Somogyi Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-12 / 240. szám
1995. október 12., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 M7-es novemberi koncessziós pályázat Balatoni kamionstop a háttérfalvakban is Közgyűjteményi szakemberek találkoztak Kaposváron A kiadványok holnapja EMfc r _ií.____________________________:_________________ A könyvtár kötészetének mindig akad munkája fotó: török Közgyűjteményi napot rendeztek tegnap a megyei könyvtárban. A tanácskozás témája a kiadványozási tevékenység volt. — A kiadvány, a tudományos munka csak egy szelete az intézmény életének, de tükrözi az egészet — mondta dr. Szili Ferenc levéltárigazgató, aki rendszeresen megjelenő kiadványaikról beszélt, s arról a folyamatról, amíg a nyersanyagból könyv lesz. Dr. Király István megyei múzeumigazgató a legjelentősebb, nyomatott termékekről tájékoztatott, és a kiállítások szerepét elemezte, hiszen egy-egy tárlat is publikáció. A változás előtt álló megyei pedagógia intézet közelmúltjáról rajzolt hiteles, s meglehetősen kritikus képet dr. Kálmán András. A bábáskodásukkal megjelentetett Zsolnai-programról, a megszűnt Iskolai Szemléről és a sokszorítóról beszélt. Azt hangsúlyozta: a pedagógusok ma is érdeklődnek a különféle oktatási minták, segédanyagok, videó-felvételek iránt. A főmunkatárs a pénzhiányt, a leépítésekről vallott nézeteit sem rejtette véka alá. Hegedűs Tibor, a megyei művelődési központ igazgatója elmondta: bár nem tartozik alaptevékenységükhöz a kiadványozás, de módszertani és tudományos munkájuktól sohasem volt idegen. Szabados Péter a Somogyi Kultúráról, Károly Irma a népművészeti kiadványokról ejtett szót. Czinkné Bükkösdi Valéria, a megyei könyvtár igazgatóhelyettese fő profiljukról, az adattárak, bibliográfiák készítéséről szólt. Többször elhangzott: jóval több pénz kellene a közgyűjteményeknek és társintézményeiknek, s tovább kellene fokozni az együttműködést, hiszen — mint azt Varga Róbert könyvtárigazgató is megjegyezte — mindez az olvasóért van. (Lőrincz) 1996-ra elkészülhet a nagyatádi tűzoltólaktanya Füstbe ment tűzoltóterv (Folytatás az 1. oldalról) Lapunk már többször is beszámolt arról, hogy a Balaton-parti településeknek elviselhetetlen gondot okoz a megnövekedett kamionforgalom, illetve a több súlyos baleset. A megoldást többen abban látták, hogy folytatni kell az M7-es autópálya építését. Dr. Lövey László országgyűlési képviselő szerint pedig az lett volna a legjobb megoldás, ha a kamionok az országba való belépéskor tehervagonokra kerülnek, s így teszik meg az utat a kiléptető határig. Lotz Károly közlekedési miniszter most az országgyűlési képviselőt, valamint Berkes László balatonföldvári, Szűcs László balatonlellei, Francsics Zoltán fonyódi polgármestert, és Temesi Tamást, az állampolgári kezdeményezés képviselőjét tájékoztató soraiból már ismerjük a kormány szeptemberi döntését. Eszerint 1996. június 1-jétől augusztus 31-ig szombatonként reggel 7-től vasárnap este 10 óráig a 7,5 tonna össz- tömeget meghaladó tehergépkocsik — ésszerű és szükséges mentesítésekkel — nem közlekedhetnek a hazai utakon, miként a környező országok gyakorlata is ez. 1997. január 1-jéA mezőgazdasági termelés hovatovább veszélyes üzemmé kezd válni. Alacsony jövedelmezőség, rendezetlen tulajdonviszony, tőkeszegénység, hiányzó törvényi keretek, jégkár, aszály és viszály... Különösen ez utóbbiból jár ki mind több a termelőknek. Mert amióta piacgazdaság van, azóta nemcsak a tisztességesen ügyeskedők előtt nyíltak lehetőségek az üzleti világban, hanem azok előtt is, akik gátlástalanul kihasználnak mindent és mindenkit. A szerződésszegés, mint fogalom ugyanúgy beépült a köztudatba, mint például a villásreggeli. Bár többnyire ebből annak jut kevesebb, aki állja a szavát. Úgy tetszik, lassan divatja múltá válik a korrektség... Pedig pont a bizalom az egyik elengedhetetlen feltétele a napjainkban egyre terjedő termeltetési szerződéseknek is. Ilyet kötött a kaposvári Kar- gatrade kft a siófoki Fok-Ka- bak kft-vel három évvel ezelőtt, héjnélküli tökmag tértől a korlátozás kibővül: szeptember 1-jétől május 31-ig is tilos lesz ezeknek a tehergépjárműveknek a közlekedése vasárnapokon, illetve az állami ünnepen és munkaszüneti napokon. A Balaton partiak javaslata, miszerint június és szeptember 15-e között a 5 tonnás és annál nagyobb tehergépkocsik tranzitforgalmát a hét minden napján tiltsák, a miniszter szerint mérlegelésre szorul, mert figyelembe kell venni a 61-es főút menti önkormányzatok tiltakozását a nehéz teherforgalom odaterelése ellen. Dr. Lotz Károly fel is kéri a polgármestereket, hogy az érdemi intézkedés megtételéhez egyezkedjenek a 61-es főúton érdekelt településekkel a megyei önkormányzat bevonásával, illetve szükséges a megyei rendőrkapitányság hivatalos vállalásának megszerzése is a rendszeres rendőri ellenőrzésről. Ha mindez már megvan, abban az esetben a közúti jelzésrendszer módosítását elvégezteti a közlekedési minisztérium. Nem véletlen, hogy a javaslatok újbóli megfontolására és kölcsönös megértésre ösztönöz a miniszter levele. Gáldonyi Magdolna mesztésre. A siófoki cég - mint utóbb kiderült - csak szakma-szeretetből dolgozott. Az első tökmag-szállítmányt még átvette tőle az üzletfele, de a többi a nyakukon maradt. A pénz pedig az ablakban (pontosabban a tökmagban). Jöttek a minőségi kifogások, a kitalációk, majd a bírósági per. Na és persze az időhúzás, mert ez volt Kargatrade egyetlen mentsvára. A szakértői vélemények azonban egyértelműen alátámasztották, hogy a Fok- Kabak eleget tett a szerződésben foglaltaknak. A bírói ítélet szerint több mint 15 millió forint a kára a termelőnek, ezt kell(ene) kifizetni a szerződést szegő félnek, de az ítéletet végrehajtatni még nem sikerült. Ez az eset azonban nem szolgált tanulságul a Kargatrade tulajdonosának - végül is nem az ő ellehetetlenülése volt a tét -, mert most Inda Kft néven foglalkozik héjnélküli tökmagtermesztéssel. És miért is ne, ha ez sem jön be, van még cégnév a szótárban bőven... Boldizsár Beáta (Folytatás az 1. oldalról) Egy évvel ezelőtt aztán megtört a jég, átadták az építési területet a rendőrkapitányság szomszédságában. A BM TPVOP pályázatot írt ki a beruházás kivitelezésére, amelyet a budapesti székhelyű Bio-Coop kisszövetkezet nyert meg. Egy darabig rendben mentek a dolgok, de néhány hónapja egy kapavágás sem történt. Változatlanul meredez- nek az eddig felhúzott falak. Mint kiderült a kivitelező csődbe ment. A beruházást felügyelő Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság több alkalommal is egyeztetett a kisszövetkezet vezetőivel, akik azt állították, hogy csak átmeneti nehézségekről van szó, de az átmenetiség nem akart megszűnni. A beruházónak érdeke, hogy a laktanya mielőbb megépüljön, hiszen nevesített cél- támogatást kaptak a költségvetésből az építkezésre. Ha a laktanya nem készül el, akkor elveszthetik a pénzt, s a tűzoltóság ma nincs olyan helyzetben, hogy saját forrásból tudja befejeznie a munkálatokat. Ugyanakkor a félkész munkát nem lehet veszni hagyni. A keddi budapesti egyeztető tárgyaláson megszületett a döntés: nyilatkozatra szólítják fel a kivitelezőt, miszerint békességben átadja az építési területet, zárt pályázatot írnak ki a munkák folytatására. Azért döntöttek e megoldás mellett, mert így felgyorsíthatják az eseményeket. Az inflációs hatások máris megdrágították az építkezést. Ennek anyagi következményeit is a Bio-Coopra kívánja hárítani a beruházó. Mert hosszas procedúrára lehet számítani, a kártérítési igényt a Belügyminisztérium jogi főosztálya nyújtja be a bíróságon. Ezzel remény van arra, hogy a jövő évben végre elkészül a korszerű laktanya. Amikor Nagyatád képviselőtestülete az állami tűzoltóság átvétele mellett határozott és létrehozta az önkormányzati tűzoltóságot, egyértelműen véleményt nyilvánított abban is, hogy az új laktanya építéséhez nem kíván hozzájárulni, annak anyagi terheit nem vállalja át. Egyáltalán szóba kerülhet-e ez? - kérdeztük a gazdasági igazgatót, aki elmondta, hogy a laktanyaépítés a BM TPVOP beruházásaként indult, annak is kell befejeznie, szóba se kerülhet, hogy ezzel anyagi terheket rójanak az önkormányzatra. Nagy Jenő Balatonboglár finn vendégei A balatonboglári Balaton Vox vegyeskar meghívására érkezett a Balaton-parti városba az ötven tagú finn Espoon Sotave- teraani férfikar. A két kórus hétfőn este nagy sikerű közös hangversenyt adott a budapesti Mátyás templomban. A finnek látogatása egy tíz éve kezdődött cserekapcsolat eredménye. A testvérkórus látogatását a bala- tonbogláriak márciusban fogják viszonozni. A Szentiványi Árpád világjáró fotói A közelmúltban számos nemzetközi fotókiállításon keniltek falra Szentiványi Árpád (AFIAP) kaposvári fotóművész képei. Calgaryban három alkotásával, Dartmouthban egy képével találkozott a kanadai közönség. A Somogyi Fotóklub alkotójának Singaporeban két, Macauban egy művét ítélte kiállításra méltónak a zsűri. Andocson is él még a hagyomány Szüreti felvonulást rendeztek Andocson. A helyi általános iskolások népviseletbe öltözve, lovaskocsikkal járták a község utcáit a hét végén, és énekes, táncos műsorukkal örvendeztették meg a falu lakóit. A kisbíró is közhírré tette pajkos mondandóját. Könyvtári híradó a szakembereknek Meglehetősen puritán külsővel, de gazdag tartalommal jelent meg az SK, a Somogy megyei könyvtárak híradójának ezévi első száma. A Czinkné Bükkösdi Valéria igazgató helyettes szerkesztette, vékony füzetet a Megyei és Városi Könyvtár adta ki. Az intézmény ezzel a kiadvánnyal a Somogyi Könyvtárak című, néhány éve megszűnt szakmai folyóiratot kívánja pótolni — népes szerzőgárdával. Zselicszentpáli támogatások A zselicszentpáli önkormányzat lehetőségeihez mérten ebben a tanévben is támogatást nyújt a község diákjainak. Vállalták az általános iskolások és a középfokú oktatási intézményekben tanuló diákok buszbérletének megvásárlását, ami kétezernégyszáz forintba kerül, s ezen felül ezer forint tankönyv- támogatást is kapott minden tanuló. A főiskolások tandíjának kifizetését szintén az önkormányzat vállalta. A diákok támogatására összesen háromszázöt ezer forintot szánt az önkormányzat a szociális keretből. Tökmagnyi tisztesség X » Évente 150 millió forintos kárt okoznak a rabsicok Gátlástalan orwadászok Tartozások Taszáron A taszári önkormányzat leszereltette a közkutakat, mert a közös kifolyók után 24 ezer forint vízdíjat fizettek. Tetemes a lakossági vízdíjtartozás is: a 2100 taszári harminc százaléka nem tett eleget kötelezettségének. Némely család tartozása a 40-50 ezer forintot is meghaladja. A villamosáram díjhátraléka miatt csak kettőnél kellett időlegesen kiköttetni az áramot, de ön- kormányzati segítséggel rendezték a számlát. Az ön- kormányzat segélykerete négy millió forint, egy millióval meghaladta a tavalyit. Legtöbbet, 1,5 millió forintot nevelési segélyre fizettek. (Folytatás az 1. oldalról) Az orvvadászok szinte félelmetesen gátlástalanok. Az is előfordul, hogy névtelen telefonokkal, levelekkel hívják föl a hivatásos vadászok figyelmét: mikor merre ne járjanak. A vadász arra esküszik fel, hogy védje a vadállományt, az erdőt, a rabsicokkal soha nem alkuszik. A fővadásszal esett meg, hogy éjszaka az erdőben fegyverlámpával világították meg, felszólították, hogy hagyja el a területet, s a fényben megcsillant a — homlokára irányított — puskacső. A fegyver rabsic kezében volt... A vadászok nehezen veszik föl a versenyt a technikai fölényt élvező orv vadászokkal. Amíg az erdők védői 50 köbcentis szolgálati motorral, lestrapált Gazzal járnak, a rabsicok nagy teljesítményű, gömbcsuklós, kereső reflektorokkal felszerelt terepjárókkal, s Európa legkorszerűbb fegyvereivel rendelkeznek. Rádiós összeköttetésben állnak egymással, tudják: mikor hol van a vadász. Többnyire éjszaka járják az erdőt, autóból, reflektorok segítségével vadásznak. A hivatásos vadászok egyebek között ezért sem használnak reflektort, hogy tudják: ahol fénycsóva van, ott van a rab sic. Somogybán bőséges felvevőpiaca van az orvvadászok által leterített vadaknak. Elgondolkodtató, hogy nyáron a Ba- laton-part szinte minden étterme a vadételek legszélesebb választékát kínálja. Az Öreglaki Vadfeldolgozóból vásárolt vadhús mennyisége ennek a töredékét sem fedezi. Megyénk igen jó vadászterületei több száz kilométer távolságból is vonzzák a rabsicokat, bár Somogy e téren igazán nem szorul „importra”. Az orvvadászok mozgékonyak, rövid időn belül hatalmas területeket tudnak bejárni, s zsákmányukkal pillanatok alatt képesek eltűnni. S évről évre nagyobb kárt okoznak a vadállományban. De nem adjuk föl — hangsúlyozta végül dr. Bőd Lajos. Tamási Rita SOMOGYI HÍRLAP _________Tamási Rita jegyzete N emzeti nincs Vagyis kincs, amely ugyan még van, de fogyóban. A somogyi vadállományról van szó, amely a magyar államé, ám e nemzeti kincsre nem tud kellőképpen vigyázni, nem tudja megóvni a „jogtalanul vadászoktól”. A magyar Btk-ban nincs paragrafus az orvvadászatról, a lopás vétsége pedig igen enyhe minősítés egy leölt, agancsától és nemesebb részeitől megfosztott milliós értékű szarvas kapcsán. Persze ez csak az óvatlanabb rabsicok után marad, a profi lő, fölpakolja zsákmányát és eltakarodik. Mindezt többnyire éjszaka teszi. A szuper terepjáró kereső reflektorában megcsillan a vad szeme, s ez már elég támpont a célzáshoz. S azért,hogy ne történjen valami tragikus baleset, mielőtt vadászni indul, esetleg — természetesen névtelenül — felszólítja a terület hivatásos vadászát: ne bóklásszon ott, ahol ő jár (a nyúl viszi a puskát tipikus esete). Persze lehet, hogy mindezt csak azért teszi, hogy ne legyen tanúja a „lopásnak”, s nehogy a fegyverét véletlenül a szemtanúra fogja. A magyar orvvadászok előretekintő óvatossága ellenére ugyanis már előfordult ilyen. A hivatásos vadászok szinte szélmalomharcot folytatnak a rabsicokkal. És az állatok sem szeretik őket...