Somogyi Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-16 / 243. szám

é 1995. október 16., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Ötvenhárom dühös család fut az otthona után Reményhervasztó csend az Orgona utcában Megújított pincészet - mézédes terméssel Aszú a baglasi mustból Erdő 101 (kis) gazdája Puskátoktól kényszer hozta munkáig Somogyzsitfán Húsz géppel üléshuzat Üléshuzatot varrnak. Az előtérben Orsós Krisztina és Orsós Péterné FOTÓ: KUN G. TIBOR A Marótvölgye Ipari Bt négyéves fennállása óta sok­féle munkát végzett. Szak- és betanított munkásaival az autóülés-huzattól a puská­tokon át a benzinkutas­munkaruháig bármit meg­csináltat, csakhogy a vállal­kozást életben tartsa. — Húsz Textima gépünk van, és ügyes kezű varrónőink, akiknek nem okoz gondot az átállás — mondta Térdig Er­nőnél a somogyzsitfai bt veze­tője. Komlódi Lajosnéval, a helyettesével együtt veszi számba, mi mindennel foglal­koztak már. — Dolgoztunk a marcali Maryllának, előtte a csurgói Napsugár szövetke­zetnek. Készítettünk vadász- felszerelést Balatonúj lakra, legújabban pedig somogy- szentpáli üzleti érdekeltsé­günk van. — Havonta ezerötszáz da­rab, gyermekülésre való huza­tot gyártunk most. A szabvány Németországból ékezik, ne­künk csak a kiszabott darabo­kat kell összevarrnunk. Mint beszállítók a munkához min­den szükséges kelléket meg­kapunk. A varroda mellett van egy teljesen más részleg is: a biz­tosíték-összeszerelő. — Kényszer hozta munka ez — mondták az asszonyok —, s végül rajtunk ragadt. Volt idő, hogy sehonnét sem kaptunk megrendelést, bezárni ellenben nem akartunk; ez jött, s mi nem hagyhattuk ki a két évvel ezelőtti lehetőséget. Az­óta havi százezer darab olva­dóbiztosítékot csinálunk Ka­posvárra — s a két üzemrész meg a több lábon állás — ke­véske nyereséggel és sok eről­ködéssel ugyan, de életben tart bennünket. Csíky K. Erika Több mint két hete leállt a munka a marcali belső lakta­nyában. 53 család remélt itt új otthont, a tiszavirág-életű, novemberben született és má­jusban kimúlt szocpol-támo- gatással. Az építkezők számára remek időben azonban csak az árván maradt gépek láthatók a lakta­nyaépületből lakásokká átala­kuló Orgona utcai építmény előtt. S az érintettek egyre indu­latosabban tudakolják: mi tör­tént, miért vonultak le a munka- területről a Zala Megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói? Vá­laszt mindenekelőtt Loncsár Ist­ván vállalkozótól szeretnének kapni, aki erre a munkára el­nyerte a marcali önkormányzat által kiírt pályázatot. Őt azonban lehetetlen elérni. Felvilágosítást eddig csak az Investing Kft-től kaptak a la­kásra várakozók. Az építkezők­kel szerződést kötő cég munka­társa a héten csak annyit közölt, Mindig is jó híre volt az öreg- baglasi hegy levének. Ellen­kező esetben aligha talált volna ide a svájci Hans-Ulrich Burk- halter. 1993-ban úgy határo­zott: itt próbálkozik minőségi borkészítéssel. A 104 hektár szőlő bérleti egyezségét au­gusztusban írták alá a kéthelyi téesszel, s a korai érésűt mind­járt kezdték is szüretelni. Akkor még víz sem volt itt, hűtésről, fűtésről, krómtartályokról nem is beszélve. A svájci szakember azóta kiépítette a baglasi pincé­szetet. A mostani szüretre már a legkorszerűbb gépekkel, 25 ál­landó alkalmazottal és 50-120 idénymunkással készült. A szüret befejezéséhez köze­ledve tapasztalatairól kérdeztük a svájci borászt.- Éz már végre olyan, ami­lyet Thomas fiammal elképzel­tünk. Megtelepítettük itt a leg­korszerűbb technikát; az alap­anyag jó, így semmi akadálya a kiváló minőségnek. Tízféle fehér bor mellett - vásárolt alapanyagból - némi vöröset is készítünk, de a fehér a megha­tározó. Például olaszrizling, tramini, semillon. Az utóbbi - aszú előállítására is jó. Ebből négyezer litert érlel­nek. Palackozására január-feb­ruárban kerülhet sor. S bár nem éppen olcsó, vevő van bőven.- Most is lesz aszúnk; sze­Feltételezésben nincs hiány. Mondták a johannita rend építményének is, de falai közt évszázadok óta a református gyülekezet hallgatta az igét. Stílusa sem vall protestáns egyszerűségre. Nemeskisfa­lud egyetlen ősi értéke: az is­tenháza. — Elfogy lassan az a falu, ki­kopnak az emberek belőle. — Ló'czy Lajos lelkésszel böhö- nyei otthonában beszélgettünk a műemlék jellegű épület sor­sáról, megmentésének esélyei­ről. — Huszonnyolc hívő, többségük időskorú, mit is te­hetne? Az önkormányzat sze­rencsére szívügyének tekinti a templom sorsát, s ahogy erejé­hogy anyagi okok miatt áll a munka. Vigasztalásként még annyit mondott: a befizetett elő­leget kamatostul szívesen vissza­fizetik. Ennek hallatán még az addig nyugodt érdekeltekben is felment a pumpa, hiszen esetük­ben ennél sokkal többről van szó. Beleléptek ebbe az ügyletbe, hogy le ne késsenek a szocpol- segélyről, ami lakásonként átla­gosan egymillió forint körül van, de ennél lényegesen több is lehet nagyobb család, nagyobb lakás esetében. S az előleget és annak kamatait hiába kapják vissza, ha ez a támogatás már nem jár. Ma­gyarán: egymillió forinttal keve­sebb összeggel nézhetik, hogy mihez kezdjenek, miután dugába dőltek a lakáshoz jutás tervei. Többen eladták már a régi laká­sukat, hogy annak az árából ala­pozzák meg az újat. Most drága albérletet fizetve váiják, hogy a beígért decemberi átadás után beköltözhessenek új otthonukba. Erre azonban, úgy tűnik, kevés az esély. Kun G. Tibor Thomas Burkhalter mu­tatja: majdnem kiesik a fokoló a mustból ménként szüreteljük. Talán hi­hetetlen, de a mustja 41 cukor­fokos - állítja a svájci borász.- Mit szeretne még elérni?- Jó kapcsolatom van dr. Ba­konyi Lászlóval, a keszthelyi egyetem kertészeti tanszékének docensével, s arra gondoltunk, hogy francia alapanyaggal léte­sítünk egy tízhekfóros törzsül­tetvényt. A cabemet sauvig- nonból, a chardonetből és olaszrizlingből egyaránt 3-3 clon lehetne, és szaporító­anyagként kínálhatnánk az olt­ványtermesztőknek. Időbe te­lik, amíg ez megvalósul. Kun G. Tibor bői telik, segít. A somogyi re­formátus egyházmegyéhez tar­tozó Kisfalud néhány évtize­de még önálló volt, jelen­leg Böhönye fiókegyháza. Az istentiszteletet a rekonstruk­cióra váró templom helyett az imateremben tartjuk, s bí­zunk abban, hogy majd csak összegyűlik a pénz a felújí­tásra. A nemeskisfaludi egyhajós templom — amelyben százhú- szan foglalhatnak helyet — legalább 13-14. századi épít­mény. Történetét hiteles adat híján a szájhagyomány szőtte évszázadokon át. A maroknyi gyülekezet a külső-belső tata­rozáshoz elnyerte dr. Márkus Mihálynak, a dunántúli egy­Tartanak még a földárveré­sek. Marcaliban s a hozzá tar­tozó 38 településen is. Azok, akik korábban ébredtek, már gazdálkodnak új birtokukon, s jobb esetben túljutottak a földhivatali bejegyzés proce­dúráin is. - Hosszú az út odáig - mondta erről dr. Hár- sing Aranka, á marcali föld­hivatal vezetője.- Hogyan lehet ma birtokhoz: erdőhöz, mezőhöz, szántóföld­höz jutni?- Természetesen pénzzel - hangzik a válasz. - Meg kárpót­lási jegyek révén. - Kárpótlási jegyhez azok jutottak és jutnak, akiktől a kollektivizálás idején elvették földjüket, házukat, jó­szágukat. Kisparasztiaktól a grófokig sokan részesültek eb­ben a - sokak által vitatott - jó­vátételben. Mivel pedig a rá­szorultak eladták, a tehetősek pedig felvásárolták a kárpótlási jegyeket, így árverés útján régi gazdálkodó családok és újgaz­dagok egyaránt földtulajdonhoz házkerület püspökének a támo­gatását is. Ä biztatáson túl ter­mészetesen a szakvélemény az, ami perdöntő az ügyben; még ebben a hónapban Nemeskisfa­ludra várják dr. L. Szabó Tünde megyei főépítészt. — Többször belekaptunk az épület vakolásába, de nem sok sikerrel — mondta a tettvágyát megőrző 80 éves lelkész. — Jó erős szigetelés kell ide, meg az, hogy körbecsatornázzák; leg­alább az eső ne verje... Most le­szedték a régi vakolatot; így kellene száradni hagyni vagy egy évig. De a polgármesteri hivatalnak most képződött egy kis pénzmaradványa: vagy most költi el, vagy soha... Léte­sült egy templommentő alapít jutottak. Vagy erdőhöz, s azt belátásuk szerint hasznosítják. Marcaliban sokan tudni vé­lik, hogy az igazán nagy értékű földek, például a majdani ter- málkutak környéke máris a „tűzhöz közel ülők” kezében van. Ezt cáfolta a földhivatal vezetője.- A most árverezett birtokok között nagyon sok az elhanya­golt terület, s ezek remélhetőleg jó gazdára találtak. Igazságta­lanság előfordul(hat), de ebben az árverési dömpingben min­den egyes licitáló jogalapját nem lehet tisztázni.- Sok új erdőtulajdonos gát­lástalan rablógazdálkodást foly­tat; kivágja a fákat.- Ennyire azért nem egy­szerű a helyzet - mondta dr. Hársing Aranka —-, mivel a tu­lajdonosok az erdőfelügyelőség által közös művelésre kötele­zettek. Bizonyos fékek tehát működnek. Marcaliban például csak marcali lakosok juthatnak ily módon erdőhöz, vagy azok, akiktől a kollektivizálás idején Lőczy Lajos református lel­kész a nemeskisfaludi temp­lom rajzával fotó: kun g. tibor vány is. A többi már nem raj­tunk múlik. Mi csak bízunk, és várunk türelemmel. Csíky K. Erika itt vették el. A külföldön élő Széchenyi örökösöket említhet­jük, akiket ügyvédeik képvisel­tek vagy a fiatal Hunyady gró­fot, aki most szépen műveli bi- zei birtokát. A marcali földhivatalnál ed­dig 342 földrészletet (parcellát) jegyzetek be. Ez összesen csak 1430 hektár, nem egészen 25 ezer aranykorona értékben. Az új tulajdonosok száma 38 köz­ségből négyszázhetvenegy. Az érték nem nagy. A lényeg, hogy azok jutottak hozzá, akik kár­pótlási jegyet kaptak — vagy vásároltak. Legtöbben az erdők iránt érdeklődtek, bár a szak­emberek szerint ezek valójában csak nagy jóindulattal nevezhe­tők igazi erdőknek. Annál ér­dekesebb, hogy a Széchenyi grófok egykori erdeje Marcali- Horvátkút alatt alig néhány hete gazdára talált. Az összesen 300 aranykoronát érő, száznégy hektár nyolcvan százalékáról van szó. Ennek most 101 gaz­dája van. Kun G. Tibor Holládon segítik az óvodakonyhát A szülők is segítik a holládi óvoda ellátását. 21 kisgyerek étkezik itt, s az óvoda konyhá­járól kapják az ebédet az ön­magukat már ellátni képtelen, idős helybeliek is. Az anyagi háttér biztosításához hozzájá­rulnak a gyerekek szülei is: zöldséggel és gyümölcsökkel. Szentgyörgyi gyűjtés a menekülteknek Ruha -és cipőgyűjtési akciót szerveztek a nagyatádi mene­külttábor lakói javára szomba­ton Balatonszentgyörgyön és a hozzá tartozó Battyánpusztán. A házak elé zsákokban kirakott holmit a Vöröskereszt helyi ak­tivistái gyűjtötték össze - az el­szállításáról pedig a közsé­gi önkormányzat gondoskodik. Lomtalanít tovább is Marcali lakossága Az idei lomtalanítási akciót ok­tóber 9-re hirdette meg a Bum- pold Marcali kft. A város utcáin azonban még egyre-másra meg­jelennek az újabban kitett lo­mok, legtöbbször ömleszve. Az Ifa teherautók a konténerekkel szorgalmasan róják az utcákat, de nem fogy a lom. A gamesz már rakodómunkásokat is köl­csönzött a Rumpold kft-nek. Változó forgalom Sávoly állomásán Négy állandó és egy helyette­sítő forgalmista dolgozik a sá- volyi vasútállomáson. Hétvége­ken a bevásárlás miatt nőtt az utazók száma, de hétköznap csak néhány an szállnak föl. Is­kolába és munkába még tízen sem járnak vonattal Sávolyról. Reggelente 5-6 felszálló van. A marcali tévé heti műsora Hétfő 19.00: Dunahercegnő. 19.50: Veszedelmes viszonyok. Kedd 19.00: Marcali híradó. 19.35: Megye-tv. Szerda 19.00: A keddi adás ism. 19.35: Gábor diák. Csütörtök 13.00: Önkor­mányzati ülés. Este felvételről. Péntek 19.00: Cabiria éjszakái. Öntevékeny csoportok Somogysámsonban Élettel teli faluház A Somogysámsoni Iskoláért alapítvány jótékonysági akció­iból befolyt pénzeket az intéz­mény kulturális és sportéleté­nek fejlesztésére fordítják. A száztíz tanuló között igen sok a hátrányos helyzetű. A legtöbb család nem tud segíteni, így még az év elején esedékes ta­nulmányi kirándulások költsé­gét is az iskola kénytelen ki­egészíteni. Negyvennégy felső tagozatos sámsoni gyereket vit­tek el ily módon a budapesti Planetáriumba - tudtuk meg Töró'né Gelencsér Ildikó igaz­gatóhelyettestől. Somogysámsonban a muta­tós faluházat azonban nemcsak jótékonysági célra használják: az iskolai élet szerves része lett az intézmény, ahol az iskolai szakkörök és a falusi öntevé­keny csoportok jól megférnek egymás mellett. Az újságíró- szakkör tucatnyi hallgatójából kerül ki a havonta megjelenő iskolai „Híradó” írógárdája. A színjátszók most éppen az ok­tóber 23-i ünnepségre készü­lődnek, de a faluházban tartják próbáikat a kezdő és haladó néptáncosok csoportjai is. A gyermek- és asszonytoma fog­lalkozásain kívül a téli, iskolai tornaóráknak szintén a kultúr- ház ad otthont. S aki a sok mozgástól megéhezik, azt a „Főzőcske” tanfolyam szorgos hölgy tagjai látják el - saját re­ceptjeik alapján készített - fi­nomságokkal. (Csíky) Templommentő alapítvány: ígéret a fogyó gyülekezetnek Romlik Kisfalud egyháza >

Next

/
Thumbnails
Contents