Somogyi Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 206-230. szám)

1995-09-26 / 226. szám

1995. szeptember 26., kedd SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Vitatják a vámtörvényt Öt napon belül kell átutalni vagy kápében fizetni Ismét napirend előtti felszó­lalásokkal kezdődött az Or­szággyűlés hétfői munka­napja. Megtudhattuk, hogy a Kisgazdapárt tiszteletbeli tagjává választotta George Patakit, New York állam kormányzóját, s hogy az el­lenzéki képviselőcsoportok támogatják a diáktünteté­seket. Fodor Gábor szakminiszter nem látta tisztázottnak a de­monstrációk célját, de kijelen­tette, hogy a minisztérium ké­szen áll arra, hogy a konfliktu­sokat tárgyalásos alapon ren­dezzék. Ezután folytatódott a devizá­ról szóló törvény vitája, majd megkezdte a parlament a vám­törvény tárgyalását. Az eddig különféle szintű jogszabályok­ban fellelhető, nehezen átte­kinthető vámeljárásjogi és vá­migazgatási szabályokat foglal­ják egységbe. A feladat meglehetősen ne­héz: egyszerre kell biztosítani a személyek és áruk gyors, zökkenőmentes átlépését hatá­rainkon és az állam vámbevé­teleit. A törvényjavaslat egyebek között kimondja, hogy nemzet- gazdasági érdekből általános vámpótlék, piacvédelmi vám­pótlék, dömpingellenes vám vagy értékkiegyenlítő vám vet­hető ki - átmeneti jelleggel. Rögzíti azt is, hogy a határon be-, illetve kilépéskor mik a jo­gai és kötelezettségei az állam­polgároknak és a vámellenőr­zést végzőknek. A kiszabásra kerülő vámot az áru értéke alapján, a vámtör­vény előírásai szerint kell meg­határozni és általában a vámáru kiadása előtt, öt munkanapon belül kell megfizetni készpénz­ben, postautalványon, banki át­utalással vagy bankkártya al­kalmazásával. Rendelkezik a vámtörvény a kötelezettségek megszegése esetén kiszabható bírságok­ról is. S. Á. Új jogszabályra várva Nyugdíjkorhatár-emelés csak fokozatosan! A háromelemes nyugdíjrend­szer bevezetése fokozatosan, 10-15 éves távlatban történ­het. A nyugdíjkorhatár mó­dosítása a 62. életévre szintén csak hosszabb idő elteltével, s az érintettek bevonásával képzelhető el. Ezt hangsúlyozták a Szakszer­vezetek Együttműködési Fó­ruma (SZÉF) Nyugdíjas Vá­lasztmányának hétfői ülésén. Mihalovits Ervin, a választ­mány elnöke elmondta: a közal­kalmazotti körhöz tartozó nyug­díjas réteg, amelynek képvisele­tét és érdekvédelmét vállalták, 70 százalékában a létminimum vagy az alatti szinten él. A választmány ezért is szor­galmazza új, szociális törvény előkészítését, amelyben szabá­lyoznák a szociálpolitika, az egészségügy, a lakhatás és a fog­lalkoztatás kérdéseit. Azt is sze­retnék elérni, hogy a gyógyszer­árak a kisnyugdíjasok számára is megfizethetőek legyenek. Véleményük szerint a nyug­díjreform során nem csorbulhat­nak az érintettek szerzett jogai. A testület szerint az új törvény­nek meg kell állítani a nyugdíjak értékvesztését, elvárják, hogy korrigálja az inflációt, rendezze az özvegyi nyugellátást. Garan­tálja, hogy a nyugdíjakat a nettó béreket követő arányban éven­ként emeljék. Szorgalmazza a választmány, hogy az özvegy - függetlenül a saját jövedelmétől - élete végéig kapja az elhunyt nyugdíjának legalább 40 százalékát. A választmány úgy véli, foly­tatni kell a vagyonátadást és a tb-kintlevőségek behajtását. Terjed a májgyulladás Több a szalmonellás és a skarlátos beteg Szeptember első felében a