Somogyi Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 206-230. szám)

1995-09-20 / 221. szám

1995. szeptember 20., szerda SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Törvényjavaslat a biztosításról Parlament: napirend előtti vitában a napirend előtti viták Az Országgyűlés tegnapi ülésén napirend előtt egyebek közt a lakásépítés és lakásfenntartás nehézségeiről, a rendőrség és a rendőrök romló helyzetéről, az eddigi és az ezután várható megszorító intézkedésekről esett szó. (Parlamenti tudósítónktól) A soron kívüli felszólalásokat követően - szintén soron kívül - vita bontakozott ki arról, hogy a napirend előtti felszólalások általában megfelelnek-e a ház­szabály rendelkezéseinek. A parlament belső alkotmánya ugyanis kimondja, hogy napi­rend előtt csak országos jelen­tőségű, rendkívüli és halaszt­hatatlan ügyben lehet szót kérni. Szocialista oldalról olyan vélemény is elhangzott, hogy a tárgysorozat vitája előtti felszó­lalásokat nem társaiknak vagy a kormánynak szánják a képvise­lők - inkább a tévénézőknek, rádióhallgatóknak, s ez a politi­kai önreklám rengeteg időt vesz el az érdemi törvénykezéstől. Ezután megkezdődött a biz­tosítóintézetekről és a biztosí­tási tevékenységről szóló tör­vényjavaslat tárgyalása. A jogszabálytervezet a magán- biztosítást, az üzleti alapon te­vékenykedő biztosítóintézetek működését szabályozza. A törvényjavaslat szerint a biztosításra a gazdasági ver­seny szabályai válnak irány­adókká. Rögzíti a jogszabály, hogy ezután kötelező jellegű biztosítást csak törvénnyel le­het elrendelni. Az érdekeltek anyagi biztonságát szolgálja, hogy a biztosítóknak kötelező lesz adatokat szolgáltatniuk önmagukról felügyeleti ható­ságuk részére. Egyébként részvénytársaságként, egyesü­letként vagy szövetkezetként működhetnek majd. A kormány javaslatot ter­jesztett a Ház elé, amely szerint a honvédség létszámát ez év végére 81 266, a jövő év vé­gére pedig 69 812 főre Csök­kentik. Az indítványt az ellen­zék hevesen támadta, mond­ván, hogy hadseregünk így el­veszítené hadrafoghatóságát. Barátkozzunk a gondolattal: egységesen 62 év lesz a korhatár A készülő nyugdíjtörvényből A nők és a férfiak, akik 1997. január 1-je után töltik be 56., illetve a 60. életévüket, máris barátkozhatnak a gondolat­tal, hogy nyugdíjas éveikre még várniuk kell. A kormány asztalán ugyanis - mint arról már beszámoltunk - ott van az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről szóló tervezet. Az új jogszabály a már megszerzett jogokat nem csorbíthatja. A tervek szerint változna a nyugdíjhoz szükséges köte­lező szolgálati idő, és módo­sulnának a korkedvezményes, az özvegyi, szülői, rokkant­sági nyugellátás szabályai is. A tervezet szerint 1997. január 1-je után a férfiak nyugdíjkor­határa 62 év lesz. A női korha­táremelést hosszabb idő alatt, folyamatosan vezetik be. Mire számíthatnak a most 55 éves nők? Az 1993. március 1-jén hatályba lépett törvény szerint 1995. január 1-jétől kezdő­dően kétévenként 1-1 évvel emelkedik a női nyugdíjkorha­tár. Eszerint 1995. január 1-jé- től 56 éves korukban, 1997. január 1-jétől 57, 1999. január 1-jétől 58, 2001. január 1-jétől 59, 2003. január 1-jétől 60 éves korukra lesznek nyugdíj­jogosultak. Az 1997. január 1-jével ter­vezett új szabályozás szerint az egységes nyugdíjkorhatár bevezetésével a nők és a fér­fiak nyugdíjkorhatára 62 évre emelkedne, így a korábbi sza­bályozás kiegészül azzal, hogy az 1945-ben született nők 61 éves korukban, az 1946-ban születettek 62 éves korukban szereznék meg a nyugdíjjogo­sultságot. A terv szerint tehát a nyugdíjazás alapfeltétele a be­töltött 62. életév és 32 évi szolgálati idő lesz. A korhatáremeléssel párhu­zamosan egyéni járulékfize­téshez igazodó pontrendszert vezetnének be. Eszerint a kor­határ előtt havi 0,5 százalék, évi 6 százalék csökkentés, il­letve továbbdolgozás esetén ugyanannyi nyugdíjprémium kapható. (Lantos) Új kórházszerződéseket kötnek Októbertől új szerződéseket köt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az ország valamennyi fekvőbeteg-ellátó intézményével. A betegek utáni juttatás összegét az egységes alapdíj és a kezelt betegségek költségigényét, valamint az ellátó kórház besorolását kifejező mutatószám szorzatából számítják ki. Mint Demes Istvánnétól, az egészségbiztosítási pénztár főosztályvezetőjétől megtud­tuk, ezentúl is a kórházakra bízzák, hogy a betegségeket miként gyógyítják, de a tb csak az átlagosnak ítélt ráfor­dításokat téríti. Október 1-jétől új szerző­dést kötnek minden kórházzal. Az intézmények - azonos tel­jesítmény mellett - korábbi költségvetésüknek legkeve­sebb 90, legfeljebb 120 száza­lékát kaphatják, az e fölötti tel­jesítményt csak az alapdíjjal honorálják. Matematikailag modellezték a 176 új kórház helyzetét, amit két szorzótáb­lával tettek kezelhetővé: az egyik a betegségtípusok ráfor­dításait, a másik a kórházak el­ismerhető költségeit fejezi ki. Ezekkel a szorzókkal országo­san egységes elvek szerint csökkentik, vagy növelik a kórházak bevételeit. A szülőotthonok szorzója a legalacsonyabb 0,60, ezt köve­tik 0,75-tel a 200 ágyasnál ki­sebb városi kórházak. A na­gyobb városi kórházak szor­zója 0,92, a megyei önkor­mányzati kórházaké 0,99, a megyei regionális feladatokat ellátó intézményeké 1,03. Legmagasabb szorzóval - 1,3- mal - az országos intézetek­nek térít a tb. A másik szorzószámot szakmák szerint alakították ki. Legtöbb támogatást - 1,4-es szorzóval - a szívsebészetek, s 1,35-tel a traumatológiai és az égési osztályok kapnak, majd 1,3-mal az idegsebészet, 1,23- mal pedig a tüdő-, a mellkasi, és az érsebészet következik. A sort a szemészet és a reumato­lógia zárja 0,7-es szorzóval. Az új rendszer - a számítá­sok szerint - a vidéki kórhá­zakat az eddiginél kedvezőbb helyzetbe hozhatja. (Somfai) Magánháztartási reform Nagyobb teret követelnek maguknak a civil szervezetek Az állampolgárok életének, a lakosság gondjainak megisme­réséhez és megértéséhez nem elég csupán a pártok vélemé­nye, vagy a közvélemény-kutatók helyzetjelentése. Nélkülöz­hetetlenek a különböző civil szerveződések tapasztalatai is. Ezt hangsúlyozta a Társadalmi Érdekegyeztető Tanács teg­napi sajtótájékoztatóján Kemény László társelnök. A magyar lakosság több mint húsz százaléka házgyári, pane­les épületekben él. Számukra ez egyáltalán nem jelent olyan el­keserítő életviszonyokat, mint azt egyes, a témával foglalkozó szociológusok állítják. Sőt a házgyári épületekben élők ki­mondottan kedvelik is ezt az életformát — mondta többéves felméréseire, tudományos vizs­gálataira hivatkozva Holló Csaba, az Építéstudományi Egyesület főtitkárhelyettese tegnap Miskolcon a házgyári eljárással épített lakások jövő­jével foglalkozó konferencián. A tanácskozáson és az azt kö­(Tudósítónktól) Zsíros Géza volt országgyűlési képviselő „viselt dolgai” ügyé­ben interpellált tegnap Homoki János kisgazda honatya. Mint mondta, az APV Rt nullszaldós eredménnyel kínálta eladásra a Békési Gabona Rt-t, de ezt kénytelen volt visszavonni, mert kiderült, hogy a Zsíros Géza vezette cég százmilliós veszteséget halmozott fel. Ugyanakkor a volt vezetők ösz- szesen 35 milliónyi prémiumot, végkielégítést, kártalanítást vet­tek fel. Zsíros Géza 1 millió 383 ezer forint prémiumot ka­A jövedelemtől függő családi pótlék rendszerének bevezetése akkor lenne elfogadható, ha mérni lehetne a családok jöve­delmét. Ez pedig nem megy máról holnapra. A családi pót­lék megadóztatásával vagy fo­lyósításának jövedelemhatár­hoz kötésével sok hiba kerülne a rendszerbe, ezért egyelőre nem kellene változtatni a támo­gatás jelenlegi formáján - je­lentette be kedden a sajtó kép­viselői előtt Hanti Vilmos. Az őszi nyirkos, esős, szeles évszakban nehéz napok vár­nak a légzőszervi betegségek­ben, asztmában szenvedőkre. Kevesen tudják, hogy az egy­szerű megfázástól egyenes út vezet a súlyosabb légzőszervi betegségekig, az asztmán, a hörghuruton, a tüdő- és gége­gyulladáson át a garat betegsé­gekig, akár a tüdőrákig. Az asztma nehéz légzéssel, zihálással jár, légszomj jel­lemzi. Az iparilag fejlett orszá­gokban a lakosság majdnem öt vető lakossági fórumon a szak­értők egyaránt hangsúlyozták, hogy a vizsgálat szerint a pane­les lakások akár több száz évre is kulturált életkörülményeket biztosíthatnak, s az eddig le­folytatott igen alapos műszeres vizsgálatok sem jeleztek olyan körülményeket, amelyek veszé­lyeztetnék e lakások fennmara­dását. Ez vonatkozik a paneles épületek legérzékenyebb pont­jaira, a hegesztéssel összekötött részekre is. Azonban 10-20 évenként a paneles épületekben sem kerülhető el a víz-, a gáz- és az elektromos vezetékek szinte teljes cseréje. pott. Távozásakor 24 havi bé­rének megfelelő kártalanítást, 4,8 millió forintot vett föl. 1993-ban 4,19 millió kamat­mentes kölcsönt, 1994-ben 10,4 millió vissza nem térítendő tá­mogatást kapott. Suchman Tamás privatizá­ciós miniszter kifejezte remé­nyét: az ilyen ügyeket a felelős­ség megállapítása, büntetés és anyagi kártérítés követi. Úgy véli: a Zsíros által a Békési Ga­bona Rt-től 1994-ben felvett bruttó 9,2 millió mintegy felé­nek jogossága és erkölcsössége megkérdőjelezhető. A Magyarországi Gyermekba­rátok Mozgalmának elnöke a to­vábbiakban azzal érvelt, hogy manapság a kétgyermekes csalá­dok többsége a létminimum kör­nyékén él. A közepes jövedelmű háztartásokban a támogatás el­maradása veszélyezteti a megél­hetést, a gyermek harmonikus fejlődését. Bár nem pótolja a sze­génység kezelését, megvonása szegénységet hozna a ma még elviselhető anyagi körülmé­százaléka szenved tőle. A szak­emberek sokáig azt hitték, a ko­rai gyermekkorban alakul ki, mára azonban kiderült: bármely életkorban elkezdődhet. Mi válthat ki asztmát? Vi­rágpor, toll, szőr, gombaspóra, házipor, atka, vírus- vagy más jellegű légúti fertőzés. Vissza­vezethető füstre, szmogra és a környezetszennyezésre is. A kezelés kulcsa a megelő­zés. Az utóbbi időben halálos áldozatainak száma emelkedett, pedig e kór ma már jól kezel­hető. (Ősz) A TÉT közelmúltban megtartott közgyűlésén e tapasztalataikat a több mint 70 - döntően országos hatókörű, illetve vidéki, kecs­keméti, debreceni székhelyű - tagszervezet képviselői össze­gezték és egybehangzóan arra a következtetésre jutottak: fe­szültség jellemzi hazánkban a közhangulatot. A napról napra alakuló „magánháztartási re­form” egyetlen tétje a megélhe­tés. A lakosság kétharmada már képtelen jövedelméből akár kis összeget is megtakarítani. A civil társadalom és ezen be­lül a TÉT szeretné, ha észrevéte­lei az illetékeseknél meghallga­tásra találnának. Közreműködé­süket eddig a kormányzat job­bára csak szavakban igényelte, ennek ellenére a TÉT cselekvési programot állított össze a maga számára. Folytatják például a lakosság sorsát jelentősen befolyásoló problémák feltárását, szeptem­ber 30-án nyilvános vitát ren­deznek az ifjúság jövőjéről. Megerősítik szakmai csoportja­ikat, 14 új szakértői közösséget hoznak létre a többi között a szociális ellátásban, az önkor­mányzati gazdálkodásban kia­lakuló új helyzet elemzése vé­gett. A jövőben többször kíván­nak a nyilvánosság elé lépni a szakszerű bírálat segítő szándé­kával, a felnőtt lakosság pártok­tól elfordult 40 százalékának megnyerése érdekében. Terve­zik, hogy új, felkészült, fiatal politikusokat mutatnak be. Az alkotmány megalkotása során szintén hallatni kívánja hangját a civil társadalom. D. G. Ismét Seregély István egri érsek az elnöke a Magyar Kato­likus Püspöki Konferenciának. Újraválasztották Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök elnökhelyettest is. Az Állandó Tanács tagja lett még Paskai László bíboros, prímás, eszter- gom-budapesti érsek, illetve hivatalból Ternyák Csaba püs­pök, a konferencia titkára. A Nagy Imre Szobor Kurató­rium október elején dönti el, kit kér fel a mártír miniszterelnök budapesti emlékművének elké­szítésére. A zártkörű pályázatra kilenc meghívott neves művész adhatja be terveit. Az alkotás a Kossuth tér szomszédságában, a Vértanúk terén áll majd. A 20-25 millió forintos költséget Andrew Sarlós magyar szárma­zású kanadai üzletember állja. Ellenezte a munkaügyi iga­zolólap, a munkavállalói iga­zolvány, illetve a munkaügyi napló bevezetését a munkaadói oldal az Érdekegyeztető Tanács bér- és munkaügyi bizottságá­nak keddi ülésén. Ehelyett azt ajánlotta, hogy korszerűsített formában ismét munkakönyv kövesse a dolgozók munka­helyváltozásait. Csütörtökön lesz a Magyar Dráma napja. Ebből az alka­lomból a József Attila Színház­ban Eörsi István, Horváth Péter és Siposhegyi Péter drámaírói verseny keretében új darabot ír, amelyet még az nap este bemu­tatnak. A Várszínházban színre viszik Tamási Áron Tündöklő Jeromos című művét. A Ruttkai Éva Színházban Hubay Miklós Tüzet viszek című darabját mu­tatják be. Másfél kiló kokaint foglalt le a vámhivatal hétfőn a Feri­hegyi repülőtéren. Egy dél-af­rikai állampolgár poggyászá­ban figyeltek fel több flakon samponra, ám hajápolószer he­lyett kokaint találtak bennük. Áz idén eddig 442 kiló kábító­szert foglaltak le a vámosok. Megkezdődtek a bértárgyalá­sok a MÁV és a szakszerveze­tek között. A Vasutas Érdek­egyeztető Tanács elé bérfejlesz­tési és más juttatások tervét ter­jeszti a vezetőség. A kollektív szerződés átalakításán belül inf­lációkövetővé kívánják tenni a bérrendszert. A MÁV Rt ti­zenöt százalékkal többet fordí­tana személyi kiadásokra. A Vasutasok Szakszervezete harminckilenc százalékos kere­setnövekedést tart szükséges­nek a jövő évben. A kisebbségek napjának nyilvánítja várhatóan az év egy napját csütörtöki ülésén a kor­mány. Lapunk úgy értesült, hogy a tervezett ünnepnapon adják majd át a Kisebbségekért Díjat is. Veszteségért prémium Maradjon a családi pótlék Itt az ősz, jönnek a megfázások Halált okozhat az asztma Házgyári lakások jövője Hétköznapi ünnep volt Csongrádon. Hangulatos összejövetelen több száz nagy­családot látott vendégül a város. A kétnapos program keretében rögtönzött rodeón még a legkisebbek is (póni)lóra pattanhattak. fotö: feb/medgyaszai béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents