Somogyi Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-28 / 253. szám
24 SOMOGYI HÍRLAP SZÍNES HÉTVÉGE FIATALOK 1995. október 28., szombat Sokszor túl közel van Kaposvár Zselickislak lakói jobb napokra várnak Zselickislak Kaposvártól délre az első falu. Azt mondják: néha túlságosan is közel van Kaposvár. A városközeliség eredménye, hogy Zselickislaknak alig egy-két polgára van csak munka nélkül, alig csökken a lélekszám: amennyien innen elköltöznek, annyian be is települnek. Az elhaltak megüresedett házai is hamar gazdára találnak: az élet itt olcsóbb, mint a városban, ugyanakkor az elhanyagolható távolság miatt élvezhetik a város előnyeit. A túlságosan közeli város miatt azonban jobban kell félteni fiataljaikat: közelről nagyobb a vonzása Kaposvárnak. A falu igyekszik ezt a vonzóerőt ellensúlyozni. A fiatalokért Délutánonként telve a játszótér Zselickislakon. Az ön- kormányzat felismerte: muszáj odafigyelni a fiatalokra. Ebből a megfontolásból ifjúsági klubot is adtak nekik. — Ha nem próbáljuk idekötni őket, akkor könnyen eltávolodnak a falutól — mondja Bencs János polgár- mester. — 29 általános iskolása és 28 középiskolása van a falunak. Azt adjuk nekik, amit igényelnek: diszkót, klubot, szórakozást... Ezek a srácok korábban csak az utcán, meg a buszon voltak együtt, ami Kaposvárra vitte őket. A zselickislaki fiatalság nem volt közösség. Szeretnénk ha az lenne. Szükség van arra, hogy itt maradjanak, hiszen a falunak alig van középkorosztálya: a fiatalok és idősek faluja Zselickislak. A hely szelleme A legtöbb Kaposvárról ideköltözőt nem igazán érdekli a falu. Sajnálhatják — mondja Nagy Vendel plébános, mert ebben a faluban igazán jó a közösségi szellem. Több falut látok el, még többet ismerek, de kevés helyen tapasztaltam ilyen jó közösségi szellemet. — Évek óta a falu érdekében dolgozik a Zselickislak baráti kör, amelynek a falu lakói közül több mint százan a tagjai. Mindenki évente legalább két napját felajánlja társadalmi munkára. A júniusi hegyszen- telőt és borversenyt is újjáélesztettük, amelyen 3-400-an vesznek részt: szóval ott van az egész falu. Rendszeresen együtt kirándulunk: legutóbb két autóbusszal Egerben jártunk. Decemberben pedig családi estre készülünk. Legutóbb már teljes egészében saját fiataljainkra bízhattuk az ifjúsági mise és kulturális műsor összeállítását. A falu krónikása Az első írásos emlékek a XIV. századból származnak a faluról. Ezek egy Laak nevű községről szólnak, és 11 házról — magyarázza Hemer Kálmán, a tősgyökeres zselickislaki nyugalmazott tanár, aki 1990 óta írja a falukrónikát. Most sem sokkal nagyobb a falu. Háromszáz lélek lakja mindössze. — Éz az utolsó néhány év nehéz, de jó volt: ez hozta össze az itt lakókat. A baráti kör megalakulásakor került szóba, hogy el kellene kezdeni írni a falukrónikát. Addig két monográfia készült a faluról. A falu krónikása sorolja a falu életének legfontosabb eseményeit az utóbbi néhány évből: a kétszáz éves templom renoválását, a Szent István szobor felállítását, ■ a hegybúcsúk újjáélesztését... Es miközben a krónikát lapozgatja, még hozzáteszi: látja, van mire büszkének lenniük a zselici kisközség lakóinak... Nagy László Pörköltben mért Zorán Lemezek tucatjai őrzik hangját fotó: lang Róbert — Harminc éve a csúcson van. A könnyűzenében ezt kevesen mondhatják el magukról. Miben rejlik a titok? — kérdeztük Zorán Sztevanovityot kaposvári koncertje után. — Mázlim van, mert a munkám a kedvtelésem is. S ezt nagyon élvezem. Nem érzem ke- mémy melónak; annak ellenére, hogy az. Sose néztem magamat kívülről, csak azt tudom, amit belülről átélek, az pedig nem változott. Ahogy múltak az évek, tettem a dolgomat, s ehhez mindig remek partnereim voltak. Dusán, aki a mai napig is a szövegíróm és Presser Gábor, aki a szóló pályafutásomtól kezdve mellettem van. A titok talán abban van, hogy távol tartottam magam a divathullámoktól. Sohasem próbáltam olyat csinálni, ami éppen az aktuális közönségigényt elégítette ki, hanem inkább olyat énekeltem, ami iránt érdeklődtek az életet egy kicsit komolyabban vevő emberek. Minden egyes produkció egy új megmérettetés, ezért nem lehet a babérokon ülni. Változik a közönség, új generációk jönnek. Ennyi év után már ez is szempont, s ha fel van téve a mérce, illik azt átugrani. Ez pszichikailag is komoly megerőltetés. — Hogy éli meg egy zenészénekes a mai politikai változásokat? Zorán soha nem tudott játéka lenni „mindenféle szélnek”... — Tudatosan próbálom megőrizni művészi önállóságomat. Ez sikerült a korábbi rendszerben is. Miért ne sikerülne most, amikor eléggé képlékeny minden? Ezeknek a daloknak akkor teljesen más lenne az értelmük sokak szemében, ha én valamilyen párt színeiben lépnék színpadra. Akkor minden egyes sorhoz hozzá lehetne csapni azt a plusz politikai értelmet, amit egy-egy párt hordoz magában. Szerintem a dalokon keresztül kellene igazán politizálni, hiszen a dalok sok esetben többet mondanak el, mint bármilyen hivatalos kiállás. Az más, ha valakinek az a szándéka, ambíciója, hogy politikus legyen. — Ötvenedik születésnapján megszámolta-e, hogy hány lemeze jelent meg? — Nem. De lehet, hogy hamarosan megteszem. Nem tartozom azok közé, akik ilyen kerek évforduló kapcsán túlzottan hátratekingetnek, és számba veszik, hogy mit tettek le az asztalra. Én mindig arra gondolok, ami jön. — Készül már a következő lemez? — Most még korai erről beszélni, hiszen májusban jelent meg az utolsó, ami valószínűleg karácsony táján már aranylemez lesz. Most egy másfélkét éves kifutási időt akarok adni neki. Iszonyú méretű a kínálat. Sok zenekar sok CD-je jelenik meg. Egy ekkora kínálatban bevezetni, ismertté tenni a dalokat, már sokkal nehezebb, mint korábban. — De a Zorán név ajánlólevél is. — Azoknak csak, akik eleve érdeklődnek a zeném iránt. Az ember viszont van annyira hiú, hogy szeretné, ha mások is megtudnák: létezem. — Kaposváron sokan voltak kíváncsiak, s a hatszáz forintos belépő ellenére telt ház előtt énekelt a városi művelődési központban. — Egy-egy turnén mégis milliós deficit van. Az Aral, a Volkswagen, és a Westel-900 a három mecénásom. A belépő árából pedig presztízskérdést csináltam. Kíváncsi voltam arra, mennyiért lehet engem megnézni. Azért jutott ez eszembe, mert egy átlagos étteremben 450-500 forintos ételek vannak. Lassan egy pörkölt áráért meg lehet nézni egy énekes-zenészt. Akkor úgy gondolom, hadd legyen nagyobb esemény az élő koncert egy pörköltnél. Amellett, hogy a deficit csökkentése is cél, önbecsülésem diktálta ezt. Nem engedhetem meg magamnak, hogy összemérhető legyek a pörkölttel. Lőrincz Sándor MAKSA ZOLTÁN „Vidióta lettem...” (egy hangkazetta „margójára”...) ...Nem hittem volna, hogy egyszer én is azt mondom: Ezek a mai fiatalok! De sietek hozzátenni: az egészen fiatalokért aggódom, hiszen a ma 6-8 évesek már a videofilm, a computeres játékok nemzedéke, és kezd pontosan olyan lenni amilyen az előtte lévő egyetlen minta... Csöppnyi Rambók, terminá- torok, transzformerek randalíroznak a lakótelepeken, az első figyelmeztető szóra kórusban anyáznak, s szinte már megdöbbenni sincs erőm, amikor az egyik hatéves huncutul mosolyogva hozzám fu- rakszik, s kabátja alól pisztolyt húz elő... ...Félek a jövőtől... Mert, ha ez az új „degeneráció” így nő fel... Ezért emelem fel szavam minden velem aggódó, gondolkodó ember nevében. Eszközöm a humor, az igénytelenség, primitívség nevetségessé tétele. Négy év — négy előadóest, mely a fiatalokért íródott. A videót máris követi a popzene témaköre, melyet Humorock címmel élő Maksa-koncert keretében mutatok be (1995. novemberétől). 1996 őszén indul a harmadik rész Lassan a TEST- tel! címmel, témája a szex és a szerelem. A sorozat utolsó darabja egy Bemutató óra, és az iskolával, oktatással foglalkozik majd. Az előadóestek bemutatóit az adott évad végén hangfelvételen is megörökítjük, így az egyes részek évenként válnak hozzáférhetővé mindenki számára. ...Bárcsak mindenkihez eljutna ez a kiáltás! Bárcsak mozgalommá válna a vidióta- ellénes jelszavam: KELJ FEL ÉS JÁTSSZ!!... ...Mint jövő-félő ember fordulok önökhöz: kérem, segítsenek... • • • •-ggggyail KAPOSVÁR ÖNNEK SUT! A SUTEV RT. 1995. október 30-án MEGNYITJA.<hétf6n) * A KAPOSFÜREDI PÉKSÉGÉT Kaposfüred, Szőlőhegy u. 1/c. alatt, ahol házi jellegű kenyerek és péksütemények széles választékával várjuk kedves vásárlóinkat. Viszonteladókat helyben is kiszolgálunk. Akció nov. 4-ig: Balaton kenyér 42 Ft Deseda kenyér 45 Ft KÓSTOLJA MEG AZ IGAZI KENYÉR ÍZÉT! Legyen Ön is vásárlónk! Egy szingaléz Kaposváron — Szólítson csak Vimalnak — mondja a 29 éves szingaléz férfi, mert jól tudja, hogy a magyaroknak afféle nyelvtörés kiejteni a teljes nevét: Wimal Morapitiye. Wimal több mint három éve él Kaposváron. A szíve húzta ide. Hazájában, Srí- Lankán bölcsészhallgató volt. Szociológiát és politikaitörténetet tanult. Londonba jutva ismerkedett meg feleségével, s 1989 karácsonyán már vendégségbe hívták Kaposvárra, majd jött az esküvő és rövidesen végleg letelepedett Magyarországon. Ha az általa nyelvtörőnek tartott magyarral csak nehezen is birkózott meg, mára folyékonyan beszéli nyelvünket. Egy idegen országban az ottani nyelv ismerete nélkül nehéz kapcsolatokat építeni. Neki pedig kapcsolatokra van szüksége, hiszen külkereskedelmi közvetítéssel foglalkozik Kaposváron. Mindenek előtt azt szeretné, ha a magyar-srí-lankai kapcsolatok fejlődnének. Ikarusz buszokat adna el hazájában, s ceyloni teát, fűszereket hozna hozzánk. Tavaly az Alpok- Adria kiállításon mutatták be dr. Kovács Miklósnak, a Siotour Rt elnök-vezérigazgatójának, akit arról próbált meggyőzni, hogy a magyarokat is érdekelheti az In- diai-óveánon lévő sziget világa. Azóta már több turista csoport is utazott Srí- Lankára és a közeli Maldív szigetekre. — Nekünk magyaroknak kevés fogalmunk van Srí-Lankáról. Az ide eljutó hírek aligha kedveznek az idegenforgalomnak. — A zavargások az ország északi részében már tizenkét éve tartanak. Mi jó háromszáz kilométerre lévő üdülőhelyeket kínálunk. Bosznia még háromszáz kilométerre sincsen, s mégis nyugodtan élnek itt az emberek, jönnek a turisták. Miért ne utazhatnának az egykori Ceylonba. Az ellenségeskedésnek egyszerű oka van. Talán jobban megértik az ottani tamil problémát, ha azt mondom, hogy olyan ez mint a kurdok helyzete. A világon nyolcvanmillió tamil él. Nemzet, amelynek nincs országa, s hazát akarnak. A tamilok az ország lakosságának 12 százalékát alkotják. Többségben — 74 százalékban — a szingalézok vannak. A többiek európai bevándorlók, illetve muzulmánok. Az ország éghajlata trópusi, s amikor nálunk tél van, ott tombol a nyár. Az óceán vize 25 fokos. Wimal srí-lankai édességgel kínál. Kakaó és kókuszreszelék egybegyúrt keverékével, amelyet falevélbe csomagolva tesznek az asztalra. — A levelet nem kell megenni — figyelmeztet, kissé későn. A ceyloni konyhát a különleges ízek jellemzik. Csípős fűszereket használnak, s ebben hasonlítanak a mi étkeinkhez, viszont az fűszerek lassan mutatkoznak meg, élvezni lehet az ízeket. Sok halat és szárnyast használnak, s természetesen rizst, aminek elkészítéséhez millió trükköt ismernek. Szeretettel beszél szülőföldjéről, s a magyar családról is, amelynek tagja lett. Magyarországon a srí-lankaiak úgy negyvenen lehetnek az itt tanuló diákokkal együtt. Jeles ünnepeiken Wimal Morapitiye fotó: török anett mindig találkoznak. A srí-lankai napokon is, amikor hazájuk kincseivel büszkélkedhettek. Nagy Jenő
