Somogyi Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-09 / 237. szám
1995. október 9., hétfő SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP 3 Még a szamarakat is befogták Mernyén Vár állott - cukorból Ennyi sem maradt a pirosra sült ökörből fotó: lang Róbert Még a szamarakat is befogták szombaton a mernyei szüreti felvonuláson. Az aprónép az éledő hagyománynak örült, az idősebbek pedig annak, hogy jóízű nosztalgiával a hajdani szüreti mulatságok hangulata is megelevenedett. Az ötödik alkalommal megrendezett memyei napok megnyitóján Fogarasi László polgár- mester többek között a hagyománnyá lett rendezvénysorozatról beszélt. A memyei származású Kántor László táncművész párjával adott ízelítőt eredeti folklóranyagra épülő repertoárjából. A katolikus templomban rendezett ünnepi hangversenyen Ludmány Géza dirigálásával zömmel Bartók művek csendültek fel a Kaposvári Ifjúsági Vonószene- kar előadásában. Az 1848-as eseményekre Ifi Géza plébános emlékezett. A kultúrházban Varga Károly népi faragásai fogadták a látogatókat, s a hajdan Memyén gyerekeskedő, népszerű újságíró, Andrassew Iván is elhozta használhatatlan, ám szeretni való, fából faragott-fabrikált, régi konyhai eszközökre hasonlító tárgyait. A gyerekeknek játszóházat szerveztek — vár épült kockacukorból, köcsög formálódott az agyagból —, utcák közötti kispályás labdarúgó döntők zajlottak és a Rákóczi öregfiúk, valamint a memyei „aranylá- búak” is összemérték erejüket. (Lőrincz) SOMOGYI HÍRLAP Lőrincz Sándor jegyzete Éltető hagyomány Szüretelőktől tarkállik a domboldal, telik a kád, csorog a hegy leve. A későn jött nyárutón tüsténkedik a gazda. Aztán számvetést készít, mit hozott az idei év, hány hektó zamatos nedű várja a hébért. Közben gyerekének, unokájának a régi szüretek ízéről beszél: cölöpökről, ahonnan a pajkos ifjak szőlőt lophattak, a harsány felvonulásokról, amelyen csak a népviseletbe öltözött bírónak és bíróné- nak jutott hintó... Somogybán újra él a néphagyomány. Akik őrzik őseink örökségét, fontosnak tartják, hogy a hajdani, hét határra szóló szüreti bálok forgataga újra esemény legyen a somogyi falvakban, s egyre inkább a városokban is. Az önkormányzat partner a jó ötlethez, s ha kell, anyagi áldozatra is képes. Ám nem mindegyiknek futja vigasságra. (Soknak oka sincs a vigalomra.) A hagyományok éltetői összefogják, mozgósítják a falu lakóit. Te ezt szerzel, te meg azt kérsz, te meg amazt intézed el — adják ki a feladatot, és mindenki teszi a dolgát. Az a lényeg: elégedett legyen a falu. A hétvégén Memyén elégedett lehetett mindenki. Hatvannyolc támogató — igazi lokálpatrióták, s több kömyékbéli cég — tartotta fontosnak, hogy sikere legyen a Memyei napoknak. Ki pénzzel, ki áruval, ki szervezéssel szállt be. Az volt a cél: legalább másfél napra felejtsék el bújukat-bajukat az emberek. A gesztus szerencsére ragadós. Némi ellensúly mai széthúzó, acsarkodó világunkban. Vállalkozásba adják az önkormányzat gazdasági feladatait A hetesi piacgazdaság Somogy kistelepülései közül elsőként Hetes vállalkozásba adja a gazdasági feladatait. Megpályáztatták a torna- csarnokot, a gyermek- és felnőtt élelmezést; bérbeadják az iskolai konyhát, az iskola füves területeinek, a falu közterületeinek karbantartását, az iskola és az önkormányzati épületek karbantartását és ezek takarítását. Vállalkozásban dolgozik tovább az orvos és a fogorvos, s hasznosítják a volt orvoslakást is a pincétől a tetőtérig. Az ehhez tartozó több mint 8000 négyzetméteres területen pedig szívesen látnának egy épülő szociális otthont, vagy magánklinikát. — Reméljük, hogy a piac- gazdaság működik Hetesen is — mondta Adám László polgármester. — Több vállalkozó jelentkezett eddig, most mérlegeljük az ajánlataikat. Érdekesség, hogy egyetlenegy helyi vállalkozó sincs a jelentkezők között. A vállalkozóknak az eddiginél alacsonyabb költségszinten kell tovább működtetniük a szolgáltatásokat — természetesen nem a minőség rovására — és garantálniuk kell a szolgáltatás biztonságát. A vállalkozók döntik majd el, hogy átveszik-e a jelenleg itt dolgozókat. Bár érdekük, hogy minél több helybélit foglalkoztassanak, hiszen így útiköltséget takarítanak meg, valószínűleg minden dolgozót nem tudnak átvenni. Akikre nem lesz szükségük a vállalkozóknak, azokat az önkormányzat igyekszik más munkakörben foglalkoztatni, de elképzelhető, hogy elbocsátásokra is sor kerül. — Tartottunk attól, hogy emiatt majd amit egyik oldalon nyerünk, azt ki kell fizetnünk szociális támogatásként a munkanélkülivé vált dolgozóinknak — mondta a polgármester. — A részletes számítások azonban bizonyították, hogy szó sincs erről, azonkívül sokkal több ok szól a vállalkozásba adás mellett, minthogy lemondjunk róla. A vállalkozásba adás mellett szólt például, hogy a technikai személyzet bére jelenleg rendkívül alacsony: 13 ezer forintért dolgoznak a konyhások, takarítók stb. És még ez is rendkívül megterhelő az önkormányzati költségvetésének. Egy nagyobb vállalkozásnál a költségek szétterülnek, és a dolgozók magasabb béreket kaphatnak. Remélhető az is, hogy a tulajdonosi szemlélet mellett másképp alakul majd az anyagfelhasználás is. A polgármester elmondta, hogy amit ezzel a lépéssel megtakarít az önkormányzat, azt a pénzt teljes egészében az iskola fejlesztésére kívánják költeni. Nagy László Koppány napi SZER - immár második alkalommal Az ősi magyar család örök érték A felépülő honfoglaláskori ház makettje fotó: török anett (Folytatás az 1. oldalról) Berkesi Gyula az ősi magyar ház szerkezetének és felépítésének ismertetésével, dr. Padá- nyi Viktor nyomdokain bizonyított. Véleménye szerint a ház központi helyén lévő „istenfa” , mint tartópillér, valamint a tűzhely, mint családi szentély, az ősök szellemét szimbolizáló szobrok mind arra utalnak, hogy őseink szilárd egyistenhi- ten alapuló, az ősök viselt dolgaiból tanuló, jó értelemben hagyománytisztelő családban éltek. A ház két részre választása a feleség, a nő meghatározó szerepét hangsúlyozza. Tarsony László történész, Gál Éva néprajzkutató írásos gondolatait kiegészítve a feudalizmus korszakának magyar családmodelljét ismertette. Elmondta, hogy a nagycsalád egyidőben vérségi, gazdasági, lokális és társadalmi egység. Ezt követően Buzsáki Tünde pszichológus a fogyasztói társadalom családjának modelljét ismertette,amely korunk jellemzője. Elmondta, hogy a családok nagy része bajban van mint egy nagy beteg ember, akinek nem működnek a testrészei. Elhangzott, hogy a család mindig törekedett tagjai kifogástalan munkavégzésére, hiszen megélhetésük alapja mindenkor a termelő munka volt. A fogyasztói társadalom emberére már nem mindig jellemző a minőségre törekvő alkotó munka. Fogyasztunk, de nem törekszünk tartós és minőségi produktumra. Ez úgy vonatkozik az anyagi világra, mint a kultúrára. A ma élő emberek többsége a boldogságot a fogyasztásban leli meg. Ehhez pénzre van szükség, így az élet célja a boldogsághoz szükséges pénz megszerzésére irányul. Köteles az ember alkotni? Ha igen, akkor képes alkotóvá válni? Tudjuk-e becsülni mások alkotását, ha önmagunk nem vagyunk alkotók? Mindenesetre egy nép óriási programokat csak úgy tud megoldani, ha a család jól működik. Széles Rita A megyéspüspök a találkozásról A szombaton megrendezett nagymarosi Országos Ifjúsági Találkozón több mint ötven somogyi fiatal kíséretében részt vett Balás Béla kaposvári megyéspüspök is, aki a rendezvény főelőadója volt. Az összejövetelnek a találkozás volt a fő témája. Győrfi András képei Londonban A kaposvári születésű, jelenleg Budapesten élő festőművész, Győrfi András alkotásaiból nyílt kiállítás Londonban. A fiatal alkotó legújabb, úgynevezett törlé- ses technikával készült képei kerültek falra. Hatvanadik házassági évforduló Szombaton ünnepelte 60. házassági évfordulóját Preller Antal és felesége Vimola Margit, Kaposvár, Egyenesi út 5. szám alatti lakos. Gyermekeik, két unokájuk és két dédunokájuk köszöntötte az idős házaspárt. Iparművészeti tárlat a PATE-n A Szent Mihály napi juhte- nyésztési bemutató alkalmából nyílt az a kiállítás a kaposvári állattenyésztési karon, amelyen gyapjú alapanyagú használati és dísztárgyak láthatók. Az Iparművészeti Szakközép- iskola és Szakmunkásképző Intézet tanulói, valamint oktatójuk, Baktay Patrícia iparművész nemezmunkái, Csapó Sándomé, Csapó Angéla és Villant Magdolna takarói és párnái október 14-ig láthatók. Somogyi fotók Brazíliában A Somogyi Fotóklub tagjainak a braziliai Jauban kerültek falra képei. Csonka Béla fotóművész egyik alkotását Fiap kék szalaggal díjazták. Ugyanitt Balogh László, Péter János és Szentiványi Árpád egy-egy alkotása is közönség elé került. Szünetel az ügyfélfogadás Számítástechnikai karbantartás miatt átmenetileg szünetel az ügyfélfogadás az Apeh-nál. Október 11-től 13-ig — szerdán, csütörtökön és pénteken — nem fogadja az ügyfeleket az Apeh megyei igazgatósága. Szentesi tártat somogyiakkal Szentesen a művelődési központ galériáján ismerkedett a közönség a hét végén a Katona Kiss Ferenc és neje, Túri Júlia Képzőművészeti Alapítvány kuratóriuma által kiállításra javasolt művekkel. A pályázatra harminchárom szerző 99 alkotását küldte el. A zsűri negyvenkilenc munkát talált kiállításra méltónak. Köztük somogyi alkotók műveit is. A kaposvári Buda Balázs Karácsonyfa sötétben című képe, valamint az igali Soós Tibor Fenyves és Farakás című olaj- festménye is falra került. Az alapítvány ösztöndíját, Kiss Nagy András plakettjét a budapesti Olexa József festőművész kapta. A szentesi tárlat október 27-ig várja a látogatókat. Termékbemutatóval egybekötött fodrásztanfolyamot rendezett az ipartestület fodrász szakosztálya a hét végén Ka'posváron, melyen új hajvágási technikákkal és festési- dauerolási eljárásokkal ismerkedhettek a somogyi szakemberek fotó: lang Róbert Nyári melegben ért véget a Kaposi Őszi Napok ’95 A szőlőnek szolga kell (Folytatás az L oldalról) A legtöbben két-három fajtával indultak, így a bíráló bizottságnak több mint ötven mintából kellett a legjobbakat kiválasztani. Németh Mihály őcsényi termelő szerint a szőlőnek nem gazda kell, hanem szolga, mert ez sok munkával és kevés pénzzel jár. Nem csoda, ha a rriagyar nép lassan sörivó lesz. A minőségi borokat nem fizetik meg, így egyre kevesebben foglalkoznak vele. Az öregek elfáradnak, a fiatalokat pedig nem érdekli. A legtöbb termelő azért aggódik, hogy olyan borokat is exportálnak, amelyek a magyar hímevet kisebbítik. Az íz, az illat, a tisztaság, a fajtajelleg, a zamat és meganynyi más kívánalom versenyén a vörösborok között villányi, a fehérboroknál pedig somogy- geszti termelő bora „vitte a pálmát”. A gazdák maradandó emlékét - az arany oklevelet - nyolc vörös és három fehérbor termelője vehette át. Az sétálóutcán a szüreti felvonuláson a Somogy Tánc- együttes néptáncstúdiói és utánpótlás csoportjai, valamint a Kaposvár Táncegyüttes, a Kösz és a Pate táncosai szórakoztatták a közönséget. A népviseletbe és alakoskodó jelmezbe öltözött táncosokat a Zengő együttes kísérte, amely rövid idő alatt olyan hangulatot teremtett, hogy több néző is táncra perdült az utca közepén. Boldizsár Beáta k 4
