Somogyi Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-25 / 250. szám

1995. október 25., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Fazekasműhely a jutái iskolában Korongon jött ötletek Kiskorpádi asztalosok Egyedi nyílászárók készülnek az asztalosüzemben Egy éve alakult a kiskorpádi Wéber és Társai asztalosi­pari kft. Akkoriban csupán három-négy dolgozót foglal­koztatott, s úgy tűnt, meg­rendelésekkel sem halmoz­zák el az induló vállalkozást. Jelenleg azonban már ti­zenöt embernek ad munka- lehetőséget az egyre bővülő üzem, ahol néhány hónapja alig van megállás, hogy telje­síteni tudják a megrendelé­seket. — Hitel nélkül, önerőből in­dítottuk el a vállalkozást, mert nem tudtuk volna vál­lalni a kölcsönök kamatait — mondja Wéber István. — Felmértük a lehetőségeinket és belevágtunk, szinte a nul­láról indulva. A három tulaj­donos közül ketten faipari szakemberek, egy pedig a könyveléssel foglalkozik. Az épületet az önkormányzattól béreljük, a gépeket, anyago­kat saját magunk finanszíroz­tuk. Nyílászárók gyártásával foglalkozunk, egyedi megren­delésekre készítjük terméke­inket. Rájöttünk: a futószala­gon készült, szabványos ter­mékeknek nincs keletje, mert FOTÓ: LANG RÓBERT a „kisembereknek” nincs pénze építkezni, akinek meg van, nem elégszik meg a szé­riatermékekkel, egyedit sze­retne. Családi házat, panziót építők keresnek fel minket, bőven van munkánk. Nem okoz gondot az alapanyagok beszerzése sem. Nincs hiány­cikk ebben a szakmában, csak pénz kell hozzá... Egy év kellett ahhoz, hogy tervezzenek. Hosszú távra is. Szeretnék bővíteni a vállalko­zást, terjeszkedni akarnak, korszerűbb gépekkel, saját épületben dolgozni. (Jakab) Megoldódik Mike vízgondja Nyolcvanezer forintért vásárolt fazekaskorongot a jutái iskola. Céljuk, hogy a tanulók megis­merkedjenek az ősi népi mes­terséggel, a tálakká, köcsö­gökké formálódó agyaggal. Huszonkilenc kisdiák jár a jutái iskolába. Szinte mind­egyikük érdeklődik a fazekas­titkok iránt. Jelenleg a 3-4. osz­tályosoknak van lehetőségük a műhelymunkára. A szakkört Ágoston Attila vezeti, aki jelen­leg a néprajz szakot végzi. Az iskola azt tervezi, hogy a Jó kapcsolat alakult ki a kadar­kúti cigányegyesület és a máltai szeretetszolgálat kaposvári szervezete között. Eddig két íz­ben szállítottak Kadarkútra és osztottak az ottani segítségre szorulóknak a Máltai szolgálat­hoz beérkezett adományokból. Zömmel felsőruhaneműt kap­tak a falu rászorulói. A mintegy háromezres la­kosú Kadarkúton több mint százötven cigány él, legtöbbjük munkanélküli, elsősorban ne­kik juttattak az adományokból. A karitatív szervezetekre nagy szüksége is van a falunak, mert mint a község polgármes­terétől tudjuk, Kadarkút lakos­szakkör kapuját tágra nyitja, s így — mint ahogy erre már van is igény — a falubéliek, öregek és fiatalok is megízlelhetik a fazekasság örömét és nehézsé­gét is. A rosszul kezelt égető­kemence azonban néha szerte- foszlatja a legjobb ötleteket is. Nemcsak a gyakorlati tudni­valókról esik szó egy-egy fog­lalkozások, hanem a manuális munka mellett a néprajzi isme­reteket is elsajátítják e témában a szakkör tagjai. (Lőrincz) ságának több mint húsz száza­léka támogatásra szorulna. S bár az önkormányzat idén nyolcmillió forintot költ szociá­lis célokra, még ez sem bizo­nyul elegendőnek: a támoga­tásra jogosultsághoz megállapí­tott jövedelemhatárokat lejjebb kellett szállítaniuk; mert csak a legnehezebb helyzetben lévők támogatására van pénz. A kadarkúti cigányegyesület egyébként nem csak a cigány­ságot, hanem az egész falut igyekszik segíteni: legutóbbi bálja bevételét például teljes egészében az iskola számára ajánlotta fel. N. L. Mikében nagy várakozás előzi meg ezekben a hetekben az új vízglóbusz felállítását, melytől a mindennapi vízgondok megol­dását remélik. A háztartásokba eddig föld alatti tartályokból csörgedezett az éltető ivóvíz, ám elég volt egy áramszünet, s üre­sen maradtak a csapok. A hét­millió forintos beruházáshoz 4 millió 808 ezer forintot pályáza­ton nyertek, a többit a település önkormányzata gazdálkodta ki. A 100 köbméteres gömbben a 717 lakójú falu másfél napi víz- szükséglete fér el. Mint Brandtmüller János polgármester elmondta, nem bánták meg a Kadarkúttól való öt évvel ezelőtti szétválást, a község szépen gyarapodik. A közelmúltban tartották a tavaly átadott iskolaépület egyéves re­vízióját, s elégedettek voltak a gyermekintézménnyel. Har­minckét alsóst tanítanak itt, míg a 38 felsős továbbra is Kadar­kútra jár át. Felrázta a falut az új tornaterem, a fiatalok minden este használják, megpezsdült az élet. Az iskola éttermében egy­mást követik a tanfolyamok, az autóvezetői és mezőgazdasági után most tizenöten a német nyelvet tanulják. Mikének német testvérfaluja van, a családok között állandó a kapcsolat. Egy család most is Németországban tartózkodik, nyáron pedig öt német család üdült a faluban. Négy olyan egyetemistát is vendégül láttak, akik nem ismertek senkit a tele­pülésen, nekik az idősek klubjá­ban adtak szállást. Brandtmüller János a gondok­ról is beszélt. A legégetőbb a munkanélküliség. Az önkor­mányzat 32 millió forintos költ­ségvetéséből hat és félmillió fo­rintot költenek szociálpolitikára, ebből a legnagyobb részt a 44 fa­lubeli jövedelempótló támoga­tása viszi el. Ez az alap teszi le­hetővé, hogy az óvodás és isko­lás gyerekek többségének in­gyenes az étkezés. Az időseket pedig két gondozónő látja el, sokuknak házhoz viszik az ebé­det. Alig váiják a tornacsarnok­hoz felvett kétmillió forintos hi­tel lejártát, utána kissé felléle­geznek. Szeretnének munkahe­lyet teremteni a településen, a régi iskola épületének hasznosí­tásán gondolkodnak. Tudják, hogy csak magukra, a saját talá­lékonyságukra, erejükre számít­hatnak. Október elején például három hónapos gombatenyész­tői tanfolyamot indítottak a munkaügyi központ támogatá­sával, melyen 15 állástalannak adnak új ismereteket. (Izményi) Ügyes kezűek a sárdi diákok A somogysárdi általános iskola néhány tanulója is benevezett a Tolerancia éve — A barátom, aki más, mint én címmel meg­hirdetett országos rajz- és fotó- pályázatra. Székely Szonja ötö­dik osztályos tanuló egy okle­velet és egy könyvet, a többi somogysárdi pályázó diák pe­dig könyvjutalmat kapott. A ta­nulókat Baksáné Csák Mária készítette fel a pályázatra. Tárlat a böhönyei iskolában Rendszeresen rendeznek kiállí­tásokat a böhönyei általános is­kolában. A múlt hét végén ezút­tal Marosiné Bérezés Júlia festő, Csikós Nagy Márton szobrász, Tibol László, Orosz Lajos, Víziné Fábos Rózsa és Ribáné Hosszú Valéria mű­vész-tanár alkotásaiból nyílt tárlat. A böhönyei iskola kiállí­tása november elejéig tekint­hető meg. Bölcsőde híján az óvoda segít Három év alatti gyermekeket is fölvesznek a jutái óvodába, ha a szüleik dolgoznak. Gondot je­lent azonban, hogy ezek után a gyerekek után még nem jár ál­lami támogatás. Ezért a kicsiket csak az ebédig tudják fogadni és gondozni az óvodában. A ju­tái kisdedóvó kihasználtsága nagyon jó: az ötven férőhelyen negyvenegy apróságot fogad­nak; a jövő év májusáig ez a létszám előreláthatólag negy­venhatra növekszik. Szüreti mulatság Somogygesztiben Hagyományőrző szüreti felvo­nulást és mulatságot rendeztek a hét végén a somogygeszti fia­talok. Az élő szüreti népha­gyományokat felelevenítve több mint harmincán vonultak végig a falun népviseletbe öl­tözve, hintókon. A hagyomá­nyokhoz híven bíró és bíróné, gróf és grófné vezette a so­mogygeszti menetet. A zenés­táncos mulatság este hangula­tos szüreti bállal folytatódott. A rászorulóknak... Helytállnak a taszári diákok Fakultációs tárgy az informatika — Nyolcadikban nyelvvizsga Kevés elégedett iskolaigazgatóval találkoztam. Nagy Endre, a taszári iskola igazgatója az. Azt mondja: ha most felállna a ve­zetői székből, büszkén tekinthetne vissza, hiszen az elmúlt öt évben az történt, amit szeretett volna. Az iskolapárti önkormányzat­nak köszönhetően valóban komfortosabb lett a lét az okta­tási intézményben. Elég, ha csak a számítógépes terembe pillantunk be. Jelenleg huszon­három oktatógépen dolgozhat­nak a tanulók. A számítógép­kezelésben, a programok al­kalmazásában való jártasság kiegészül a nyelvismerettel, hi­szen már nyolcadik osztályban lehetőség van megszerezni az alapfokú nyelvvizsgát. A hu­szonhét tanerős iskolában an­golt és németet tanulnak a diá­kok. A jobbak 170 órában évente. Adott a hely is, mivel a nyelvi szárny — merthogy így nevezik a hat éve épített részt — modern eszközökkel ellátva a nyelvet tanuló diákokat szol­gálja. No meg a jól képzett szaktanár is meghatározó az ok­tató-nevelő munkában. Belőlük is bőven van Taszáron. Az igazgató szerint a taszári diák „eladható” a piacon. A múlt tanévben a tanulók negy­venöt százalékát vették fel gimnáziumba és szakközépis­kolába. A többiek szakmunkás- képzőbe jelentkeztek. A gim­náziumban tovább tanulók ará­nyát tovább szeretné emelni a tantestület. — Differenciált képességfej­lesztésre törekszünk — mondta Nagy Endre. — Ötödik osztály­tól az informatikát fakultatív tárgyként választhatják a diá­kok. Érdekli ez a tantárgy a gye­rekeket; nem csoda, hogy a Gé­pészetibe és a Közgazdaságiba sokan jelentkeznek közülük. Magas a mérce a taszári iskolá­ban. Volt olyan szülő, hogy Ka­posvárra vitte át alsós gyerekét, mondván: ezt az iramot, ezt a követelményt nem bírja. Taszár azonban nem enged. A színvo­nalat tartani akarja. Ezért nem törtetnek a hat- és nyolcosztá­lyos gimnáziumokba a diákok. S ha nyolcadik után kikerülnek, a visszajelzések azt igazolják, hogy megállják a helyüket. — A jó iskolához jó önkor­mányzat is kell — mondja az is­kolaigazgató. — A miénk ilyen. Az utóbbi öt évben 50-60 millió forintot fordított fejlesztésre. S hogy mi hiányzik? Nagy Endre szerint a biztonságérzet. Talán nem is az iskolának — hi­szen a pedagógusok, a diákok biztonságban érzik magukat —, hanem az önkormányzatoknak. És nem csak Taszáron... Lőrincz Sándor RENDKÍVÜLI VIDEÓ AKCIÓ A TITÁN 22. sz. Áruházban (Kaposvár, Baross u. 18.) A TITÁN DISZKONT Áruházban (Kaposvár, Jutái út) VSG 205 AKAI 2 fejes videó 52 700 Ft helyett 47 700 Ft VSG 405 AKAI 4 fejes videó 59 900 Ft helyett 54 900 Ft 1995. október 24-tol november 18-ig amíg a készlet tart! 4 i--------------71—B ....................Willi ......................................... ..—............... — I A ttalai cukrászda Újra működik Attalában a cuk­rászda. Az önkormányzattól Jónásné Pozsgai Katalin bérli az üzletet, ahol nyolc-tízféle süteményt lehet kapni. Most a krémes a sláger fotó: török anett

Next

/
Thumbnails
Contents