Somogyi Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 206-230. szám)

1995-09-27 / 227. szám

1995. szeptember 27., szerda SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Szabó György: Nem halogatható a cselekvés Egészségügyi vitanap Harminc éve a magyar fér­fiak várható átlagos élettar­tama magasabb volt, mint Finnországban vagy Auszt­riában. Ma már csak a szov­jet utódállamokat előzzük meg Európában. Ez csupán kiragadott példa abból a megdöbbentő adat­sorból, amely társadalmunk leromlott egészségi állapotát jellemzi, s amellyel tegnap az egészségügyi vitanapon szembesültek a képviselők. Szolnoki Andrea (SZDSZ) a megelőzésről szólva rámu­tatott: ez nemcsak a társada­lombiztosítás, hanem az állam feladata is. Bár sok pénz kell hozzá, erre nem szabad saj­nálni a befektetést. Dr. Surján László (KDNP) szerint nem elég az egyént bí­rálni, hogy elhízik, sokat iszik, dohányzik, kábítószere­zik, hiszen mindennek társa­dalmi okai vannak. Dr. Csehák Judit (MSZP) és Rózsa Edit (SZDSZ) a civil társadalmi szervezeteknek az egészségügyben játszott ki­emelt szerepére hívta fel a fi­gyelmet. Dr. Kovács Pál volt népjó­léti miniszter szerint az egészségügyi helyzet romlása társadalmi kudarc. Ha az el­szegényedésen, a tartós mun­kanélküliségen változtatni tu­dunk, javulni fog egészsé­günk is. Szabó György népjóléti miniszter mielőbbi összefo­gást sürgetett a helyzet javí­tása érdekében. A képviselők megállapodtak abban, hogy országgyűlési határozati ja­vaslatban foglalják össze a te­endőket. S. Á. Dr. Csákabonyi Balázs: A képviselő legyen feddhetetlen, vagyona átlátható Az összeférhetetlenségről Lehet, hogy jó néhány parla­menti képviselőnek búcsút kell mondania a különféle ál­lami és önkormányzati válla­latoknál, állami tulajdonú társaságokban betöltött posztjától, ha az Országgyű­lés elfogadja a készülő össze­férhetetlenségi törvényt. Dr. Csákabonyi Balázs, az MSZP közjogi munkacsoport­jának helyettes vezetője, a tör­vény egyik előkészítője el­mondta: régi adósságát törleszti majd a parlament az összefér­hetetlenség szabályozásával. A hat parlamenti párt egyet­ért abban, hogy a törvény va- gyonnyilatkozati kötelezettsé­get írjon elő a képviselők szá­mára. A bevallás nemcsak az ingatlanokra, hanem a haszon- élvezeti, használati jogra, ér­tékpapírokra, esetleges rész­vénybirtoklásra is kiterjedne. Nyilatkozni kell majd az 500 ezer forintot meghaladó kész­pénzről és pénzintézeti számla- követelésről, valamint az e fö­lötti, szerződésből várható ja­vadalomról is. Minden esetben fel kellene tüntetni a vagyon mértékét, azonosító adatait, a szerzéskori értéket, a szerzés időpontját és jogcímét. A bevallási kötelezettség el­mulasztása a tiszteletdíj meg­vonásával és a parlamenti munkából való kizárással járna. A törvénytervezet szerint a képviselőnek a mandátuma le­jártát követő 30 napon belül ismét nyilatkoznia kell, amiből megállapítható az esetleges va­gyongyarapodás mértéke. Mindezen túl a képviselők kö­telesek volnának minden legá­lis jövedelmükről tájékoztatni az Országgyűlés elnökét. Az ma még nyitott kérdés, hogy összeférhet-e a szakszer­vezeti tisztségviselői és a kép­viselői poszt, vagy lehet-e pol­gármester, főpolgármester, me­gyei közgyűlés elnöke az, aki­nek parlamenti mandátuma van. Vitatott továbbá, hogy ál­lami vállalatok és társaságok vezető beosztásából le kell-e köszönnie a képviselőnek? Ha a törvényt novemberben elfogadná a parlament, s azon­nali döntés elé állítaná az „ösz- szeférhetetleneket”, alaposan átrajzolódna az ülésterem képe. Ezért a fokozatosság elve alap­ján gazdasági munkakört csak addig tölthetne be a képviselő, amíg ottani megbízatásának ideje le nem jár. Előzetes felmérés szerint a törvénytervezet tartalmával az érintettek zöme egyetért. Ez azért is fontos, mert elfogadá­sához a képviselők kétharma­dának igen szavazata kell. Takács Mariann Nem kell hitelt adni a mendemondának Kistermelői kedvezmény Tegnap, az immár hagyomá­nyos parlamenti napirend, az „azonnali kérdések - azonnali válaszok” keretében Solymosi József (Agrárszövetség) azt firtatta, hogy milyen változá­sok várhatók a mezőgazdasági kistermelők 1996. évi adózása terén. Kis Zoltán, a Földművelés­ügyi Minisztérium államtitkára azzal kezdte válaszát, hogy csupán saját minisztériuma szándékairól, elgondolásairól tud beszámolni, de reméli, hogy azokkal a Pénzügyminisz­térium is egyet fog érteni. E szerint semmiféle kister­melői adókedvezmény megvo­nását nem tervezik, a korábban kivívott kedvezmények meg­maradnak. Egymillió forint árbevételig tehát 1996-ban sem kell adót t fizetni. Az ezt meghaladó ár­bevétel után növénytermelés­ben harminc százalék, egyéb tevékenység után tíz százalék vélelmezett jövedelem adókö­teles. Amennyiben a kistermelők vállalják a tételes elszámolást, akkor az egy- és kétmillió fo­rint közötti árbevétel sávjában 35 000 forintot levonhatnak adójukból. Lényeges változás lesz: egyes állami támogatásokat ezentúl kamarai tagsághoz köt­hetnek a jogszabályok. Ez azt jelenti, hogy ha valaki állami támogatást kap munkájához, az állam elszámolást kér, s ha a bevételek és a kiadások külön- bözete meghaladja az egymillió forintot, akkor megjelenhet az adófizetési kötelezettség. (simonffy) Soron kívüli vasutaskongresszus Elosztják a vagyont Az idei üzemi tanácsi választá­sok eredményének megfelelően osztják el a Vasutasok Szak- szervezetének tulajdonában lévő szakszervezeti vagyont. A felosztás feladata a tegnap so­ron kívül összehívott vasutas­szakszervezeti kongresszusra hárul. Ezt jelentette be Márkus Imre, a VSZ elnöke a kongresszus kedd délelőtti megnyitásakor. Az üzemi tanácsban három reprezentatív vasutas-szak­szervezet képviselteti magát. A választásokon a VSZ a sza­vazatok mintegy 65, a Moz­donyvezetők Szakszervezete 10, a Vasutas Dolgozók Sza­bad Szakszervezete pedig 25 százalékát kapta meg. Elté­rőek azonban az álláspontok a vagyon nagyságának, vala­mint a megosztás technikái­nak megítélésében. A kongresszus határoz az alapszabály módosításáról és személyi változásokról is. A MÁV 15 százalékos bérfejlesz­tést ajánl, ezzel szemben a vas­utasok 30 százalékot követel­nek. A kongresszuson a tárgya­lásokon követendő álláspont kérdése is napirendre kerül. A vendégvárás Somogy lehetősége Az idegenforgalom világnapján A legtöbben a nyári kirándu­lások emlékképeit rendezge­tik mostanában, míg mások a késő őszi, olcsóbbnak vélt utazásokra készülnek, s talán olyanok is vannak akik a kö­vetkező nyár programjait ter­vezgetik. Teszik ezt ma az Idegenforgalom Világnapján. A húsz évvel ezelőtt megala­kult idegenforgalmi világ- szervezet javaslatára ugyanis ma a turizmusé a fő szerep. Alkalom ez az idegenforga­lommal foglalkozók számára a számvetésre is. Hamvas Pé­ter, a Somogy Megyei Ide­genforgalmi Hivatal vezetője nem csak számvetésre vállal­kozott ezúttal, amikor a So­mogyi Hírlap kérdésére vála­szolva elmondta, hogy me­gyénkben stratégiai ágazat­nak kell lennie az idegenfor­galomnak. Somogy fejlődését szolgálja az idegenforgalom fejlesztése, amely nem csak a balatoni turizmussal való fog­lalkozást jelenti. Az 1993-ban elkészített megyei idegenfor­galmi koncepció is kiemelt fontosságot tulajdonít a belső területek által kínált lehető­ségek hasznosításának. Érté­keinket persze el is kell adni. Ehhez kínálnak jó alkalmat a különböző kiállítások és az olyan idegenforgalmi szak­embertalálkozók, mint ami­lyennek a tavaszi kaposvári nemzetközi vásár adott he­lyet. Az idegenforgalomnak is megvannak a maga problé­mái, sokszor érthetetlen kö­télhúzásai. Talán nem ünnep­rontás megjegyezni, hogy Kaposváron nem sikerült egy Tourinform irodát létrehozni a kettőből. A megyei idegen- forgalmi tájékoztató iroda ma a megyeháza falai között rejtőzködik. Jó hír viszont, hogy Csurgón a tavasszal megnyílt egy új iroda, amely Belső-Somogy értékeit pro­pagálja. Sok ilyen iroda kel­lene még, hogy értékeinket bemutassuk, hiszen nem le­het elégszer elmondani: So­mogy ezernyi szépségével igazi vendégváró megye. N. J. Több juthat az előadásokra Új színház-támogatási rend­szer kialakításán dolgoznak a művelődési minisztériumban. Eszerint az állam 1996. január elsejétől magára vállalná a színházépületek fenntartásá­nak költségeit, és a művészi munkát segítő önkormányzati támogatás minden forintját to­vábbi 80 fillérrel tetézné meg. Az országban működő csak­nem harminc teátrum többsé­gét a városi, megyei önkor­mányzatok tartják fenn, a költ­ségekből azonban körülbelül kétharmad arányban a köz­ponti költségvetés részesedik.-Az új évadban színházat nem kell bezárni, bár egyik­másik társulat a csőd szélére jutott - mondja Szabó István, a tárca színházi osztályának ve­zetője. A jövő évben a támogatás mai összege - valamivel több mint 2,7 milliárd forint - vár­hatóan nem változik, de az inf­láció miatt az ideinél keveseb­bet ér majd. A támogatás új rendszerével azonban a hát­rányból akár előny is lehet. Könnyebbséget jelent az épü­letek fenntartásának központi finanszírozása, s a színházak a művészi munkára összponto­síthatják figyelmüket. Utóbbihoz az anyagi fede­zetet a jövőben az intézményt fenntartó önkormányzat és az állam közösen adná össze, oly módon, hogy az önkormány­zati támogatás minden forint­ját újabb 80 fillérrel egészí­tené ki a költségvetés. (deregán) Horn és Kuncze tegnap ismét tárgyalóasztalhoz ült. A két politikus zárt ajtók mögött, négyszemközt foly­tatta a koalíciós partnerek közötti viták lezárására irá­nyuló megbeszéléseket. Mint Magyar Bálint, az SZDSZ szóvivője újságírók előtt kijelentette: a meg­egyezés érdekében a sza­baddemokraták hajlandók „jegelni” a vitás kérdéseket. Egy-egy közalapítvány látja majd el a Magyar Rá­dió, a Magyar Televízió és a Duna Tv felügyeletét, s három kuratórium is ala­kulna. Erről született elvi megállapodás a hatpárti bi­zottság tegnapi ülésén, amelyen a vonatkozó tör­vényjavaslat előzetes egyeztetéséről tárgyaltak. Új határforgalmi rend lép életbe vasárnap Hegyes­halomnál. Külön sávba tere­lik a magyar állampolgáro­kat, illetve azokat, akik ví­zum nélkül utazhatnak Ausztriába. Ugyancsak kü­lön sávot kapnak, az Európai Unió, valamint az egyéb or­szágok állampolgárai. Az év fotói címmel harma­dik alkalommal gyűjtötték kötetbe az előző esztendő termésének javát. A Pelikán Kiadó gondozásában napvi­lágot látott album szerkesz­tői 6-7 ezer felvételből vá­logattak, s végül száznál több szerző 800 fotója ka­pott helyet a könyvben. A képek a legfontosabb kül- és belpolitikai eseményeket örökítik meg. A Nagycsaládosok Orszá­gos Egyesületének vezetői sajtótájékoztatón úgy foglal­tak állást, hogy a kormány és a parlament szavakban ugyan az egészséges életvi­tel elkötelezettje, döntései­vel azonban csökkenti az egészséges élet esélyét. Erre utal a családtámogatási rendszer átalakítása, a gyermeknevelés terheinek növelése, valamint a gyógy­szeráremelés is. Különleges zenei számí­tógépes programot jelentet meg Bartók Béla halálának 50. évfordulója alkalmából a Magyar Rádió - jelentette be tegnap Fodor Gábor mű­velődési miniszter a CD- ROM bemutatóján. A prog­ram, amely eredeti doku­mentumok és hangfelvéte­lek felhasználásával készült, csaknem háromórányi zenei anyagot és több ezer oldal szöveget, továbbá ötszáz kottát, levelet és fényképet tartalmaz. 30 ezer perc Olyan, megsemmisültnek hitt hangfelvételek kerültek elő Németországban, ame­lyeket a Szabad Európa Rá­dió sugárzott 1956. október 19. és november 13. között. Erről adott tegnap tájékozta­tást a Magyar Rádió Doku­mentációs Igazgatósága. A hanganyag a Német Szövet­ségi Levéltárral való jó együttműködésnek köszön­hetően került a Magyar Rá­dió archívumába. A harmincezer percnyi felvétel teljes, számítógépes feldolgozása egy évig is el­tarthat. A magyar és angol nyelvű dokumentáció egy példányát a Bundesarchiv kapja meg. A Kossuth rádió még az idén szemelvénye­ket mutat be a történelmi je­lentőségű műsoranyagból. Politikusok a pártok új népszerűségi listájáról A politikai népszerűségi listán az első helyen a Kisgazdapárt áll, a második helyre az SZDSZ került, s az MSZP a képzeletbeli dobogó harmadik fokára lépett vissza. A további sorrend: Fi­desz, MDF és KDNP. Ön mit szól eh­hez? - tettük föl a kérdést az érintett hat parlamenti párt egy-egy ismert vezető személyiségének. Horváth Béla, a Kisgazdapárt kabinet­főnöké:-A legújabb toplista azt bizonyítja, hogy ma a társadalom többsége számára Magyarországon a Független Kisgazda- párt a vezető politikai erő. Első helyün­ket állandósítottuk, s immár egyértelmű: a mostani kormánnyal szemben ez a nemzeti párt jelentheti az egyetlen alter­natívát. Érdekes és tanulságos az MSZP-SZDSZ jenlegi helycseréje. Az SZDSZ második helyének üzenete az, hogy a két koalíciós párt hatalmi csatá­rozásából a törpe minoritás került ki győztesen. Magyar Bálint, a szabaddemokraták ügyvivője:- A különféle közvélemény-kutatási eredmények között akad némi eltérés, ami adódhat módszertani különbségből, de abból is, hogy nem egy időben készültek. Amikor az SZDSZ-ről rossz adatokat lá­tok, rendszerint gondolkodóba esem. Amikor jókat, akkor kételkedem. A mos­tani kedvező képben sem hiszek. Örülnék, ha az SZDSZ ilyen jól állna, de abban egyáltalán nem vagyok biztos, hogy így is van. Szekeres Imre, az MSZP frakcióveze­tője:-Nem ismeijük a hivatkozott közvé­lemény-kutatás módszerét, így nehezen tudjuk értelmezni, de odafigyelünk rá. Eredménye eltér más felmérések eredmé­nyeitől, amelyek azt mutatják: a kisgazdák és a szocialisták támogatottsága egyaránt 22-26 százalék között mozog. Semmi sem cáfolja, hogy az MSZP-SZDSZ fej fej mellett van: a biztos szavazók közül ugyanis egyformán 16 százalék szavazna ide is, oda is. A szöveges elemzésekből az derül ki, hogy az MSZP népszerűsége az elmúlt 3 hónapban nem csökkent tovább. Deutsch Tamás, a Fidesz alelnöke:- Jómagam hiszek a közvélemény-ku­tatók jelentéseinek. Ha egymás mellé tesszük a grafikonokat és ha nem csupán a számokat, hanem a trendeket figyeljük, látható, hogy nagyjából azonos irányt mu­tatnak. Évek óta hangoztatom, hogy két választás között a pártok népszerűségéről hű képet adnak a közvélemény-kutatók. Persze az is igaz, hogy a pártok elismert­ségét hitelesen csak a választások mutat­ják meg! Szabó Iván, az MDF ügyvezető el­nöke:-Volt időszak, amikor a különféle közvélemény-kutató szervezetek mérései csaknem azonos eredményt mutattak. Most az a sajátos helyzet állt elő, hogy esetenként 100 százalékos eltérések is adódnak. Ahhoz képest, hogy a közvéle­mény-kutatások eredményei között csu­pán 5 százalékos különbség fogadható el, a 100 százalékos eltérés világosan jelzi: valaki vagy nem jól kutat, vagy nem mond igazat. Isépy Tamás, a KDNP frakcióveze­tője:- A KDNP nem kívánja a szakszerűsé­get a népszerűség oltárán feláldozni. Már csak azért sem, mert a népszerűségi muta­tók mindig csak a pillanatnyi állapotokat tükrözik és az érzelmi jellegű politizálásra alapoznak. 1993-ban népszerűségét te­kintve a Fidesz volt a legnagyobb, a vá­lasztásokon viszont a legkisebb parla­menti párt lett. A KDNP bízik abban, hogy a népszerűségtől eljutunk a fejlet­tebb politikai kultúrát jelentő szakszerű­ségig. Ferenczy Europress

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents