Somogyi Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-12 / 240. szám

1995. október 12., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 M7-es novemberi koncessziós pályázat Balatoni kamionstop a háttérfalvakban is Közgyűjteményi szakemberek találkoztak Kaposváron A kiadványok holnapja EMfc r _ií.____________________________:_________________ A könyvtár kötészetének mindig akad munkája fotó: török Közgyűjteményi napot ren­deztek tegnap a megyei könyvtárban. A tanácskozás témája a kiadványozási te­vékenység volt. — A kiadvány, a tudományos munka csak egy szelete az in­tézmény életének, de tükrözi az egészet — mondta dr. Szili Ferenc levéltárigazgató, aki rendszeresen megjelenő kiad­ványaikról beszélt, s arról a fo­lyamatról, amíg a nyersanyag­ból könyv lesz. Dr. Király Ist­ván megyei múzeumigazgató a legjelentősebb, nyomatott termékekről tájékoztatott, és a kiállítások szerepét elemezte, hiszen egy-egy tárlat is publi­káció. A változás előtt álló megyei pedagógia intézet kö­zelmúltjáról rajzolt hiteles, s meglehetősen kritikus képet dr. Kálmán András. A bábás­kodásukkal megjelentetett Zsolnai-programról, a meg­szűnt Iskolai Szemléről és a sokszorítóról beszélt. Azt hangsúlyozta: a pedagógusok ma is érdeklődnek a különféle oktatási minták, segédanya­gok, videó-felvételek iránt. A főmunkatárs a pénzhiányt, a leépítésekről vallott nézeteit sem rejtette véka alá. Hegedűs Tibor, a megyei művelődési központ igazgatója elmondta: bár nem tartozik alaptevé­kenységükhöz a kiadványo­zás, de módszertani és tudo­mányos munkájuktól sohasem volt idegen. Szabados Péter a Somogyi Kultúráról, Károly Irma a népművészeti kiadvá­nyokról ejtett szót. Czinkné Bükkösdi Valéria, a megyei könyvtár igazgatóhelyettese fő profiljukról, az adattárak, bib­liográfiák készítéséről szólt. Többször elhangzott: jóval több pénz kellene a közgyűj­teményeknek és társintézmé­nyeiknek, s tovább kellene fo­kozni az együttműködést, hi­szen — mint azt Varga Róbert könyvtárigazgató is megje­gyezte — mindez az olvasóért van. (Lőrincz) 1996-ra elkészülhet a nagyatádi tűzoltólaktanya Füstbe ment tűzoltóterv (Folytatás az 1. oldalról) Lapunk már többször is beszá­molt arról, hogy a Balaton-parti településeknek elviselhetetlen gondot okoz a megnövekedett kamionforgalom, illetve a több súlyos baleset. A megoldást többen abban látták, hogy foly­tatni kell az M7-es autópálya építését. Dr. Lövey László országgyű­lési képviselő szerint pedig az lett volna a legjobb megoldás, ha a kamionok az országba való belépéskor tehervagonokra ke­rülnek, s így teszik meg az utat a kiléptető határig. Lotz Károly közlekedési mi­niszter most az országgyűlési képviselőt, valamint Berkes László balatonföldvári, Szűcs László balatonlellei, Francsics Zoltán fonyódi polgármestert, és Temesi Tamást, az állampol­gári kezdeményezés képviselő­jét tájékoztató soraiból már is­merjük a kormány szeptemberi döntését. Eszerint 1996. június 1-jétől augusztus 31-ig szomba­tonként reggel 7-től vasárnap este 10 óráig a 7,5 tonna össz- tömeget meghaladó tehergép­kocsik — ésszerű és szükséges mentesítésekkel — nem közle­kedhetnek a hazai utakon, mi­ként a környező országok gya­korlata is ez. 1997. január 1-jé­A mezőgazdasági termelés hovatovább veszélyes üzem­mé kezd válni. Alacsony jö­vedelmezőség, rendezetlen tu­lajdonviszony, tőkeszegény­ség, hiányzó törvényi keretek, jégkár, aszály és viszály... Különösen ez utóbbiból jár ki mind több a termelőknek. Mert amióta piacgazdaság van, az­óta nemcsak a tisztességesen ügyeskedők előtt nyíltak lehe­tőségek az üzleti világban, ha­nem azok előtt is, akik gátlás­talanul kihasználnak mindent és mindenkit. A szerződésszegés, mint fo­galom ugyanúgy beépült a köztudatba, mint például a vil­lásreggeli. Bár többnyire ebből annak jut kevesebb, aki állja a szavát. Úgy tetszik, lassan di­vatja múltá válik a korrekt­ség... Pedig pont a bizalom az egyik elengedhetetlen feltétele a napjainkban egyre terjedő termeltetési szerződéseknek is. Ilyet kötött a kaposvári Kar- gatrade kft a siófoki Fok-Ka- bak kft-vel három évvel ez­előtt, héjnélküli tökmag tér­től a korlátozás kibővül: szep­tember 1-jétől május 31-ig is ti­los lesz ezeknek a tehergépjár­műveknek a közlekedése va­sárnapokon, illetve az állami ünnepen és munkaszüneti na­pokon. A Balaton partiak javaslata, miszerint június és szeptember 15-e között a 5 tonnás és annál nagyobb tehergépkocsik tran­zitforgalmát a hét minden nap­ján tiltsák, a miniszter szerint mérlegelésre szorul, mert figye­lembe kell venni a 61-es főút menti önkormányzatok tiltako­zását a nehéz teherforgalom odaterelése ellen. Dr. Lotz Károly fel is kéri a polgármestereket, hogy az ér­demi intézkedés megtételéhez egyezkedjenek a 61-es főúton érdekelt településekkel a me­gyei önkormányzat bevonásá­val, illetve szükséges a megyei rendőrkapitányság hivatalos vállalásának megszerzése is a rendszeres rendőri ellenőrzés­ről. Ha mindez már megvan, abban az esetben a közúti jel­zésrendszer módosítását elvé­gezteti a közlekedési miniszté­rium. Nem véletlen, hogy a ja­vaslatok újbóli megfontolására és kölcsönös megértésre ösztö­nöz a miniszter levele. Gáldonyi Magdolna mesztésre. A siófoki cég - mint utóbb kiderült - csak szakma-szeretetből dolgozott. Az első tökmag-szállítmányt még átvette tőle az üzletfele, de a többi a nyakukon maradt. A pénz pedig az ablakban (pontosabban a tökmagban). Jöttek a minőségi kifogások, a kitalációk, majd a bírósági per. Na és persze az időhúzás, mert ez volt Kargatrade egyetlen mentsvára. A szakértői véle­mények azonban egyértelműen alátámasztották, hogy a Fok- Kabak eleget tett a szerződés­ben foglaltaknak. A bírói ítélet szerint több mint 15 millió fo­rint a kára a termelőnek, ezt kell(ene) kifizetni a szerződést szegő félnek, de az ítéletet végrehajtatni még nem sike­rült. Ez az eset azonban nem szolgált tanulságul a Karga­trade tulajdonosának - végül is nem az ő ellehetetlenülése volt a tét -, mert most Inda Kft né­ven foglalkozik héjnélküli tökmagtermesztéssel. És miért is ne, ha ez sem jön be, van még cégnév a szótárban bő­ven... Boldizsár Beáta (Folytatás az 1. oldalról) Egy évvel ezelőtt aztán meg­tört a jég, átadták az építési te­rületet a rendőrkapitányság szomszédságában. A BM TPVOP pályázatot írt ki a be­ruházás kivitelezésére, ame­lyet a budapesti székhelyű Bio-Coop kisszövetkezet nyert meg. Egy darabig rendben men­tek a dolgok, de néhány hó­napja egy kapavágás sem tör­tént. Változatlanul meredez- nek az eddig felhúzott falak. Mint kiderült a kivitelező csődbe ment. A beruházást felügyelő Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság több alkalom­mal is egyeztetett a kisszövet­kezet vezetőivel, akik azt állí­tották, hogy csak átmeneti ne­hézségekről van szó, de az át­menetiség nem akart meg­szűnni. A beruházónak érdeke, hogy a laktanya mielőbb meg­épüljön, hiszen nevesített cél- támogatást kaptak a költségve­tésből az építkezésre. Ha a laktanya nem készül el, akkor elveszthetik a pénzt, s a tűzol­tóság ma nincs olyan helyzet­ben, hogy saját forrásból tudja befejeznie a munkálatokat. Ugyanakkor a félkész munkát nem lehet veszni hagyni. A keddi budapesti egyeztető tár­gyaláson megszületett a dön­tés: nyilatkozatra szólítják fel a kivitelezőt, miszerint békes­ségben átadja az építési terüle­tet, zárt pályázatot írnak ki a munkák folytatására. Azért döntöttek e megoldás mellett, mert így felgyorsíthatják az eseményeket. Az inflációs ha­tások máris megdrágították az építkezést. Ennek anyagi kö­vetkezményeit is a Bio-Coopra kívánja hárítani a beruházó. Mert hosszas procedúrára le­het számítani, a kártérítési igényt a Belügyminisztérium jogi főosztálya nyújtja be a bí­róságon. Ezzel remény van arra, hogy a jövő évben végre elkészül a korszerű laktanya. Amikor Nagyatád képviselő­testülete az állami tűzoltóság átvétele mellett határozott és létrehozta az önkormányzati tűzoltóságot, egyértelműen vé­leményt nyilvánított abban is, hogy az új laktanya építéséhez nem kíván hozzájárulni, annak anyagi terheit nem vállalja át. Egyáltalán szóba kerülhet-e ez? - kérdeztük a gazdasági igazgatót, aki elmondta, hogy a laktanyaépítés a BM TPVOP beruházásaként indult, annak is kell befejeznie, szóba se ke­rülhet, hogy ezzel anyagi ter­heket rójanak az önkormány­zatra. Nagy Jenő Balatonboglár finn vendégei A balatonboglári Balaton Vox vegyeskar meghívására érke­zett a Balaton-parti városba az ötven tagú finn Espoon Sotave- teraani férfikar. A két kórus hétfőn este nagy sikerű közös hangversenyt adott a budapesti Mátyás templomban. A finnek látogatása egy tíz éve kezdődött cserekapcsolat eredménye. A testvérkórus látogatását a bala- tonbogláriak márciusban fogják viszonozni. A Szentiványi Árpád világjáró fotói A közelmúltban számos nem­zetközi fotókiállításon keniltek falra Szentiványi Árpád (AFIAP) kaposvári fotóművész képei. Calgaryban három alko­tásával, Dartmouthban egy ké­pével találkozott a kanadai kö­zönség. A Somogyi Fotóklub alkotójának Singaporeban két, Macauban egy művét ítélte ki­állításra méltónak a zsűri. Andocson is él még a hagyomány Szüreti felvonulást rendeztek Andocson. A helyi általános is­kolások népviseletbe öltözve, lovaskocsikkal járták a község utcáit a hét végén, és énekes, táncos műsorukkal örvendeztet­ték meg a falu lakóit. A kisbíró is közhírré tette pajkos mon­dandóját. Könyvtári híradó a szakembereknek Meglehetősen puritán külsővel, de gazdag tartalommal jelent meg az SK, a Somogy megyei könyvtárak híradójának ezévi első száma. A Czinkné Bük­kösdi Valéria igazgató helyet­tes szerkesztette, vékony füze­tet a Megyei és Városi Könyv­tár adta ki. Az intézmény ezzel a kiadvánnyal a Somogyi Könyvtárak című, néhány éve megszűnt szakmai folyóiratot kívánja pótolni — népes szer­zőgárdával. Zselicszentpáli támogatások A zselicszentpáli önkormány­zat lehetőségeihez mérten eb­ben a tanévben is támogatást nyújt a község diákjainak. Vál­lalták az általános iskolások és a középfokú oktatási intézmé­nyekben tanuló diákok buszbér­letének megvásárlását, ami két­ezernégyszáz forintba kerül, s ezen felül ezer forint tankönyv- támogatást is kapott minden ta­nuló. A főiskolások tandíjának kifizetését szintén az önkor­mányzat vállalta. A diákok tá­mogatására összesen három­százöt ezer forintot szánt az önkormányzat a szociális ke­retből. Tökmagnyi tisztesség X » Évente 150 millió forintos kárt okoznak a rabsicok Gátlástalan orwadászok Tartozások Taszáron A taszári önkormányzat le­szereltette a közkutakat, mert a közös kifolyók után 24 ezer forint vízdíjat fizet­tek. Tetemes a lakossági vízdíjtartozás is: a 2100 ta­szári harminc százaléka nem tett eleget kötelezettsé­gének. Némely család tarto­zása a 40-50 ezer forintot is meghaladja. A villamosá­ram díjhátraléka miatt csak kettőnél kellett időlegesen kiköttetni az áramot, de ön- kormányzati segítséggel rendezték a számlát. Az ön- kormányzat segélykerete négy millió forint, egy mil­lióval meghaladta a tavalyit. Legtöbbet, 1,5 millió forin­tot nevelési segélyre fizet­tek. (Folytatás az 1. oldalról) Az orvvadászok szinte félelme­tesen gátlástalanok. Az is elő­fordul, hogy névtelen telefo­nokkal, levelekkel hívják föl a hivatásos vadászok figyelmét: mikor merre ne járjanak. A va­dász arra esküszik fel, hogy védje a vadállományt, az erdőt, a rabsicokkal soha nem alku­szik. A fővadásszal esett meg, hogy éjszaka az erdőben fegy­verlámpával világították meg, felszólították, hogy hagyja el a területet, s a fényben megcsil­lant a — homlokára irányított — puskacső. A fegyver rabsic kezében volt... A vadászok nehezen veszik föl a versenyt a technikai fö­lényt élvező orv vadászokkal. Amíg az erdők védői 50 köb­centis szolgálati motorral, lest­rapált Gazzal járnak, a rabsicok nagy teljesítményű, gömbcsuk­lós, kereső reflektorokkal fel­szerelt terepjárókkal, s Európa legkorszerűbb fegyvereivel rendelkeznek. Rádiós összeköttetésben áll­nak egymással, tudják: mikor hol van a vadász. Többnyire éj­szaka járják az erdőt, autóból, reflektorok segítségével va­dásznak. A hivatásos vadászok egyebek között ezért sem hasz­nálnak reflektort, hogy tudják: ahol fénycsóva van, ott van a rab sic. Somogybán bőséges felve­vőpiaca van az orvvadászok ál­tal leterített vadaknak. Elgon­dolkodtató, hogy nyáron a Ba- laton-part szinte minden ét­terme a vadételek legszélesebb választékát kínálja. Az Öreg­laki Vadfeldolgozóból vásárolt vadhús mennyisége ennek a tö­redékét sem fedezi. Megyénk igen jó vadászterü­letei több száz kilométer távol­ságból is vonzzák a rabsicokat, bár Somogy e téren igazán nem szorul „importra”. Az orvvadá­szok mozgékonyak, rövid időn belül hatalmas területeket tud­nak bejárni, s zsákmányukkal pillanatok alatt képesek eltűnni. S évről évre nagyobb kárt okoznak a vadállományban. De nem adjuk föl — hangsúlyozta végül dr. Bőd Lajos. Tamási Rita SOMOGYI HÍRLAP _________Tamási Rita jegyzete N emzeti nincs Vagyis kincs, amely ugyan még van, de fogyóban. A somogyi vadállományról van szó, amely a magyar államé, ám e nem­zeti kincsre nem tud kellőképpen vigyázni, nem tudja meg­óvni a „jogtalanul vadászoktól”. A magyar Btk-ban nincs pa­ragrafus az orvvadászatról, a lopás vétsége pedig igen enyhe minősítés egy leölt, agancsától és nemesebb részeitől meg­fosztott milliós értékű szarvas kapcsán. Persze ez csak az óvatlanabb rabsicok után marad, a profi lő, fölpakolja zsákmányát és eltakarodik. Mindezt többnyire éjszaka teszi. A szuper terepjáró kereső reflektorában meg­csillan a vad szeme, s ez már elég támpont a célzáshoz. S azért,hogy ne történjen valami tragikus baleset, mielőtt va­dászni indul, esetleg — természetesen névtelenül — felszó­lítja a terület hivatásos vadászát: ne bóklásszon ott, ahol ő jár (a nyúl viszi a puskát tipikus esete). Persze lehet, hogy mind­ezt csak azért teszi, hogy ne legyen tanúja a „lopásnak”, s ne­hogy a fegyverét véletlenül a szemtanúra fogja. A magyar orv­vadászok előretekintő óvatossága ellenére ugyanis már előfor­dult ilyen. A hivatásos vadászok szinte szélmalomharcot folytatnak a rabsicokkal. És az állatok sem szeretik őket...

Next

/
Thumbnails
Contents