Somogyi Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-12 / 240. szám

Megyei körkép: Kiadványok holnapja # Eladták a porosodó csokonyavisontai székeket (3-4. oldal) Somogyi tájak: Finn vendégek Nagyatádon # Harmincegy kisgyerek egy szobában ______(5. oldal) N yugdíjasok: A kutatók bíznak az E-vitaminban # Repülőkkel gyorsan telnek az évek (8. oldal) mommsuF i___________________________________________________ • • A ____________________________________ V I. évfolyam, 240. szám Ára: 23,50 Ft KÖZÉLETI NAPILAP 1995. október 12., csütörtök I Budapest Bank Rt. Lakossági folyószámla kamata nálunk évi tL 3% Kaposvár, Fő u. 3. ~ ’ 1771 Rt Budapest Bank Rt. Kémiai Nobel-díj három tudósnak A holland Paul Crutzen, a me­xikói születésű Mario Molina, és az amerikai Frank Sherwood Rowland nyerte megosztva az idei kémiai Nobel-díjat. A há­rom tudósnak a légkörkutatás terén kifejtett munkásságát, az ózon kialakulása és felbomlása vizsgálatában elért eredményeit ismerte el tegnap a svéd Tudo­mányos Akadémia. Visszaeshet a fürdők forgalma A Magyar Fürdővárosok Szö­vetsége nem tartja elfogadható­nak az Országos Egészségbiz­tosítási Pénztár állásfoglalását, mely elutasítja a 93 hazai gyógyfürdőt magáénak tudó 64 település szervezetének 'kéré­sét, hogy állítsák vissza a ko­rábbi gyógyfürdő- és betegfi­nanszírozási rendszert. így félő, hogy a betegek 20-30 százaléka nem tudja kezeltetni magát, a fürdők forgalma visszaesik, fej­lesztésre nem marad-pénz. Adóbevallás és éves jövedelembecslés Az 1994-es személyi jövede­lemadó-bevallások elgondol­kodtatták a törvényhozókat és a végrehajtó szervezet szakembe­reit: szembesülni kellett az ön­bevallás korlátáival, s mert az önbevallást nehéz kiiktatni a hazai gyakorlatból, ki kell egé­szíteni a becslési eljárással — jelentette ki Pitti Zoltán, az Apeh elnöke tegnap Szegeden. Energiaárak és a takarékosság A magasabb energiaárak ki­kényszerítik majd a takarékos­ságot az intézményeknél és a lakosságnál. Legalább 20-30 százalékkal lehetne mérsékelni az energiafelhasználást a kom­fortosság számottevő csökken­tése nélkül — mondta Szabó Imre, a Magyar Energia Hivatal főigazgatója a tegnap Budapes­ten megkezdett többnapos energiatakarékossági konferen­cia egyik előadójaként. Már az aratásra készül a Nádker Részvénytársaság Szentgyörgyi nád Dániába Dániai útra indul a Kis-Balaton területen termelt nad Az idei nádaratásra készül­nek a Nádker Rt balaton­szentgyörgyi kerületében, s az előző szezonban levágott nádkévéket dolgozzák fel, il­letve exportálják. Az Alexander Holdinghoz tar­tozó cég tavaly 630 ezer kéve nádat takarított be a Kis-Bala- tonról. Czibor Lajos kerület­vezető elmondta, hogy bár a jégverés meglátszott a minő­ségen, sikerült a teljes meny- nyiségre vevőt találniuk. Egy részét kévében szállítják első­sorban Nyugat-európai cégek­nek, a többit saját üzemükben dolgozzák fel. Most épp egy Dániába induló szállítmányt rakodtak, amiből tető készül majd. A becslések szerint az idei termés mennyiségben és minőségben is jobb lesz mint a FOTÓ: LANG RÓBERT tavalyi. Hogy fennakadás nél­kül eleget tudjanak tenni a megrendeléseknek, új telepre költözik a balatonszentgyör­gyi üzem: Vörsön újítanak fel egy volt szövetkezeti tárolót. Az új központ azért is jobb lesz, mert közvetlenül a terület mellett van, így a szállítási költségeken is tudnak takaré­koskodni. A nádaratás no­vember közepén kezdődik. Horn Gyula és vendéglátója, Wim Kok feb/reuter 1996-ra még elkészülhet a nagyatádi tűzoltólaktanya Füstbe ment tűzoltóterv Kártérítésért perli a Belügymi­nisztériumjogi főosztálya a Bio- Coop kisszövetkezetet, az új nagyatádi tűzoltó laktanya kivi­telezőjét, zártkörű pályázatot ír­nak ki az építkezés folytatására - mondotta tegnap a Somogyi Hírlapnak Minya András ezre­des, a BM Tűz- és Polgárivéde­lem Országos Parancsnokságá­nak gazdasági igazgatója. Ezzel pont került egy hónapok óta tartó ügy végére, s remény van arra, hogy 1996-ra megépüljön a dél-somogyi kisváros lakta­nyája. A régi nagyatádi tűzoltó laktanya még a századforduló tájékán épült, s mára többszöri bővítés után is kicsinek bizo­nyult. Mindenképpen indokolt volt egy új laktanya építésének tervezése, de Nagyatád mindig a sor végére került. (Folytatás a 3. oldalon) Novemberig: M7-es koncessziós pályázat Balatoni kamionstop a háttérfalvakban is Az M7-es autópálya építésé­nek folytatása előkészítés alatt van, a koncessziós pá­lyázatot november végéig kell benyújtani. Amennyiben az értékelési és tárgyalási folyamat akadály- mentes lesz, a jövő év közepén aláírhatják a koncessziós szer­ződést. Ezt követően a pénz­ügyi kérdések lezárásával ke­rülhet sor az építkezés megkez­désére. Erről tájékoztat dr. Lotz Ká­roly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszternek a balatoni kamionstopot kezdeményező polgármesterekhez és állam­polgárokhoz írt levele, amely­ben diplomatikusan arra is fi­gyelmeztet, hogy „sajnálatos módon az előkészítő munkát mindeddig különböző terület­felhasználási érdekek hátráltat­ták.” Az építkezés azonnali el­kezdésére, amelyet a kezdemé­nyezők sürgettek, mindezek alapján nincs lehetőség. • (Folytatás a 3. oldalon) Kapcsolatokról és lehetőségekről tárgyaltak Horn Gyula Hollandiában Horn Gyula miniszterelnök tegnap Hollandiába utazott hol­land kollégája, Wim Kok meg­hívására. Elkísérte Szokai Imre, az APV Részvénytársaság el­nöke is. Horn Gyula elsősorban a kétoldalú gazdasági, kereske­delmi kapcsolatok fejlesztésé­nek lehetőségeit tekinti át tár­gyalópartnereivel. Hollandia az Európai Unió egyik olyan tag­állama, amely különösen nagy figyelemmel és rokonszenvvel kíséri a magyar gazdasági-tár­sadalmi átalakulás folyamatát. Igen szorosak a két országot a gazdaság terén összefűző szá­lak is: tavalyi adatok szerint Hollandia a nyolcadik legfon­tosabb külkereskedelmi partne­rünk, s a holland cégek ma­gyarországi tőkebefektetése el­éri a 700 millió dollárt, ezzel a nyugat-európai ország az öt legnagyobb beruházó egyike. Ablakok a megyei kórháznak A Kaposi Mór megyei Kórház belgyógyászatának rekonstrukciójához készülnek azok az üvegfalak és ablakkeretek, melyeket a kaposvári Ab­lak Kft szakemberei gyártanak. A több tízmillió forintos beruházással a tervek szerint még a tél beállta előtt elkészülnek a cég munkatársai fotó: török anett Évente 150 millió forintos kárt okoznak a rabsicok Gátlástalan orwadászok — Számukra nincs tilalmi idő, tiltott eszköz, minőségi vadgazdálkodás, és nincs vemhes szarvastehén sem, csak hús és hús — mondta az orvvadászokról dr. Bőd La­jos, a Somogy Megyei Va­dászszövetség fővadásza. Majd lakonikus tömörséggel hozzá tette: — Egyébként ha az orvvadászatról akarunk beszél­getni, akkor nincs miről, ugyanis a Büntetőtörvény­könyv ezt a fogalmat nem is­meri. A törvény szerint aki jo­gosulatlanul vadászik, az csak „simán” lop. Annak ellenére, hogy ezt az egyszerű lopást fegyverrel (olykor éppen a legmodernebbel) követik el, amit tettenéréskor akár féle­lemből, akár agresszivitásból ember ellen is használhatnak. Ha ez így megy tovább, akkor lassan már kockázatos vadász­nak a sötét erdőben dolgozni, mivel sem a testi, sem pedig a büntetőjogi védelme nincs megoldva. Somogy megyében az orv­vadászok - becslések szerint - évente 150 millió forint kárt okoznak. S ez csak az általuk lelőtt állatok húsának az értéke! Ha az elejtett vadak számát (te­hát az állománycsökkenést) te­kintjük, száz szarvasból har­mincat, száz dámvadból húszat, száz őzből negyvenet, száz vaddisznóból pedig huszonötöt orvvadászok lőnek le. Ezeken az arányokon az sem javít(hat) sokat, hogy az orvvadászok visszaszorítása érdekében az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az ORFK (megyei szinten a vadászszövetségek és a rendőrfőkapitányságok, il­letve vadásztársaságok és kapi­tányságok, rendőrőrsök) között együttműködési szerződés jött létre. A rendőrség Somogybán is túlterhelt, mégis jó partner­nek bizonyult a rabsicok elleni nehéz küzdelemben — hangsú­lyozta dr. Bőd Lajos. Az együttműködés értelmében a hivatásos vadász és a rendőr közösen járőrözik, s indokolt esetben akár a kommandó is bevethető. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents