Somogyi Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 206-230. szám)

1995-09-27 / 227. szám

1995. szeptember 27., szerda SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Jelentősen megnövekedett a kaposvári Állategész­ségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás élelmiszervizsgáló kapacitása a közelmúltban vásárolt Tecator cég új műszere­inek vásárlásával. Az berendezés a vizsgált élelmiszerek fe­hérje, zsír és nyersrost tartalmának meghatározására szol­gál. Segítségével a hagyományos eljárás négyszeresét vég­zik el naponta fotó: török anett , Eladott bérlakások Nagyatádon Épülhet a kábeltévé Felülvizsgálta a városi kábel- televízió megépítése ügyében korábban megkötött keretme­gállapodását a tegnapi testü­leti ülésén Nagyatád város önkormányzata. Döntöttek a képviselők a műszaki megva­lósításról, és a megváltozott pénzügyi konstrukciókról. Az önkormányzat a vállal­kozásban nem megrendelő­ként, hanem beruházóként szerepel. Még az idén a mű­szaki munkákra ötmillió fo­rintot, a stúdió felállítására egymillió forintot fordítanak és megelőlegezik a lakossági hozzájárulást is. A rendszer üzemeltetéséről és a műsor­szolgálatról októberi testületi ülésén határoznak. Az egyéni kisközösségekkel is szerző­dést köt az önkormányzat. A volt munkásőrség épüle­tére ajánlat érkezett, ezért biz­tosítják forgalomképességét. Előterjesztést hallgattak meg a képviselők az önkor­mányzati tulajdonú lakások értékesítésének helyzetéről is. Ezek szerint eddig 315 lakást ajánlott fel elővásárlásra az önkormányzat, melyből ket­tőszáz bérlő jelezte vásárlási szándékát. A tizennégy ütemben tör­ténő lakásfelajánlás az utolsó fázisához érkezett, jelenleg háromszáznegyvennégy lakás műszaki felmérését végezték el. Eddig negyvenhét lakás ér­tékesítésére került sor, ki­lencmillió forint érték­ben. (Németh) SOMOGYI HÍRLAP Nagy László jegyzete Veszélyességi pótlék Lassan már nem lesz hol tanítaniuk a felsőmocsoládi pedagó­gusoknak. Nem mintha bármelyikük fölöslegessé vált volna, sőt inkább kevesebben vannak a szükségesnél, mégis félteniük kell munkahelyüket. Félő ugyanis, hogy hamarosan a fejükre dől az iskola. Több tanterem életveszélyessé vált, lassan már a falu minden közintézményében diákokat oktatnak, ami hosszú ideig nem tartható. Az iskola fenntartási költségeit, a pedagógusaik bérét képes fizetni az önkormányzat, talán még veszélyességi pótlékra is telne, azonban 50 millió forintot, amibe az új iskola építése ke­rül, nem tudják előteremteni. Mégis hajlanának az iskolaépí­tésre, mert a jelenlegi épület rendbehozása és bővítése sem ke­rülne sokkal kevesebbe. Pályázhatna a település céltámogatá­sért, azonban a négy kicsiny falu, Felsőmocsolád, Polány, Ecseny és Memyeszentmiklós — amelyek diákjai idejárnak — a fennmaradó 25 milliót sem képes összeszedni. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy míg az elmúlt években egészen apró falvak is iskolát nyitottak, milliókat költöttek pa­zar iskolák és tornacsarnokok megépítésére, oda, ahol valóban szükség lenne rá, a mai napig nem jutott pénz. Marad tehát a veszélyességi pótlék. Kérdéses a Duna-Dráva Nemzeti Park sorsa — Közeledett a megye és Kaposvár Visszavonták a korkedvezményes nyugdíjat (Folytatás az 1■ oldalról) Sárái Árpád elmondta: a me­gyei és a kaposvári közgyűlés tagjaival folytatott tárgyalások is azt a célt szolgálták, hogy ne bírósági úton rendezzék a vitás kérdéseket. Dr. Kéri Lajos, Kaposvár al­jegyzője azt kérte, a képtár ügyében álljon el a megye a pe­res úttól és várjanak a bírósági eljárás megindításáig az ATI- val kapcsolatban is, a kisajátí­tási kérelem elbírálásáig. Hoz­zátette: Kaposvár 16 millió fo­rintot ajánl fel az inkubátorház megépítésére és a levéltári anyag elhelyezésére is tud épü­letet biztosítani a város. Vitát kavart a régió fejlesz­tési koncepciója kapcsán, a megyei területfejlesztés. Az MTÁ Regionális Kutatási Köz­pont dunántúli intézete dol­gozta ki a Dél-Dunántúl terület- fejlesztési koncepciójának alapelemeit, amelyet Horváth Gyula, az intézet igazgatója is­mertetett a képviselőkkel. Dr. Gyenesei István, önkor­mányzati képviselő megkérdő­jelezte, hogy van e realitása az érdemi munkának, amikor még nem tisztázott a megye szerepe, és nincs területfejlesztési tör­vény sem. Megkérdezte, hogy Laczó János mostani igazgató viszont a megyei önkormányzat tagjaként ott volt a tegnapi ta­nácskozáson és azt mondta a Somogyi Hírlapnak: — Amikor értesültem a fel­— Számítottam arra, hogy a közgyűlés így dönt — mondta a Somogyi Hírlapnak Tóth Ti­hamér. A közgyűlés jelenlegi vezetése — a főjegyző és az el­nök is — ezt a vonalat erősí­tette, és hát a frakció is úgy szavaz, hogy egyértelműen ne­kik legyen igazuk. Elég szo­morú, hogy két hónap után meg lehet változtatni egy döntést. Nagyon furcsának találom, hogy engem, aki az előző köz­gyűlés pénzügyi bizottságának elnöke, megyei tanácsnok vol­tam, nem figyelmeztettek, hogy elégedetlenek a vezetői mun­kámmal. Aztán jött a pártfordu­lás — az új megyei közgyűlés — és január 1-jével már kiderí­tették: engem tovább nem lehet megbízni igazgatónak. Pedig nem kellett volna más, mint azt mondani: megbízzuk még más­fél évre, a nyugdíjkorhatár el­éréséig. Végigvittem volna tor­túra nélkül. Jellemző rájuk, van-e esély a Környezetvé­delmi Minisztériummal való együttműködésre és azt is, hogy mi a biztosíték a kormányzati támogatásra. A Somogyért Egyesület társ­elnöke ellenezte azt, hogy nyolc millió forintot fordítsa­nak a koncepció kidolgozására, szerinte nincs garancia a vissza­térülésére. Brandtmüller István, a pénz­ügyi bizottság elnöke viszont a tervezőmunka folytatása mel­lett érvelt, mert — mint mondta — könnyen a gödör aljára ke­rülhet a térség. Szembe kell nézni a tényekkel: megalapo­zott terv nélkül, komoly befek­tető nem hozza ide a pénzét. Dr. Kolber Istvánnak az a vé­leménye, hogy a somogyi mo­dellkísérlettel intenzívebben működhetnek közre a területfej­lesztési törvény előkészítésé­ben. Nem pályáznak jogtalan előnyökre, s azzal is tisztában vannak, hogy nem minden ja­vaslatukat fogadják el. Ha vetni akarunk aratni is kell — foglalta össze több kép­viselő véleményét is a mező- gazdasági bizottság elnöke. A közgyűlés végül 33 szavazattal, egyhangúlag úgy döntött; tá­mogatja a területfejlesztési ki­mondó levelekről, minkét igaz­gatóhelyettest visszarendeltem dolgozni, de ők nem vették fel a munkát, így a közgyűlés dön­tése értelmében ellenük fe­gyelmi vizsgálatot indítok. hogy még csak meg sem keres­tek és egy szóval sem említet­ték januárban, hogy megjelen­tették a pályázati felhívást az igazgatói posztra. Pedig ez mi­nimális emberi becsület lett volna. Holott az oktatási tör­vény is előírta: közölni kell az intézet testületével és az intézet dolgozóival, kérni a vélemé­nyüket arról, hogy maradjon-e a vezető még másfél évig. Ki sem jött a főjegyző, hanem be­hívatott és közölte velem: nyugdíjba küldenek. Az okta­tási főosztályvezető pedig az udvaron mondta, hogy érde­meim elismerése mellett nyug­díjba küldenek. Ez megoldás? — Ön szerint nem az? — Ez egyértelmű félreállí- tás! — Tehát nem akart nyug­díjba menni? — Nem akartam. Azt mond­tam, szívesen fölvállalom még a másfél évet. Szerintem az ag­sérletek folytatását, és megelő­legezi a területi koncepció pénzügyi fedezetét. Mintegy 50 hektár területen Duna-Dráva Nemzeti Parkot kellene létrehozni december 31-ig. Ennek azonban igen ki­csi a valószínűsége, mert mint Kurdi Péter alelnök előterjesz­tésből is kitűnt, rengeteg a probléma. Csak néhány: nin­csenek meg a jogszabályok, nem ismertek a minisztériumok közti egyeztetés eredményei, nincs megoldva az érintett terü­leten élők kártalanítása, a csere­területek kijelölése. Félő, hogy a döntések elmaradása hagyo­mányos gazdálkodási területté minősíti a vidéket és nem lesz mód a természeti értékek meg­őrzésére. Bejelentették, hogy — tör­vényi kötelezettség alapján — négy iskolát vesz át a megyei önkormányzat a helyi önkor­mányzatoktól az idén. Jövőre újabb hét intézmény működte­tésével kell számolniuk. Az idén a csurgói Önkormányzati Gimnáziumot és Szakközépis­kolát, a marcali kisegítő iskolát, az ottani szakképző iskolát és a lengyeltóti kisegítő iskolát ad­ták át a települési önkormány­zatok a megyének. Az iskolák — Tovább dolgozna velük?- Ők nem akarnak velem dolgozni. Egyébként tudtom­mal Mendl László már ta­lált magának munkahelyet Pest megyében; egy szakmun­rárszakoktatást kellene men­teni, mert szükség lesz rá és nem akartunk belemenni még egy csurgói gimnáziumba, mert az agyrém. Honnan veszi majd a gyerekeket? vagy fölvesz elégségeseket? Az, hogy ben­nünket félreállítottak, bizo­nyítja: ezt a gimnáziumi vona­lat akarták erősíteni. Hogy a megye megússza a nagy pénz­ügyi kiadásait, azt választották, hogy elküldenek bennünket és egy-két év alatt így becsempé­szik a gimnáziumot. Lehet, hogy azt is elsorvasztják, de ezt a szakképzést tönkreteszik. — Ön az elképzeléseiről kit tájékoztatott? — Meg sem kérdeztek. A két helyettest sem. — Július 14-én megírtak egy biankó-felmondási okiratot. — Kötelező volt ebben az évben megcsinálni a működési szabályzatot, s ki kellett dol­gozni az új szervezeti fölépí­fenntartása évente száz mdlió forint többletköltséget jelent. A megyei közgyűlés tegnap zárt ülésen visszavonta azt a ha­tározatát, amellyel augusztus 18-án hozzájárult Tóth Tiha­mér, a csurgói Nagyváthy János Szakközépiskola és Szakmun­kásképző Intézet korkedvez­ményes nyugdíjaztatásához. Ezt dr. Kolber István, a megyei közgyűlés elnöke mondta el a Somogyi Hírlapnak. Hozzá­tette: a közgyűlés egyben fel­hívta Laczó János jelenlegi igazgató figyelmét arra, hogy a fegyelmi tárgyalást folytasson le az intézmény két korábbi igazgatóhelyettesének, Mendl Lászlónak és Bélteczky Sán­dornak a végkielégítéssel való távozásával kapcsolatban. Mint ismeretes, augusztus 18-án a megyei önkormányzat hozzájárult Tóth Tihamérnak, a csurgói Nagyváthy János Szak- középiskola és Szakmunkás- képző Intézet igazgatójának a korkedvezményes nyugdíjazta­tásához, s kinevezte új igazga­tónak Laczó Jánost, az önkor­mányzati gimnázium korábbi vezetőjét A döntéssel úgy tűnt, hogy pont kerülhet a nem kis vihart kavaró történésekre. A háttér­kásképző igazgatóhelyettese lett. Bélteczky Sándor ugyan­csak munkahelyet keres magá­nak. — Tóth Tihamérnak is fel kell vennie a munkát. tést. Ebbe nem illeszkedett, hogy ennyi igazgatóhelyettes legyen. A tantestület ezt meg­szavazta, a megyei önkormány­zat jóváhagyta és július l-jével megkezdtük a felszámolását. Ez a két ember azt kérte: őket ben időzített bomba ketyegett. Tóth Tihamér két helyettese, Mendl László és Bélteczky Sándor ugyanis kijelentette: Laczó Jánostsal nem kívánnak együttműködni. A Somogyi Hírlap információi szerint ek­kor született meg az ötlet a két felmondó levélről, amelyeket helyetteseinek Tóth Tihamér írt alá azzal, hogy csak akkor kell elővenni, ha Laczó lesz az igazgató. A felmondó leveleket sehol sem iktatták, létezésükről senki sem tudott az érintetteken kívül. A tantestületet is meglepe­tésként érte a hír és meglepőd­tek a megyei önkormányzatnál is, amikor a Tákisz arról értesí­tette őket, hogy nem csak Tóth Tihamérnak, hanem a két he­lyettesének is végkielégítést kell kifizetni. A tegnapi megyei közgyűlésen a történtek kivizs­gálása után úgy döntött: Tóth Tihamér korkedvezményes nyugdíjaztatására tett javaslatát visszavonja és semmisnek te­kinti a két igazgatóhelyettesnek írt felmondólevelet, mert azok formai hibákat tartalmaznak. Tóth Tihamér volt igazgatót meghívták a tegnapi közgyű­lésre, de nem vett részt a sorsát is érintő vitán. — Egészségügyi állapota nem teszi lehetővé, hogy ismét dolgozzon, ezért táppénzen ma­rad. Ám ha mégis munkába állna, akkor keresünk neki megfelelő munkát. küldjem el, a többi maradjon. — Mit csinál most? — Megvárom az értesítést, hogy mikor vegyem föl a mun­kát. Ha én oda visszamegyek, nem lelkesedik mindenki. Lengyel, Nagy J., S. Pap Csömendi telefonok A napokban fejezte be a Matáv saját beruházásában a crossbar telefon szerelését Csömenden. Hatvan csö­mendi család ezentúl hív­ható bárhonnan a világon, il­letve fordítva. A helybeliek 37 ezer 500 forintot fizettek minden egyes készülékért. Csökkenő gyereklétszám Jelentősen csökkent a tanu­lólétszám az utóbbi években a kaposvári általános isko­lákban. öt éve még 8937, az elmúlt tanévben már csak 6289 tanuló folytatja tanul­mányait a megyeszékhe­lyen. Az előrejelzések sze­rint 1998-ban már csupán 6000 tanulóval számolha­tunk az iskolákban. Sárrázó és víznyelő félmillióért 450 ezer forintért sárrázót és víznyelőt építtetett a bő- szénfai önkormányzat. A 45 méter hosszú sárrázó egy földes bekötőút csapadék és sárfelhozatalát akadályozza meg a műútra. Korábban rossz idő esetén balesetve­szélyessé vált emiatt a köz­lekedés. Ingyen ebéd az iskolásoknak A szentbalázsi önkormány­zat átvállalta a település di­ákjai napközis térítési díjá­nak kifizetését. Erre mint­egy másfélmillió forintot szánnak. A tanulók ingyen juthattak a tankönyvekhez is, mivel azt szintén az ön- kormányzat fizette ki. A kö­zépiskolások, főiskolások és egyetemisták részére ösz­töndíjat hoztak létre. Krumplitolvaj a ságvári reptérnél A ságvári reptér mögötti szántóföldről ismeretlen tet­tes 20 mázsa burgonyát lo­pott el. A rendőrök lopás vétségének elkövetése miatt keresik a krumplitolvajt. Sikeres verseny a Desedán Huszonhat horgász vett részt a Deseda horgászegye­sület évadzáró nyílt verse­nyén. A felnőttek közül Szegi Balázs végzett az első helyen, Lucza Zoltán és Csiszár Géza lett a második és a harmadik. A fiatalok közül Fekete Zoltán, Pintér Zsolt és Végh Dániel bizo­nyult a legjobbnak. Laczó János: Nem akarnak velem dolgozni Tóth Tihamér: Ez egyértelmű félreállítás! Tóth Tihamér: Még csak meg sem kerestek

Next

/
Thumbnails
Contents