vezető­nek. Megnőtt a pincefeltöré­sek és lopások száma Sióju- ton, ezért határozott úgy a tagság, hogy a gazdaköri ta­gok ellátják a vagyon védel­mét. Az ingatlannal rendel­kező mintegy 85 tulajdonos figyelmét hívták fel szolgálta­tásainkra, és elküldték nekik a belépési nyilatkozatot. Tájé­koztatták őket a fizetendő tagdíjról - ez száz forint ha­vonta - és kötelezettségeikről is - ha élnek belépési szándé­kukkal. A hegyőrök rendsze­resen járőröznek majd, néme­lyikük fegyvertartási enge­déllyel is rendelkezik. C. A. 1966 őszén, amikor a somogy- jádi pedagógusok: Stander Imre és Tokaji Lajos levelet ír­tak Illyés Gyulának, hogy lepje meg irodalmi színpadukat egy művel, nem gondolták, hogy egykor az ő nevét veszi fel majd az iskola. Három éve nevezték el az iskolát Illyésről, akiről az­óta minden évben megemlé­keznek a somogyjádiak. „Ide teszem az akácról az illa­tot,/ Ide teszem a Dunáról a fényt,/ leányról a mosolyt, fiú­ról a dacot:/ ebből csinálok köl­teményt,/ hogy gazdagodja­tok". - idézte Illyést - aki Az éden elvesztése című oratórium­mal lepte meg 29 éve a somogy- jádiakat - tegnap Kovács József. S miközben a névadó műveiről, a mindennap üzenő sorokról be­szélt, a diákok kezében gyertyák gyúltak... Ezután az Illyés-dom- borműnél az önkormányzat, a szülői munkaközösség és az is­kola nevében helyeztek el koszo­rúkat. A csendes főhajtás után az iskola - ahova nemcsak a hely­béli gyerekek járnak, hanem az eddei, az alsóbogáti és a várdai tanulók is - amolyan nyüzsgő hangyabolyhoz hasonlított. A kétszáznegyven diák nyolc hely­színen vette át a főszerepet: iro­dalmi vetélkedőn vallottak isme­reteikről, dal- és játéktanulás folyt, kézműves-titkokba pillan­tottak be, és sportversenyen mér­ték össze erejüket, ügyességüket. Az egyik teremben 6-8. osztá­lyosok fogtak hozzá Weöres Sándor Bóbita című versének il­lusztrálásához. Ide várták Szász Endre festőművészt is, aki fele­ségével ült iskolapadba. Az első kérdés éppen az illusztráció jelen­tőségét firtatta.- Én nem vagyok híve az il­lusztrációnak - mondta Szász Endre mert ha jó, akkor a szerző és az olvasó közé áll. Megszakítja az irodalmi mű hatá­sát. Sokkal inkább kedvelem a könyvdíszítést, a szépen kötött és dekorált kötetet. A Weöres Sa­nyit egyébként könnyű illuszt­rálni, mert fantáziadús, színes képei vannak. Az Illyés-napok a művelődési házban tartott látvá­nyos művészeti bemutatójával ér­tek véget. Lőrincz Sándor Kaposvár Petőfi u. 4T *82/319-550 t r----................ S ZÁMÍTÁSTECHNIKAI BEMUTAT Ó: MTESZ székház - '95 november 28. llm - 21m magyar Windows^ Virtual Reality Sisak nosztalgia PC-klitb est DOOM verseny magyar Office ’95 BSA? Szerzői jog? Jogtiszta programok?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents