Somogyi Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 206-230. szám)
1995-09-29 / 229. szám
1995. szeptember 29., péntek SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Az igazgatónőnek a D-üzemben telt be a pohár Munkásgyülés a Kemikálnál (Folytatás az 1. oldalról) Miután a Citizen Rt megszerezte a Kemikál részvényeinek többségét és lezárult a vita az ÁPV Rt és a tulajdonos között, az új gazda máris munkához látott. Megújult igazgatóságot jelölt, amely dr, Könczöl Erzsébetet választotta a társaság vezetőjévé, aki első intézkedéseinek egyikeként azonnali hatály- lyal leváltotta a barcsi gyár igazgatóját, Lovász Ferencet. — Igazgatóságom harmadik napján látogattam először Barcsra. A könyvvizsgálói jelentésekből már halottam a barcsi D-üzemről, a látvány azonban önmagáért beszélt. A másfél év alatt csaknem huszonnyolc millió forint ráfordítással idetelepített gépsor az üzem számára fabatkát sem ér. A csarnokban jelenleg senki sem dolgozik, a gép ittléte alatt ösz- szesen kétmillió forintnyi árbevételt termelt. Az ügyben folyó vizsgálat anyaga bőven elegendő volt ahhoz, hogy a barcsi igazgatót felmentsem. Olyan szerződést kötött ugyanis, amely enyhén szólva hátrányosan érintette a Kemikált — számolt be a történtekről a vezérigazgatónő. A munkásgyűlésen az üzemet érintő kérdések ugyan nem hangoztak el, a résztvevő mintegy száz dolgozó ugyanakkor több még az ülés kezdete előtt több — bérekkel és a munkakörülményekkel foglalkozó — témát vetett fel, amelyre azonban dr. Könczöl Erzsébet nem tudott kimentő választ adni. Mint elmondta: azért, mert jelenleg a helyzetfelmérés tart és csak ezután eshet szó a konkrét tervekről. Annyit azonban elárult, hogy év végéig nem lesz fizetésemelés, egy évig nem módosítják a kollektív szerződést, de keményebb lesz a decemberi munkarend, mint az a Kemikálnál eddig megszokott volt. A békés hangulatú munkásgyűlésen a kedvezményes dolgozói részvényvásárlásról is szó esett. Elhangzott, hogy a cégnél mintegy kilencvenhat millió forint értékben jegyezhetnek részvényt a dolgozók a névérték tíz százalékáért. Részletekről a jelenlévő vezetők szerint azonban még csakúgy korai lenne beszélni, mint arról, hogy a kemikál értékpapírjai hány éven belül kerülhetnek majd a tőzsdére. Barna Zsolt Ároktisztítás Boltion Árkot tisztítanak a közhasznú munkások Bolhón. A Petőfi utcában 3 kilométer hosszan mélyítik, s rendezik az árokpartot is. Nyolc embernek ad munkát a községben az árkok rendbe tétele fotó: harsányt mtklós Barcs hitel nélkül hitelesen Feigli Ferenc: Nem várjuk el, hogy örüljenek a támogatás csökkentésének — Ciklusprogramunk arra épül, hogy hitel nélkül gazdálkodjunk. A hitel visszafizetése ugyanis a működési kiadásokat terhelné, és azt már nem viselnék el az intézmények — mondta Feigli Ferenc barcsi polgármester. — A szakmai színvonalból a nehézségek ellenére sem engedünk. Ma még senki nem tudja, mit hoz a jövő vagyis az 1996-os költségvetés. Mindenesetre végiggondoltuk: hogyan lehet jövőre is tisztességesen működtetni intézményrendszerünket. Szóba került a kihasználtság növelése, a konyhakapacitás, a bölcsődei és az óvodai hálózat összevonása is. Ügyelnünk kell arra, hogy iskoláink az egyre csökkenő gyereklétszám mellett is versenyképesek maradjanak. Középfokú intézményeinkre a jövőben is büszkék akarunk lenni. — Milyen a viszonyuk az intézményeikkel? — A nehéz anyagi helyzetben is jó. Nem utasítgatunk senkit, a kérdéseket tisztességesen tárgyaljuk meg. Nem várjuk el, hogy örüljenek annak, hogy például jövőre ötmillió forinttal kevesebb jut. Intézményeink is tudják, hogy a nincsből nem lehet adni. Annak pedig közösen örülhetünk, hogy intézményeinket az elmúlt időszakban tisztességesen felújítottuk és olyan fejlesztési programot valósítottunk meg, amely a következő évekre is biztosítékot jelent. Fontos, hogy a foglalkoztatás javuljon. Figyelembe kell vennünk, hogy a város a horvát határ közelében van, s azt is, hogy Barcs fejlődésének mindig meghatározója volt a szomszédokkal való kapcsolat. A recesszióban a telephelyes ipar visszaüt: ezek a cégek dobták be nálunk is először a törülközőt. A munka- nélküliség a megyei átlaghoz képest is magas városban és környékén. Ami az egyik oldalon természetes, az a másikon szociálisan hosszú távon nem kezelhető. Ebben a helyzetben olyan programokat készíttetünk az érintettek bevonásával, amelyekkel új munkahelyeket teremthetünk. Felkészültünk a vállalkozások fogadására, teljes körű infrastruktúrát teremtettünk és különböző kedvezményeket adunk. Számítunk a horvátországi újjáépítési programra. Néhány napja ezelőtt voltam Horvátországban: azt mondták, hogy most van itt az együttműködés ideje. A jövő hónap elejére vállalkozói fórumot hívunk össze, ahol többek között Szigetvár, Verőce, Szvatina, Barcs képviselteti magát, de várjuk Eszék polgármesterét is. Új bevásárló- központ építésén is gondolkodunk. Sokat várunk a Duna- Dráva nemzeti park programtól, amelyhez Barcs fejlesztéseivel kapcsolódna. A nemzeti park mellé épülhetne a szabadidőközpont, a sportcentrum, a kempinghálózat. Fontosnak tartom egy vámszabad terület létrehozását, de ehhez az is kell, hogy a határon legyen növény- és állat-egészségügyi állomás, és épüljön meg a várost kikerülő úthálózat, mert ha Barcsra bejönnek a kamionok, megáll az élet — Mikorra válhat valósággá a terv? — A tervek elkészültek, a pénzzel pedig mindig gondok vannak: késik a program. Ebből sajnos szociális nehézségek is fakadnak: a városnak egyre több embert kell támogatnia. A szociális ellátás jelenlegi színvonala ugyanakkor csak akkor tartható, ha nem növekszik azoknak a száma, akiket támogatni kell. Egyetlen megoldás: munkahelyeket kell teremteni... — Adóztat a barcsi önkormányzat? — Nem lógunk ki a sorból. Csak a vállalkozók fizetnek iparűzési és kommunális adót. Ä lakosság nem. Most akarjuk bevezetni az építményadót. De ezzel is vigyáznunk kell, nehogy a túlzott adókivetéssel tönkretegyük a vállalkozókat: nagy szükségünk van rájuk. Az idén a lakásépítési programban tizenhárom lakást vett a város azoknak az embereknek, akik nem képesek saját maguk ezt megoldani. A lakásértékesítésből befolyt ösz- szegből pedig újabb lakásokat építünk. A tömegsportot is segítjük. A városi sportcsarnok mellett lesz egy másik sportcsarnok, amely nemzetközi méretű. A helyi televízió már öt helyről tud élő adást közvetíteni. Fontos ez azért, mert állandó beszélő viszonyban akarunk lenni a polgárokkal. Nehézségeinken csak közös erőfeszítésekkel tudunk úrrá lenni... Lengyel János Váratlanul jött nyeremény Lakócsán könyvtárnak Pályázati pénz könyvre Hatvanezer forintot nyert a lakócsai könyvtár a fővárosi Könyvtárellátó Vállalat pályázatán. A váratlanul jött pénzen értékes könyveket, irodalmi kiadványokat vásárolnak. A lakócsai könyvtár a közelmúltban kapta az értesítést, hogy nyertek a pályázaton. Mivel évente alig 70 ezer forintot költhetnek könyvekre, ezért most terven felül új kiadványokkal gazdagíthatják a tékát, irodalmi és szakkönyvekkel. Fucskár Józsefné, a könyvtár vezetője elmondta: örülnek a mostani sikernek, hiszen az eddig csak áhított példányokat is megvásárolhatják. Az utóbbi időben jelentősen drágultak a könyvek, ezért kevesebbre tellett. Most valamelyest felfrissítik az állományt. A nemzetiségi, körzeti és iskolai feladatokat is ellátó lakócsai könyvtárt sokan látogatják. Nyolcvanhat tizennégy éven aluli tagja van, és százötvenhat felnőtt olvasója. A falu lakóinak csaknem hetven százaléka horvát nemzetiségű, nekik elsősorban az anyanyelvükön írt könyvek kellene. A lakócsai könyvtárban 14 ezer kötet található és tizennégy folyóiratot járatnak. Évente hatvanezer forintot költenek újságra; természettudományos, műszaki és sporttémájú lapokat is járatnak. — Sokan a napilapot is itt olvassák el — mondta a könyvtáros. — Legjobban a Somogyi Hírlapot szeretik, mivel az összes megyei hírt megírja. A lakócsai általános iskolások délutánonként rendszeresen fölkeresik a könyvtárt. Olvasnak vagy lemezeket hallgatnak, péntekenként videófilmet néznek. (Harsányi) Támogatás az összes iskolásnak A csurgói önkormányzat iskolakezdési segélyben részesíti a város összes diákjának szüleit. A határozat szerint az egységes 2000 forint támogatás megilleti a vidéken tanuló középiskolásokat és az egyetemistákat is. Hajóroncs kisebbségi önkormányzatnak A barcsi képviselő-testület úgy határozott, hogy átad egy drá- vai hajóroncsot ellenérték nélkül a cigány kisebbségi önkormányzatnak, hogy azt haszonvasként értékesítsék. A befolyó összeget a kisebbségi önkormányzat működési költségeinek fedezésére használja föl. 17 polgármester találkozója Csurgón felmérik az idegenforgalmi lehetőségeket is. S mivel a környező községek is érdekeltek ebben, a Tourinform-iroda szervezésében a kistérség 17 településének vezetőit hívták meg megbeszélésre, az idegen- forgalmi világnapon. A találkozót a Korona szállóban tartják; a 17 polgármester ezt követően tájékozódik arról is, mennyiben segítik terveik megvalósítását a takarékpénztár szolgáltatásai. Csurgói diákok ünnepvárása Ünnep várás címmel félórás műsort sugároz vasárnap délelőtt fél tizenegykor a Televízió 2-es műsora, s az összeállításban a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium tanulói is megszólalnak. A film rendezője is somogyi származású: Major Sándor. Új rendelet Bolhón állattartásról Helyi rendeletet hozott a bolhói képviselő-testület az állattartásról. Szabályozta egyebek között a szarvasmarhák terelését, s erre kijelölte az utat. Előírta a gazdáknak, hogy gondoskodniuk kell a trágyalé megfelelő elvezetéséről. A rendelet ellen vétőket pedig bírsággal sújtja. Heten kezdték szervezni több mint negyven éve Művészkör Babócsán Negyvenkét éve alakított meg Babócsán az Amatőr Művészeti Kört. Kezdeményezője Arató Béla kereskedő és Vezér Dezső iskolaigazgató volt. A művészeti kör tevékenysége azóta is meghatározó a községben; több neves alkotót is nevelt. A két alapító rajong a festészetért, s ez másokra is hat. Évek során tizenötre emelkedett a kör tagjainak száma. Eleinte hetente találkoztak, és közösen dolgoztak. Ruisz György és Maród László festőművész patronálta a szárnyaikat bontogató tehetségeket. Tanár, diák, gyári munkás, kereskedő vagy háziasszony tagja egyaránt volt e körnek. Ma már csak havonta találkoznak; értékelik az elkészült munkákat, és kiállításokat szerveznek. Jelenleg tíz tagja van a képzőművészeti körnek, köztük fafaragó és gobelinkészítő is.- Évente négy-öt kiállításon veszünk részt - mondta Vezér Dezső, a babócsai kör irányítója. - Az idén Nagyatádon, Barcson, Komlósdon vittük közönség elé a képeinket, és Babócsán is bemutattuk alkotásainkat. Rendszeresen részt veszünk a megyei művészeti tárlatokon is. Elismerésre méltó a fiatal tagok tevékenysége. Közülük több is már mint neves grafikus, iparművész vagy mint porcelánfestő dolgozik, vagy a festészetet választotta hivatásának. A babócsai kör tagjainak alkotásai eljutottak külföldre, a tengerentúlra, Kanadába és Ausztráliába is - tudtuk meg Vezér Dezsőtől. Összejöveteleikhez az önkormányzat ad helyiséget. Legutóbb húszezer forintot kaptak a megyei közgyűlés közművelődési és tudományos bizottságától, s ezt az összeget kiállítások rendezésére fordítják. Az egyik alapító, Arató Béla új önálló kiállítását a hetvenötödik születésnapján nyitották meg Nagyatádon. Németh István Lakást építtet most Csurgó Hat új szolgálati lakás épül Csurgón, alig fél év, és elkészül. Csaknem tízévi szünet után először nyílt lehetőség szolgálati lakások építésére. A Nyárádi utca nyugati oldalát lezáró épületet rekordidő, három hónap alatt hozta tető alá a Varjas Kft, de pénzügyi gondok miatt felfüggesztették. Most a város bevételeinek növekedése kedvezően alakult, s a képviselő-testület a munkák folytatásáról döntött. Még az idén beépítik az ajtókat, ablakokat. Mivel az építkezés áthúzódik a jövő évre, a második ütemben az ár csaknem másfél millió forinttal lesz több, s eléri a 14 millió forintot. A költségek nagyobb hányadát az egyházi ingatlanokért kapott összegből fedezi a város. H. J. Sokat szaladgáltam megrendelés után Vállalkozó Szentesen Bőven van tennivalója Sümegi Ernőnek asztalosműhelyében: sok a megrendelés. Nemrégiben lett vállalkozó, s bár nehéz volt a kezdet, a drávaszentesi műhelyt már sokan jól ismerik. — Sokáig a termelőszövetkezetben dolgoztam. Olyan kevés volt a fizetésem, hogy alig tudtunk megélni — mondta Sümegi Ernő. — A 80-as évek végén egy gazdasági munkaközösségbe mentem, de egyedül maradtam. Majd kiváltottam a vállalkozói igazolványt, s gyakran éjszaka is dolgoztam. A kemény munkának meglett az eredménye: a műhelyt fokozatosan bővítette, új embereket vett föl. — Négyen dolgozunk most is, egyelőre ennyi embernek ad megélhetést a vállalkozás. Talpon akarunk maradni, ezért mindenféle fa munkát elvállalunk. Kerítéslécet és lépcsőt készítünk; bútort, széket, asztalt. Főként a környékbelieknek. Volt olyan is már, hogy horvátok rendeltek kerítéslécet, bár mostanában ritkábban jönnek. A drávaszentesi műhelyben van munkája a gyalugépnek és a szalagcsiszolónak. Sümegi Ernő szerint hatékonyabban dolgozhatnának, ha volnának korszerűbb gépeik. Csakhogy ehhez legalább egymillió forint kellene. Ha lesz munka, biztosan összejön az új gép ára is. (Harsányi)
