Somogyi Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 206-230. szám)

1995-09-01 / 206. szám

1995. szeptember 1., péntek SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 A jövő évi költségvetés irányszámai Új agrárpiaci rendtartás A kormány eltörölné a 0 kulcsot A jövő évi költségvetésben az export- és a beruházásfejlesz­tés, valamint az infrastruk­túra és az oktatás elsőbbséget élvez majd. A kormány tegnapi ülésén meghozott döntések közül La­kos László földművelésügyi miniszter számolt be a közrak­tározási törvénnyel, az agrár­piaci rendtartásról szóló tör­vénymódosítással, valamint az agrárkamarákkal kapcsolatos kormányzati elképzelésekről. Lényeges változás, hogy a földhivatali illetékek díjjá ala­kultak át, s ez a pénz a hivata­loknál marad. Az állampolgá­rok által fizetendő díjak mér­téke nem emelkedik - mondta a miniszter. A kormány döntött a '96-os költségvetés irányszá­mairól is, miközben nyugtázta: az eddigi gazdaságpolitika irányvonalán nem kell változ­tatni. Bokros Lajos pénzügymi­niszter arról tájékoztatta a sajtó képviselőit, hogy a kormány döntése értelmében az export- és a beruházásösztönzés, az inf­rastruktúra és a közoktatás mindenképpen elsőbbséget él­vez - az utóbbi területen 30 milliárddal nőnek a normatí­vák. A személyi jövedelemadó­táblában lényeges változás lesz, hogy eltörlik a 0 kulcsot, 150 ezer forint éves jövedelemig 20 százalékos kulcs szerint adóz­nak, amit a bérből és fizetésből élőknek adójóváírással ellenté­teleznek. A munkavállalók által fizetett eddigi 10 százalékos tb- járulék 12-re emelkedik. A kormány jövőre havi 1,2 százalékos csúszó forintleérté­kelést és évi 20 százalékos inf­lációt ígér. A kabinet által jó­váhagyott javaslatokat az or­szággyűlés szeptemberben tár­gyalja. Takács Mariann Ellenzéki tiltakozás az önkormányzatok érdekében Egybehangzó elutasítás Az önkormányzati érdekszö­vetségek és az ellenzéki pár­tok egyaránt elutasítják, hogy jövőre mindössze 414,5 milliárd forint állami támo­gatást kapjanak az önkor­mányzatok. Ezt csütörtökön az ellenzéki pártok közös tá­jékoztatóján jelentették be. Az MDF, a KDNP, a Fi- desz-MPP és az FKGP parla­menti képviselői a hét országos önkormányzati érdekszövetség vezetőivel folytatott megbeszélés után közölték: elfogadhatatlan, hogy a költségvetési törvény alapvetően átrajzolja az önkor­mányzati szférát, alkotmánymó­dosítás nélkül csorbítsa az ön- kormányzatok autonómiáját. A Fidesz azt javasolja, hogy a kormány a bruttó nemzeti össz­termék meghatározott százaléká­ban állapítsa meg az önkor- mányza toknak nyújtandó állami támogatás mértékét. A kisgazdapárt rámutatott: számos önkormányzat képtelen a tűzoltóság fenntartására, mert úgy testálták rájuk a feladatot, hogy nem kapták meg hozzá a szüksé ges fedezetet. Az MDF szerint a személyi jö vedelemadó önkormányzatoknál maradó mértékéről zajló vita számháború, amellyel a kormány megpróbálja elkendőzni a meg­szorításokat. A KDNP arra figyelmeztetett: reálérték ben az is 30 százalékos csökkenést hozna, haaz önkor­mányzatok 430 milliárd forint támogatást kapnának a jövő évre. Holmes magyar utódai ORFK-sajtótájékoztató a magánnyomozásról A vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, il­letve magánnyomozói tevé­kenységről szóló, ma hatályba lépő jogszabályokkal kapcsola­tos rendőrségi feladatokról tar­tottak sajtótájékoztatót az Or­szágos Rendőr-főkapitányság illetékesei tegnap Budapesten. Felkai László, az ORFK hi­vatalának vezetője elmondta, hogy a rendőrség ilyen tevé­kenységhez engedélyt és iga­zolványt csak olyan nagykorú, büntetlen előéletű, állandó bel­földi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgároknak ad, akik bizonyítvánnyal igazoltan eleget tettek az ilyen munka végzéséhez előírt vizsgaköve­telményeknek, vagy ez alól jogszabály által mentesültek. Az ORFK hétfőtől informá­ciós irodát nyit Budapesten, ahol szakszerű felvilágosítást kapnak az érdeklődők. A ma­gánnyomozói, illetve a sze­mély- és vagyonőri foglalkozás még nem került be az Országos Képzési Jegyzékbe. Mélyből jövő remények A bányászatnak nemcsak múltja van, hanem jövője is Ma is ez a legnehezebb fizikai munka fotó: feb/diósi imre 1951 óta minden szeptember első vasárnapján rendezik meg országszerte a Bányá­szok napját. Ebből az alka­lomból beszélgettünk dr. Horn Jánossal, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének főtanácsosá­val.- A piacgazdaságra való átállás mennyire viselte meg a bányászatot?- A bányászati ágazatok közül a szénbányászatban tör­tént a legnagyobb leépítés. 1965-ben 92 ezer bányász 31,4 millió tonnát, 1994-ben 19 ezer bányász már csak 13 millió tonna szenet termelt. Sok aknát kellett bezárni. Le­épült a bauxit-, az urán-, az érc- és ásvány- sőt, az építő­anyag-bányászat is.- Mit tehetett ebben a hely­zetben a szakszervezet?-A hatalmas arányú leépí­tés közepette is sikerült meg­őriznünk a munkahelyi és a társadalmi békét. Sajnos az előző kormány a szénbánya­vállalatok integrációját, vagyis az erőművek és a szén­bányák összevonását, kése­delmesen és úgy hajtotta végre, hogy egyszerűen meg-, osztotta a társaságokat. Az a hét cég, amely kimaradt az in­tegrációból, igen nehéz hely­zetbe került.- Mit ígér a jövő?- A kormánnyal folytatott tárgyalásaink során elértük, hogy a hét közül három bánya- társaság - Feketevölgy, Put­nok és Lencsehegy - működé­sét a kormány 1998-ig garan­tálja. Az integrációba került bányák magánosítása során ragaszkodunk folyamatos mű­ködtetésükhöz, ezzel a bányá­szok munkalehetőségét véd­jük. A hatalmas lignitvagyon jó bázisa a hőerőműveknek, a fekete- és bamakőszénvagyon még az ezredforduló után is feltárható lesz.-Milyen sors vár a többi ágazatra?- A kőolaj- és földgázkész­let 10-15 évre elegendő, éppen ezért sokat remélünk az ország hat helyén folyó kutatásoktól. Világhírű cégek vállalkoztak a tartalékok felderítésére. Az uránbányászatról a kor­mány a közelmúltban hozott határozatot, ennek alapján 1998-ig folytatódik a termelés, további két évig folynak még a bányabezárási munkálatok. Bízunk abban, hogy ebben a térségben helyezik el a radio­aktív hulladékot, ezzel is munkát adva az embereknek. Az autópályák, utak, vasu­tak építése, korszerűsítése a nem fémes ásványi nyers­anyagok kitermelésével fog­lalkozó bányászoknak ígér megélhetést. Koós Tamás A cigányfesztivál nyitánya a Néprajzi Múzeumban. Göncz Árpád köztársa­sági elnök nyitotta meg a kiállítást, amely első programja a négynapos nemzetközi esemény- sorozatnak. A vasárnapi gálaest bevételét a debreceni és a nagyatádi menekülttáborban élő gyerekek oktatására ajánlotta fel a fesztivált szervező Ariadne Alapítvány - tudtuk meg Hága Antónia országgyűlési képviselőtől, a kuratórium elnökétől. fotó: feb/diósi A feketegazdaság korlátáiról A vagyoni típusú adóztatás megvalósítása és a vagyonnyi- latkozati kötelezettség beveze­tése mellett foglalt állást a gaz­daságvédelmi koordinációs bi­zottság legutóbbi ülésén. A fe­ketegazdaság elleni hatéko­nyabb fellépés érdekében a bi­zottság javasolta az APEH és a VPOP közigazgatási nyomozati jogkörének szélesítését, vala­mint az adótitok jelenlegi sza­bályozásának oldását. Ezzel összefüggésben indokoltnak tartják az adó- és vámhivatal­nokok személyes érdekeltségi rendszerének megteremtését is. Harc a világpiaci pozíciókért A gabonatermesztés fejleszté­sének kérdéseiről kezdődött tegnap kétnapos országos ta­nácskozás a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetemen. A téma azért különösen aktuális, mert az egész világot sújtó aszály következtében legtöbb ország­ban kevés búza termett, emiatt megnövekedett a kereslet e termény iránt, jó árat lehet kapni érte. Most az a kérdés — fejtette ki a tanácskozás nyitó­napján több előadó is —, ho­gyan lehet a világpiacon meg­szerzett pozíciókat továbbra is megőrizni. Az SZDSZ nem akar kilépni a koalícióból Az SZDSZ egyik ügyvivője szerint az MDF-kormány hibái látszanak megismétlődni, ugyanis fennáll a kétfejű gaz­daságpolitikai veszélye, illetve Katona Tamás egykori pozíció­jának megjelenése szocialista színekben. Magyar Bálint a Napkeltének adott nyilatkoza­tában kijelentette, hogy az SZDSZ-nek nem érdeke ki­szállni a koalícióból, de lehet olyan helyzetet teremteni, hogy ne legyen érdemes részt vennie benne. Adományok a rászorulóknak Három gazdasági egység jutta­tott el termékeiből adományt a Máltai Magyar Szeretetszolgá­lat kisbéri szervezetének. A környei termelőszövetkezet fél- száz mázsa búzát, a tárkányi tésztagyár tíz mázsa száraztész­tát, a bábolnai vállalatcsoport­hoz tartozó győri baromfifel­dolgozó üzem pedig egy mázsa csirkecombot küldött a bako- nyaljai városba. Az adomány jelentősége abban van, hogy Kisbéren és környékén a leg­magasabb a munkanélküliek aránya Komárom-Esztergom megyében, mivel ott szűnt meg, illetve ment tönkre a legtöbb vállalat és termelőszövetkezet az elmúlt években. A Nemzeti Alaptanterv jó kiegészítője lehet: az Európa-tanterv Világlátóból jeles kapható Európa-tantervet állított össze kétéves munka eredményeként az ország kétszáz pedagógusának segítségével egy Kecskeméten élő piarista paptanár. Az elsősorban humán tárgyakra épülő tananyaggyűjtemény jól illeszkedik a Nemzeti Alaptantervhez. Farkas István, a katolikus álta­lános iskolák főigazgatója a közoktatás-politikai tanács tag­jaként a kezdetektől, 1989-től részt vett a NAT kidolgozásá­ban. Az utolsó alaptanterv-vál- tozatot alkalmasnak ítéli arra, hogy az ajánlott és helyi tan­tervekkel korszerű ismeret- anyagot kínáljon a 6-18 éves diákoknak. A neves paptanár kiemelte: a NAT témakörönként a taní­tandó ismereteknek csak mint­egy hatvan százalékát írja elő kötelező tananyagként, a töb­bivel az iskolák szabadon gaz­dálkodhatnak. Feltehetően jó néhány általános és középisko­lában kapóra jön ezért az aján­lott és szabadon felhasználható kiegészítő tanterv. Ilyen lehet az Európa névvel jelölt és Kecskeméten összeállított pe­dagógiai dokumentum is. Is­meretanyagának kiválogatásá­nál figyelembe vették az euró­pai színvonalú érettségi vizsga nemzetközileg kialakított ma­gas követelményeit. Az Európa-tanterv eltér az évszázados múltú tantárgyi ka­tegóriáktól. A kömyezetisme- retet, a rajzot és a technikát például a 6-8 évesek számára a Világlátó elnevezésű új tan­tárgyba integrálja, részben mert a kisgyermeknek az őt körülvevő világ egységes egész, másrészt mert így meg- szüntethetők a pedagógiailag alig hasznosítható heti egyórás tantárgyak. Régi észrevételekre „vála­szol” az Európa-tanterv, amikor törli a tananyagokból az ismét­lődéseket és párhuzamosságo­kat. Azokból a tantárgyakból, amelyek szinte valamennyi osz­tályban vissza-visszatémek - mint például a fizika esetében -, úgynevezett pihentető éveket iktat be. D. G. Az idei első tanévnyitót a budapesti Veres Pálné Gimnáziumban tartották fotó: feb/diósi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents