Somogyi Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 206-230. szám)

1995-09-06 / 209. szám

1995. szeptember 6., szerda SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Most lesz az év utolsó nyugdíjemelése Hiánnyal zár a tb-kassza Csaknem 24 milliárd forint hi­ánnyal zárta az 1994-es évet a nyugdíjbiztosítási alap: ezt je­lentették be a Nyugdíjbiztosí­tási Önkormányzat tegnapi közgyűlésén. Mint Mészáros Tamás, az önkormányzat el­nöke az ülést követő sajtótájé­koztatón kifejtette: a hiány oka elsősorban a korábban jelzett és a tényleges bérkiáramlás kö­zötti különbség, de szerepe volt annak is, hogy tavaly a terve­zettnél kevesebb tartozást sike­rült behajtani. A bevételeket túlteljesítették, mégis deficittel zárták a múlt évet. Tavaly az önkormányzat először gazdálkodhatott önál­lóan és biztató a jövőre nézve, hogy a pénzmozgásokat ponto­san nyomon tudták követni. A hiányt az idén a költségvetés még pótolta. Előreláthatóan a nyugdíjbiz­tosítási alap idei költségvetésé­nek végrehajtása sem lesz gondtalan. A tervezetet ugyanis a parlament csak az esztendő közepén fogadta el. A közgyűlés tegnap tudomá­sul vette, hogy alighanem az idei esztendőt is hiánnyal zár­ják, ez azonban az önkormány­zat működését és főként a nyugdíjak kifizetését nem érinti. Nincs akadálya az idei évre tervezett nyugdíjemelés kifizetésének, de újabb eme­lésre már nincs kilátás. D. G. Hivatásos tűzoltók tűntettek Budapesten. A Parlament előtti demonstrációval alacsony bérük és rossz munkakörülményeik ellen tütakoztak. Küldöttségüket fo­gadta Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, fotó: feb/diósi imre A két munkacsoport tovább folytatja a megkezdett munkát Egyben marad a koalíció A kormányzás zavartalan­sága és az ország érdekében a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szö­vetsége egyben kívánja tar­tani a koalíciót - jelentette be egybehangzóan Horn Gyula kormányfő, az MSZP elnöke és Pető Iván, az SZDSZ el­nöke a Koalíciós Egyeztető Tanács kedd esti, mintegy másfélórás tanácskozását követő sajtóértekezleten. Horn Gyula elöljáróban leszö­gezte, hogy a koalíciós pártok a keddi nappal lezárták a köz­tük lévő vitát, és ezennel el­kezdődik az intenzív egyezte­tés szakasza. Ennek jegyében a két párt képviselőiből két munkacsoportot hoznak létre. Az egyiknek az lesz a feladata, hogy az eddigi tapasztalatok alapján rögzítse az együttmű­ködés normáit. A másik testü­letnek a tavaly megkötött koa­líciós megállapodás első és második fejezetét kell áttekin­tenie az esetleges korszerűsí­tés érdekében. Az említett fe­jezetek egyike a közös kor­mányzás működési szabályait és intézményes biztosítékait összegzi, míg a másik fejezet a kormányzati struktúrát rögzíti. Ez utóbbi elemző munka so­rán megvizsgálják, hogy mi­ként lehet jobbá tenni a kor­mányzást, és kiküszöbölni a felszínre kerülő zavarokat, s hogy ennek jegyében milyen kormányzati változtatások válnak szükségessé. A vizsgá­lódás alapját az MSZP kilenc és az SZDSZ hét pontos javas­latcsomagja képezi. Ismeretes, hogy a koalíciós pártok dele­gációi a múlt héten Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszter és Bauer Tamás szabaddemokrata ügyvivő ve­zetésével két ízben is tárgyal­tak a kormányátalakítással kapcsolatos