Somogyi Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-09 / 237. szám

1995. október 9., hétfő SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Bozótvágással kezdik az újabb fejlesztést Lendületben a Mustang Két éve rakták le Marcaliban a Mustang farmergyár új te­lepének alapkövét - a Shell- kút mögött, népes társaság je­lenlétében. S azóta nyoma sincs az építkezésnek. — Akkor fel sem merült a gon­dolat, hogy gyárunk bővítésére kedvezőbb lehetőség is lesz — mondta dr. Baranyai Ákos, a Mustang marcali igazgatója. — Szerencsénk, hogy ezt itt hely­ben megtehetjük; az önkor­mányzat ugyanis 3,5 hektáros közművesített telket ajánlott fel a szomszédságunkban. A farmergyártás élvonalában levő Mustang vállalkozás Mar­cali testvérvárosából, a német- országi Künzelsauból indult, s vagy ötven gyára van világ­szerte. S Marcalinak sem mind­egy, hogy a legjobbak között tartják számon. Mikor május­ban, Künzelsauban az 1100 embert befogadó óriássátorban, Albert Sefranek átadta a stafé­tabotot fiának, Heiner Sefra- neknek, a Mustang legjobbjai voltak jelen. S a visszavonuló vállalkozó, az öt saját és tucat­nyi beszállítóval rendelkező gyár tulajdonosa a külföldiek közül csak a marcali gyárat em­lítette... — Mi lesz a folytatás? — A bozótvágás — mondta dr. Baranyai Ákos. — A mar­cali önkormányzat által felaján­lott szomszéd telken, 3,5 hektá­ron a tereprendezés után fel­építjük a mosodánkat. Ez a helybenlét, a több kilométeres oda-vissza szállítások megtaka­rítása nekünk sokat jelent. Az idén a marcali gyár termelése eléri az 1,1 milliárd forintot, s ez még nem a csúcs. Terveink szerint 1997 elejére beindul a mosoda és ötven új dolgozónak kínál majd munkahelyet. A Mustang jelenleg háromszázöt- vennégy munkást foglalkoztat Marcaliban. Kun G. Tibor Tájba illő fákat ültetnek megyei támogatással Parkosítás Holládon A kilencvenes évek elején in­dult el a megyében az a fásí­tási akció, amelybe évről évre egyre több település kapcso­lódik be. Főként az aprófal­vas régiók önkormányzatai élnek szívesen a lehetőséggel. A kaposvári erdőfelügyelő­ségre eljuttatott pályázatok ki­vitelezéséhez kisebb-nagyobb állami támogatást kapnak. — Az összeg nagysága vál­tozó, általában 20 és 200 ezer forint között van; maximum a beruházás költségeinek 40-50 százaléka kapható meg — mondta Kódai István, a megyei önkormányzat területfejlesztési főosztályának munkatársa. A községi elöljárókkal a fásítási program részletein dolgozott. — Holládon öt évre szóló kivi­teli tervet készítenek. Ennyi idő kell, hogy a mostani terveik megvalósuljanak, s kialakuljon az új zöldfelületi összkép. — A pályázatban három te­rületre figyeltünk: a Fő utcára és közvetlen környékére, ahol a növényzet pótlásra szorul — mondta Kódai István. — A fa­luközpontra a legkisebb köz­ségben is sokat áldoznak, még ha kevés is a pénzük. Az igé­nyességet itt a díszfák és cser­jék, valamint az örökzöldek je­lentik. A terepet végigjárva el­hanyagolt telket, gazos birtokot is láttunk. Az önkormányzat most azon fáradozik, hogy eze­ket az ingatlanokat megvásá­rolja, s gondozott köztéri par­kokká alakítsa át. A pályázati pénzek odaíté­lésnek egyik fontos feltétele a telepített fák eredési százaléka. A támogatások elnyeréséhez legalább 70-80 százalékos ere­dési arányt kell elérni. A meg­kötések ellenére egyre több az igénylő: egyedül Kódai István mintegy negyven somogyi te­lepülés pályázatához nyújtott szakmai segítséget az idén. (Csíky) Szentpáli közhasznúak Tíz közhasznú munkásnak biz­tosít elfoglaltságot Somogy- szentpálon az önkormányzat. Október végén jár le az a há­romhónapos szociális foglal­koztatás, amelynek során jöve­delempótló támogatásból már kiszorult helybelieket juttattak így munkához. A somogy- szentpáli közhasznú munká­sokra a községi utak kátyúzását és az árkok tisztítását bízta a hivatal, amely a közhasznúak minimálbére után 70 százalé­kos állami támogatást kap. A maradék 30 százalékot - mint­egy 200 ezer forintot - az ön- kormányzat fizeti. A somogy- szentpáli közhasznú munkások a két köztemetőben is rendet tettek, valamint a falu végén, az illegális szemétlerakónál is. Szűkös nyereség - elviszi a szőkedencsi iparűzési adó Kisüzem a kastélyban Horváth Irén és Kiss Boglárka az olvadóbiztosíték fejét szereli a porcelántestre fotó: kun Havonta hat-hétszázezer da­rab olvadóbiztosítékot sze­relnek össze a szőkedencsi központú Elektro Ipari Bt üzemeiben. A 90 százalék­ban tőkés exportra kerülő termék részmunkáira a Ka­posvári Villamossági Gyár Kft-vel kötöttek szerződést. A valamikori kastélyépületben a Tóth József jegyezte betéti társaság rendezkedett be. A sávolyi téeszből kivált üzem - a szomszédos községekből való betanított munkásokkal együtt - 35 lánynak, asszony­nak nyújt - egyelőre - biztos megélhetést. A 340 négyzet- méteres kastély nagytermében folyik a tényleges munka, a többi helyiséget jószerivel rak­tárnak használják. Az össze­szereléshez szükséges vala­mennyi alapanyagot és esz­közt a kaposvári cég biztosítja.- A festést és a csomagolást is a megyeszékhelyen végzik, mi itt csak összeszereljük - mondta Tóth József. - A falu­ban rajtunk kívül nincs na­gyobb foglalkoztató, ám a he­lyi önkormányzat támogatását ezzel sem tudtuk elnyerni. A csákányiak, szegerdőiek, fő- nyediek inkább segítőkészek, így arra az álláspontra jutot­tunk: ha leépítésre kerül a sor, kénytelenek leszünk a helybé­liekkel kezdeni. Szeptember elsejétől iparűzési adót vetett ki ránk a hivatal; a minimális nyereségünket is elviszi ez a nyolc ezrelék, amit a nettó ár­bevétel után fizetnünk kell... A létszámkérdés azért vető­dött fel Szőkedencsen, mert az utóbbi hónapokban érezhetően csökkent a megrendelés. A holland és skandináv piacra szállítani eddig jó üzletnek látszott. A bedolgozó kis­üzemben csak abban remény­kednek, hogy mihamarabb visszaáll a régi termelési rend. — Napi ezer darab a norma, ám ezt sokan túlteljesítik — mondta Tóth József. - Igaz, megdolgoznak a pénzükért; a nyolc órában jószerivel föl sem pillantanak az asztalról. A munkaidőt azonban rugalma­san kezeljük: ha van egy kis dolguk odahaza, hadd intéz­zék. Az olvadóbiztosítékon kí­vül - jóval kisebb tételben ugyan - vonórudat is gyárta­nak Szőkedencsen.- A villamos vezetékrend­szerhez való rúdból negyed­évenként 1500-2000 darabot szállítunk a kaposvári káefté- nek. A szállítási költségeket pedig fele-fele alapon álljuk, így szólt az egyezség - teszi hozzá az üzemvezető. Csíky Kis Erika Sorozták a marcali legényeket Marcaliban sorozták a kör­nyék 62 településének fiatal­jait. Ezúttal az 1977-es szüle­tésűeket rendelte mustrára a megyei hadkiegészítő pa­rancsnokság, hogy eldöntsék, ki milyen szolgálatra alkal­mas. Figyeltek a sorkötelesek különböző kívánságaira: egészségügyi problémákra, családi gondokra, fegyver nél­küli szolgálati igényre is. A sorozást vezető Földi Csaba őrnagy elmondta: kötelezett­ségüknek 40-en nem tettek eleget, közülük 25 igazoltan maradtak távol. Mintegy 40- en diákigazolvány birtokában kérték jövő évi behívásuk el­halasztását. Az orvosi, pszi­chológiai vizsgálatokon a fia­talok 20-25 százaléka bizo­nyult katonai szolgálatra al­kalmatlannak, 18 százalékuk ideiglenesen alkalmatlan. A most végződött marcali soro­zás végső tapasztalata: a had­kötelesek erőnléti, egészség- ügyi állapota nem ideális. Fi­gyelembe vesznek minden problémát, beleértve a nem fegyveres szolgálat iránti igé­nyeket is. A sorozási idézést semmibe vevők viszont sza­bálysértési pénzbüntetésre számíthatnak. (Kun) Szüreti felvonulás Vese utcáin Vésén a hét végén tartották a hagyományos szüreti felvonu­lást. A helybeli fiatalok népvi­seletbe öltözött, lovaskocsis menetét a bíró és a bíróné ve­zette. A látványos parádé fősze­replője a kisbíró volt, aki tréfás rigmusokba összeszedve mond­ta el a falu erényeit és hibáit. Vandál betörők Varászlón Televíziót, videót és más mű­szaki cikkeket vittek magukkal azok az ismeretlen tettesek, akik betörtek a varászlói kul- túrházba. A betörők okozta kár 50-60 ezer forint, ám ennél jó­val nagyobb az, amit a vandál rombolással: ajtózárak fölfeszí­tésével, falbontással okoztak. Újra nyit a marcali dzsessz-kocsma László Attila Jazz-Band műso­rával nyitotta meg őszi prog­ramjainak sorát a marcali dszessz-kocsma. A kulturális központban működő, közked­velt rendezvény jó alkalmat te­remt a dzsesszbarátok rendsze­res találkozójára. Beindult a hét végén az intézmény utazó szín­háza is: a bérlettulajdonosok az Öreg hölgy látogatása című Dürrenmatt-művet nézték meg. Kétnyelvű felirat Nemesdéd határán Kétnyelvű tábla kihelyezéséről döntött a nemesdédi önkor­mányzat. Az „Üdvözöljük fa­lunkban” feliratot hamarosan magyarul és németül olvashat­ják a Dédre látogatók. Déden és a körjegyzőséghez tartozó Va­rászlón már húsznál is több német család vásárolt ingatlant. Kínai étterem épül Nagyszakácsiban Kínai étterem építésébe fogott Nagyszakácsi cserháti részén egy, a faluban megtelepedett holland vállalkozó. A távoli or­szág egzotikus ételeiből ízelítőt adó étterem a tervek szerint még az idén elkészül; és kínai szakács készíti itt az ételeket. A mezőgazdaság mellett elsősorban a község idegenforgalmát is szeretnék fejleszteni Somogyfajszi biofarm összefogással Somogy fájsz polgármesterét, Zsámbok Istvánt több szerep­körben is ismerik. A régi tele­fonkönyv szerint árufuvarozó, a falubeliek termelő gazdaként tartják számon; és sertéste­nyésztő is.- Öt család összefogott - mondja. - Mi és a velünk szö­vetkezők úgy gondoltuk, hogy ez a terület itt, a falun kívül jó lehetőséget ad disznótartásra. Berendeztük a farmot, s azon vagyunk, hogy hasznunk le­gyen belőle. Egymást váltva ügyelnek a jószágra. Biofarm ez, ahol el­látják a sertésnépet - egymást váltva, nappal s éjszaka. Hozzá a rozsot, kukoricát, ár­pát megtermelik. Jó étvágyú malacok a biofarmon, Somogyfajsz határában Az erre vetődő német ven­dégeknek néha „garden-par- tit”, szabadtéri bulit is rendez­nek. A falu a mezőgazdasági termelés mellett főleg az ide­genforgalmat szeretné megho­nosítani. A Zsámbok-társaság tágas farmján öröm nézni a tíz-ti- zenkét malacot szoptató kocá­kat, a dagonyázó sertéseket. A „rideg” tartásról gondoskodni tudnak. Legfontosabb céljuk - mint megtudtuk - a családok ellá­tása; hogy hústól húsig legyen mihez nyúlni, s mire a mélyhű­tőláda kiürül, tudják miből fel­tölteni. S közben azért még el­adásra is jut. Kun G. Tibor 4 l

Next

/
Thumbnails
Contents