Somogyi Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-10 / 238. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASÁG 1995. október 10., kedd Vége a pénzutaztatásnak Januártól a Magyar Nemzeti Bank fővárosi és megyei fiókjaira épülve működésbe lép a kincstári rendszer. A szervezet az államháztartás pénzügyi reformjának részeként jön létre. — A kincstár a költségvetés finanszírozásáért, pénz- forgalmáért, az államadósság menedzseléséért és az állam által vállalt garanciák és kötelezettségek teljesítéséért lesz felelős — mondta Staub Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságának igazgatója. — Megalakításánál elsődleges szempont volt, hogy a közpénzeket csak arra lehessen felhasználni, amire a felhatalmazás szól. A kincstár felügyeletét a Pénzügyminisztérium látja el. A kincstári szervezet kiépítése a személyi és a tárgyi feltételek megteremtése, valamint a jogszabálymódosítások szükségessége miatt, három lépcsőben valósul meg. A ja- nauár elején induló kincstári rendszer egyelőre a központi költségvetési intézmények és az elkülönített állami pénzalapok számláit kezeli majd, ami körülbelül 1500 számlát jelent. Működése a Magyar Nemzeti Bank bázisán indul. Az MNB fiókok — amelyek jelenleg is a költségvetési intézmények számlázását intézik — végzik majd ezt a feladatot. A számítógépes program a nemzeti bank gépparkján, a Binar -2 módosított rendszerrel fut. Második lépcsőben — a törvénymódosítások után — 1997- től a TB alapok, 1998- tól pedig az önkormányzatok és intézményeik kerülnek a rendszerbe. A szervezet felállításától az első években 30- 50 milliárd, a teljes rendszer kiépítése után pedig 100 milliárd forint megtakarítás várható. A megtakarítás — mint ahogy Staub Ferenc elmondta — abból adódik, hogy a kincstár működésével megszűnik az állam- háztartáson belüli pénzutaztatás. A költségvetési intézmények nem készpénzzel hanem előirányzatokkal gazdálkodnak. Kifizetésere csak utólagosan, a számla alapján kerül sor. S. P. G. Építőipari menedzserképzés kezdődik Pécsett Tért nyer a svájci módszer A főváros után elsőként Pécsett, a JPTE Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kara építéskivitelezési tanszékének kebelében kezdik meg svájci rendszer alapján az építőipari menedzserképzést. A november 17-től február végéig tartó (12 alkalommal péntek délutáni és szombat délelőtti foglalkozással járó) 120 órás kurzust az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, a Svájci Államszövetség és a svájci Építőmester Szövetség támogatja. — Kiknek és miért indítják a menedzserképzést? — kérdem a tanfolyamot szervező Neumann Adám regionális ÉV ŐSZ-vezetőtől. — Építőipari technikusokat üzemmérnököket és mérnököket szeretnénk felkészíteni a piaci viszonyok diktálta feladatokra. A sikeres záróvizsgát követően a résztvevők a főiskolai kar által kiállított, a svájci és a magyar felek által aláírt bizonyítványt kapnak, melyet nemcsak Svájcban és az Európai Unió országaiban, de idehaza a külföldi vállalkozásoknál is előnyben részesítenek munkavállalás esetén. A tananyag a hazai szakiskolák tananyagában még nem szereplő építőipari cégvezető (projekt menedzser) és az építésvezető (konstrukció menedzser) ismereteket ötvözi. Szemléletében és követelményrendszerében is más, több a hagyományosnál, elvégre a piacgazdaságra való áttérés egyik feltétele az európai normák bevezetése a hazai építőiparban is. A svájci tapasztalatokra alapozó építőipari menedzserképzés lényege: a végeredményt, a produkciót helyezi előtérbe. A gyakorlati képzés sokkal nagyobb szerepet kap úgy, hogy az elmélettel élőbb kapcsolatba kerülve mindazon gazdasági és műszaki normatív ismereteket nyújtja, melyek előbb-utóbb nélkülözhetetlenek lesznek. Révész László, a Pécsről elszármazott, Svájcban tevékenykedő építészmérnök két éve vetette fel először ezt a lehetőséget, és jelentős részt vállalt a program indításában. A Svájcban kiképzett magyar oktatók három fő témakörben (általános ismeretek, építéstechnika, üzemgazdálkodás) készítik fel hallgatóikat. A foglalkozások egyebek között felölelik mindazt, amivel egy építőipari menedzsernek tisztában kell lennie (stresszhatások, munkamódszerek, humánpolitika, motiváció, építőipari eljárások, módszerek, építésvezetés és ellenőrzés, ütemtervek, szervezés, polgári jpgi és általános gazdasági ismeretek, marketing, könyvelés és számvitel, vállalatvezetés és tervezés, szerződés, biztosítások, adóügyek, munkaközösségek). A tanfolyamra jelentkezni az ÉVOSZ regionális képviseletén, Neumann Ádámnál (7614, Pécs 14. Pf.: 25., telefon 72/254-287) lehet. A tanfolyam díjából a résztvevőknek a svájci támogató, illetve tagjainak az ÉVOSZ is jelentős anyagi kedvezményt biztosít. B. M. L. A Cenzor Bróker Kft jelenti az értékpapírpiacról Ingázó tőzsdeindex Az elmúlt hét hangulatát híven tükröző tőzsdeindex 1597,99-ről a hét közepére 1612,76-ig emelkedett, majd a hét utolsó napján 1598,18-ra esett vissza. Néhány kiemelkedően nagy tétel is gazdát cserélt. A szerdai 108 ezer darabos Danubius óriás kötést a hétfői 15 ezer darabos forgalom előzte meg. Ide sorolható a 22 ezer darabos pénteki Richter kötés is. Továbbra is nagyon kelendőek a gyógyszergyári papírok, így az Egis is 3100 forint feletti árfolyamon stabilizálódott. A Richter pénteki árfolyama is csak hajszállal maradt a 2400 forint alatt. A hét vesztesei közé tartozik a Pannon-váltó. A többhetes stabil 620 forintos árfolyamról több apró lépésben 600 forintra esett. A hét utolsó napján az OTP is áttörte az áresés küszöbének is értékelhető 1000 forintos lélektani határt. Ez már akkor is jelzésértékű, ha csupán minimális tételről volt is szó. A Globál forgalma a napi pár kötés mellett is 1500 forint alá esett. A Fotex rapszodikusságára jellemző a napi 80 ezer darabos és a kötés nélkül záruló kereskedés is. Árfolyama viszont stabilan 150 és 160 forint közötti tartományban maradt. A tőzsdén kívüli piacot elkerülte a hossz. A Chinoin folyamatosan veszít vonzásából és esett az Alkaloida is. Az Antenna Hungária és MÓL stabilizálódott. A kárpótlási jegy árfolyamát elkerülték a nagy megrázkódtatások és az árfolyamemelkedések is. A legújabb kárpótlási jegy hasznosító a HB Westminster II. Október 4-i alakuló közgyűlésén 1,6 milliárd forint feletti címletértékű alaptőkét vehettek számba az alapítók. Egy ma még távolinak tűnő jó hír a kárpótoltaknak, hogy az ÁPV Rt által a következő jegycserére kijelölt Eravis az első félévben tisztes nyereséget könyvelhetett el. Pártok a külgazdaságról A készülő külgazdasági stratégia alapvető céljaiban hatpárti konszenzus alakult ki azon a konzultáción, amelyet az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium kezdeményezésére országgyűlési képviselők bevonásával tartottak tegnap. A konzultációt követő sajtótájékoztatón Soós Károly Attila, az IKM politikai államtitkára elmondta, hogy az ellenzéki pártok képviselői is támogatták az exportvezéreit gazdasági növekedés és a külgazdasági egyensúly megalapozását, a nemzetközi versenyképesség javítását célzó elképzeléseket. Az ellenzéki képviselők nevében Kádár Béla (Magyar Demokrata Fórum) méltatta, hogy az ipari tárca a külgazdasági stratégia tekintetében hatpárti egyetértésre törekszik, hiszen Magyarország esetében nemcsak a honvédelem és külpolitika terén szükséges a lehető legszélesebb nemzeti konszenzus, hanem a külgazdaság kérdéseiben is. Az ellenzéki pártok üdvözölték a külgazdasági teljesítmény okairól adott értékelés főbb elemeit, illetve az orvoslásra javasolt intézkedéseket, amelyek már nemcsak egyoldalú fiskális szemléletet képviselnek. Emellett azonban kételkedtek abban, hogy az egyébként jól megfogalmazott feladatokhoz rendelt erőforrások, így az export ösztönzésére fordítható pénz elegendő lesz-e. Kádár Béla szerint egy ország nemzetközi megítélése mindenekelőtt a külgazdasági teljesítményétől s kevésbé a költségvetési deficit nagyságrendjétől függ. A külgazdasági egyensúly javításának tervéhez viszonyítva kevésnek tartják a Gazdaságfejlesztési Alap 15 milliárd forintos keretét. A jövő évi költségvetési tervezet szerint 9 milliárd forint jutna kereskedelemfejlesztésre és beruházásösztönzésre. Kádár Béla szerint ez a nagyságrend elégtelen ahhoz, hogy jövőre 1 milliárd dollárral bővüljön a magyar kivitel. Véleménye szerint a gazdaságfejlesztési forrásokat 10- 15 milliárd’ forinttal kellene bővíteni ahhoz, hogy a stratégiában megfogalmazott külkereskedelmi egyenleg évente 500 millió dollárral javítható legyen. Émlékeztetett rá, hogy öt évvel ezelőtt 5 milliárd forintot fordítottak kereskedelemfejlesztésre és 2 milliárdot a befektetések ösztönzésre. Az azóta eltelt időszak áremelései révén az 1996-ra szánt 9 milliárd forint reálértékben alig harmada az 1990-es évinek. Hozzátette, hogy a jövő évre remélt 13,5 milliárd dolláros exportteljesítménynek valójában alig fél százalékát szánják tőkebefektetésekre és kereskedelemfejlesztésre. Kádár Béla szerint az éves költségvetés alakításával mindenképpen többletforrást kell biztosítani, hogy a külgazdasági stratégia végrehajtható legyen. A kormányzó pártok képviselői nem vitatták, hogy több pénzre volna szükség, de hozzátették: ma egyetlen célra sem tud a kormány annyit áldozni, amennyit maga is indokoltnak vél. Varga Lajos (Magyar Szocialista Párt) képviselő hozzátette: kormánypárti oldalról nem értettek egyet azzal a felvetéssel, hogy akár a költségvetési deficit növelése árán is bővíteni kellene az exporttámogatás összegét. Megjegyezte még: az, hogy a gazdaság fejlesztésére fordított (nominálisan most először magasabb) támogatás reálértékben kevesebbet ér, nemcsak a jelenlegi kormány hibája. A hatpárti konzultációt követően az IKM-ben tovább folytatják a külgazdasági stratégia társadalmi vitáját. Regionális környezetvédelmi tanácskozás „Zöld méltányosság” Magyarország és a szomszédos országok szeretnék elérni, hogy a Szófiában hamarosan sorra kerülő nemzetközi környezetvédelmi találkozón szóba kerüljön a „zöld méltányosság” elve. A nemzetközi pénzintézeteknek meg kellene vizsgálniuk, hogy ezen elv alkalmazásával, miképpen tehetnék kedvezőbbé a környezetvédelem finanszírozását. Többek között erre a meggyőződésre jutottak a környező országok környezet- védelmi miniszterei, államtitkárai kétnapos budapesti tanácskozásukon. A tegnap befejeződött találkozón részt vett Ausztria, Horvátország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia környezetvédelmi minisztere vagy államtitkára, és képviseltette magát Ukrajna is a budapesti nagykövetség kereskedelmi tanácsosa által. Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter hangsúlyozta: a szófiai találkozóra készülve a régió országai lényegesnek tartják annak vizsgálatát, hogy miként lehetne elősegíteni a települési önkormányzatok környezetvédelmi célú hitelfelvételét. A térség környezetvédelmi minisztereinek találkozóit néhány évvel ezelőtt Ausztria kezdeményezte annak érdekében, hogy ezirá- nyú, illetve az Európai Unióhoz történő csatlakozásban szerzett tapasztalatait átadja. Az eddigi találkozókon főként általános kérdésekkel foglalkoztak a résztvevők. Az országok képviselői azonban igénylik, hogy a jövőben konkrét feladatokról is rendezzenek tanácskozást, ahol tisztázzák a két vagy több oldalú megállapodások lehetőségét is. Időszerű lenne például a kétoldalú környezetvédelmi együttműködések továbbfejlesztése határmenti környezetminőséget regisztráló közös megfigyelőhálózatok létesítésével. Szükség lenne arra is, hogy kölcsönös adatszolgáltatással információkat adjanak egymásnak a határokon átterjedő szeny- nyezésekről. Van ami bejön, van ami nem A Magyar Nemzeti Bank elemzése a kormányprogram állásáról A pénzügyi megszorító intézkedések hatására a makrogazdaságban, a pénzügyi folyamatokban határozottan érzékelhető a javulás, ugyanakkor a reálgazdasági folyamatokban még szerényebbek az eredmények, - állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank évközi gazdasági prognózisa. Az elemzés szerint az idén a jövedelemtermelés legfeljebb egy . százalékkal növekedhet. Ez némi visszaesést jelent a múlt esztendőhöz képest, amikor is a GDP 2 százalékkal bővült. A belföldi felhasználásnak a kormányprogram szerint idén 3-4 százalékot kellett volna visszaesnie, ezzel szemben csupán egy százalékkal mérséklődik. Ugyanez érvényes az egyéni fogyasztásra is, amely a tervezett 5 helyett csupán 2-2,5 százalékkal csökken. A külkereskedelmi mérlegben az MNB 3,1 milliárd dolláros deficitet vár az év végére, a folyó fizetési mérleg hiánya pedig valószínűleg 2,9 milliárd dollár körül alakul. Ez mintegy 400 millió dollárral haladja meg a tervezettet, ugyanakkor csaknem egymilliárddal kevesebb a tavalyi hiánynál. Míg tavaly 1,1 milliárd dollár értékű működőtőke jött be az országba, az idén 1,8 milliárd várható. A kormány prognózisa optimistább volt, abban 2-2,5 milliárd dollár szerepelt. Az elemzők szerint a kedvező pénzügyi folyamatok törékenyek, mert az export és az import növekedése közötti ütemkülönbség még mindig nagyon csekély. Az export bővülése nemcsak a kormány intézkedéseinek .következménye, hanem a szerencséé is. Jellemző külpiacainkon ugyanis konjunktúra van, ám ha ennek vége szakad, a kedvező külkereskedelmi folyamatok is leállnak. Az import lassulását pedig jórészt a csak átmeneti időre bevezetett vámpótléknak és a jövedelmek nagymértékű csökkenésének tudják be a prognózis készítői. Á reáljövedelmek leszorításának azonban erős társadalmi korlátái vannak. Alábecsült agrárgazdaság A Miniszterelnöki Hivatal által kidolgozott Modernizációs Program tervezete alábecsüli az agrárgazdaság szerepét a nemzetgazdaság modernizálásában - olvasható az MSZP Országos Agrártagozatának „Az agrár- gazdaság helye a gazdaság- politikában” címmel készült kritikus vitaanyagában. A dokumentum készítői a kormánykoncepció számos ellentmondására mutatnak rá. Nem értenek egyet például azzal, hogy agrárgazdasági potenciálunk kihasználása az Éu- rópai Unió piacain lehetetlen. Véleményük szerint az előterjesztők ezzel lemondanak a természeti erőforrásokról. Elismerik ugyan, hogy kedvező agráradottságainkat az EU piacain egyelőre nem vagyunk képesek kellőképpen kihasználni, ebből azonban - érvelnek - nem szabad azt az elhamarkodott következtetést levonni, hogy végleg le kell mondani a lehetséges forrásról. 1994-ben élelmiszer-kivitelünk 52 százalékát az EU- és az EFTA-országok piacán értékesítettük. Adottságainkat jelenleg elsősorban áruhiány miatt nem tudjuk kellően kihasználni. A szocialisták megítélése szerint az unió országaiba történő élelmiszerexportunk pillanatnyi állapotából azért sem szabad messzemenő következtetéseket levonni, mert a lehetséges felvevőpiac nem korlátozódik csupán az EU-ra. Az agrárszakemberek a tervezet ama megállapításával sem értenek egyet, mely szerint hiányoznak az agrárgazdaság számára olyan kedvező természetföldrajzi adottságok, amelyekre modernizációs stratégia építhető. Végezetül: a modernizációs program azt sem hagyhatja figyelmen kívül, hogy az EU- hoz történő csatlakozásunk kulcseleme agrárprogramjaink összehangolása. Megfelelő pozíciót nem a korszerű agrárágazatról való lemondás, hanem csakis egy modern, korszerű mezőgazdaság felmutatása eredményezhet. (Újvári)
