Somogyi Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-15 / 268. szám

1995. november 15., szerda SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 A vállalkozói központ és az egyetem kapcsolata Kéz a kézben Európába Az agrártudományi egye­tem és a Somogy megyei Vállalkozói Központ irodá­inak együttműködésének lehetőségeiről, a közösen szervezett tanfolyamok, to­vábbképzések "indításáról tartottak tegnap megbeszé­lést Kaposváron a témában érintett felek. Az elképzel­hető közös programok kö­zött a mezőgazdasági kisvál­lalkozók képzése, a bioter­mesztés, a szaktanácsadás és gazdafüzetek kiadása szerepelt. Dr. Paál Jenő az egyetem to­vábbképzési osztályának ve­zetője röviden ismertette a vállalkozói irodák képviselő­ivel az állattenyésztési kar munkáját, az oktatásban nyomon követhető fejlődést. Mint mondta, minden szinten készülni kell a Európai Uni­óba való bejutásra. Ez évekig tartó folyamat de nagyon sok még a tennivaló. Az egyetemen dolgozó száz diplomás nagyon sok- , színű ismeretanyaggal ren­delkezik, de sem ezt a szel­lemi potenciált, sem az infra­strukturális hátteret nem használják ki megfelelően. Óriási tartalékai vannak az egyetemnek a különböző tan­folyamok szervezéséhez, de ez a lehetőség még nem ter­jedt el a köztudatban. Sokan vállalkoznak kényszerűség­ből, de legtöbbször megala­pozatlan tudás vagy felületes ismeretek birtokában teszik ezt. A saját szervezett tanfo­lyamokon kívül összekötő és integráló szerepet is szeretne betölteni a továbbképzési ősz-, tály. Ezért abban kérték a vál­lalkozói központ segítségét, hogy a közeljövőben ismer­tessék meg tevékenységüket a megrendelői oldallal. A két fél közeledése már csak azért is időszerű, mert a vállalkozói irodákban most készítik a következő évre vo­natkozó üzleti terveket. Dr. Schiller Mária, a Somogy megyei vállalkozói Központ oktatási menedzser-tanács­adója szerint jövőre is különí­tenek el pénzt a mezőgazda- sági oktatásra, de még nem született döntés a konkrét összegről. — A lehetőségek­nek most is a rendelkezésre álló anyagiak szabnak határt. Igény és érdeklődés mindig van, de egyre kevesebbet tud­nak áldozni az emberek a ta­nulásra. A jelen gazdasági helyzetben mind szigorúbb feltételeknek kell megfelelni, ezért nagy szükség van azokra a tanfolyamokra, ame­lyek megfelelő tájékozottsá­got biztosítanak a vállalkozá­sokhoz — tette hozzá dr. Schiller Mária. Boldizsár Beáta SOMOGYI HÍRLAP Lőrincz Sándor jegyzete Festményből folyóirat Már a nagy somogyi mecénások sem tehetik meg hogy kalap- nyi pénzzel támogassák a somogyi kultúrát, a közművelődést. A képzőművészek közül ugyan néhány an azt firtatják: kortársa­iknak miből telik drága keretre, ám ha megkérik őket, szívesen segítenek. így volt ez tavaly, amikor a megyei és városi könyvtár né­hány munkatársa felvetette: jó lenne egy alapítványt létrehozni azért, hogy a dokumentumbeszerzésre fordítható —, az árakhoz és az olvasói igényekhez viszonyítva szerény — összeg további forintokkal egészüljön ki. Somogyi képzőművészeknél kopog­tattak, s az ajtók sorra nyíltak. Nemcsak az itt élők, hanem az innen elszármazott művészek is felajánlották alkotásaikat. A kiállítást aukció követte. Most is árverezésre készül a könyvtár. A kiállítóteremben már falra tették A könyvtárért, az olvasóért elnevezésű alapít­vány tulajdonában lévő alkotásokat. Jelenleg negyvenhét munka vár gazdára. A tavalyi aukción összegyűlt 120 ezer forinthoz ugyan még nem nyúltak hozzá, de azt tervezik, hogy kamatostul, a hétfői aukció bevételével kiegészítve az év végén elköltik azt. A kura­tórium úgy határozott: ebből a pénzből — mivel korábban jó párat kénytelenek voltak lemondani — folyóiratokat fizet elő az intézmény. Szüksége van a bővülő kínálatra, hiszen a könyv­tárba járók egy része is lemondta már kedvenc lapját, folyóira­tát. A folyóirat-állomány tehát gyarapszik januártól. Ehhez pedig nem kellett más, mint az, hogy ilyen sajátos módon találkozza­nak a testvérmúzsák. Polgármester az iskolában A Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola Gya­korló Általános Iskolájába látogatott tegnap délután Szita Károly, Kaposvár polgármestere. Részt vett az iskola tantestületi értekezletén, ahol a pedagógusok beszámoltak az iskola mű­ködéséről, problémáiról, az oktatás időszerű kérdéseiről. A polgármester a város költségve­téséről, s az intézmények helyzetéről tájékoztatta a nevelőket fotó: lang Róbert Nem lesz alpolgármester az alelnök Siófokon Új képviselő, új tervek — Nem akarok Siófokon al­polgármester lenni — vála­szolta dr. Grúber Attila, So­mogy megye közgyűlésének alelnöke a Somogyi Hírlap kérdésére. A politikust a tra­gikusan elhunyt Fogl József alpolgármester, képviselő he­lyére delegálta az MDF. — A jelenleg érvényben lévő jog­szabály sem teszi ezt lehetővé, másrészt egymás konkurrense lehet a megye és a város. Az elmúlt öt évben számtalanszor kerültek ellentmondásos sze­repbe a kettős státuszt betöltő politikusok. — A képviselőséget mégis elvállalta. — Igen. Az előző ciklusban úgy éreztem, hogy beidegző­dések vezérlik a döntéshozó­kat. Például azt mondták, hogy könnyű a siófokiaknak, a földváriaknak, mert számukra a Balaton gazdagsága a többi­ekénél nagyobb lehetőséget biztosít. Árnyaltabb a megíté­lés, ha személyes tapasztala­tokat szerzek. — Mit érez a legfontosabb feladatának a megye egyik ve­zetőjeként? — Fejleszteni kell az in­tézményhálózatot, nem csak formális, hanem valóságos együttműködést kell kialakí­tani az önkormányzatokkal. Akádnak párhuzamos, s ezál­tal végig nem gondolt, feles­leges fejlesztések. Különös­képpen figyelni kell az okta­tásügyre. — Városi képviselőként mi miatt fő a feje? — A költségvetés megvita­tása előtt állunk. Bár hosszú távú feladat, de mielőbb meg kellene kezdeni az itteni, spe­ciális igényeknek megfelelő képzést, hogy Siófok a régió égyik iskolavárosává fejlőd­jön. — Mi a Balatonnal kap­csolatos, időszerű teendője? — Erősíteni kell az együtt­működést a francia Lo- ire-menti régióval a fejleszté­sek érdekében. Egységes Ba- laton-marketinget kell kiala­kítani. Most nagyon egyedül érezzük magunkat. Meggyő­ződésem egyébként, hogy a Balaton mellett élők gazdago­dása, az jtteni települések fej­lődése az egész megye hasznát szolgálja. Az új M7-es autó­pálya biztosítja, hogy plusz 40 kilométeres sávban fejlődés­nek induljon a vidék. — A mai napig nem költö­zött Kaposvárra, Siófokon él. — Szándékosan tettem ezt. Nem akartam, hogy a megye minden vezetője kaposvári le­gyen. Azt azonban szeretném, ha a távolság rövidebb lenne Siófok és Kaposvár között. S nem csak azért, mert minden­nap bejárok... Czene Attila Jegyzőkonferencia a Jogarban A Somogy megyei jegyzők, körjegyzők részére négynapos konferenciát szerveztek a bala- tonföldvári Jogar Hotelban. A törvényességi ellenőrzés és a közigazgatási perek tapasztala­tairól, a testület és a jegyző munkáltatói jogáról, a polgár- mester egyetértési jogának gyakorlásáról is előadások hangzanak el. Tegnap a szoci­álpolitika időszerű feladatairól is beszélgettek a megjelentek. Jelentős közigazgatási szak­emberek, politikai személyisé­gek is kifejtik véleményüket az aktuális szabályozásról, az ügy­intézés során követelhető visel­kedésmorálról. A tanfolyamot a szakmai munka hatékonyságá­nak növelése és a várható jog­szabályi változásokra történő felkészítés érdekében hozta létre a Somogy megyei Köz- igazgatási Hivatal négy megye szakembereinek. (Czene) Új iskolaigazgató Hetesen Karsai Józsefné, a program­jairól nemcsak Somogybán, hanem országosan is ismert kaposvári pedagógus lett a hetesi általános iskola és óvoda igazgatója. A vezetői székért öten szálltak ringbe. A csombárdi és a hetesi képviselők nagy fölénnyel a tapasztalt tanítónőre szavaz­tak. Az intézmény új igazga­tója december 1-jével fog­lalja el helyét. Karsai Jó­zsefné kinevezése öt évre szól. A munkaügyről Nagyatádon Nyílt napot tartottak tegnap a somogyi munkaügyi köz­pont nagyatádi kirendeltsé­gén, ahol az érdeklődők be­tekintést nyerhettek az ál­láskeresési technikák, a munkahely-kiajánlások működésébe. Bemutatták az öninformációs bázist is, amely a propagandaanya­gok által hatékonyabbá te­heti a kirendeltség munká­ját. Lipics Zsolt vendégjátéka , A debreceni Csokonai Szín­házban vendégszerepei Li­pics Zsolt, a kaposvári Csiky Gergely Színház fia­tal színésze. Nagy András Mi, hárman című darabjá­ban — amit a stúdióban mu­tatnak be — a férjet alakítja. A Czeizel Gábor rendezte mű egy szerelmi három­szögről szól. A premier de­cember 1-jén lesz. Ajándék kép a könyvtárnak A kaposvári Megyei és Vá­rosi Könyvtárnak ajándé­kozta Triptichon című fest­ményét Kertész Sándor, a káposvári Táncsics Mihály Gimnázium művész-tanára. A nagy méretű olajképet az intézmény felnőtt kölcsön­zőjének központi helyén függesztették fel. Vallomások a vonalról A Magyar Grafikusművé­szek Szövetsége Vallomá­sok a vonalról címmel gra­fikai pályázatot hirdetett. A budapesti Vigadó Galériá­ban közelmúltban megnyi­tott tárlaton somogyi alko­tók munkái is láthatók. V. Halmos Klára grafikus, Szőke György és Vörös András festőművész alkotá­saival találkozhat a közön­ség. A tapasztalat szerint csak bajban fontos a kárelhárítás Sok helyen a víz az úr A két legáltalánosabb tapasztalat, hogy a különböző vízfolyá­sok, csatornák mentén gazdálkodó terület-tulajdonosok, hasz­nálók sokkal hangosabbak, ha vízkárok miatt kártérítési igé­nyük van, mint akkor, amikor költséggel kell hozzájárulni ezek megelőzéséhez. A másik: gazdálkodásuk során nem sokat fog­lalkoznak a természeti adottságokkal, azzal például, hogy egy vízkárveszélyes völgyben nem szántót kell művelni. Márpedig a terület vízügyi biztonsága döntően rajtuk múlik. A Dél-dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság pécsi központjában az állami, társulati, önkormányzati kezelésben lévő somogyi és ba­ranyai vízrendezési, vízkárel­hárítási rendszerek állapotát ér­tékelték. A legjobb helyzetben az állami kezelésben lévők vannak, s bár a társulatok által működtetettek nagyjából egy szinten vannak a két megyében, mégis jelentős eltérések tapasz­talhatók: az ellátottság 10-60 százalék között van. Mindkét véglet somogyi: a szántódi és a kaposvári társulat területéről. Tény azonban: a társulatok ér­dekeltségi hozzájárulásból tart­ják fenn magukat, vagyis a ta­gokon múlik, mennyi pénzt fordíthatnak a vízrendezési, vízkárelhárítási rendszerekre. Tegnap elhangzott: a két megyében működő hét vízügyi társulat a legközelebbi taggyű­léseiken a legapróbb részlete­kig bemutatják feladataikat, hogy ezek ismertében döntse­nek az érdekeltek a hozzájáru­lás mértékéről. A Vízügyi Igazgatóság a jövő évben pedig a megyei önkormányzatok elé viszi terveit, elképzeléseit, eb­ben megfelelő hangsúllyal sze­repeltetve a helyi vízkárelhárí­tást. Konzultációt szerveznek a települési önkormányzatoknak — a megfelelő jogszabályok megjelenését követően —, mert a helyi vízkárok elhárítása, en­nek szervezése döntően e testü­letek feladata. M. A. Kaput zárt a Téglaipar Egy kalandos végelszámolási procedúra ér véget ezekben a napokban Kaposváron. Az egykoron jobb napokat megélt Somogy-Zala Megyei Téglaipari Vállalat utolsó vagyontár­gyait hirdette meg pályázatra az új végelszámoló, a Gordius Consulting Rt. Szeptember végéig a cég volt munkatársa, Lossos Katalin végezte ezt a munkát, ekkor azonban az ÁPV Rt értesítette arról, hogy másnak adta át a befejezést. Tulajdonképpen érthető is ez a váltás, hisz Somogy megyé­ben már egyetlen értéke sem maradt a hajdan több mint kétezer dolgozót foglalkoztató óriásvállalatnak. A valaha volt 32 gyáregységből az évek fo­lyamán többet is bezártak, de ennek oka csupán az volt, hogy a jobbakat akarták fej­leszteni. A vállalat még 1992- ben is nyereséges volt, ekkor azonban egy másfél éves peri­ódusra visszaesett a tégla és egyéb építőanyagok iránti ke­reslet. Ez az időszak szeren­csétlen módon épp egybeesett a nagyvaiialatok széttagolásá- nak idejével, és ez így együtt visszavonhatatlanul padlóra tette a céget. Pedig — mondta Lossos Katalin — a vállalat­ból alakult, egy-egy gyáregy­séget üzemeltető leányvállala­tok, majd kft-k mindegyike talpon tudott maradni, sőt, hét még ma is nyereségesen üze­mel. Az anyacég azonban nem tudott kilábalni a csődhelyzet­ből, a hitelezők pedig megin­dították a végelszámolást. Ez sem ment simán, hisz egy éven át gyakorlatilag pénz nélkül csinálták. Csak ebben az évben folytak be a korábbi eladásokból szerzett pénzek és minden hitelezőt ki tudtak fi­zetni. Ezek után véget is ért a cég somogyi küldetése, a ma­radék már az ÁPV Rt kasszá­ját gyarapítja. Ez a — névérté­ken — 70 millió forint azon­ban az eredeti értékhez képest elenyésző. Somogybán a kapu végleg bezárult, a Téglaipari Vállalat emlékét már csak a kaposvári Szigetvári úti tégla­gyár őrzi, mégpedig „méltón”, hisz pusztulása úgy tűnik megállíthatatlan... V. O.

Next

/
Thumbnails
Contents