nézetkülönbsé­gekről, s akkor adták át egy­másnak indítványaikat. A két munkacsoportnak a mostani megállapodás értel­mében két-három héten belül be kell fejeznie tevékenységét. A Koalíciós Egyeztető Tanács azt javasolja az MSZP elnök­ségének és az SZDSZ Ügyvi­vői Testületének, hogy a mun­kacsoportok jelentését közös tanácskozáson vitassák meg, s véglegesítsék a javaslatokat. Pető Iván a miniszterelnök tájékoztatását annyiban egé­szítette ki, hogy a koalíciós pártok abban is egyetértettek: az önkormányzatok finanszí­rozási módjáról a kormány jövő évi költségvetési terveze­tének parlamenti benyújtása után a két koalíciós párt az ön- kormányzati érdekképvisele­tek véleményének ismereté­ben kialakítja közös álláspont­ját. A kormány az ügyben fi­gyelembe veszi a koalíciós pártok, esetleg az ellenzéki pártok, illetve az érdekképvi­seletek álláspontját. Ily módon lehetőség van arra, hogy a kormány által az önkormány­zatok finanszírozására benyúj­tott elképzeléstől eltérő dön­tést hozzon a Parlament. A szabaddemokrata pártel­nök azt is elmondta, hogy az SZDSZ küldöttsége azzal a felhatalmazással érkezett az egyeztető tanács ülésére, hogy mindenféleképpen igyekezzen fenntartani a koalíciós együttműködést. Ez egybe­csengett az MSZP-delegáció megbízatásával is. Az újságírók megkérdezték Pető Ivántól, hogy mi a sorsa a szabaddemokraták legutóbbi, a vasárnapi rendkívüli KET- ülésen átadott hatpontos indít­ványcsomagjának. A pártel­nök jelezte, hogy az általuk felvetett gondokat megfele­lően kezelni lehet a munka- csoportok felállításával. Horn Gyula ehhez kapcsolódva alá­húzta: a két párt közti tárgya­lások során senki a másik fél­lel szemben nem nyújtott be ultimátumot. Az átadott papí­rok egyike sem volt megvál­toztathatatlan szentírás, ha­nem tárgyalási alapnak tekint­hető javaslat. Azt sem hinné, hogy az egyeztetések során presztízskérdések vetődtek volna fel. A miniszterelnök végül azt is megjegyezte, hogy véleménye szerint előbb vagy utóbb sort kellett keríteni a tisztázó vitára. A vitát egyéb­ként nem tekintette válságnak; a lényegnek azt tartja, hogy közös a szándék a zavarok ki­küszöbölésére. Pető Iván megerősítette: a vita lezártával higgadtan kell mérlegelniük azokat a problémákat, ame­lyek a közös kormányzás so­rán felvetődtek. A környezetvédelem ára Szeptember 21-étől a hűtőgé­pekre, azok környezetkárosító anyagai után, és a gumiabron­csokra termékdíjat köteles fi­zetni a gyártó, az első forgal­mazó vagy az importáló. A változásról Balogh Zsu­zsanna, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium munkatársa adott tájékoztatást. Az első lépcsőben az új gu­miabroncs után kilónként 30, importált és használt gumiab­roncsok után kilónként 120 fo­rintot kell fizetni. A hűtőberendezések termék- díjtételei térfogatonként vál­toznak. A 120 literes hűtőgép után 600 forintot, az ennél na­gyobb után 1080-at kell fizetni. A 250 literesnél nagyobb hűtő­gépre 2800 forintot terhelnek. A környezetet károsító anya­gok, a freon után szintén köte­les az előállító meghatározott termékdíjat fizetni. 1996. január elsejétől az ak­kumulátorokra és a csomagoló­eszközökre vonatkozó paragra­fusok is hatályba lépnek. Az importálónak a vámkeze­lés napján kell a termékdíjat be­fizetnie, a belföldi gyártónak pedig az áru értékesítésétől szá­mítva a következő hónap húsza­dikáig. Az áfa bevallásához ha­sonlóan, negyedévente beszá­molót kell benyújtani a minisz­tériumnak, az eladáskor kiállí­tott számlán feltüntetve a ter­mékdíj összegét is. Ez a többletköltség nyilván­valóan ráfordításként jelentkezik majd az árakban. A pénzt a használhatatlanná vált termékek tárolására, újrafeldolgozására, hasznosítására fordítják, s ezt végső soron a fogyasztónak kell megfizetnie. A befolyó pénzből a Központi Környezetvédelmi Alap környezetbarát és környe­zetet kímélő termékek gyártását kívánja támogatni. (Bozsó) A lobogó nem csupán bot és vászon, jogtalan használata tilos Felsőoktatás: vágyak és tettek Öt párt öt napirend előtti felszólalásával indult az Ország- gyűlés tegnapi napja. Szó esett a szlovákiai, romániai és vaj­dasági magyarság helyzetének súlyosbodásáról, a Duna Té­vének az ígértnél kisebb támogatásáról, az elmúlt időszak privatizációs eseményeiről, a parlamenti ülésteremben el­várható politikai kultúráról és az ideiglenes nemzetgyűlés ötven évvel ezelőtti megalakulásáról. Vastagh Pál igazságügy-mi­niszter törvényjavaslatot ter­jesztett elő nemzeti jelképe­ink használatáról. A T. Ház mindkét oldala által támoga­tott tervezet rögzíti, hogy címerünk és piros-fehér-zöld lobogónk nemcsak a magyar államiság szimbólumai, ha­nem a nemzeti érzés, a nem­zethez tartozás kinyilvánítá­sának eszközei is. A törvény korlátozza majd a gazdálkodó szervezetek cí­merhasználatát, hiszen a piac- gazdaságban nem jelenthet előnyt valamiféle állami elis­mertség sugalmazása. A jel­képek jogtalan használata vagy tekintélyük rombolása szabálysértésnek minősül. Megkezdődött a felsőokta­tás fejlesztésének irányelvei­ről szóló országgyűlési hatá­rozat tárgyalása. A fejlesztési elképzelések célul tűzik ki a piramisszerűen felépülő, ru­galmas szerkezetű, „átjár­ható” képzési rendszer kiala­kítását. A tervezet kimondja, hogy biztosítani kell a nyitottsá­got, a versenysemlegességet és az esélyek kiegyenlítődé­sét. Olyan normatív rend­szerre kell törekedni - mondta expozéjában Fodor Gábor miniszter - amely haté­kony és költségkímélő gaz­dálkodásra ösztönzi az intéz­ményeket, s így azok képesek lesznek a változó költségve­tési támogatás rugalmas köve­tésére, egyéb pénzforrások előteremtésére. A vita elsősorban arról folyt, hogy az általános elvek csak szép szavak maradnak vagy a kormány részéről tettek is következnek-e majd. S. A. A fürdővíz és a gyerek Jó ideje foglalkoztatja már a ko­alíció sorsa a politikai közvéle­ményt. Tegnap a késői esti órákig tanácskoztak a felek, mire ezek a sorok megjelennek, talán már felszállt a füst - együtt vagy egymás nélkül. Miközben a két párt között ja­vában folyt a politikai perpat­var, Horn Gyula ragaszkodott a maga elképzeléséhez, az SZDSZ a koalíciós szerződéshez, addig mintha megfeledkeztek volna ar­ról, hogy egy ország kormány­zására vállalkoztak. Olyan volt ez, mint a válófélben lévő' szülők marakodása, akik miközben a gyerek elhelyezéséről vitatkoz­nak, megfeledkeznek a gyerek­ről, szülői felelősségükről. (Lantos) Mintegy 10 ezer aláírást gyűj­töttek össze a magyar környe­zetvédő és békeszervezetek a francia atomkísérletek elleni til­takozásul. Egyúttal ismételten felszólítják a magyar lakossá­got, hogy ne vásároljanak olyan cégektől termékeket, amelyek­nek közük van az atomkísérle­tek előkészítéséhez. Közös árfigyelő és áregyez­tető rendszer működtetéséről tárgyalt keddi ülésén az Érdek­egyeztető Tanács gazdasági bi­zottsága. Az előterjesztő mun­kavállalói oldal javaslata sze­rint együtt figyelnék az árnöve­kedést előidéző folyamatokat és fellépnének a piacon mono­polhelyzetben lévő gazdálko­dószervezetek indokolatlan ár­emelési törekvései ellen. Augusztusban ismét csök­kent a munkanélküliek száma - jelentették be tegnap az Orszá­gos Munkaügyi Központban. A hó végi zárónapon a júliusinál mintegy 5 ezerrel kevesebb, összesen 499 300 munkanélkü­lit tartottak nyilván. Kedvezőnek ítélik az idei magyar borexport lehetőségeit a szakemberek. Az év első fe­lében ugyanis 31 százalékkal több nedűt vittek hazánkból külföldre, mint a múlt év ha­sonló időszakában. Szeptemberben elkészül a Nemzeti alaptanterv. Országos vita és egyeztetés után - ha a kormány elfogadja - október végén már az iskolákba kerül­het a dokumentum. Ehhez azonban szükséges a közokta­tási törvény módosítása, az erre vonatkozó javaslatot már be­nyújtották a törvényhozásnak. Elkészültek az Óvodai nevelés országos irányelvei, és kidol­gozták az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga koncepcióját is. BESZÉLGETŐPARTNERÜNK: A BALERINA Balett, fény és erotika Két tehetséges ba­lettművész, Markó Iván és Ladányi And­rea nyolc évvel ezelőtt haraggal vált el egy­mástól. Andrea levél­ben mondott búcsút a győri balettnek és vi­lághírű vezetőjének. Amerikába, majd Hel­sinkibe ment, táncműhelyekben dolgozott. Markó Ivánt szintén távozott a győri társulattól. Megint együtt dolgoztak. Bécsben a Volksoper balett társulatával Ravel Boleróját mutatták be, messze felülmúlva a hajdani győri sikert. Hogyan is történt? Ladányi Andrea mondja el:- Iván telefonon hívott. Már aznap este talál­kozni akart velem, amiből arra következtettem: munkáról lesz szó. Elhatároztam, félreteszem a haragot, ha a Bolerót kínálja fel. Ez volt az első mondata.- Azonnal igent mondott?-Megtehettem volna, de abban maradtunk, hogy egy hét múlva felhívom. Addig megpróbá­lom eltáncolni a szerepet - magamnak.- Változott a győri koreográfia?- Nem. Iván ugyanazt kérte tőlem, mint annak idején. Régen, a darab végén mindig úgy érez­tem, hogy meghalok, most meg kedvem lett volna elölről kezdeni. Pedig ennél nehezebb sze­repet soha, sehol nem táncoltam. A Boleró tizen­négy percig teljes intenzitást követel, fényt, elektromosságot és erotikát kell belevinni és soha nincs megállás egyetlen pillanatra sem!- Hány előadásra szólt a szerződése?-Háromra. Az első háromra. Nem is lett volna több időm, mert Salomét táncoltam Lő- rincz Katalin koreográfiájában, filmszerepet ját­szottam Böszörményi Zsuzsa rendezésében, a Vö­rös kolibriban. Vizsgáztam a táncművészeti főis­kolán, tanítani ugyanis csak balettpedagógusi diplomával lehet. Szabó G. László Játék határok nélkül - mozgássérült gyerekeknek. Hat ország, köztük ha­zánk beteg gyerekeinek speciális csapatvetélkedőjét rendezték meg az eurointegrációs hét keretében. Rajzkiállítás, versenyek, vidám programok várták a résztvevőket. fotó:feb/diósi

Next

/
Thumbnails
Contents