Somogyi Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-30 / 254. szám

1995. október 30., hétfő SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Sok gyerek még nem is látott igazi mozit Kommandóstáskát is varrtak a csömendi Mary 11a üzemben A bohócsipkás üléshuzatot német megrendelésre gyártják a Marylla csömendi üzemében FOTÓ KUN Van elefántos és bohócos, csíkos és jópofa tarka-barka, s aki belekerül, az nem lehet több huszonöt kilónál. A Concord cég gyermeküléshu- zatai keresett cikkek Nyugat- Európában; a marcali Marylla cég csömendi üze­mében kétezer darabot varr­nak belőlük havonta. — Ebből a termékből hosszú­távú megrendelésre számítha­tunk — tájékoztat a zümmögő gépek sorát járva Varga Ist­ván, művezető. — A gyártás­sal és kereskedelemmel egy­aránt foglalkozó Concord 3CM-0 féle üléshuzatot állít elő, s a szabásmintát készen küldi hozzánk. Nálunk csak az összevarrás és a tisztázás tör­ténik, maga a fémváz, mire a huzat kerül, Németországában marad. Nem olcsó mulatság: egy átlagos darab, idehaza húszezer forint körül mozog. A huszonhárom szak,- il­letve betanított munkással dolgozó csömendi részleg legutóbbi szezonális munkája Budmil hátizsákok és táskák készítése volt. Előtte — a bőr­díszműgyártó Marylla aktuális feladataiból részt vállalva — a sárkányrepülők tartozékául szolgáló mentőernyő hordtás- káját csinálták Csömenden. — A legizgalmasabb szállí­tásaink egyike volt a Hanno­verbe menő kommandós táska. — A babrás melóra nemcsak a művezető, de a var­rólányok, -asszonyok is élén­ken emlékeznek. Nem csoda, hiszen az üresen 7-8 kilós tás­kán zseb zseb hátán volt; a fe­kete üveggyapot alapanyag bizony sok vesződséggel járt. Ötszáz darabot gyártottak le időre, a gránátok, kötelek, ké­sek és egyéb kommandós kel­lékek tárolására alkalmas holmiból — a külföldi partner teljes megelégedésére. — A nyáron létszámot is tudtunk fejleszteni. Hosszabb kényszerpauza mostanában nem fordult elő —, s míg a marcali Marylla leállt a nyá­ron, nálunk reggel héttől dél­után háromig, egyfolytában mentek a gépek. (Csíky) • • Ivóvíz Öreglak hegyein Ha nem is az ijgazi, de tény, hogy egyedüli. Es elhanyagolt, mintha nem lenne rá semmi szükség. Ez derül ki a marcali mozi üzemeltetőjével, Koronc- zai Lászlóné\'d\ folytatott be­szélgetésünkből. Róla viszont tudni, hogy a „privatizált” filmszínházat elsőként pró­bálta vállalkozásban működ­tetni, kerek egy éven át, 1994 januártól 1995 januárig. Akkor viszont leköszönt. Igaz az ön- kormányzat által kiírt újabb pályázatra ismét jelentkezett. Most újra Koronczainé üze­melteti a mozit, s annak elő­csarnokában saját videotéká­ját. — Miért vállalkozott újra ? — Előtte öt évig videóztam, így volt némi fogalmam a mo­ziról. Rövidesen tapasztalnom kellett azonban, hogy ezt a 400 személyes hodályt kifűteni nem lehet, hogy rossz az eső­víz elvezetés és sorolhatnám. Azt meg el sem akartam hinni, hogy a „mozigazda” rám há­rítja a gépházban felrobbant, a vetítéshez szükséges, 126 ezer forintos senon-lámpa költsé­geit. Ráfizettem az egészre. Azután mégis újra kezdte. — A hit a legfontosabb; én pél­dául mindenre Kalmopirint szedek. Betege és betegsége vá­logatja, melyik használ jobban: a gyógyszer vagy a gyógyter- mék. Egy azonban biztos: a ko­rábbi évekre jellemző sorbanál- lás vidéken és városon egyaránt megszűnt. Búzás Attila és kolléganője, Máté Ferencné, a két évvel ez­előtt megalakult niklai gyógy­szertárban fogadják a páciense­ket. Ritkán nyikordul meg a be­járati ajtó: nem jött be az ere­deti elképzelés, miszerint a környező falvakból is idejárnak majd az emberek. A marcali, központi gyógyszertár fiókja­ként működő niklai, havonta 150 ezer forintos forgalmat produkál. Az ezres lélekszámú településen sok az idős, köz­gyógyellátásra szoruló lakos, az októberi áremelések hatása pe­dig mostanság gyűrűzött le idáig. — Vagy időben bespájzol­tak, vagy a teljesáras készítmé­nyeket képtelenek megfizetni a betegek. A fájdalom és lázcsil­lapítók, a nyugtatok és köpte- tők, a nyákoldók és fogamzás- gátlók — szóval éppen a házi­patikában használatos gyógy­szerek azok, amelyektől meg­Tanult a tapasztalatokból, s például ezúttal fixáras szerző­dést kötött a filmek kölcsönzé­sére, remélve: nem ismétlődik meg a tavalyi eset, amikor be­vételének 43 százaléka folyt el egyetlen csatornán, nem be­szélve az áfáról, a 800 forintos szolgáltatási díjról stb. — Most talán valamivel jobb lesz — mondja Koroncza­iné —, de illúzióim nincsenek. Próbáltam például klubmozit csinálni, végigjártam az isko­lákat. Érdeklődés alig volt. A mai gyerekek közül sokan még nem is láttak belülről mozit. Jómúltkor valami kollektív pénzre szert téve jött egy isko­lai csoport, s hallom, hogy a gyerekek mondogatják egy­másnak: Nahát, hiszen itt sötét van...! És ez kicsit átvitt értelem­ben is érthető. Az alkalman­ként jó esetben ötven látogató kedvéért, heti négy alkalom­mal vetítenek még filmet a marcali teremben. Aki elmegy, jó, ha melegen öltözik. Mert fűtés csakis az előadások ide­jén. Tehát a „hepiendig” még csak be sem melegszik. Kun G. Tibor vonták a támogatást. Egy kis kenőcsnél, néhány üveg Béres­vagy Svéd-cseppnél eddig sem fogyott több, amióta meg 800 forintba kerül, alig van rá keres­let... A marcali nagy patikában még elmegy az Innoreuma, meg a legújabb sláger, a Pana- pol tabletta, de egy olyan kis községben, mint amilyen Nikla is, nemigen futja hasonló „lu­xusra”. — Régebben akár kétszáz­féle laborálást is végeztünk most meg alig hetven-nyolcva- nat — mondja Buzási Attila. — Érdekes, hiszen éppen a hely­ben „gyártott” kenőcsök, kúpok és köptetők a relatíve legol­csóbbak, mivel az állampolgár a tényleges bekerülési költség­nek cak a 10 százalékát fizeti. Sokszor többe kerül maga a té­gely, mint a benne lévő gyógy­szer. S bár a fogyasztás Niklán is látványosan alábbhagyott, a pénz, amit orvosságra fordíta­nak az emberek, errefelé sem kétfillér. Ezresek röpködnek ott. ahol felüti fejét a nyavalya, mert az egészség — sajnos — , csak elveszítve drága kincs iga­zán. Csíky Kiss Erika Rövidesen Öreglak teljes köz- igazgatási területét behálózza az ivóvízvezeték. Ezekben a napokban, hónapokban a tele­pülés körüli hegyeken építik a hálózatot az önkormányzat és a lakosság összefogásával. Horváth Endre polgármester el­mondta, hogy napokon belül el­döntik, hogy a három pályázó közül kinek az ajánlatát fogadják el a vezetékszerelésre, és azonnal folytatják a nagyhegyi 720 méte­res vezetékszakasz bővítését, amelynél még húsz család vár a szolgáltatás bevezetésére. A vizet egyébként nem Öreglakról, ha­nem Somogyvár irányából kap­ják, mert így megspórolható a két milliós átemelő építése. Miután az önkormányzat vállalta a föld­munkákat, mindössze egymillió forintjába kerül ez a fejlesztés, amelyhez kapcsolódnak a Vasadi hegyen élő családok is. Az ingat­lantulajdonosok portánként 45 ezer forintot fizetnek hozzájáru­lásként, miként a Barátihegyen, ahol tavaly indult a víziközmű fejlesztés 12 millió forintos beru­házási költséggel, amelyhez az önkormányzat 4,4 millió forintos céltámogatást is kapott, hogy 35 családnak egészséges ivóvize le­gyen. Az itteni kutak nitrátosak, az óvodának és a csecsemőknek a községből hordták jóideje a vizet. Ma már csak a víztorony hiány­zik, amennyiben rövidesen elké­szül az alapozása, az év végéig felállíthatják és a telkekén meg­nyithatók a vízcsapok. Az emberek készültek a lehe­tőségre, gyűjtötték a pénzt, ami nem kis teher e külterületeken élőknek, de alig kérték a részlet- fizetést. Egyébként új kutat is fúr­tak a nyáron, mert az 1963-ban készült már elöregedett, olcsóbb volt felhagyni vele és vállalni az egymilliós beruházást. Öreglak hegyei tehát komfor­tosabbak, bár jellemző mai infra­struktúránkra, hogy a krosszbár telefon előnyeit már évek óta él­vezik a hegylakók. G. M. Alapítvány a nemesdédi diákokért A helybéli diákok számára hoz­tak létre alapítványt a szülők, a pedagógusok és a községben élők Nemesdéden. Az alapít­vány szándéka többek között az, hogy anyagilag segítse a helybéli diákok tanulmányait. Az alapítók ugyanakkor a kul­turális és sportprogramok gaz­dagítását és a hátrányos hely­zetű diákok támogatását is re­mélik az alapítványtól. Az ösz- szegyűlt pénzalap felhasználá­sáról az általános iskola tanulói által választott kilenc fős kura­tórium dönt majd. Elemi kárra ötmillió forint Tízmilliót kért, ötöt kapott Ga- dány község önkormányzata a nagy nyári esőzések okozta ká­rok helyrehozatalára. Az elemi csapás következtében több ut­cát szinte teljesen elvitt a víz, s a teljes aszfaltburkolat felújí­tásra szorult. Az ötmilliós köz­ponti segélyből ugyan csak a legszükségesebb munkálatok felére futotta, ám a kivitelezés­sel megbízott marcali Közút kft. dolgozói a múlt héten már át is adták a forgalomnak a friss burkolattal ellátott utcákat. Gázfűtést kap a kultúrotthon Kultúrotthonuk fűtésrendszerét szeretnék korszerűsíteni az öreg­lakiak. Az ennek jegyében ren­dezett jótékonysági bálon a kis lélekszámú településen 250-en vásároltak belépőt, amiből 40 ezer forint, jött be”, helybeli és környékbeli vállalkozók további 30 ezer forintot adtak, de a báli büfések is felajánlották kétezer forintos báli bevételüket. Majorettek Marcaliban A város jó mozgású kisiskolás diáklányainak szervezte meg a marcali kulúrális központ ma- jorett-tanfolyamát. A helyi ok­tatási intézmények tanulóiból verbuválódott csapatba jelenleg húszán járnak; a gyerekek Káp­lár Györgyné vezetésével tanul­ják a majorett-tudományt. Divatjamúlt pirulák, spájzoló páciensek Pang a niklai patika Nem fűrészelte el magát a Tá-Fa Marcaliban a tsz-majorral szemben lévő fűrészüzem a bázisa a betéti társaságként működő Tá-Fa, családi kis­vállalkozásnak. A kilencve­nes évek elején nyújtott re- organicáziós hitelből, a helyi Tsz-től vagyonrész-elszámo­lás fejében kapojt pénzekből, meg az otthoni megtakarítá­sokból állt össze az a kezdő tőke, amellyel Tálos László a Bt-ét beindította. A kezdet­ben bérletként, majd saját tu­lajdonként használt fűrészte­leppel egy erősen elhaszná­lódott gépparkot is örökölt a vállalkozó.- Az üzemnek korábban állandó munkája nem volt, kizárólag a szövetkezet min­denkori építőipari igényeit elégítette ki — mondja a nik­lai vállalkozó, akivel parányi marcali irodájában cége kü­szöbön álló profilváltásáról is szót ejtünk. — A meglévő gatterrel 1991-től raklapelemeket és épületfát gyártottunk So­mogy és Baranya megyei partnereknek. A legnagyobb megrendelőnk — évi 3-4 milliós tételben — a marcali Konzum Rt volt. Az ő helyét vette át a nagykanizsai Tungsram, amely a teljes ka­pacitásunk 50-60 százalékát köti le jelenleg. Nemrégiben kéz alatt jutottunk hozzá, egy Link-típusú fűrészhez, amelynek a teljesítménye lé­nyegesen jobb a réginél. Az új gépnek köszönhetően jö­vőre az épületfára és a bér­munkában fűrászelt fa­anyagra koncentrálunk első­sorban. A 14 milliós éves forgal­mat produkáló Tá-Fa jövőre bevételeit megduplázását tűzte ki célul. Ennek érdeké­ben létszámfejlesztést is végrehajtott, s a meglévő eszközök további korszerűsí­tését is tervezik,. Könnyen mobilizálható kisvállalkozásként, piacké­pes termékei számára maga kutatja fel a vevőt: s bízva a gazdasági élet megélénkülé­sében, a kereslet várható alakulásáról a környék Tü- zép-telepeit is megszondázta már. Csíky Kiss Erika Korszerű nyelvi tábor videóval és CD-vel Oktatócentrum Nemesvidon A maga nemében egyedülálló a megyében az a komplex oktatócentrum, amelyet a nemesvidi általános iskolában a közelmúltban helyeztek üzembe. A helyi önkormányzat önerős beruházását a szomszédos község, Somogysimonyi is támogatta; a fejlesztés tényleges bekerülési költségei megközelítik az egymillió forintot. Egy elavult, hagyományos tanterembe telepítette a kivi­telezéssel megbízott terve­zőmérnök, Kincses Tibor a rendszert, amely bármilyen modern technikával tovább bővíthető. Egyelőre csak a nyelvi labor funkcióját tölti be a szaktanterem, amely 14 tanulóhellyel és két megfi­gyelőhelyes vezérlőpulttal rendelkezik. A fejhallgatók­kal, CD-lemezjátszóval, ha­gyományos és videomagnó­val fölszerelt labor teljes ki­használtsággal működik, le­hetőséget teremtve ötven-öt- venöt diáknak arra, hogy dif­ferenciált csoportmunka ke­retében sajátíthassa el a né­met nyelvet. Az általános iskolai okta­tásban referenciahelynek számító nemesvidi centrum­ból egyelőre hiányoznak a számítógépek és a hozzájuk kapcsolódó tantárgyi prog­ramok. Pedig a technika jó­voltából az énekórákon való­ságos hangversenytermi hangulat varázsolható, a földrajzórákat pedig a boly­gók számítógép vezérelte mozgása színesítheti a jövő­ben. Hogy az oktatócentrum, nevéhez híven a valóságban is komplex lehessen, ahhoz további anyagi áldozatok szükségesek. A nemesvidi intézmény most szakmai tá­mogatók után kutat: a számí­tógépes rendszer teljes kiépí­téséhez keres tőkeerős szponzorokat. Cs. K. E. )

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents