Somogyi Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-10 / 238. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASÁG 1995. október 10., kedd Vége a pénz­utaztatásnak Januártól a Magyar Nem­zeti Bank fővárosi és me­gyei fiókjaira épülve mű­ködésbe lép a kincstári rendszer. A szervezet az ál­lamháztartás pénzügyi re­formjának részeként jön létre. — A kincstár a költségve­tés finanszírozásáért, pénz- forgalmáért, az államadós­ság menedzseléséért és az állam által vállalt garan­ciák és kötelezettségek tel­jesítéséért lesz felelős — mondta Staub Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságának igazgatója. — Megalakítá­sánál elsődleges szempont volt, hogy a közpénzeket csak arra lehessen felhasz­nálni, amire a felhatalma­zás szól. A kincstár felügyeletét a Pénzügyminisztérium látja el. A kincstári szervezet kiépítése a személyi és a tárgyi feltételek megterem­tése, valamint a jogsza­bálymódosítások szüksé­gessége miatt, három lép­csőben valósul meg. A ja- nauár elején induló kincs­tári rendszer egyelőre a központi költségvetési in­tézmények és az elkülöní­tett állami pénzalapok számláit kezeli majd, ami körülbelül 1500 számlát je­lent. Működése a Magyar Nemzeti Bank bázisán in­dul. Az MNB fiókok — amelyek jelenleg is a költ­ségvetési intézmények számlázását intézik — végzik majd ezt a felada­tot. A számítógépes prog­ram a nemzeti bank gép­parkján, a Binar -2 módosí­tott rendszerrel fut. Máso­dik lépcsőben — a tör­vénymódosítások után — 1997- től a TB alapok, 1998- tól pedig az önkor­mányzatok és intézmé­nyeik kerülnek a rend­szerbe. A szervezet felállí­tásától az első években 30- 50 milliárd, a teljes rend­szer kiépítése után pedig 100 milliárd forint megta­karítás várható. A megtakarítás — mint ahogy Staub Ferenc el­mondta — abból adódik, hogy a kincstár működésé­vel megszűnik az állam- háztartáson belüli pénz­utaztatás. A költségvetési intéz­mények nem készpénzzel hanem előirányzatokkal gazdálkodnak. Kifizetésere csak utólagosan, a számla alapján kerül sor. S. P. G. Építőipari menedzserképzés kezdődik Pécsett Tért nyer a svájci módszer A főváros után elsőként Pé­csett, a JPTE Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kara épí­téskivitelezési tanszékének kebelében kezdik meg svájci rendszer alapján az építő­ipari menedzserképzést. A november 17-től február vé­géig tartó (12 alkalommal pén­tek délutáni és szombat dél­előtti foglalkozással járó) 120 órás kurzust az Építési Vállal­kozók Országos Szakszövet­sége, a Svájci Államszövetség és a svájci Építőmester Szövet­ség támogatja. — Kiknek és miért indítják a menedzserképzést? — kérdem a tanfolyamot szervező Neu­mann Adám regionális ÉV ŐSZ-vezetőtől. — Építőipari technikusokat üzemmérnököket és mérnökö­ket szeretnénk felkészíteni a pi­aci viszonyok diktálta felada­tokra. A sikeres záróvizsgát követően a résztvevők a főisko­lai kar által kiállított, a svájci és a magyar felek által aláírt bizo­nyítványt kapnak, melyet nem­csak Svájcban és az Európai Unió országaiban, de idehaza a külföldi vállalkozásoknál is előnyben részesítenek munka­vállalás esetén. A tananyag a hazai szakisko­lák tananyagában még nem sze­replő építőipari cégvezető (pro­jekt menedzser) és az építésve­zető (konstrukció menedzser) ismereteket ötvözi. Szemléle­tében és követelményrendsze­rében is más, több a hagyomá­nyosnál, elvégre a piacgazda­ságra való áttérés egyik felté­tele az európai normák beveze­tése a hazai építőiparban is. A svájci tapasztalatokra ala­pozó építőipari menedzserkép­zés lényege: a végeredményt, a produkciót helyezi előtérbe. A gyakorlati képzés sokkal na­gyobb szerepet kap úgy, hogy az elmélettel élőbb kapcsolatba kerülve mindazon gazdasági és műszaki normatív ismereteket nyújtja, melyek előbb-utóbb nélkülözhetetlenek lesznek. Révész László, a Pécsről el­származott, Svájcban tevé­kenykedő építészmérnök két éve vetette fel először ezt a le­hetőséget, és jelentős részt vál­lalt a program indításában. A Svájcban kiképzett magyar ok­tatók három fő témakörben (ál­talános ismeretek, építéstech­nika, üzemgazdálkodás) készí­tik fel hallgatóikat. A foglal­kozások egyebek között felöle­lik mindazt, amivel egy építő­ipari menedzsernek tisztában kell lennie (stresszhatások, munkamódszerek, humánpoli­tika, motiváció, építőipari eljá­rások, módszerek, építésveze­tés és ellenőrzés, ütemtervek, szervezés, polgári jpgi és álta­lános gazdasági ismeretek, marketing, könyvelés és számvitel, vállalatvezetés és tervezés, szerződés, biztosítá­sok, adóügyek, munkaközös­ségek). A tanfolyamra jelentkezni az ÉVOSZ regionális képvise­letén, Neumann Ádámnál (7614, Pécs 14. Pf.: 25., tele­fon 72/254-287) lehet. A tan­folyam díjából a résztvevők­nek a svájci támogató, illetve tagjainak az ÉVOSZ is jelen­tős anyagi kedvezményt bizto­sít. B. M. L. A Cenzor Bróker Kft jelenti az értékpapírpiacról Ingázó tőzsdeindex Az elmúlt hét hangulatát hí­ven tükröző tőzsdeindex 1597,99-ről a hét közepére 1612,76-ig emelkedett, majd a hét utolsó napján 1598,18-ra esett vissza. Néhány kiemelkedően nagy tétel is gazdát cserélt. A szerdai 108 ezer darabos Da­nubius óriás kötést a hétfői 15 ezer darabos forgalom előzte meg. Ide sorolható a 22 ezer darabos pénteki Richter kötés is. Továbbra is nagyon kelen­dőek a gyógyszergyári papí­rok, így az Egis is 3100 forint feletti árfolyamon stabilizáló­dott. A Richter pénteki árfo­lyama is csak hajszállal ma­radt a 2400 forint alatt. A hét vesztesei közé tarto­zik a Pannon-váltó. A többhe­tes stabil 620 forintos árfo­lyamról több apró lépésben 600 forintra esett. A hét utolsó napján az OTP is át­törte az áresés küszöbének is értékelhető 1000 forintos lé­lektani határt. Ez már akkor is jelzésértékű, ha csupán mini­mális tételről volt is szó. A Globál forgalma a napi pár kötés mellett is 1500 fo­rint alá esett. A Fotex rapszo­dikusságára jellemző a napi 80 ezer darabos és a kötés nélkül záruló kereskedés is. Árfolyama viszont stabilan 150 és 160 forint közötti tar­tományban maradt. A tőzsdén kívüli piacot el­kerülte a hossz. A Chinoin fo­lyamatosan veszít vonzásából és esett az Alkaloida is. Az Antenna Hungária és MÓL stabilizálódott. A kárpótlási jegy árfolya­mát elkerülték a nagy meg­rázkódtatások és az árfolya­memelkedések is. A legújabb kárpótlási jegy hasznosító a HB Westminster II. Október 4-i alakuló köz­gyűlésén 1,6 milliárd forint feletti címletértékű alaptőkét vehettek számba az alapítók. Egy ma még távolinak tűnő jó hír a kárpótoltaknak, hogy az ÁPV Rt által a következő jegycserére kijelölt Eravis az első félévben tisztes nyeresé­get könyvelhetett el. Pártok a külgazdaságról A készülő külgazdasági stra­tégia alapvető céljaiban hat­párti konszenzus alakult ki azon a konzultáción, amelyet az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium kezdeményezésére országgyűlési képviselők be­vonásával tartottak tegnap. A konzultációt követő sajtótájé­koztatón Soós Károly Attila, az IKM politikai államtitkára elmondta, hogy az ellenzéki pártok képviselői is támogat­ták az exportvezéreit gazda­sági növekedés és a külgazda­sági egyensúly megalapozá­sát, a nemzetközi versenyké­pesség javítását célzó elkép­zeléseket. Az ellenzéki képviselők nevében Kádár Béla (Magyar Demokrata Fórum) méltatta, hogy az ipari tárca a külgaz­dasági stratégia tekintetében hatpárti egyetértésre törek­szik, hiszen Magyarország esetében nemcsak a honvéde­lem és külpolitika terén szük­séges a lehető legszélesebb nemzeti konszenzus, hanem a külgazdaság kérdéseiben is. Az ellenzéki pártok üdvözöl­ték a külgazdasági teljesít­mény okairól adott értékelés főbb elemeit, illetve az orvos­lásra javasolt intézkedéseket, amelyek már nemcsak egyol­dalú fiskális szemléletet kép­viselnek. Emellett azonban kételkedtek abban, hogy az egyébként jól megfogalma­zott feladatokhoz rendelt erő­források, így az export ösz­tönzésére fordítható pénz ele­gendő lesz-e. Kádár Béla szerint egy or­szág nemzetközi megítélése mindenekelőtt a külgazdasági teljesítményétől s kevésbé a költségvetési deficit nagyság­rendjétől függ. A külgazda­sági egyensúly javításának tervéhez viszonyítva kevés­nek tartják a Gazdaságfejlesz­tési Alap 15 milliárd forintos keretét. A jövő évi költségve­tési tervezet szerint 9 milliárd forint jutna kereskedelemfej­lesztésre és beruházásösztön­zésre. Kádár Béla szerint ez a nagyságrend elégtelen ahhoz, hogy jövőre 1 milliárd dollár­ral bővüljön a magyar kivitel. Véleménye szerint a gazda­ságfejlesztési forrásokat 10- 15 milliárd’ forinttal kellene bővíteni ahhoz, hogy a straté­giában megfogalmazott kül­kereskedelmi egyenleg évente 500 millió dollárral javítható legyen. Émlékeztetett rá, hogy öt évvel ezelőtt 5 milliárd forin­tot fordítottak kereskedelem­fejlesztésre és 2 milliárdot a befektetések ösztönzésre. Az azóta eltelt időszak áremelé­sei révén az 1996-ra szánt 9 milliárd forint reálértékben alig harmada az 1990-es évi­nek. Hozzátette, hogy a jövő évre remélt 13,5 milliárd dol­láros exportteljesítménynek valójában alig fél százalékát szánják tőkebefektetésekre és kereskedelemfejlesztésre. Kádár Béla szerint az éves költségvetés alakításával mindenképpen többletforrást kell biztosítani, hogy a kül­gazdasági stratégia végrehajt­ható legyen. A kormányzó pártok képvi­selői nem vitatták, hogy több pénzre volna szükség, de hoz­zátették: ma egyetlen célra sem tud a kormány annyit ál­dozni, amennyit maga is in­dokoltnak vél. Varga Lajos (Magyar Szocialista Párt) képviselő hozzátette: kor­mánypárti oldalról nem értet­tek egyet azzal a felvetéssel, hogy akár a költségvetési de­ficit növelése árán is bővíteni kellene az exporttámogatás összegét. Megjegyezte még: az, hogy a gazdaság fejleszté­sére fordított (nominálisan most először magasabb) tá­mogatás reálértékben keve­sebbet ér, nemcsak a jelenlegi kormány hibája. A hatpárti konzultációt kö­vetően az IKM-ben tovább folytatják a külgazdasági stra­tégia társadalmi vitáját. Regionális környezetvédelmi tanácskozás „Zöld méltányosság” Magyarország és a szom­szédos országok szeretnék elérni, hogy a Szófiában hamarosan sorra kerülő nemzetközi környezetvé­delmi találkozón szóba ke­rüljön a „zöld méltányos­ság” elve. A nemzetközi pénzintéze­teknek meg kellene vizsgál­niuk, hogy ezen elv alkal­mazásával, miképpen tehet­nék kedvezőbbé a környe­zetvédelem finanszírozását. Többek között erre a meg­győződésre jutottak a kör­nyező országok környezet- védelmi miniszterei, állam­titkárai kétnapos budapesti tanácskozásukon. A tegnap befejeződött találkozón részt vett Ausztria, Horvát­ország, Magyarország, Ro­mánia, Szlovákia és Szlové­nia környezetvédelmi mi­nisztere vagy államtitkára, és képviseltette magát Uk­rajna is a budapesti nagykö­vetség kereskedelmi taná­csosa által. Baja Ferenc kör­nyezetvédelmi és területfej­lesztési miniszter hangsú­lyozta: a szófiai találkozóra készülve a régió országai lényegesnek tartják annak vizsgálatát, hogy miként le­hetne elősegíteni a telepü­lési önkormányzatok kör­nyezetvédelmi célú hitelfel­vételét. A térség környezetvé­delmi minisztereinek talál­kozóit néhány évvel ezelőtt Ausztria kezdeményezte an­nak érdekében, hogy ezirá- nyú, illetve az Európai Uni­óhoz történő csatlakozásban szerzett tapasztalatait át­adja. Az eddigi találkozókon főként általános kérdésekkel foglalkoztak a résztvevők. Az országok képviselői azonban igénylik, hogy a jövőben konkrét feladatok­ról is rendezzenek tanácsko­zást, ahol tisztázzák a két vagy több oldalú megálla­podások lehetőségét is. Időszerű lenne például a kétoldalú környezetvédelmi együttműködések továbbfej­lesztése határmenti környe­zetminőséget regisztráló kö­zös megfigyelőhálózatok lé­tesítésével. Szükség lenne arra is, hogy kölcsönös adatszolgáltatással informá­ciókat adjanak egymásnak a határokon átterjedő szeny- nyezésekről. Van ami bejön, van ami nem A Magyar Nemzeti Bank elemzése a kormányprogram állásáról A pénzügyi megszorító intéz­kedések hatására a makro­gazdaságban, a pénzügyi fo­lyamatokban határozottan érzékelhető a javulás, ugyan­akkor a reálgazdasági folya­matokban még szerényebbek az eredmények, - állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank évközi gazdasági prognózisa. Az elemzés szerint az idén a jö­vedelemtermelés legfeljebb egy . százalékkal növekedhet. Ez némi visszaesést jelent a múlt esztendőhöz képest, amikor is a GDP 2 százalékkal bővült. A belföldi felhasználásnak a kormányprogram szerint idén 3-4 százalékot kellett volna visszaesnie, ezzel szemben csupán egy százalékkal mérsék­lődik. Ugyanez érvényes az egyéni fogyasztásra is, amely a tervezett 5 helyett csupán 2-2,5 százalékkal csökken. A külkereskedelmi mérleg­ben az MNB 3,1 milliárd dollá­ros deficitet vár az év végére, a folyó fizetési mérleg hiánya pedig valószínűleg 2,9 milliárd dollár körül alakul. Ez mintegy 400 millió dollárral haladja meg a tervezettet, ugyanakkor csaknem egymilliárddal keve­sebb a tavalyi hiánynál. Míg tavaly 1,1 milliárd dol­lár értékű működőtőke jött be az országba, az idén 1,8 milli­árd várható. A kormány prog­nózisa optimistább volt, abban 2-2,5 milliárd dollár szerepelt. Az elemzők szerint a ked­vező pénzügyi folyamatok tö­rékenyek, mert az export és az import növekedése közötti ütemkülönbség még mindig nagyon csekély. Az export bő­vülése nemcsak a kormány in­tézkedéseinek .következménye, hanem a szerencséé is. Jel­lemző külpiacainkon ugyanis konjunktúra van, ám ha ennek vége szakad, a kedvező külke­reskedelmi folyamatok is leáll­nak. Az import lassulását pedig jórészt a csak átmeneti időre bevezetett vámpótléknak és a jövedelmek nagymértékű csök­kenésének tudják be a prognó­zis készítői. Á reáljövedelmek leszorításának azonban erős társadalmi korlátái vannak. Alábecsült agrárgazdaság A Miniszterelnöki Hivatal által kidolgozott Modernizá­ciós Program tervezete alá­becsüli az agrárgazdaság szerepét a nemzetgazdaság modernizálásában - olvas­ható az MSZP Országos Ag­rártagozatának „Az agrár- gazdaság helye a gazdaság- politikában” címmel készült kritikus vitaanyagában. A dokumentum készítői a kormánykoncepció számos el­lentmondására mutatnak rá. Nem értenek egyet például az­zal, hogy agrárgazdasági po­tenciálunk kihasználása az Éu- rópai Unió piacain lehetetlen. Véleményük szerint az elő­terjesztők ezzel lemondanak a természeti erőforrásokról. El­ismerik ugyan, hogy kedvező agráradottságainkat az EU pi­acain egyelőre nem vagyunk képesek kellőképpen kihasz­nálni, ebből azonban - érvel­nek - nem szabad azt az elha­markodott következtetést le­vonni, hogy végleg le kell mondani a lehetséges forrás­ról. 1994-ben élelmiszer-kivi­telünk 52 százalékát az EU- és az EFTA-országok piacán ér­tékesítettük. Adottságainkat jelenleg el­sősorban áruhiány miatt nem tudjuk kellően kihasználni. A szocialisták megítélése szerint az unió országaiba történő élelmiszerexportunk pillanat­nyi állapotából azért sem sza­bad messzemenő következte­téseket levonni, mert a lehet­séges felvevőpiac nem korlá­tozódik csupán az EU-ra. Az agrárszakemberek a ter­vezet ama megállapításával sem értenek egyet, mely sze­rint hiányoznak az agrárgaz­daság számára olyan kedvező természetföldrajzi adottságok, amelyekre modernizációs stra­tégia építhető. Végezetül: a modernizációs program azt sem hagyhatja fi­gyelmen kívül, hogy az EU- hoz történő csatlakozásunk kulcseleme agrárprogramjaink összehangolása. Megfelelő pozíciót nem a korszerű agrár­ágazatról való lemondás, ha­nem csakis egy modern, kor­szerű mezőgazdaság felmuta­tása eredményezhet. (Újvári)

Next

/
Thumbnails
Contents