Somogyi Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-11 / 239. szám

1995. október 11., szerda SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 A szállítás leállítása nem rendkívüli eset Nyitva a Barátság csapja A közelmúltban olyan hírek terjedtek el, hogy komoly fennakadások tapasztalhatók az Oroszországból érkező olaj szállításában. (Tudósítónktól) Az egyik gazdasági lap értesü­lése szerint az orosz Jugoszt szál­lító cég zsarolja a Molt: még ,.küldenek” egyhavi tételt, azután elzárják a Barátság kőolajvezeték csapját, s kérik a jelenlegi piaci át­lagnál jóval magasabb árat. Tegnap délután a parlamenti azonnali kérdések órájában Varga Mihály, a fiataldemokra­ták képviselője ennek kapcsán azt kérdezte az ipari tárca veze­tőjétől, hogy van-e valóság­alapja a híreszteléseknek. Napvilágot látott a Mól ille­tékesének nyilatkozata is, amelyben kereken cáfolta, hogy a szállítók elzárnák a kőolajve­zeték csapját. A képviselő tudni akarta azt is, hogy az olajszállí­tás leállítása milyen összefüg­gésben lehet a Mól eladásával és hogyan befolyásolhatja azt. A kérdésre válaszolva Dunai Imre ipari és kereskedelmi mi­niszter elmondta: ő maga több mint húsz éven keresztül köz­vetlenül foglalkozott a szovjet olaj behozatalával. Ez alatt az idő alatt legalább ötvenszer le­állt a szállítás - különböző okokból. A folyamos szállítá­sok időnkénti megszakadása tehát egyáltalán nem tekinthető rendkívüli eseménynek. A mi­niszter nem hiszi, hogy politi­kai nyomásról, vagy az ár fel- srófolásáról lenne szó. Termé­szetesen jobb lesz a helyzet, ha megindul a közel-keleti olaj szállítása is az Adria olajveze­téken, mert akkor megszűnik egyoldalú kiszolgáltatottsá­gunk. Egyébként nem bizonyí­tott, hogy a csehek, lengyelek, szlovákok olcsóbban vásárol­nák az orosz olajat, mert az ár mindenütt üzleti titok. Az olaj­ügy és a Mól privatizációja már csak azért sem függ össze, mert a Molt pénzügyi és nem szak­mai befektetőknek szándékoz­nak eladni. Égett a busz, a BMW, hárman meghaltak Tragédia az Ml-esen Tömeges közlekedési baleset történt kedden reggel az Ml­es autópályán, a 107. kilomé­ternél. Összesen harminc jármű - személyautó, busz, kamion - ütközött a sűrű ködben. Hárman életüket vesztették, tizenketten pedig kórházba kerültek. A katasztrófa azzal kezdődött, hogy egy Budapest felé tartó és zsákos cementet szállító IFA pótkocsis teherautóba belero­hant egy utasok nélküli autó­busz. A mögötte száguldó BMW olyan nagy erővel ütkö­zött a busznak, hogy egészen a szélvédőjéig alácsúszott. Az ütközés következtében tűz ke­letkezett, a BMW vezetője a lángok között lelte halálát, utasa a kórházba szállítást kö­vetően vesztette életét. Az IFA oldalára dőlt pótko­csijába további kocsik rohantak bele, majd - a Győr felé tartó kamionok megtorpanásakor - a másik pályára is átterjedtek a tragikus események. Itt először egy svájci állampolgár karam­bolozott és vesztette életét. A kocsisor végül már öt kilométer hosszan torlódott, s a két legsú­lyosabb ütközési gócon kívül még további három-négy ka- rambolozási csomópont is kia­lakult. Több mint hat órán át állt és csak kora délután indult meg a forgalom. 1100 éve Európában A honfoglalási és az államala­pítási évforduló közös megün­neplése érdekében írt alá együttműködési megállapodást Budapesten az Emlékbizottság titkársága és A Magyarok 1100 éve Európában Alapítvány. Deme Péter miniszteri biztos elmondta lapunknak, hogy a kormányzat és az Emlékbizott­ság örömmel fogad minden egyéni és civil kezdeménye­zést, amelynek célja, hogy az évforduló az egész magyar nemzet közös ünnepe legyen, s maradandó értékek szülesse­nek. Ilyen, egyéni vállalkozói összefogást jelent A Magyarok 1100 éve Európában Alapít­vány, amely felajánlotta segít­ségét a központi és mindenek­előtt a vidéki ötletek megvaló­sításához. Különösen ígéretes ötletnek tűnik egy mini Ma­gyarország felépítése, amely szabadtéri épületpark formájá­ban mutatná be az ország 50 legismertebb műemlékét. Eh­hez a beruházáshoz is várják az önkormányzatok jelentkezését és számítanak a hazai vállalko­zók közreműködésére. Új törvények a T. Ház előtt Napirend előtti közjáték: mindenki egy ellen Amire a parlamentben régen volt példa, tegnap megesett: egy - amúgy nem túl jelentős - ügyrendi kérdésben nem a kormánypártok és az ellen­zék alkotta szokásos két tá­borra szakadt a Ház, hanem az MSZP, az SZDSZ és a polgári szövetség három pártja együttesen fordult szembe Torgyán Józseffel. A napirend előtti indulatos vi­tában ellenzéki képviselőtársa rótta föl a kisgazda frakcióve­zetőnek, hogy örökös közbe­szólásaival, okvetetlenkedései- vel zavarja a munkát. A hat parlamenti párt támo­gatásával, sürgős és kivételes eljárásban tárgyalt a Ház az ál­lategészségügyről. A jogsza­bály rögzíti az állattartó és az állatorvos kötelezettségeit és jogait, a járványok idején meg­teendő intézkedéseket és az ál­latok forgalmazásának és szál­lításának szabályait. Kitér az állat-egészségügyi igazgatás szervezetére, a föld­művelésügyi miniszter, az ál­lami állat-egészségügyi szolgá­lat, a települési önkormányzat feladat- és hatáskörére. A jogszabály szerint ha az állattartó megszegi tételesen felsorolt kötelességeit, állat­egészségügyi bírságot fizet. Ennek legkisebb összege húsz­ezer,. a legmagasabb pedig egymillió forint. A törvény 1996. július 1-jén lép hatályba. ­A tegnapi ülésen megvitat­ták a képviselők az élelmisze­rekről szóló törvényjavaslatot is. Eszerint a közfogyasztásra szánt nyers, félkész vagy fel­dolgozott élelmiszereket úgy kell előállítani és forgalomba hozni, hogy az a fogyasztók egészségét ne veszélyeztesse, védje a vásárlók érdekeit és a piaci verseny tisztaságát, és se­gítse az áruk szabad áramlását az országhatárokon át. Lakos László földművelés- ügyi miniszter kifejtette: azért is szükség volt az új jogsza­bályra, mert az utóbbi években a gazdasági körülmények meg­változtak, átalakult az élelmi­szeripar, s ezen a szakterületen is össze kell hangolnunk törvé­nyeinket az Európai Unió tag­országaira érvényes szabá­lyokkal. (Simonffy) Lemondási szándékom vég­leges, a miniszterelnökkel folytatott tárgyaláson ezt egyértelművé tettem. No­vember végéig azonban a he­lyemen maradok, mert fe­gyelmezett köztisztviselő va­gyok - jelentette be tegnap Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszter. Múlt csütörtöki lemondását követően a Hom-kabinet tá­vozni készülő tagja tegnap lé­pett először a nyilvánosság elé. A minisztériumban össze­hívott sajtókonferencián több mint félszáz hazai és külföldi tudósító, rádió- és tévéripor­ter, fotós jelenlétében a mi­niszterasszony kifejtette: a Kósáné döntése végleges A miniszterasszony fotó: feb stabilizációs programot to­vábbra is támogatja, de csak ha körültekintő, társadalmi ha­tásában is kiszámítható, a jog- államiság keretein belül ma­radó döntésekkel kívánja a kormány végigvinni. A túlha- talommal rendelkező pénz­ügyi tárca - a munkaadókat terhelő 25 napos betegszabad­ságra vonatkozó javaslat eről­tetésével - mindhárom felté­telt megsértette. Mivel nem látom a garanci­ákat a hasonló esetek elkerülé­sére, szakmai és etikai meg­fontolásból a lemondás mellett döntöttem - mondta Kósáné. Cáfolta, hogy visszakanya­rodna pályája a szakszervezeti mozgalom felé, vagy hogy pártelnöki, miniszterelnöki ambíciókat táplálna pártja kongresszusát követően.-Továbbra is megmaradok MSZP-s politikusnak és kép­viselőnek - jelentette ki ter­veire utalva. (Takács) Fokozatos korhatáremelés A kormány tervei szerint novemberben az Országgyű­lés elé kerül a nyugdíjkorha­tár emeléséről szóló törvény- javaslat. A szükséges felké­szülési idő biztosításának és a törvény 1997. január else­jei hatályba léptetésének ugyanis az a feltétele, hogy az új szabályokat még az idén kihirdessék. Az elgondolások szerint a tel­jes körű bevezetés folyamato­san, 2007-ig tartana. Ismere­tes, hogy a nők és a férfiak nyugdíjkorhatára egyformán 62 évre változna. A fokozatos­ság jegyében a férfiaknál 1997 januárjától még 61 év lenne a korhatár, s csak 1998 januárjá­tól emelnék 62-re. Más javas­lat szerint ezt az emelést elég 2003-tól megtenni, amikor a női nyugdíjkorhatár eléri majd a 60. évet. Az új korhatár tervezett lép­csőzetes bevezetése a követke­zőképp alakulna: az 1940-ben született nők 56, az 1941-ben születettek 57, az 1942-esek 58, az 1943-asok 59, az 1944-esek 60, az 1945-ös évjáratúak 61, míg az 1946-ban születettek már 62 éves korukban mehet­nek nyugdíjba. A korhatár előtti nyugdíja­záshoz minimálisan 35 év szol­gálati idő kell, amit a nők eseté­ben fokozatosan érvényesítené­nek. Aki a korhatár elérése előtt megy nyugdíjba, annak a járan­dósága annyiszor 0,3-0,5 szá­zalékkal csökken, ahány hó­nappal kevesebbet dolgozott. A valamennyiünket érintő tervezetről a társadalombiztosí­tási önkormányzatok, az Érdek­egyeztető Tanács szakemberei, illetve ^z Országgyűlés szociá­lis, foglalkoztatási bizottsága és a parlamenti pártok frakciói is kifejtik majd véleményü­ket. (Lantos) Horn Gyula látogatást tett tegnap a lábadozp Paskai Lászlónál, s mielőbbi, teljes gyógyulást kívánt a főpapnak. Találkozójukon más témákról is szót váltottak. Magánjellegű látogatást tett a bíboros-prí­másnál Orbán Viktor, a Fi- desz-Magyar Polgári Párt el­nöke is. A kezelő orvoscsoport szerint Paskai László egészségi állapota igen jó, így a tervek szerint a jövő héten elhagyhatja a kórházat. Változás várható a családi- pótlék-rendszerben. A népjóléti tárca az október 19-ei kor­mányülésre várhatóan már be­terjeszti az új rendszerre vonat­kozó javaslatát. Minisztériumi források szerint - az Alkot­mánybíróság határozatai miatt - ez több ponton eltér majd a június 1-jén elfogadottaktól. Hárommillió forint értékű gyorssegélyt nyújt a Külügy­minisztérium a krajinából a Vajdaságba menekültek szá­mára - jelentették be kedden. Ezt a kormány múlt heti ülésén tette lehetővé, amikor hozzájá­rult ahhoz, hogy az eddig csak természeti katasztrófák sújtotta területekre szánt segélykeretből a háborús konfliktusok kárval­lottjai is részesülhessenek. Irányváltást tart szükséges­nek a Magyar Szakszerveze­tek Országos Szövetségénél a Vasutasok Szakszervezete, ezért kezdeményezi a konfö­deráció szövetségi tanácsának rendkívüli összehívását - je­lentették be tegnap. A vasuta­sok konfliktust vállaló maga­tartást várnak el a ma jellemző lobbyzás helyett, s (így vélik, ezzel összhangban az MSZOSZ élén személyi kér­déseket is tisztázni kell. Átépítés miatt október 15-től lezárják a személyforgalom elől a nagylaki határállomást. Az áthaladni kívánók a batto- nyai határátkelőt vehetik igénybe. Ugyanakkor továbbra is szabad az út a kamionok, a menetrend szerinti autóbuszjá­ratok, valamint a Magyarorszá­gon vásárolt, végleges kivitelre szánt Z-s rendszámú járművek számára. AlkotmányeUenesnek minő­sítette az Alkotmánybíróság a szövetkezeti átmeneti törvény néhány pontját, illetve egyes ko­rábbi rendelkezések hatályon kí­vül helyezését. Ez utóbbiak azt írták elő, hogy bizonyos termé­szetvédelmi szempontból fontos területeket cserével, kártalanítás­sal vegyék állami tulajdonba. Az előírások hatályon kívül helye­zésével 204 ezer hektár, termé- szetvédelmileg fontos terület ke­rült magánkézbe. A testület sze­rint jogi szabályozás segítségé­vel kell helyreállítani az eredeti helyzetet. Pénzügyminiszter billenő glóriával. Haraszti István mobilszobrász alkotását, Bokros Lajos fémből készült stilizált portréját állították ki Budapesten. A rátelepedő mada­rak megbillentik fölötte a glóriát és felhúzzák az immár elhíresült bajuszt, fotó: feb/diósi imre A szerencsés lottó-félmilliárdosok esete az Objektíwel Bravúros vagy botrányos? Szenzáció, hogy hosszú hetek után ötös van a lottón, s a sze­rencsés nyertes félmilliárdnál többet tehet zsebre. Nem kisebb szenzáció azonban - avagy bot­rány? - a televízió Objektív című műsorának esete. Mint hétfőn este sokan láthatták: a tv- riporterek bemutatták - bárha torzítva is a képen - a nyertes házaspárt, ami sokak szerint a mai közbiztonság mellett nem volt szerencsés és nem volt eti­kus cselekedet sem. Hogyan juthatott a nyertesek adataihoz az Objektív? Egy tegnap reggeli rádióhír szerint „véletlenül”. A külföldön tartózkodó Bánó András helyettese, Orosz József erről nem volt hajlandó nyilat­kozni. Csak annyit mondott, hogy informátorukat nem adják ki. Véletlenről persze szó sem volt. Mint a Szerencsejáték Rt tegnapi sajtótájékoztatóján ki­derült: jogi visszaélés sem tör­tént. A nyertesek ugyanis szel­vényük hátára ráírták a nevüket és a címüket, s ezzel hozzájá­rultak ahhoz - jogilag hogy az rt-n belül megtudják a kilé­tüket, sőt ez felhatalmazás arra is, hogy a társaság személyi adataikat nyilvánosságra hozza. Az értékelés helyszínén dol­gozó tv-stábok egyike viszont a társaság tudta és hozzájárulása nélkül megszerezte az adatokat. A Szerencsejáték Rt ugyanis - éppen a nyertesek biztonságá­nak érdekében - nem akart élni az adatok nyilvánosságra hoza­talának lehetőségével. A személyes adatvédelem jogilag minden bizonnyal nem sérült. De az újságírói etikai kódex szerint az újságíró meg­sérti a normákat, ha „visszaél az információval”, illetve ha „olyan személy nyilatkozatát közli, akiről tudja, hogy képte­len felmérni ennek súlyát és következményeit”. Talán nem lesz etikai ügy egy házaspár szerencséjének ország-világ elé tárásából, de joggal lehetnek a tv-stábnak álmatlan éjszakái a két ember roppant méretű ki­szolgáltatottsága miatt. Az Objektív riportja kapcsán vizsgálódásba kezdett Majtényi László adatvédelmi biztos, aki­nek nincs döntési joga, de ja­vaslatokat tehet, ha az adatvé­delem megsértését tapasz­talja. FEB

Next

/
Thumbnails
Contents