ko­rábbiakhoz képest 20 százalék­kal több szalmonellás esetet re­gisztráltak az ország különböző városaiban. Nagyobb arányú megbetege­désről azonban csak Heves me­gyéből érkezett jelentés - tud­tuk meg dr. Straub Ilonától, az Országos Közegészségügyi In­tézet főorvosától. Többen szenvednek fertőző májgyulladásban, bár a jár­ványügyi helyzet kedvezőbb az elmúlt évek hasonló idő­szakánál. A cseppfertőzéssel terjedő betegségek esetében viszont rosszabb a helyzet: ország­szerte emelkedett például a skarlátosok száma. Ő. K. Hatpárti albizottság alakult A médiatörvény ügyében keresnek közös álláspontot A Parlamentben tegnap meg­alakult a hatpárti bizottság, hogy a rádiózásról és a televí­ziózásról szóló törvényjavas­lat a parlamenti pártok kon­szenzusára épülve kerüljön az Országyűlés elé. A miniszterelnök az ellen­zéki pártokkal folytatott kon­zultációja után javasolta, ismét kíséreljék meg a pártok egyet­értésén alapuló törvény meg­alkotását. A kormány által be­terjesztett törvényjavaslat álta­lános vitáját már korábban megkezdte az Országgyűlés, de annak tárgyalását szünetel­teti, az esetleges hatpárti meg­egyezés reményében. A kultu­rális bizottság albizottsága­ként létrejött testületbe a frak­ciók egy képviselőt és egy szakértőt delegáltak. Az MSZP-t Jánosi György és Kosa Ferenc, az SZDSZ-t Magyar Bálint és Molnár Pé­ter, az MDF-et Zsigmond At­tila és Wéber János, az FKGP- t Lányi Zsolt és Ravasz Ká­roly, a KDNP-t pedig Giczy György képviselte. A szakértő személyéről a keresztényde­mokraták még nem döntöttek. A bizottság működését érintő kérdésekben arról dön­töttek, hogy az ülések vezeté­sét rotációs alapon látják el. Arról is határoztak, hogy a ko­rábbiakkal ellentétben az ülé­sek nyilvánosak lesznek. A kormánypárti képviselők sze­rint a már beterjesztett tör­vényjavaslat alkalmas arra, hogy hatpárti módosító indít­ványokkal az ellenzék szá­mára is elfogadható legyen. A bizottság ma ismét összeül, és megkezdi a közös álláspont kialakítását a közszolgálatiság fogalmáról, a privatizációról, Magyar Rádió, a Magyar TV és a Duna TV kuratóriumai és felügyelő testületéi létrehozá­sának szabályairól. Megélhetést adó földdarab Szociális földprogram a hátrányos helyzetű térségekben Immár több mint 100 települé­sen, javarészt elmaradott tér­ségek aprófalvaiban jelenthet segítséget a szociális föld­program. Lényege, hogy k szegény sorsú, esetleg1 munka- nélküli helybéliek térítés nél­kül vagy jelképes összegért művelésre, állattartásra, egyéb, szerződéses termelésre 300-600 négyszögölnyi föld­höz juthatnak. A szociális földprogram a harmincas évek mintájára szerveződik. A társadalom pe­rifériájára csúszott munkaké­pes, ám állást mégsem találó, vagyontalan nagycsaládosok helybéli boldogulását segíti. Ha az önkormányzatnak ehhez nincs saját rendelke­zésű, kiadható birtoka, akkor a földet szövetkezettől, magán­gazdától bérli. Az 1992-ben indított akciót a költségvetés az első esztendőben 11,5 mil­lió, 1993-ban 62,5 millió, ta­valy 70 millió, az idén pedig több mint 100 millió forinttal segítette. A pályázatokra ed­dig Békés, Baranya, Borsod- Abaúj-Zemplén, Szabolcs- Szatmár-Bereg és Szolnok megye térségeit hívták meg.-A földprogramban részt­vevők maguk termelik meg az önfenntartásukhoz szükséges javakat - hangsúlyozza Szera- fin József, a népjóléti tárca szakembere, a támogatási rendszer koordinátora. Több szempontból is hatékony módszerről van tehát szó. A programot a helyi ön­kormányzat az általa létreho­zott szervezet segítségével működteti. A földet adó és az azt megművelő együttműkö­dését jogszabályokkal garan­tált szerződés rögzíti. Az elnyerhető központi tá­mogatás csakis szabályosan megkötött szerződés nyomán adható. A támogatottak fel­adatkörét ugyancsak paragra­fusok határozzák meg, ezek egyszersmind a biztonságos termelési körülmények megte­remtését is lehetővé teszik. Az utóbbiak annál is inkább fontosak, mivel az agrártérsé­gekben az elmúlt fél évtized­ben mintegy 600 ezer állás szűnt meg, a regisztrált mun­kanélküliek száma pedig megközelíti a kétszázezret. Ombudsmanok munkában Az országgyűlési biztosok, vagy ahogy világszerte em­legetik őket: az ombudsma­nok, idestova negyedéve hi­vatalba léptek. Az első hetek a kezdet nehéz­ségeivel, az ellenőrző és jog­védő szerepre való felkészü­léssel teltek el. Lényegében ahhoz hasonlóan ellenőrzik a végrehajtó hatalmat, mint a Számvevőszék vagy az Al­kotmánybíróság. Az érvényes jogszabályok szerint a bírósá­gok ítéleteit nem vizsgálhat­ják, és azokat az ügyeket sem, amelyek 1989 előtt keletkez­tek, hiszen régi intézkedésekre nem vonatkozhat új törvény ­mondja dr. Szegvári Péter, az országgyűlési biztosi hivatal vezetője. Ellenőrizhetik vi­szont - hivatali vagy lakossági bejelentés alapján - a köz- igazgatási szerveket, a hatósá­gokat. Mivel közéletünk fiatal in­tézményéről van szó, aránylag kevesen tudják, hogy a polgá­rok közvetlenül fordulhatnak panaszaikkal az Országgyűlési Biztos Hivatalához (1054 Bu­dapest, Tüköry u. 3.). Július óta 570 írásos bejelentést kap­tak, a heti két alkalommal tar­tott félfogadáson azonban csupán ötvenen keresték fel őket. Az ombudsmanok sokféle módon járhatnak el a pana­szok orvoslása érdekében. Kezdeményezhetnek jogsza­bály-módosítást, fölszólalhat­nak a parlamentben, vagy for­dulhatnak az Alkotmánybíró­sághoz. Ha észrevételeikre nem reagálnak, rendelkezé­sükre áll a sajtó, a nyilvános­ság fegyvere is. A négy ombudsman közül dr. Gönczöl Katalin látja el az általános országgyűlési biztos feladatát, helyettese dr. Polt Péter. Az adatvédelemmel összefüggő ügyek dr. Majté- nyi Lászlóhoz, a nemzeti-etni- kai-kisebbségi jogi ügyek pe­dig dr. Kaltenbach Jenőhöz tartoznak. Szecső Barbara Az atomerőművek biztonsá­gát növelő nemzetközi mun­kálatokban hazánk tevéke­nyen kíván közreműködni. Erről a TOPSAFE ’95 címmel tegnap kezdődött nemzetközi konferencián számoltak be a magyar szakemberek. A ta­nácskozáson elhangzott, hogy a tapasztalatok szerint a biz­tonsági problémák az erőmű­vek öregedésével, illetve em­beri tényezőkkel kapcsolato­sak. Nálunk Paks üzemelte­tési mutatói jók, a négy blokk közül egyik sem szorul sem átalakításra, sem felújításra, s a legidősebb blokk is csak 13 éves, ami fiatal kornak számít. Kevés turistavaluta fogyott az idei szezonban. A magyar ál­lampolgárok csak fele annyi va­lutát vettek föl évi 800 dolláros keretük terhére, mint tavaly. Az MNB tájékoztatása szerint a fo­rint kiszámítható leértékelése miatt csökkent a konvertibilis valuta iránti kereslet, a megta­karított pénzeknek forintbetét­ként jóval nagyobb a hozamuk. Lezuhant egy sárkányrepülő­vel R. Alajos 25 éves kiskun­félegyházi lakos. Jakabszállás magánrepülőterén engedély nélkül szállt fel motoros sár­kányrepülőjével és szabálytalan manőverezés közben zuhant le. A szerencsétlen férfi utasával, Sz. Sándor 29 éves kiskunfél­egyházi lakossal együtt ször­nyethalt. Újabb szenzációs leletekre bukkantak az ELTE régészei Komárom szőnyi városrészé­ben. A vásártéren, ahol egykor római város állt, csaknem 2 négyzetméteres, színes fal­festmény került elő, amely Dionüszoszt, a szőlő és bor is­tenét ábrázolja. Tavaly ugyan­itt művészi freskó darabjait ta­lálták meg. Sem Rómában, sem az egykori provinciákban nem leltek még ilyen nagy méretű, s ilyen jó állapotban levő freskókat. A rendszerváltás legnagyobb korrupciós ügyévé válik a vil- lamosenergia-ipar privatizáció­ja - hangzott el hétfőn a Mun­káspárt sajtótájékoztatóján. A magánosítással, amely az árak drasztikus emeléséhez vezet, a kormány a hatalmon maradásá­hoz szükséges rövid távú pénz­ügyi egyensúlyt próbálja meg­teremteni - vélik a Munkáspárt vezetői. Gyilkos galócától négyen be­tegedtek meg a hét végén Vas megyében. Valamennyien sú­lyos mérgezési tünetekkel ke­rültek kórházba. Egyik beteg Szombathelyen maradt az in­tenzív osztályon, két személyt Veszprémben, egyet a főváros­ban kezelnek. Állapotuk már nem életveszélyes. Le a tandíjjal Diákmegmozdulások jegyében telt a hétfő csaknem vala­mennyi felsőoktatási intéz­ményben. Miskolcon mintegy háromezren demonstráltak. Pécsett a két egyetem 9000 diákját képviselő 2000 hall­gató diáknagygyűlésén a résztvevők kilencpontos állás- foglalásban utasították vissza a tandíj bevezetésének módját. Szegeden 4000 hallgató tünte­tett, s biztosítékokat követelt a hallgatói hitelfeltételekre a kormánytól. Debrecenben és Egerben polgári engedetlen­ségre szólították fel társaikat a tüntető tanulók. A Szakszervezeti Ifjúsági Szövetség kifejezte szolidari­tását a diákokkal, és javasolta, hogy a kormány kezdjen új tárgyalásokat a tandíjrendszer bevezetéséről. A Parlament előtt délelőtt még több volt az újságíró, mint a tüntető fotó: diósi imre Magda Marinko ott volt, de nem ölt? Vallott a tettestárs A megszokottnál is szigorúbb biztonsági intézkedések kö­zepette folytatódott tegnap Magda Marinko és társai bűnpere. Kommandósok lep­ték el a Fővárosi Bíróság épü­letét és környékét, mert tanú­ként Budapestre szállították a Szabadkán perbe fogott „ha­lálbrigád'’ egyik tagját. A 26 éves Miljanics Bozsidar a bíróság előtt részletesen beszá­molt az 1994. január 5-én Oros­házán történt rablógyilkosságról, amit Magdával és két társával együtt követtek el. Mint emlékezetes, a késő esti órákban egy jómódú vállalkozó lakására törtek be. A családfő nem volt otthon, felesége és két gyermeke pedig már aludt. Ami­kor néhány órával később a félj hazaérkezett, a feldúlt, kifosztott lakásban feleségét holtan, két kislányát összebilincselve találta. Bozsidar - vallomása szerint - az asszony megöléséről csak ké­sőbb szerzett tudomást. A rablást Marinko irányításával hajtották végre. Ekkor megpróbáltak két másik helyre is betömi, de ott a kutyák olyan ugatásba kezdtek, hogy elálltak a tervüktől. Magda Marinko elismerte, hogy azon az éjszakán a helyszí­nen járt, de az asszony megölését továbbra is tagadja. A tárgyalás csütörtökön foly­tatódik, mivel a bíró - nem hiva­talos értesülések szerint - ked­den és szerdán Szabadkán to­vábbi „halálbrigádtagok” kihall­gatására készül. N. Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents