Somogyi Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-21 / 248. szám

1995. október 21., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Ötven milliárd forint kell a Balatonra A leendő M 7-es nyomvonalán Terepjáróval úttalan úton Még dzsungel borítja a leendő sztráda nyomvonalát fotó: czene Ötven milliárd forintot kell a Balaton rendbetételére fordí­tani a következő évtizedben. Idén a területvédelmi és kör­nyezetvédelmi célokra közel kétmilliárd jutott, jövőre pedig négy-ötmilliárd forintot költ az állam — ezt Nemcsók János kormánybiztos mondta az or­szággyűlés turisztikai albizott­ságának ülésén. A külföld ér- deklősét is sikerült felkelteni az eddig tett erőfeszítésekkel; a fűzfői Nitrokémiát például biotechnológiai módszerek al­kalmazásával környezetbarát termékek gyártására teszik al­kalmassá 25 millió német márkás beruházással. Idén sze­rinte javult a Balaton vizének minősége, ami annak is kö­Két megyében, 13 településen végzi a szervezett szemétszállí­tást a Településgazdálkodási Rt balatonmáriafürdői üzem­egysége. A kiemelt üdülőhelyek — Hévíztől Balatonfenyvesig — mellett a Belső-somogyi ap­rófalvak hulladékbegyűjtésé­ről is a máriai egység gondos­kodik. Ez évente tízezernél is több ingatlant és tízezer tonna háztartási szemetet jelent. A siófoki központú cégnél —, amely Máriafürdőn kívül még két helyen, Zamárdiban és Fo- nyódligeten működtet üzem­egységeket — az idén átlagban húsz százalékos díjemelést haj­tottak végre. Az árnövekedés differenciáltan történt: Tiko­son, Vörösön, Szegerdőn stb. magasabb, míg a tóparti telepü­léseken alacsonyabb mértékű szönhető, hogy megfelelően magas maradt a tó vízszintje, mert elég csapadék hullott, és nem volt hosszú ideig káni­kula. Ezért a víz hőmérséklete nem emelkedett a kritikus 26 Celsius fok fölé. A Balaton-törvényről is szó esett az ülésen. Ennek hiányá­ban nem lehet megbízható módon számon tartani a régió­ban keletkező jövedelmeket — így ezek visszaforgatásának mértékét fejlesztési célokra nem tudják meghatározni. A törvény életbelépésétől több, nemkívánatos jelenség, mint például az engedély nél­küli építkezések visszaszorítá­sát is várják a szakembe­rek. (Czene) volt. Úgy a számlázásban, mint a hulladékszállításban eltérések mutatkoznak; a nyári szezon­ban a balatoni üdülőhelyekről heti háromszor, télen heti egy alkalommal viszik el a — zsá­kokban, illetve kukákban ösz- szegyűjtött szemetet. A tótól délebbre eső falvakban hetente csak egyszer járnak az Rt. au­tói, s különbség van a kifizeté­sek mikéntje között is. Szerző­dése válogatja, hogy az önkor­mányzat egyösszegben térít, vagy az állampolgár, személyre szabottan maga fizet, netán az ingatlan mérete, esetenként a helyiségek száma-e a meghatá­rozó. Sok helyütt alkalmazzák a jól bevált jegyrendszeres meg­oldást:; 107 forint plusz áfa el­lenében, a házuk elé kitett zsák a balatonkeresztúri lerakóba kerül. (Csíky) A terepjáró autó nagyokat döc- cenve követi a megépítendő M 7-es nyomvonalát. Berkes László, Balatonföldvár pol­gármestere és Holovics István műszaki irodavezető ugyancsak kapaszkodik. Nemrég tértünk le az Endrédre vezető kövesútról. A bal oldalon műveletlen földte­rület hasal, jobbunkon erdősáv húzódik. Aljában néhány száz méterenként magaslesek, vadá­szoknak. Körülbelül abban az időpont­ban, amikor az eredeti tervek szerint meg kellett volna tenni az első kapavágást az M 7-es építésénél, megvétózta az addig mindenki által elfogadott nyomvonalat a Somogy megyei Erdőfelügyelőség. Több fóru­mon elhangzott érvük: 50 hektár erdőt kellene kivágni, és körül­belül ugyanannyit károsítana még, ha a településeket kike­rülné a sztráda. Földvár és Kő­röshegy polgárai azonban úgy vélik: az ember mégiscsak fon­tosabb a fáknál — inkább az vesszen, telepítenek helyette másikat, de ne a lakóházakat kelljen elbontani. A térképen vastagon rajzolt csík jelzi a nyomvonalat. Szűcs Ferenc, a sofőr keményen bir­kózik a kormánnyal. Erdő szé­lére érünk: az ugarról ebbe ve­zetne az autópálya. Bodzafák, karvastagságú vagy csenevé- szebb akác, az aljnövényzet jó méteres gaz. Benne mindenfelé vadcsapások. Aztán táblák: „Foglalt”. Méhészek tenyereitek le egy-egy nagyobb területet. Amúgy a vitatott vidéknek csak tíz százalékát birtokolja az ál­lam, a túlnyomó rész szövetke­zet vagy magánember kezében van a kárpótlás révén. A pol­gármester egyébként az egész út során mintegy 25 hektárnyi, vá­gásra ítélendő erdőt számolt össze, túlnyomó többségük ér­téktelen. Ot hektárnyi tölgyes képezi a minőséget. Megállunk egy újabb magas­A balatonboglári képviselő-tes­tület feladatvállalási szerződést kötött a város két fogorvosával a fogszakorvosi ellátás vállal­kozói ellátására, október 1-jé- vel. Ismert, hogy a TB kivonul erről a területről, a működési költségek 70 százalékát finan­szírozza. Ezért is mondta dr. Tóth Péter fogszakorvos, hogy előre kell menekülni a szak­mának, s a településeknek sem lesnél — ebből húszat számol­tam össze kapásból, keresgélő- dés nélkül. Körülnézünk; min­denfelé vaddisznók turkálásá- nak nyomai. — Biztosan gombáztak — mondta Berkes László. — Én is szeretem levesbe, rántva, vagy pörköltnek az őzlábgombát, a vargányát, a csiperkét. De még a töltött gomba milyen finom! A szárát összevágom apróra, hagymát párolok hozzá, bele petrezselyem zöldjét teszem, ízesítem, aztán beleteszem a ka­lapjába. Egy csík húsos szalon­nát meg sajtot tűzök rá, kisütve az csudajó! Azon vesszük észre magun­kat, hogy nagyokat nyelve, a érdeke az állástalan orvosok és a rossz fogazató állampol­gárok számának gyarapítása. A képviselő-testület legutóbb arról is döntött, hogy megbí­zási szerződést köt a védő­nőkkel az oktatási intézmé­nyekben végzendő teendőkről és vállalja a díjazás költségeit is. Arról is született elvi dön­tés, hogy támogatják dr. Oláh Valéria kérését, aki foglalkoz­harmatos fűben gázolva gombát keresünk. Nem találtunk persze — ahogyan nyomont a sze­génység, a környéken élő öre­gek esők után rögvest összesze­dik a finom ennivalót. A bálványosi betonúira érünk. Innen ível majd a két te­lepülés akarata szerint át a völ­gyön a viadukt. Megmásszuk még a szemközti tetőt is; innen mindenképp vágni kell fát, akármelyik variáció is épül meg majd. Alattunk Kőröshegy és Földvár. Ahogy a polgármester mutatja a széles sávot, ahol bon­tani kellene az ötven házat, lá­tom rajta: nagyon mérges. És nem azért, mert nem talált gom­bát... Czene Attila tatás-egészségügyi szolgálta­tást szeretne végezni a város­ban, s keresik a lehetőséget, hogy számára a rendelőinté­zetben hol lenne megfelelő bé­relhető helyiség. A képviselők egyébként úgy vélik, hogy ezen a területen két szakorvos is megélhet, hiszen dr. Kál­mán Sándor hasonló praxist folytat a BB üzemorvosi ren­delőben. G. M. a Balatonra Százötvenöt millió forinttal tá­mogatta idén a balatoni fejlesz­téseket az Országos Idegenfor­galmi Hivatal. Ezek közül kie­melkedik a balatoni informá­ciós hálózat kialakítása, amire 40 millió forintot költöttek. Ez a beruházás lehetővé teszi, hogy a tóparti településeken az érdekes és hasznos tudnivaló­kat képernyőről lehessen leol­vasni. Krúdy-napok Siófokon B. Müller Magda a Szinbád című filmből készült fotóit állí­tották ki a Szinbád című film­ből, gasztronómiai verseny, diák-igazgató választás, a du­nántúli középiskolák Krúdy prózamondó versenye zajlott két napon át a siófoki Krúdy Gyula Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet­ben. A Petőfi Irodalmi Múzeum szakemberei rendhagyó órát il­letve szimpóziumot tartottak. A tanárok és a diákok közös munkával szervezték a prog­ramsorozatot. Márványtábla Siómarosra A második világháborúban hősi halált halt falubeliek emlékére Siómaroson márványtáblát avattak. Családtagok, egyházi és állami vezetők tisztelegtek az elhunytak emléke előtt a he­lyi Kossuth művelődési kör szervezésében. Kálmán Imrére emlékeztek Kálmán Imre születésének 113. évfordulójára emlékeztek teg­nap. A szülőháznál Matyikó Sebestyén József múzeumigaz­gató mondott beszédet. Az ope­rettfejedelem szobránál Len- gyelfi Miklós, a Kálmán Imre Alapítvány elnöke emlékezett a zeneszerzőre. A szobornál ko­szorút helyezett el dr. Balázs Árpád, Siófok polgármestere, dr. Gruber Attila, a megyei ön- kormányzat alelnöke és Len- gyelfi Miklós. Japán tanárok Siófokon Európai tapasztalat­szerző útja első állomásaként a siófoki iskolákkal ismerkedett 25 japán pedadógus. Fotónkon a Perczel Mór gimnázium egyik informatikai óráján vesznek részt fotő: czene attila Tóparti hulladékgyűjtés Vállalkozó orvosok Bogláron A Balatoni Szövetség tárgyalna a tulajdonról Jussukat perlő önkormányzatok Tucatszám kapja a tóparti polgármesterek nyilatkozatát dr. Ba­lázs Árpád, a Balatoni Szövetség elnöke: képviselje az önkor­mányzatok tulajdonosi érdekeit az ÁPV Rt-nél, a privatizációs miniszternél a közüzemi cégek magánosításának ügyében. Mentőhajó a segélyhívóknak Rendőrajándék Zamárdiba A szövetség elnöke Siófok polgármestereként is sérel­mezi, hogy az Állami Privati­zációs és Vagyonkezelő Rész­vénytársaság a gázszolgáltatók tekintetében negyven száza­lékban, míg a villamosenergia­szolgáltató cégeknél huszonöt százalékban határozta meg az önkormányzatok tulajdonát. Dr. Balázs Árpád azonban a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének ál­láspontját tartja elfogadható­nak: eszerint a gázszolgáltató cégeknek 90, a villamosmű­veknek 60 százalékban tulaj­donosai az önkormányzatok. Azt várják tehát az ÁPV Rt- től, hogy kössön a települé­sekkel kompromisszumot a közüzemi cégek privatizáció­jának megkezdése előtt. Ez tu­lajdonképpen az rt-nek is jól felfogott érdeke lenne, hiszen több önkormányzat már beje­gyeztette peres igényét a bíró­ságon, és tudvalévő, hogy a per nélküli és tehermentes áru kelendőbb... Nemcsak a tulaj­doni hányadot vitatják ebben a privatizációban. Ä korábbi törvény szerint a települések a területükön levő közművek tu­lajdonosai, ugyanakkor a cé­gek átalakulásakor törvénye­sen nekik járó belterületi föld utáni részvényeket sem kapták meg. Ilyenformán az ÁPV Rt most az önkormányzatok tu­lajdonát kívánja eladni - az új törvény hatályát visszamenő- legesen alkalmazva. Ez vi­szont a peres ügyekben nem hozhat számára sikert. A Balaton-parton ismerős ez az eljárás a Pannónia szál­lodák és éttermek révén. Ott sem adták ki a részvényeket. Vagyis olyan helyzetbe hozták a településeket, hogy azok nem élhettek tulajdonosi joga­ikkal. Ezt a törvénysértő helyzetet szeretné az önkormányzati ér­dekképviseletekkel közösen megoldani a Balatoni Szövet­ség, amikor tárgyalásokat kez­deményez az APV Rt-yel és a privatizációs miniszterrel. Mindenesetre elgondolkodtató a folytatódó tendencia: hogyan képviselhető bármiféle priva­tizáció az önkormányzatok tu­lajdonjogának semmibe véte­lével? Gáldonyi Magdolna A Somogy megyei Rendőr­főkapitányság egy mentőha­jót adományozott a zamárdi SOS rádiós segélyhívó Ala­pítványnak. Tavaly augusztusig hat halálos kimenetelű vízibaleset történt Zamárdi partja előtt a Balato­non. Akkor az Alapítvány vízre tette orvosának motor­csónakját, és több tragédiával nem kellett szembe nézniük az itt élőknek, nyaralóknak. A si­keren felbuzdulva kértek idén engedélyt a mentőhajó működ­tetésére, de a hajózási felügye­let, amely egyébként több, mint 160 motorcsónak működ­tetését engedélyezte a Balato­non, elzárkózott ettől. Pedig a helyi önkormányzat és a vízi­rendészet is támogatta a törek­vést. Júliusban aztán, egy sze­rencsés kimenetelű kettős életmentést követően Bartha László, az Alapítvány elnöke úgy döntött: vízre teszik a ha­jót engedély nélkül is, hogy ne fordulhasson elő tragédia. Ezen a nyáron halálos kimene­telű baleset nem fordult elő Zamárdiban! A hajózási felügyelet egyébként nem büntette meg az alapítványt, a Somogy me­gyei Rendőrkapitányság pedig azzal ismerte el életmentő te­vékenységüket, hogy egy men­tőhajót adott. Ennek felújítását a jövő évi szezonra elvégzik; jórészt abból a pénzből, amit az általuk megmentett embe­rek adományoztak. (Czene)

Next

/
Thumbnails
Contents