Somogyi Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 206-230. szám)

1995-09-21 / 222. szám

14 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK 1995. szeptember 21., csütörtök M Örökifjú vasasok Nem mindennapi esemény színhelye volt a közelmúlt­ban Svajda Józsefnek, az MSZOSZ megyei elnökének irodája: két nyugdíjast kö­szöntöttek abból az alka­lomból, hogy éppen fél év­százada tagjai a vasasok szakszervezetének. A 82 éves Nemes Imre forgá­csoló szakmunkásként, a 75 éves Egri Sándor pedig tar­goncavezetőként ment nyug­díjba annak idején a Kapos­vári Villamossági Gyártól. A két egykori kaposvári vasas most feleségestül vett részt az ünnepi összejövetelen, s hall­gatta megilletődve a köszöntő szavakat. Vágner József, a Somogy Megyei Vasas Nyug­díjasok alapszervezetének tit­kára méltatta a két vasipari munkás szakmaszeretetét, a szakszervezethez való hűsé­gét, majd Svajda József az MSZOSZ megyei elnöke kö­szöntötte az ünnepeiteket. A mai fiatalok már történe­lemkönyvekből tanulnak a va- sas-ifjak tetteiről — mondta — arról, aminek Nemes Imre és Egri Sándor tevőleges rész­vevője volt. A több mint száz­éves vasas szakszervezet több tízezres tagsága segíti ma az MSZOSZ munkáját. Kiemelte a nyugdíjasok alapszervezeté­nek jelentőségét: ez karolta fel Családias összejövetelen köszöntötte az ünnepeiteket Svajda József az MSZOSZ somogyi elnöke fotó: török anett és tömörítette egységes szer­vezetbe a megyében elsőként a munkahelyekről kiszorult nyugdíjasokat. Papp István, a villamossági gyár szb-titkára elmondta, hogy folyamatosan figyelem­mel kísérik nyugdíjasaik sor­sát. Amiben tudnak, segítenek — például kedvezményes vá­sárlásra jogosító kártyával lát­ják el őket, amit különböző boltokban, így a két kaposvári nyugdíjasboltban is használ­hatnak. A két kaposvári nyugdíjas átvette az ötvenéves hűségért adományozott. Paszternák Lászlónak, a Vasas Szakszer­vezet országos elnökének alá­írásával ellátott emléklapot, a megyei vasas szakszervezet és az MSZOSZ ajándékát. A meghitt, családias összejöve­telen az ünnepeltek életükről, sorsuk alakulásáról tájékoztat­ták vendéglátóikat. H. F. Máltesics, a kádár Szeptemberi időjóslás Korhatártáblázat - ijesztésül Látta azt a táblázatot az új­ságban? Mit szól hozzá?! En ezekilencszáznegyvenegyben születtem, és — eszerint a táb­lázat szerint — az ötvenhete- dik évemben, vagyis három év múlva mehetnék nyugdíjba. A mostani nyugdíjrendszer sze­rint viszont jövőre mehetnék, mert akkor töltöm be az öt­venötöt. A kolleganőimmel azon háborodtunk föl, hogy a táblázatot még azt megelőzően hozták nyilvánosságra az ille­tékesek, mielőtt a kormány döntött volna a nyugdíjkorha­tár emeléséről, vagyis kinyi­latkoztatásként közölték: már­pedig tíz éven belül le kell zá­rulnia a nyugdíjkorhatár-eme­lés átmeneti időszakának és be kell vezetni a nők és a férfiak egységes, hatvankét évre emelt nyugdíjkorhatárát. Azt is írja: nálunk, nőknél csak 1997. január elsejétől és fokozatosan vezetnék be ezt az új szabályozást. S jóllehet ad­dig még egy és negyed év van hátra — s csupán tervről és nem tényről van szó —, mégis miért beszélnek úgy róla máris, mint megmásíthatatlan szentírásról?! Mert ezzel aztán sikerült — megint —jól ránk­ijeszteni... (Hernesz) Filléreket számolva, 89 évesen Idősek ellátásáért a falugondnok Az elmaradott övezetben élők és a válsághelyzetben levő ré­tegek támogatására - a pályá­zatok elbírálása nyomán - majdnem másfél milliárd fo­rintot fordít a Népjóléti Mi­nisztérium. Bővítik a hajlékta­lanok elhelyezését szolgáló in­tézményeket, a nappali mele­gedőket, az orvosi rendelőket, 51 településen pedig a falu- gondnoki hálózat kiépítését támogatják. A gondnok gon­doskodik egyebek mellett ar­ról, hogy az időseknek elvi­gyék az ételt, a gyógyszereket. Mégsem minden gyógyszer drágul Októberben megint többet kell fizetnünk orvosságért, mert újból, az idén már ötödször emelik a medicinák árát — ír­tuk nemrég lapunkban a nyug­díjas olvasóknak szánt olda­lon. Most arról értesültünk, hogy a Chinoin, amely a hazai járóbeteg-ellátásban kapható több mint kétezer orvosság közül 55-öt gyárt, a jövő hó­napban nem emel árat, s nem adja drágábban készítményeit december végéig. Vagyis: a gazdaság és a betegek nehéz anyagi helyzetére való tekin­tettel a forintleértékelés hatá­sát az év utolsó három hónap­jában nem hárítja át a lakos­ságra, az egészségügyi intéz­ményekre. Tb-támogatás szeptember 28-ig Érvényességi idejükön belül az idén szeptember 28-ig a tb- támogatás terhére, a régi felté­telrendszer szerint vehetők igénybe Zalakaroson a fürdő- és gyógyszolgáltatások. Mindez az 1995. június 30-ig felírt és július 1-jéig megkez­dett régi piros, zöld és fekete utalványokra vonatkozik, a jú­lius 1-je után felírt fekete utal­ványokkal érkezőket a Freya hotel szomszédságában levő Gránit gyógyfürdőben várják. A fürdő területére belépőként a kádfürdőutalvány szolgál. A pótlék összegét is érinti az emelés A kormány június 30-i határo­zata alapján ettől a hónaptól nemcsak a nyugdíjak, hanem — külön rendelet szabályo­zása szerint — a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások is nőnek. A személyes szabad­ságot korlátozó intézkedések­kel, a semmissé nyilvánított el­ítéléssel kapcsolatban járó ki­egészítés, valamint az 1991- ben megszüntetett nyugdíjki­egészítés helyébe lépett pótlék összege ugyancsak 4 száza­lékkal emelkedik szeptember 1-jétől. — Ülve még segítek a munká­ban, de az jóformán semmi — mondta Ladi Farkas Istvánná istvándi otthonában, amikor ar­ról kérdeztem: hogyan telnek a napjai. — Mindenféle betegség elért már engem — mondta a 82 éves asszony. — Combnyaktö­résem is volt... Sok gyógyszert kell szednem, a múltkor is kiad­tam orvosságra majdnem 1600 forintot. Egyedül lakom, de na­gyon sokat segít a lányom és a vöm; Barcson élnek, és fel­váltva jönnek hozzám, és min­dent elvégeznek, csakhogy könnyítsenek rajtam. A lányom most is, hogy itt volt, egy hétre előre megfőzött. Valamikor Ladi Farkas Ist­vánná főzte a finomabbnál fi­nomabb falatokat Istvándiban az óvodai konyhán. Onnan ment nyugdíjba. — Előtte tizennégy évet le­húztam a téesznél — mondta. — Négy éve azonban már a ház kapujáig sem tudok kimenni, annyira fáj mindenem. A nyug­díjam több mint 18 ezer forint, mert hadiözvegy vagyok. — Miről beszélgetnek, ha betér valamelyik falubelije? — Mivel nem járok az embe­rek között, így alig látok, hallok valamit abból, ami odakint tör­ténik. Azt viszont tapasztalom, hogy nagy a drágaság. Meg azt is, hogy sajnos, a földek is bent maradtak a téeszben... Gamos Adrienn — Már csak hordókat készítek. Régen sokan vettek kerítéslécet is, de ezt már egyre kevesebben keresik — mondta Máltesics György bolhói nyugdíjas. Ká­dármesterként dolgozott világ­életében, s ebből huszonöt évet a termelőszövetkezetben. Műhelyében mindennek megvan a helye. A polcokon — a szalagfűrész mellett — a csínvágó, a marógép. Egy kézi vágógép is van ott; még a hat­vanas évek elején készült, s úgy csillog, mintha most vásárolták volna a boltban. Látszik a mes­ter rendszeretete. A műhely is ragyogó tiszta; egy élet mun­kája van benne. S aki a munkát szereti, az a legapróbb szer­számát is megbecsüli. — Nem egyszerű munka ez — állítja a mester. — A szezon három-négy hónapig tart, de akkor nagyon keményen kell dolgozni. Lazsálni nem lehet, mert ha nem készülünk el ide­jében a hordóval, oda a pénz. Mostanság jobbára csak a régi megrendelők jönnek. Nemcsak bolhóiak, hanem a környékről, messzibb falvakból is. A 100 éves naptár szeptemberi jövendölései között több is ol­vasható, amely a hónap egy- egy napjához kötődik. Szent Mihály havának első napján például, ha szép idő járta, utána négy napon át kedvező őszi időjárásban reménykedhettek a gazdák. Ha szeptember 11-e is szép idővel köszöntött rájuk és az tartósnak bizonyult, biztosra Ez az év nem a legszerencsé­sebb: se a gazdáknak, se nekem — avat be gondjaiba. — A szőlő nagy része elrohadt, ke­vés lesz a bor. így nem kell a gazdáknak annyi hordó, mint máskor. A fiatalok közül meg kevesen szőlészkednek; leg­többször csak a kicsi, tízliteres hordót veszik. Ebbe épp annyi bor fér, mint amennyit egy­szerre el tudnak hozni a szülői ház pincéjéből... Korántsem mindegy, hogy milyen alapanyaggal dolgozik a kádár — tudtuk meg a beszél­getés során. A legfontosabb, hogy a fa jó minőségű legyen, és feldolgozás előtt kellő ideig pihentetni kell. — Csak tölggyel dolgozom; hordóknak az való — mondta Máltesics György. Tartós is. Csak az baj, hogy mostanában nehezen lehet igazán jófajta fá­hoz jutni... Szerencsére nekem nincs ilyen gondom. Vagy húsz éve vettem 80 köbméter fát. Igaz, sokba került, de úgy ér­zem, nem fizettem rá. Még most is azt a fát használom. Harsányi Miklós vehették, hogy a következő év­ben gazdag gyümölcstermést takaríthatnak be. Érdekes — nyilván sok-sok év tapasztala­tán alapuló — jóslat kapcsoló­dott szeptember végéhez: ha 29-én dörgött az ég, az ősz hát­ralevő részében kellemes időjá­rással számolhattak, de felké­szülhettek rá, hogy nagy tél szakad rájuk. (Hernesz) Öregszik az ország Csökken Magyarország lakos­sága: az összlakosságon belül nő a nyugdíjasok aránya, s maholnap nem lesz elég a dolgozóktól levont nyugdíjjárulék az esedékes nyugdíjak kifizetésére. A képen négy nyugdí­jas, egy aktív korú felnőtt, illetve szépreményű apróság lát­ható. A valós arány még nem ilyen „erős” a nyugdíjasok ja­vára, de elgondolkodtató... fotó: király j. béla Búcsú az állomástól Nyugdíjba ment a kaposvári állomásfőnök. A vasutasok ebből az alkalomból ünnep­séget rendeztek a tokaji park­erdőben: csaknem negyvenen búcsúztatták Mayer Józsefet. — Harminckilenc évig dolgoztam a vasútnál — mondta a búcsúzó vasutas. — Ezalatt szinte minden munka­körben dolgoztam: voltam vonatfékező, forgalmista, ál- lomásfőnök-helyettes... Az iskolákat, tanfolyamokat fo­lyamatosan elvégeztem, így lehettem 12 évig állomásfő­nök. Mayer József elmondta, hogy a vasút sorsa összefor­rott az életével: ehhez köti minden emlék. Közöttük volt jó és rossz is. Szívesen em­lékszik a szakmai kihívá­sokra, az új feladatokra. Emlí­tette a hatvanas évekbeli pá­lyalezárásokat, amikor egyik napról a másikra járatokat szüntettek. Jól emlékszik azokra a vitákra is, amelyek a hetvenes években a takaré- koskodási intézkedések miatt parázslónak. Ezekre a vitákra nagy szükség volt — mondta —, és soha nem fajultak a személyeskedésig. S kifejtette azt a véleményét is , hogy a vasút már túl van a mélypon­ton, lassan megindulnak a kedvező folyamatok. — Örülök, hogy vasutas lehettem. Ami a munkámat il­leti: kiegyensúlyozott, tartal­mas évtizedeket tudhatok magam mögött — mondta az aktív munkától búcsúzó ka­posvári állomásfőnök. H. M. Nem árt, ha tudjuk Járadék a folyószámlán Sokan vannak Somogybán is, akikhez nem kopogtat ha­vonta a nyugdíjjal a postás, hanem a takarékpénztárban, bankban, takarékszövetke­zetben kezelt folyószámlá­jukra érkezik a járandósá­guk. Hogyan történik az ösz- szeg átutalása? Miként iga­zolja a nyugdíját az, akinek folyószámára küldik az ellá­tását? Erről tájékoztatjuk olvasóinkat a következők­ben. A saját jogú, hozzátartozói és baleseti nyugellátások, járadé­kok, nem társadalombiztosítási ellátások havi, rendszeres fo­lyósítása az érintettek részére a Nyugdíj-folyósítási Igazgató­ság feladata (Budapest XIII., Váci út 73.). A nyugellátás kiu­talása havonta, a tárgyhónap­ban utólag történik. Az össze­get a jogosult címére postázzák, föltéve, hogy az másképp nem rendelkezik. Ennek a másképp- rendelkezésnek bevált formája a járandóságnak folyószámlára utaltatása. Miután a nyugdíjfolyósító megállapodott a Postabankkal, az OTP-vel és a takarékszövet­kezetek központi szervével, a járadék a jogosultnak ezeknél a pénzintézeteknél kezelt folyó­számlájára is átutalható. Erre csak akkor nem kerülhet sor, ha a járadékot élvező szociális ott­honnak vagy más szociális in­tézménynek a lakója. Az átutalással kapcsolatos tudnivalókról, illetve tenniva­lókról az említett pénzintézetek részletesen tájékoztatnak. Jó tudni, hogy átutalás esetén a kezelési költséggel a pénzinté­zet megterheli a nyugdíjas számláját. Gyakran előfordul, hogy kü­lönféle ügyek intézésénél szük­ség van a legutolsó nyugdíj- szelvény bemutatására. Az a nyugdíjas, akinek járandóságát folyószámlán kezelik, termé­szetesen nem rendelkezik pos­tai nyugdíjszelvénnyel, követ­kezésképpen a legutóbbi folyó­számla-egyenleget tartalmazó számlakivonatot használja iga­zolásként. Hernesz Ferenc Ellenzik az emelést Ha a nyugdíjbiztosítási ön- kormányzaton múlik, jövőre nem emelik a nyugdíjkorha­tárt, és e hét közepéig nem is kaptak hivatalos előterjesz­tést véleményezés végett — tudtuk meg tegnap az ön- kormányzat elnökének nyi­latkozatából. Mészáros Ta­más a Pénzügyminisztérium és a nyugdíjbiztosítási ön- kormányzat vezetőinek meg­beszélését megelőzően arról is szólt, hogy az önkormány­zat kivitelezhetetlennek és indokolatlannak tartja a nyugdíjkorhatár jövő évi emelését, és hogy a nyugdíj­rendszer reformját nem lehet az emberek feje fölött, rövid távú költségvetési érdekek alapján kialakítani.

Next

/
Thumbnails
Contents