Somogyi Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-07 / 236. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1995. okt. 7., szombat Az anyósszerepre a fiam nyolc éves korától készülök Pécsi Ildikó féltékenysége Mostanában alig álmodom... fotó: kőhalmi Szilvia Űj könyvek KRÚDY GYULA A kéz könyve Ez a kevésbé ismert kis könyv titkokat sejtet s igyekszik megfejteni. Mert nemcsak a tenyér vonalai árulkodnak, hanem a kéz formája, a körmök alakja is mutatja az ember jellemét és sorsát. (Magvető, 330 Ft) RAFFAELLI-DOMENECH Botanika Kézikönyv - elsősorban közép- iskolásoknak, egyetemi felvételire készülőknek; ajánlható mindazoknak, akik kézikönyvekből kívánnak ismereteket szerezni. (Falukönyv, 698 Ft) VERMES GÉZA A zsidó Jézus Vermes Géza oxfordi egyetemi tanárnak, a Brit Akadémia tagjának 1973-ban jelent meg először ez a ma már klasszikusnak számító könyve. Ez a kötet műve legújabb kiadásának magyar fordítása. (Magvető- 780 Ft) M. PACHECO FERNANDES A kisasszony Alapjaiban rendült meg a világ Ararunában. Titkos esküvők, szökések - romantikus kalandok. A tv-sorozat végeztével is tovább olvashatják az érdeklődők. A 7-8. kötet most jelenik meg. (M. Könyvklub, 378 Ft) MARICS JÓZSEF Történelmi esték Az 1100 éves magyar múltról szóló előadássorozat, melyet a berzencei plébános-történész, a templomos lovagrend tagja tartott - ismeretterjesztő szándékkal - Iharosberényben. A népszerű stílusú összefoglalást két tanulmány egészíti ki: Mozaikok Iharos történelméből és a somogyi egyházak múltja a kaposvári püspökség alapításáig. (Iharosberényi K. Baráti Kör) Pécsi Ildikó a minap Bányán volt a somogyi nyugdíjasok vendége és válaszolt munkatársunk kérdéseire. — Az ilyen találkozások megerősítik bennem, hogy meg van még a békéhez, a nyugalomhoz, a boldogsághoz vezető kicsike út — mondta a találkozó után a Somogyi Hírlapnak. — Azt mondják, ha a művészekre sivár szerepet osztanak, egy kicsit meghalnak, mert a sivárságnak nem lehet megfelelni. A politika pedig időnként sivárrá teszi az embert... — Nem vagyok igazi politikus; soha nem is leszek. Ez a veszély tehát engem nem fenyeget. Annyi minden nem tudta megváltoztatni az életemet! Ez a kis idő, ez a négy év ugyan miért változtatná meg. — Négy év elég is lesz a politikából? — A politikából abszolút. Soha nem jutott volna eszembe, hogy politikával foglalkozzam, ha Horn Gyula nem kérdezi meg: nincs-e kedvem indulni a parlamenti választásokon? Az ember elég ritkán mond nemet egy olyan politikusnak, aki már bizonyított. — Hogyan éli meg a koalíciós válságot? — Ezt nem lehet feldolgozni. Én azért sem lennék jó politikus, mert nem bírom a tisztázatlan helyzeteket. Háromévenként szerződtem el a színházból. Ha nem éreztem magam biztonságban, inkább a rosszabbat választottam. Mégsem vagyok változtatgatós típus, aki abbahagyja, kilép és elmegy. Férjemet, Szűcs Lajost is 26 éve nyüstölöm. Nem akarok változtatni, az nem az én világom. —... és a hétköznapokat? — Nagyon rosszul, és rettenetesen félek a téltől. Előfordult, hogy megszólított egy fiatalember és azt mondta: nagyon éhes, mert kétezer forintja maradt arra a hónapra. A picike személyes dolgokat még mindig sikerült megoldanom. Sok embernek akarok segíteni, pici ajándékokkal. Ezt szívesen teszem. Az igazi nagy politikához azonban nem értek és igyekszem is távol tartani magam tőle. — Pécsi Ildikóról azt mondják: soha nem tesz olyat, amit utólag megbánna. — Azt hiszem nem teszek olyat, ami igazán meg kellene bánnom. Felnőtt korban a döntésekért felelősséget kell vállalni, nem lehet áthárítani másra. — Mindig a családjának élt, de a szívében volt helye egy nagyobb közösségnek is. Ezt a politika sem tudta megváltoztatni! — Nem. Magam sem értem, hogy hogyan tudok ennyi mindent csinálni. Dolgozom az emberekért, az idősekért, a színészekért, mert a szívügyem, részt veszek jótékony- sági rendezvényeken. És most nősül a fiam szombaton... — Miért vállalta a bányai fellépést? — Lamperth Mónika somogyi országgyűlési képviselő meghívott. Azt mondta: szeretne az idős embereknek meglepetést szerezni. Azt feleltem: rendben, de csak akkor tudok meglepetést szerezni, ha jön Gyarmati István, az állandó kísérőm. Nagy a repertoárunk, kottát nem is hoztunk. — Mindent nagyon komolyan vesz, mégis könnyed, mert mindenre lelkiismeretesen készül. Hogy készül most az anyósszerepre? — Az anyósszerepre Csaba fiam nyolc éves korában kezdtem el készülni. Egyetlen gyermekemet nagyon szeretem. Azt hiszem, elég szigorúan neveltük, de nagyon nagy szeretettel, mindent megadva neki. Gödöllőn a nyaralónkban voltunk, az apja elment valahova játszani, a nagymama valamiért Pesten maradt. Rettenetesen készültem erre a vasárnapra. Arra, hogy majd ketten leszünk, és minden olyan fantasztikus lesz. És ezen a reggelen, amikor Csaba fölkelt, becsengetett a szomszéd kislány, hogy szeretné elvinni Csabát, mert mennek az állatkertbe. Az én gyerekem felragyogott, mint aki életében nem volt még ott, pedig szemben laktunk vele, s ha nem tudtam mit kezdeni oda vittem mindig. Álltam és néztem a csodálatosan megterített asztalt: fájdalmat éreztem, bőgtem, mégpedig oly hangosan, hogy átjött a szomszéd. Gondolkodni kezdtem: mit tegyek, hogy ne tegyem tönkre őt. Ettől kezdve egyedül utaztattuk el, és hamar elköltöztettem otthonról. Az apja is haragudott rám, mert szerinte kidobtam a gyereket. Aztán rájöttek, hogy nekem van igazam. — Mikor volt a legféltékenyebb? ■—i Nem vagyok féltékeny, de féltem rettenetesen. Volt másfél év, amikor ő ugyanúgy ivott, diszkózott, mint a korabeli fiúk, és akkor jobban féltettem, mint ettől a házasságtól. Szerencsére azon is túljutottunk. — Mi az anyós első szava? — Nem hiszem, hogy anyós vagyok. A jövendőbeli menyem — nagyon aranyos, egyidősek vagyunk az ő anyukájával — mindig úgy beszél a mamájáról, hogy öregasszony. Mondtam, neki az anyukája annyi idős mint én. Azt felelte, hogy „rád nem lehet mondani, mert te olyan vagy mint az ördög és nem öregszel.” Ez nem egy megszokott anyós-meny kapcsolat lesz. — Milyenek a szerepálmai? — Mostanában nagyon sok a dolgom, szinte alig álmodom. Gyarmati Istvánnal van egy közös darabunk, amely Örökké téged címet viseli. Szeretném, ha sikerülne felújítani vagy tévéjátékká alakítani. Kacérkodom a Kurázsi mama mai változatával is, hiszen körülöttünk minden ég, ropog, tönkremegy. Ez borzasztóan izgat engem. Régen szerettem volna eljátszani az eredeti Kurázsi mamát. Most már nem. Beadtam egy szinopszist a rendőrségi szóvivővel közösen egy sorozatra. Elég jópofa dolgot találtam ki. Jövő nyáron kezdenénk a forgatást. Lengyel János A nyugalom reménye Tőlünk délre háború dúl, évtizedekig békében élő nemzetek gyilkolják egymást. Békétlenség vesz körül, pedig az emberben él a vágy a nyugalomra. — Mi az oka, hogy az emberek ennyire kivetkőznek magukból? - kérdezte a Somogyi Hírlap munkatársa dr. Erős Ferencet, az MTA Pszichológiai Intézetének főmunkatársát. — Olyan tömegindulatokat lehet gerjeszteni, melyek szétrombolják az emberi kapcsolatokat, a szolidaritást. Az ellentétek szíthatók, kijátszhatók, egy politika szolgálatába állíthatók. — Tud-e a pszichológia segíteni? — Vannak konfliktuskutatók, sőt egy egész irányzat alakult béke kutatás néven. Tanulmányozzák például a közel-keleti konfliktusokat, segíthetik a politikai megoldást. Muzafer Sherif amerikai szociálpszichológusnak van egy híres modellkísérlete táborozó gyerekekkel. Két csoport indulatait akciós játékokkal, háborúsdival mesterségesen gerjesztették s amikor teljessé vált a szemben állás, kirándulni vitték őket, ám a busz elromlott, s csak akkor mehetett volna tovább, ha megtolják. A gyerekek kénytelenek voltak egymás erejére támaszkodni. — Gyakran hangoztatott kifejezés ma az identitás, az azonosságtudat... — Az identitás nem kizárólagos: ezért mert magyar vagyok, még része lehetek egy másik kultúrának. Ez itt Közép- Európában különösen aktuális. — Van, ahol sikerült jól megoldani a nemzetiségek együttélését? — Finnországot szokták pozitív példaként emlegetni, de említhetem az Elzászban élő németeket és franciákat, akiknek eszükbe sem jut a területi revízió. Közép-Európában a feszültségek, élnek, erősek, és alkalmasak arra, hogy politikai indulatokat gerjesszenek. — Mi a kivezető út? — A multikulturalizmus, a többszörös identitás, melyről ma egyre többet beszélnek. Nincsenek homogén kultúrák, a magyar sem az. Abszurd annak a követelése, hogy a magyar kultúra legyen tiszta, egynyelvű, egynemű. A nemzettudat nem úgy szerveződik, ahogy a politikusok gondolják. Izményi Éva Eszéki fej fa az anyának Emese álmáról álmodik Csikós Nagy Márton — Vállalom a közérthetőséget — mondta kaposvári kiállítása után Csikós Nagy Márton so- mogysárdi szobrász. — Az én legjobb kritikusaim a szomszédaim és a somogysárdiak. Bejönnek hozzám, vagy én viszem ki nekik megmutatni készülő szobromat, és közösen beszéljük meg, kinek mit jelentenek. A Mari néninek és a János bácsinak is van véleménye. Az alkotó embernek szerintem az a baja, hogy nagyon el akarja magát fogadtatni. Nem azzal törődik, hogy a szűkebb kör fogadja el először, ahol él. Inkább a művészetben akar elfoglalni egy fokot. Hogyan szembesítsünk az elvont művészettel egy gyereket, ha nincsenek gyökerei? — Számos kopjafa, köztéri szobor őrzi kezenyomát. A montreáli világkiállításon a Csökölyi fehér gyász című szobrával első díjat nyert. Mit jelent a fa a szobrásznak? — Mindent. A fa sugároz, energiát ad. Ezt magamon is észrevettem. Harminc éve bánok a fával. Nemcsak az állatok közelsége, hanem a fa is gyógyít. A fák, amelyekkel dolgozom, a mosdósi tüdő- és szívkórházba kerültek. A betegek láthatják, miként formálódik a fa, s mindegyik fafajtából kézbe vehetnek egy szeletet. — Eszéken is dolgozott, milyenfeladattal bízták ott meg? — Magyarkanizsa és Eszék között egy köztéri szobrot állítottunk negyvenezer II. világ- háborús magyar áldozat emlékére. Naponta kellett jelentkeznem a rendőrségen, hogy mikor hagyom el az országot. Amíg dolgoztam, egy erdőben éltem, ahol kivégezték ezeket az embereket. A Kékesi és az Ibolyási erdőben néhány exhumálásnál is jelen lehettem. Olyan koporsókat is láttam, amelyekben csak homok volt. De amikor ástuk a 7,5 méteres, életfamotívumokkal telefaragott kereszt alapjait, a mostani vérengzés szörnyűségével is szembesültem. A földből egy anya került elő. Keze gyereket ölelt. Csak az asszonyon volt lőtt seb. Amikor felavatták az emlékművet, nem nyugodhattam: az anyának is faragtam egy fejfát. — Most milyen szobortervei vannak? — A segesdi dombon a lebontásra ítélt víztorony alapjára a millecentenáriumra szeretnék egy messziről hívogató keresztet készíteni. Marcaliban is megbíztak egy emlékművel. Emese álmát faragom meg. Turullal, korhű jelmezekben lévő alakokkal, Hunorral és Magorral. A szobor egyben napóra is lesz. Lőrincz Sándor Csikós Nagy Márton FOTÓ: KOVÁCS TIBOR
