Somogyi Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-10 / 238. szám

1995. október 10., kedd SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP 3 Egy hét összefogás a könyvtárak érdekében A könyvtárak helyzetére sze­retnék irányítani a figyelmet a könyvtárosok, ezért hirdet­ték meg október 9-től 15-ig az összefogás hetét. Az akciót a Könyvtári és Informatikai Kamara kezdeményezte. — A könyvtárak már régóta nemcsak az olvasás és a könyvkölcsönzés színterei. A változó világban sokrétűbbé váltak a feladatai: a kiállítá­sok rendezésétől a számító- gépes adatbázisokig terjednek — mondta Varga Róbert a ka­posvári Megyei és Városi Könyvtár igazgatója. — A könyvtári intézményhálózat a társadalmi-gazdasági átalaku­lás egyik alapintézménye le­hetne. Ahhoz, azonban, hogy felkészüljenek az információ- áramlásra, megfelelő feltéte­lek, valamint nem kevés pénz kellene. A Megyei és Városi Könyvtár évente ötvenmillió forintból gazdálkodik, ennek a 10 százalékát tudják könyv- vásárlásra fordítani. A jövő év — ahogy Fodor Gábor mi­niszter a tegnapi nyitórendez­vényen bejelentette — a könyvtárak éve lesz, ez re­mélhetően azt is jelenti, hogy több pénz jut az intézmények fejlesztésére. A könyvtár lehetőségeihez mérten igyekszik megfelelni a kihívásoknak: helytörténeti és jogi információs adatbázissal rendelkezik, a gyermekkönyv­tár által összeállított tematikus irodalmi műsor feldolgozás pedig országosan is elismert. A somogyi könyvtárosok Baranya és Tolna megyével közös szakmai programot állí­tottak össze az összefogás he­tére. A mai regionális tovább­képzés programját a Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Fő­iskola könyvtárával együtt szervezték. Nagy Attila olva­sásszociológus a gyermek és az olvasás kapcsolatáról, Ko­máromi Gabriella irodalomtör­ténész pedig a gyermekköny­vekről és az olvasáskultúráról tart előadást a három megye könyvtárosainak. Ugyancsak ezen a napon nyújtják át az általános iskolá­soknak kiírt Olvasónapló pá­lyázat díjait, s adják át a taní­tóképző főiskola új könyvtári szárnyát. A szerdai közgyűjteményi napon a kiadványozási tevé­kenységről tanácskoznak a könyvtárosok a levéltár, a mú­zeum, a pedagógiai intézet és a megyei művelődési központ munkatársainak részvételével. Csütörtökön a somogyiak lá­togatnak el Tolnába, ahol Esélyegyenlő(tlen)ség címmel a könyvtár szociális funkcióit vitatják meg. (S. P. G.) 300 millió forintos beruházás­sal inkubátorház, üzleti központ épül Kaposváron a kisgáti vá­rosrészben. A vállalkozókat se­gítő épületegyüttes, amelyben bankfiók mellett irodák és mű­helyek kapnak helyet, flamand pénzügyi segítséggel, valamint a megyei önkormányzat, a vál­lalkozói központ és Kaposvár összefogásával 1997 tavaszára készül el. Ezt dr. Kolber István, a megyei közgyűlés elnöke je­lentette be tegnap a Megyehá­zán, amikor beszámolt a fla­mand kormánydelegációval folytatott tárgyalásokról. Meg­tudtuk azt is, hogy a szakértők — köztük dr. Nemcsók János balatoni kormánybiztos — a Balaton vízminőségével kap­csolatos programok kidolgozá­sáról és finanszírozásáról is szót váltottak. 1994-ben megállapodást írt' alá a flamand és a magyar kor­mány az együttműködésről, eb­ben jelentős szerepet kapott a régiók kapcsolatainak fejlesz­tése is. Flandria elkötelezett a keleti régiók fejlesztése iránt, s több programot is támogat. Ezek között szerepel a Dél-Du- nántúlon telepítendő hulladé­kelhelyező kijelölése, a bala- tonföldvári belső tó területén auqapark létesítése. Más pro- jectekkel együtt 175-180 ezer ECU értékű programról van szó. A kaposvári inkubátorház megépítéséhez Flandria 30 mil­lió belga frankkal járul hozzá — mondta dr. Kolber István. — Ebből 20 milliót az építke­zéshez, a többit tanulmányok készítésére és a központ mű­ködtetésre használhatják fel. A tárgyalások eredményeként megkezdődött a visszaszámlá­lás: dr. Vékony Lászlót megbíz­ták a program végrehajtásának szervezésével. Szóba került: Marcaliban is épülhetne inkubátorház, Barcs horvát-magyar vásárokat szer­vezhetne. Siófokon pedig ide­genforgalmi centrum alakul­hatna — flamand segítséggel. Alfons Maes, a flamand minisz­terelnöki hivatal vezérigazga­tója arról beszélt: a gazdasági kapcsolatok pozitív hatást gya­korolhatnak a kapcsolatokra, s ezért is fontos az inkubátorház minél előbbi felépítése. A szakértők, minisztériumi tisztviselők a Balaton vízminő­ségével kapcsolatos elképzelé­seikről is elmondták vélemé­nyüket. Dr. Nemcsók János ba­latoni kormánybiztos szerint a Balaton ügye a és mezőgazda­ság fejlesztése részben össze­függ egymással. A biotechno­lógia elterjesztése újra siker­ágazattá emelné a mezőgazda­ságot. Szerinte Somogybán a mezőgazdaság és a turizmus fejlesztése döntő jelentőségű, s ehhez megfelelő adottságokkal is rendelkezünk. Az államtitkár szerint az ökoturizmusban és a biotechnológiában több pénz van mint az olajszőkítésben, s ráadásul ez legális. (Lengyel) SOMOGYI HÍRLAP S. Pap Gitta jegyzete Árak és könyvtárak A könyvtárakért szólnak a héten a könyvtárosok. Nem hangos demonstrációval, hanem színvonalas előadásokkal, kiállítások rendezésével irányítják rájuk a figyelmet. Van abban valami paradoxon, hogy míg a szerencsés kivá­lasztottak az Internet hálózaton keresztül világinformációhoz jutnak, a könyvtáros azon töpreng, a mezőgazdasági szakköny­vet vagy a művészeti lexikont vegye-e meg a rendelkezésére álló forintokból. Merthogy mindkettőre nem futja. Varga Róbert könyvtárigazgató szerint az utóbbi tíz évben ugyan megháromszorozódott a könyvekre fordítható summa, ebből azonban — a csillagokat verdeső könyvárak miatt — ma már csak feleannyit tudnak vásárolni. Az infláció nem kíméli a családok pénztárcáját sem, így az­tán nem sorakoznak otthon az irodalmi lexikon kötetei. Szük­séges lenne tehát, hogy legalább a közgyűjteményekben meg­legyenek a tanuláshoz, az oktatáshoz, a művelődéshez nélkü­lözhetetlen könyvek. Mióta 2-3000 forintba kerül egy jegyzet, megnőtt a kapos­vári könyvtárban az egyetemisták száma. A ritka kincsnek szá­mító egypéldányos jegyzetekből persze csak helyben okulhat a diák, ezért fénymásolással segít rajtuk a könyvtáros. Ami egy­ben pénzforrás is a könyvtárnak. Mint ahogy a „Könyvtárért, az olvasókért” elnevezésű alapítvány is, amelyet a kaposvári könyvtárosok és könyvbarátok hoztak létre. A könyvtárosok jó szándéka és vállalkozó kedve persze nem oldja meg a gondokat. Ahhoz az is kell, hogy — legalább jö­vőre, a könyvtárak évében — ne csak ígéretekhez, hanem könyvekhez is jussanak a könyvtárak. Gyorsított privatizáció kevés reménnyel Eladó Agroker részvények Az Agroker Rt idén is nyere­séggel zárhatja az évet, an­nak ellenére, hogy egyre ki­sebb a fizetőképes kereslet. A nyereséges működés azért is lényeges a kaposvári rész­vénytársaság számára, mert értékpapírjainak eddig ál­lami tulajdonban maradt ré­szére pályázat útján most próbál vevőt találni az ÁPV Rt. A szakemberek szerint ez nem lesz könnyű feladat. — Az Agroker 1992-ben ala­kult részvénytársasággá. A privatizáció első fordulójára egy évvel később került sor. A dolgozók és a menedzsment alkotta MRP szervezet akkor a részvények felét, plusz egy szavazatot szerezte meg. Tíz százaléknyi tulajdon jutott a kaposvári önkormányzatnak, a részvények 36,3 százaléka pe­dig az AVÜ, majd később az ÁPV Rt. tulajdona maradt — mondta Farkas József, az Ag­roker Rt vezérigazgatója. A vállalat állami tulajdonú részével kapcsolatban több el­képzelés is született. Végül az ÁPV Rt vezetése úgy döntött, a részvények tíz százalékát át­adja a Társadalombiztosítási Igazgatóságnak, a fennmaradó több mint huszonhat száza­lékra pedig nyílt pályázaton keresnek befektetőt. Kombájnmustra az Agrokernél. A privatizáció hasznát a dolgozók szeretnék learatni fotó: lang Róbert — Az MRP szervezet jelen­tős összegű hitelt vett fel, hogy meg tudja vásárolni a cég többségi tulajdonát. Amíg ezt nem törlesztjük, addig csak minimális osztalékot tudunk fizetni, vagy az osztalékra jutó nyereséget is a hitelek vissza­fizetésére fordítjuk — mondta Farkas József. A vállalat első embere nem titkolja: nem bízik abban, hogy ilyen feltételekkel vala­kinek is kell a cég. Ugyanak­kor számít arra, ha az első pá­lyázat eredménytelenül zárul akkor a másodikban, kedve­zőbb feltételekkel az MRP is részt tud venni. Ha ugyanis a dolgozók további részvénye­ket tudnak vásárolni, akkor minősített többségi tulajdon­hoz juthatnak. Az részvénytár­saság mintegy hatvan tulajdo­nosát az is bizakodóvá teheti, hogy az önkormányzat nem­rég felajánlotta: eladná a tu­lajdonában lévő Agroker ér­tékpapírokat — mint a tárgya­lások során kiderült — az MRP szervezet számára is el­érhető áron. B. Zs. 300 millió forintos beruházás flamand segítséggel Inkubátorház Kaposváron Holládi ovisok az iskolában Miután már csak alig néhány iskolás tanuló maradt Holládon, a helyi képviselőtestület hatá­rozata értelmében megszűnt a helyi iskolai oktatás, a tanköte­les gyerekek a balatonszent­györgyi iskolában folytatják ta­nulmányaikat. Az üresen ma­radt tantermek közül az egyik­ben a helybeli óvódásokat fo­gadják. Ácsai támogatás vesebetegeknek A kaposvári „Elet beteg vesé­vel” Alapítvány Kuratóriuma levélben fordult a somogyacsai önkormányzathoz, hogy anyagi lehetőségeikhez mérten támo­gassa. Az alapítvány célja: a vesebetegek egészségének és szociális helyzetének javítása, segítségnyújtás a házi beteg­ápolás szervezésében, illetve gyógyszertámogatás. A képvi­selő-testület hatezer forint tá­mogatást szavazott meg az ala­pítvány támogatására. Felvételi-előkészítő Kaposváron Egyetemi felvételi-előkészítőt szervezett Kaposváron történe­lemből a pécsi tudományegye­tem dél-dunántúli távoktatási központja. A tanfolyamot a ka­posvári Táncsics Mihály Gim­náziumban tartják, és dr. Hor­váth Csaba vezeti. A héten még fogadnak új jelentkezőket is; pénteken tartják az első elő­adást. Hozzájárulás diákétkeztetéshez A sérsekszőlősi önkormányzat az óvodás és iskolás gyerekek napi étkezésének biztosításához személyenként négyezer forint­tal járul hozzá az ősz folyamán. Harminc fiatal: nyolc óvodás­nak, 15 általános iskolásnak, valamint hét középfokú intéz­ményben tanuló diáknak össze­sen 120 ezer forintot hagyott jóvá a testület. Az összeget a tabi óvodák és iskolák részére átutalták. Földrajzosok túrája Újabb, idei negyedik túráját rendezte sikerrel az elmúlt hét végén a Marcali Földrajzosok Köre. Horváth László túra ve­zető tanár vezetésével ezúttal huszonketten indultak nagybe- reki „felfedező” útra. A Nyu­gati övcsatornától, többek kö­zött a Fehérvizi láp és az egy­kori földvár, a „gráci domb” érintésével a boronkai tájegy­ség felől érkeztek haza, Marca­liba. A következő túrára no­vemberben kerül sor: a szőke­pusztai térséget cserkészik majd be a földrajzosok. A korlátlan búzaexport drágítja az alapanyagot Mindennapi áremelésünk (Folytatás az 1. oldalról) Vincze Károly szerint a kormány elhibázott exportpoliúkája miatt alakult ki kaotikus helyzet. Ma a malomiparnak az az elsőrendű érdeke, hogy minél több lisztet és búzát adjanak el külföldre, mert azonnal jól fizető vevőkre talál­nak. Ennek viszont az a veszélye, hogy az idei gabonatermést kiá­rusítják, s jövőre nem lesz liszt a kenyérsütéshez. Könnyen elkép­zelhető, hogy importálnunk kell. Ez esetben nem csak rémálom, hanem valóság is lehet a százfo­rintos kenyér. A vezérigazgató elmondta: azonnali és jelentős, vagy teljes exportkorlátozást kel­lene bevezetni, s ezzel taláh még elkerülhető lenne az esetleges liszthiány, kordában lehetne tar­tani az árakat. A gabonaipar szep­tember elsejére elfogadható mér­tékű, 15-18 százalékos lisztár emelést jelzett. A Sütév, csakúgy mint a leg­több pékség tárgyalásokat folytat a malomiparral arról, hogy mi­lyen körülmények között kap­hatna elfogadható áron lisztet, s leginkább arra keresnek választ, hogy a nyári aratásig kitartanak-e a készletek. A részvénytársaság saját malmot is üzemeltet, ezért szívesen vennének jóminőségű búzát, nagyobb tételben is, de ér­deklődésükre vagy azt mondják, hogy nincs, vagy irreális árakkal állnak elő. A legnagyobb kérdés tehát ma az, hogy lesz-e egyálta­lán kenyérnek való. A félelem nem alaptalan és nemcsak a Sü­tév Rt-nél fogalmazódott meg: a kaposvári Slendy pékségnél Ojtó Lajos tulajdonos elmondta: ők Gyermelyről szerzik be a lisztet, ahol az idén már kétszer emeltek árat és kilátásba helyeztek egy újabb áremelést is. Ők még örül­hetnek, mert a szállító csak annak hajlandó lisztet adni, akivel szer­ződése van. Az óvatos, vagy ha- zárdírozó pékségek könnyen liszt nélkül maradhatnak. Az olvasót persze leginkább az érdekli, hogy mire számíthat, ha bemegy a bol­tokba. A kialakult piaci helyzet miatt úgy tűnik, hogy 80 forint körül állapodhat meg a kenyér ára. Persze ez csak akkor igaz, ha magyar búzából sütik. Import esetén az árhatár valóban a csil­lagos ég. Nagy Jenő Szeretnénk, ha nemcsak olvasó­ja, hanem ajánlója is lenne a So­mogyi Hírlapnak. Ezért kérjük, hogy szervezzen ismerősei, bará­tai körében új előfizetőt lapunk­nak. Azok között a jelenlegi előfize­tők között, akik új megrendelőt szerveznek a Somogyi Hírlapnak, a Balaton Füszért Kereskedelmi Részvénytársaság vásárlási utal­ványait sorsoljuk ki, amelyet a cég bármelyik áruházában be lehet váltani. A nyertes előfizetők név­sorát lapunk szombati számában közöljük. A sorsolás előtt kézbe­sítőnk az új megrendelőt személye­sen felkeresi, és ajándékkal is ked­veskedik. Kérjük előfizetőinket, hogy ha szerveznek új előfizetőt, akkor az itt látható megrendelőlapot kitölt­ve küldjék vissza. A borítékra nem kell bélyeget ragasztani, a postai díjat kiadónk a levél érkezése után kifizeti.-----------------------------------------------------------------------1 Megrendelőlevél a SOMOGYI HÍRLAP előfizetésére 1995. Előfizetési időszak: .-tői Előfizetés díja: I I egy hónap 525 Ft I ] két hónap 1050 Ft Beszervező előfizető: Név ................................................................... L akcím:............................................................ Beszervezett előfizető: Név.................................................................... L akcím:............................................................. A jelenlegi előfizetőink között, akik új előfizetőket szerveznek, e megrendelőlevél beküldésével, a BfllflTOn FŰSZERT KERESKEDEM» RÉSZVÉflYTARSAfAG által felajánlott vásárlási utalványokat sorsolunk [Ü'________________________________________________ J t i 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents