Somogyi Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 206-230. szám)

1995-09-25 / 225. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASAG 1995. szeptember 25., hétfő Szeretjük egymást - feljelenteni Háromszázezer gazdasági bűncselekményt tárnak föl évente Az idén eddig 205 vesztegetési ügyet tárt föl a rendőrség (ta­valy egyet sem), 163 „visszaélést ártalmas fogyasztási cikkel” (tavaly 4), 35 esetben „tartozás fedezetének elvonása” volt a vád (tavaly ilyen sem volt), és 25 762 csalásra derült eddig fény, míg tavaly egész évben csupán négyezer-háromra.-Megnövekedett a gazdasági bűncselekmények száma. Mi­lyen feladatokat ró ez a rendőr­ségre? - kérdeztük dr. Kacziba Antal rendó'rvezérőmagyot, az Országos Rendőr-főkapitány­ság bűnügyi főigazgatóját.- Munkánk eredményességét mi sem jellemzi jobban, mint hogy az idén az első fél évben 39 019 ügyet tártunk fel, míg tavaly egész évben 32 274-et.-Hogyan lehetne a rendőr­ség éberségét még jobban fo­kozni?- Az APEH-től, a Bankfelü­gyeleten át a Fogyasztóvédelmi Felügyeletig 21 állami szerve­zet feladata a gazdálkodás, a pénzügyi tranzakciók ellenőr­zése. Ezek saját területeiken vizsgálatokat folytatnak, s ha bűncselekmény alapos gyanúja merül fel, akkor átadják az ügyet a rendőrségnek. Hatéko­nyabb lehetne az együttműkö­dés, összegeződnének az in­formációk, ha ezek a szerveze­tek naprakészen tudnának egymás munkájáról. Az is sokat segítene, ha mi már jogilag megalapozott ügyeket kapnánk, s nem nekünk kellene a jogi hátteret is megkeresnünk.- Mennyi lehet a fel nem is­mert, úgynevezett latens bűn­esetek száma?- Véleményem szerint leg­alább évi 300 000. A gazdasági bűnözés kategóriájában nem mindig van sértett, többnyire az állam az, amely nem veszi észre, hogy meglopták. Sokszor nem is akarja észrevenni. Ilyenkor nekünk kell felismer­nünk, és bebizonyítanunk, hogy megkárosították. Sok a jöve­déki visszaélés, a kazettahami­sítás, de sajnos a korrupció is. Én arra biztatom kollégáimat, hogy e területről „mentsenek minél nagyobb vödörrel”. Hi­szen minél több a leleplezett eset, annál nagyobb a lebukás veszélye, és ez a leghatásosabb visszatartó erő.- Hogy lesz a topogásból előrelépés?- Rövidesen munkába áll 250 új kollégánk, akiket e fel­adatokra képeztek ki, és termé­szetesen sokat jelent az adatfel­dolgozás gépesítése is. Tömegével zúdítják ránk a be- és feljelentéseket. Most ju­tottunk el odáig, hogy megpró­báljuk áttekinteni a hozzánk ér­kezett tengernyi információt. Először is kiválogatjuk azokat, amelyek mögött feltehetően rosszindulat rejlik. Persze, más dolog valamiről tudni, és más dolog egy demokratikus jogál­lamban valakit törvényesen, személyi szabadságát nem sértve szembesíteni büntetőjogi felelősségével. Sokszor nem az a baj, hogy nem látjuk az „ügyet”. Ma ah­hoz is jogalap kell, hogy valakit beidézhessünk a rendőrségre, nem beszélve arról, hogy gya­núsítottként kihallgatni, őri­zetbe venni, vagy letartóztatni bárkit csak igen szigorú előírá­sok betartásával lehet.-A megváltozott gazdasági helyzethez alkalmazkodnia kell a rendőrségnek is.- A. piacgazdaság megjele­nése két ellentétes folyamatot váltott ki: szabadabbá vált a gazdaság, ezzel együtt köny- nyebbé lett a gazdasági bűnö­zés helyzete. Ugyanakkor a demokratikus garanciák rend­szerében jelentősen szűkült a rendőrség mozgástere. Ilyen körülmények között tártunk fel az idén fél év alatt a tavalyihoz képest 20 százalékkal több bűncselekményt. Ezért vagyok én a jövőt illetően bizakodó. Koos Tamás Zöldségtermesztés: borítsunk rá fóliát A Zöldség Terméktanács főtit­kára szerint az elmúlt években lezajlott privatizációt, a szövet­kezeti üzemek felaprózódását követően a zöldségtermelőknek új követelménnyel kellett szembenézniük: kis területen nagyobb értéket előállítani. Ez a régi módszerekkel el­képzelhetetlen lenne. A termék- tanács szakemberei szerint a jövő a fólia alatti termesztésé. Tisztában vannak azzal, hogy ez a gazdálkodási forma a je­lenlegi szabadföldinél jóval drágább és több szakértelmet igényel, de a lehetőségek számbavétele után állítják: megéri befektetni, mert a pénz a versenyképesebb termékek értékesítésekor megtérül. A technológiaváltáshoz azonban nem elegendő a terme­lők szándéka. A kormányzat­nak is támogatnia, ösztönöznie kell a zöldségtermesztőket, hogy a költségesebb és nehe­zebb gazdálkodást válasszák. Mártonffy szerint az ösztön­zés egyik formája lehetne pél­dául a vámkedvezmény. Azaz az importfólia behozatalánál úgy kellene megállapítani a vámot, mintha Magyarország már teljes jogú tagja lenne az Európai Uniónak. Mire ugyanis a fóliás zöldségtermesztési rendszer felépül, addigra való­színűleg úgyis belépünk az unióba. Döntés kérdése tehát, hogy az állam képes-e ma lemondani a többletvámbevételről, hogy aztán öt év múlva a zöldség- termesztésből tízszeres bevé­telre tegyen szert. (Újvári) Határidők cégvezetőknek Szeptember 28.- A társasági adó előlegének be­fizetése;- a fogyasztási adó előlegének befizetése;- az útalap-hozzájárulás előle­gének befizetése. Szeptember 30.- Az anyavállalatok éves be­számolójának letétbe helyezése;- a jövedéki igazolás benyújtása a vámhatósághoz;- a külkereskedelmi tevékeny­séget folytató személyek im­portáru-kimutatása az MNB ré­szére;- a hegyközségek alakuló köz­gyűléseinek megtartása;- a kőolaj-hozzájárulás átuta­lása. Céginformációs szolgálat A 18/1995. (IX. 15.) IM ren­delet által életre hívott - 1995. szeptember 23-ától működő - Cégnyilvántartási és Céginfor­mációs Szolgálat lehetőséget nyújt a gazdálkodóknak arra, hogy leendő üzleti partnerükről, cégtársukról gyorsan naprakész információkat szerezzenek. Az említett szolgálat műkö­déséről, valamint a cégekre vo­natkozó egyes jogszabályok módosításáról szóló rendelet ér­telmében ugyanis a fenti idő­ponttól a cégbíróságok által ve­zetett cégnyilvántartásokban számítógépen rögzített és nyil­vánosnak minősülő adatokhoz, valamint a cégek éves beszámo­lóinak adataihoz meghatározott költségtérítés fejében bárki hoz­zájuthat. Nyilvánosak például a társa­ság vagyonára, tevékenységi kö­rére, székhelyére, telephelyére, a cégbejegyzés módjára vonat­kozó adatok, de e körbe tartozik a tagok neve, lakóhelye, székhe­lye is. A nyilvánosság a cégbíróság által még be nem jegyzett ada­tokra is vonatkozik. Ilyenkor a céginformáció utal a bejegyzés elmaradásának tényére. A szol­gálat a kért információt legké­sőbb öt munkanapon belül adja meg külön kérésre mágnesle­mezen. (Az információ a cégbí­róságokon, illetve az Igazság­ügyi Minisztérium ügyfélszol­gálati irodájában - Bp. V., Sza- lay u. 16. - beszerezhető forma- nyomtatványon kérhető.) Nem adható ki olyan információ, amely a cégadatok meghatáro­zott szempontú csoportosítására vonatkozik. Nem kérhető olyan adatösszesítés sem, amely alap­ján az egyes cégek már nem azonosíthatók. A kérelemhez csatolni kell a költségtérítés megfizetését iga­zoló postai utalvány másolatát is. Az Igazságügyi Miniszté­rium Bp. MNB 232-90148-3301 számú számlájára előre kell be­fizetni a költségtérítést. 300 fo­rintba kerül a céginformáció ar­ról, hogy az adott cég szerepel-e a nyilvántartásban, míg a cég elnevezésének és székhelyének hatályos és törölt adatait tartal­mazó közlés cégenként 500 fo­rintba, a cégnyilvántartásban szereplő valamennyi hatályos adat, továbbá az éves beszámoló adatainak lekérdezése pedig cé- genként/éves beszámolónként 1000 forintba kerül. Ha az érdeklődő a hatályos adatokon kívül a már törölt ada­tokra is kíváncsi, 2000 forintot kell fizetnie. A szolgálat csak az érintett személy előzetes hozzá­járulásával adhatja meg a cégtu­lajdonos minőségére, cégjegy­zési jogosultságára, illetve fel­ügyelőbizottsági tagságára vo­natkozó csoportosított cégada­tokat. A céginformációt tartalmazó okiratok nem közhitelesek. Vagyis azokban az eljárások­ban, ahol a cégadatokat közok­irati formában kell igazolni - azok kizárólag az illetékes cég­bíróságtól szerezhetők be. A cégadatokat a napi munkájuk során használók egyedi megál­lapodás alapján közvetlenül rá­csatlakozhatnak a szolgálat számítógépes hálózatára. Az államkötvények vételi és eladási árfolyamai 1995. szeptember 22. kötv. nettó vételi árf. % nettó eladási árfolyam % felh. kamat % 1995.09.22. eladási árf.-hoz tartozó hozam % 1995/A 99,30 99,43 13,46 25,57 1995/B 97,19 97,63 12,04 28,25 1996/A 82,65 85,03 12,12 32,20 1996/B 94,00 94,96 11,65 30,56 1996/C 93,09 94,17 10,74 31,07 1996/F 90,68 92,25 6,14 32,14 1996/H 93,39 94,88 10,96 32,07 1996/K 94,57 96,91 9,02 32,27 1996/0 98,13 100,67 7,90 32,21 1996/P 97,84 100.85 7,90 32,21 1997/C 79,60 82,20 8,99 32,06 1997/D 98,00 100,00 23,21 1997/L 98,00 100,00 4,79 1997/E 99,00 101,00 0,37 1997/H 87,95 91,18 8,08 31,87 1997/J 100,00 101,00 8,66 1997/K 99,00 100,50 4,60 1997/S 99,00 101,00 9,06 1997/T 98,19 100,87 5,52 32,15 1997/U 97,85 100,98 5,52 32,15 1997/V 98,25 101,81 3,14 31,69 1997AV 97,88 102,30 3,14 31,69 1998/A 97,00 99,00 17,32 1998/D 98.00 100,00 11,68 2000/B 98,50 100,50 9,73 2000/C 98,00 99,00 2,65 2005/C 98,00 100.00 3,39 Az MNB az árfolyamok napközbeni változtatásának jogát fenntartja. Az államkötvényeket bruttó árfolyamon forgalmaz­zuk. Bruttó árfolyam = nettó árfolyam + az esedékesség napjáig felhalmazott kamat. A megjelölt árfolyamok max. 5 Mó Ft név­értékű kötvény vételére, illetve 20 Mó Ft névértékű kötvény el­adására jelentenek kötelezettséget. Az államkötvényeket az MNB Somogy Megyei Igazgatóság forgalmazza, ahol részletes információt nyújtunk az érdeklő­dőknek. (7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4., tel.: 419-411, fax: 412-959). Kevesebb gabona került raktárba (Folytatás az 1. oldalról) Az árpa 393 ezer hektáron termett. Ebből 186 ezer hektá­ron őszi árpa, 207 ezer hektá­ron tavaszi; a hozam 4010, il­letve 3200 kiló volt hektáron­ként. A termés mennyisége 11 százalékkal kevesebb: a tava­lyi 1576 ezer tonna helyett 1408 ezer tonna. Zabot évek óta nagyjából azonos nagyságú területen termesztettek. Az 53 ezer hek­tárról 2620 kilós termésátlag mellett 139 ezer tonnányit ta­karítottak be. Triticalét 64 ezer hektáron, kétszerest (a búza és árpa vagy rozs és árpa keve­réke) 950 hektáron termesztet­tek. A termés mennyisége meghaladta a kétszázhúszezer ezer tonnát. Az idén valamelyest nőtt az egyes megyék között a kalá­szos gabonák termésátlagainak szóródása. Búzánál másfél, rozsnál és zabnál két, őszi ár­pánál pedig több mint egy tonna különbség is mutatko­zott. Az egyéni gazdaságok át­laghozamai az országoshoz mérten általában kisebbek. Kényelmet kapcsolunk a gázhoz. Stratégiaváltás előtt áll a hazai zöldségtermesztés. Ha sikerül rövid távon fólia alá vinni a termelés jelentős részét, akkor ha­zánk fel tudja venni a versenyt a nemzetközi zöldségpiacokon - nyilatkozta lapunknak dr. Mártonffy Béla.

Next

/
Thumbnails
Contents