Somogyi Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 206-230. szám)

1995-09-02 / 206. szám (207. szám)

SOMOGYI HÍRLAP 1995. szept. 2., szombat Hatvan írót hívott föl az alkotásra a Csiky Gergely Színház Drámák születnek 1956-ról Az 1956-os forradalom jö­vőre esedékes 40. évfordu­lója alkalmából drámapályá­zatot hirdetett ez év májusá­ban a kaposvári Csiky Ger­gely Színház. A felhívást mintegy hatvan magyar író kapta meg, a legeltaláltabb és a bemutatásra leginkább alkalmas pályamunkát a kö­vetkező évadban mutatja be a színház társulata. Amint azt Babarczy László igazgató erről társu­lati ülésen elmondta, a díja­zott pályázók komoly pénz- beni elismerésben is része­sülhetnek, ami annak kö­szönhető, hogy ehhez támo­gatást kaptak a Soros Alapít­ványtól, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium­tól, valamint a kaposvári ön- kormányzattól. Eredményt az 56-os forra­dalom idei, október 23-i év­fordulóján hirdetnek, és ek­kor derül ki az is, a beérke­zettek közül mely munkát ítélik legjobbnak a jövő évi bemutatásra. Elhangzott, a pályázat ugyan meghívásos, ám a fel­kéréseket — világnézeti és ideológiai hovatartozásra vonatkozóan — igen széles körben juttatták el az írók­hoz. Ezzel azt akarták elérni — és ez a Nemzeti Színház­nak korábban nem sikerült —, hogy „ne feltétlenül” a saját dramaturgjuk arassa le a babérokat: Eörsi István például ennélfogva nem is pályázhat, habár ezt komoly eséllyel tehetné. A pályázati kiírás lényege az — érzékeltette Babarczy László —, hogy végre meg­szülessen a mű, amely hite­lesen, színpadi bemutatásra alkalmasan boncolgatja a század egyik legnagyobb je­lentőségű, máig ható vihará­nak mozgatórugóit, az ese­mények emberi és társadalmi következményeit. B. T. Kisplasztikákból rendeztek tárlatot Marcaliban Fába vésett üzenetek A magyar tenger barátai - régen és ma Glatz Henrik világhírt szerzett a Balatonnak Glatz Henrik, a siófoki fürdőélet múlt századi lelkes szerve­zője - háttérben a Balatonnal - Csiszár Elek festményén Új könyvek NADJELJKO FABRIO Város az Adrián A kitűnő horvát író regénye egy soknemzetiségű család történe­tét kíséri végig a 19. század ele­jétől. Fordulatokban bővelkedő történetének a színhelye Fiume, a magyar tengerhajózás böl­csője. (Jelenkor - 363 Ft) A.C. CLARKE Az őrszem A tudományos-fantasztikus iro­dalom klasszikusának számító szerző irodalmi értékű novellá­inak témája a világűrt meghó­dító ember. (MKK - 469 Ft) FREDERICK FORSYTH Az Odessa-ügyirat A Sakál napja, az Isten Ökle szerzője ismét rendkívül izgal­mas témában nyomoz: az egy­kori SS-tagok szervezete után. Hőse véletlenül kerül bele az eseményekbe, amelyek végül elvezetnek Izrael állam meg­mentéséhez. (MKK - 440 Ft) BÁSTYÁI FRIGYES A fejfájás gyógyítása Egy önszuggesztiós lazítás leí­rása; bárki könnyen elsajátít­hatja, biztosítva ezzel a jó testi és lelki kondíciót, gyógyszerek nélkül is. (Jupiter - 198 Ft) RICHARD CAVENDISH Démonok, kísértetek ( DÉMONOK, ] KÍSÉRTETEK, SZELLEMEK a rí ■(wrwt: rfötőrn Vrt)M \«.\h Boszorkány, vámpír, sikoltó koponyák, könnyező szobrok, poltergeistek, szelleműzők, ufók, spiritualizmus, mágia, mí­toszok és legendák - minden társadalomnak megvannak a maga babonái. Cavendish könyve földrészről földrészre vezeti az olvasót az ismeretlen, különös (természetfölötti) jelen­ségek világában, fotókon és tér­képeken is mutatva a helyszínt. (Magyar Könyvklub - 1100 Ft) Húsz év, száznál is több mo­numentális alkotás, 90 millió forintot meghaladó értékű szoborgyűjtemény; jeles mű­vészek évente ismétlődő talál­kozója, egy hely, ahol biztosí­tott az önmegvalósítás fába vésett szabadsága. Tömören így lehet össze­gezni a nagyatádi nemzetközi faszobrász-alkotótelep két év­tizedét, azt a lelkes szervező­munkát, amely a képzőművé­szet szolgálatára vállalkozott. A művésztelep idei „termésé­ből” Marcaliban nyűt kiállítás. A Bernáth Galériában ren­dezett tárlatot Szőke József, a nagyatádi művelődési központ igazgatója ajánlotta a fa kis­plasztikák iránt érdeklődő helybéli közönségnek. Az al­A kisebbségi önkormányzat kezelésébe kerül az ország — Pécsen működő — egyetlen horvát színháza. Erről fogadott el szándéknyilatkozatot leg­utóbbi ülésén a dunántúli város képviselőtestülete. A pécsi horvát színház át­adására az önkormányzatokról, illetve a nemzeti kisebbségek­ről szóló törvény ad lehetősé­get, amellyel a horvátok orszá­gos és pécsi önkormányzata is kotótelepet 1993-ig finanszí­rozó művelődési intézmény vezetője elmondta: az öthektá­ros szoborpark megalakulása óta 66 nagyméretű alkotással gazdagodott. A köztereket, közintézmé­nyeket díszítő alkotások mel­lett azonban fontos szót ejteni a kultúrtörténeti értékű kis­plasztikákról, valamint arról a dokumentációs igényű fotóso­rozatról, amely a tábor életét, tevékeny mindennapjait mu­tatja be. — Amerigo Tóttól, a világ­hírű, magyar származású mű­vész mondta — emlékeztetett az Alkotótelep jelentőségére Szőke József —, miszerint Greenwichtől keletre Nagy­atád a világ esztétikai közepe. élni akar, s ezt jelezték a város vezetőinek. Az átadáshoz azonban a kisebbségi önkor­mányzatok finanszírozására vonatkozó törvény megalkotá­sára is szükség van még, ezért az önkormányzat közgyűlése egyelőre csak szándékát fogal­mazta meg határozatában, s felkérte a kulturális ügyekkel foglalkozó alpolgármesterét, hogy készítse elő az átadást, va­lamint tárgyaljon az illetékes Valóban, itt mindenki lehető­ségeihez mérten dolgozhat, akár japán, akár amerikai, kí­nai vagy éppen magyar. Az it­teni műhelymunka tehetség- gondozással is párosul: mester és tanítványa együtt fedezheti föl a természetes anyagban, a fában rejtőző kifejezés ezernyi lehetőségét. A korábbi évektől eltérően Nagyatádon most önköltséges a részvétel; a tábor háromne­gyedmillió forintba került. Va­lószínű emiatt volt a nyáron mindössze négy vendége. Egyikük Foon Sham, a Mary­landi Egyetem kínai szárma­zású képzőművészeti tanára, s mellette a honi szobrászat ígé­retes tehetségei dolgoztak itt. Cs. K. E. minisztériummal. E tárgyalá­sok eredményei alapján a város közgyűlése később dönt az át­adás időpontjáról, de szándék- nyilatkozata szerint hozzájárul a horvát színház költségeihez. A Pécsi Horvát Színház épü­letének felújításához a Horvát Köztársaság kulturális minisz­tériuma ötmillió forint értékű támogatást ígért a magyaror­szági horvátok kisebbségi ön- kormányzatának. „Szegény Balaton! Bizony megárvultál. A gazdák nem bánják, mert azoknak nem yacht kell, hanem szántóföld... A zsurnalisztika hiába sóhajt, biztat, nem tud reklámot csi­nálni a hideg közöny előtt. A nagy úr külföldön vesz és épít nagyrészben,... a polgár meg éppen nem építhet...” Ezt írta Roboz István 1887-ben. Siófok szerencsésnek mondhatta ma­gát, hogy a veszprémi káptalan abban az időben megkezdte a tó jelentős vízszintingadozása kö­vetkeztében a legmagasabban fekvő telkek parcellázását. Akadt ugyanekkor egy igazi nemes úr, Glatz Henrik (apja építette föl egykor fél Budát, anyjáról nevezeték el a Karo­lina utat a fővárosban), aki pén­zét feláldozva világhírű fürdőt hozott létre ezen a helyen úgy, hogy előtte Szántód-révtől Vi­lágosig megvásárolta a Bala­tont. Mórocz Sándor helytörténész azt mondta: Glatz Henrik volt az első nagyvállalkozó Siófo­kon, akinek működése révén 102 évvel ezelőtt a Sió és a Hul­lám szálló megnyílt, és így megkezdődhetett a fürdőélet. Ä balatoni homok még gyógyító hatású volt. Két-három év alatt impozáns villák sorát emelték a mai Batthyány utca déli oldalán - a tó felőli oldalon akkoriban rendes időben még bokáig-tér- dig ért a víz. A részvénytársaság kezde­ményezői lemondtak anyagi előnyeikről, s ugyanezt tették később a többi részvényesek is. A vezetők az ügyvitelt díjazás nélkül vállalták. Kutat próbál­tak fúrni, amelynek költségeit főként Glatz Henrik fedezte sa­ját zsebéből, de ezek nem ve­zettek eredményre. Ugyanak­kor saját kertészetet rendeztek be, amely a telep díszítésére való virágot és az étterem ellá­tásához szükséges zöldségfélé­ket saját termésből (!) biztosí­totta. A pontyot, harcsát, fogast a Sió-csatorna mellé települt ha­lászat szolgáltatta, a húst na­ponta szállították Budapestről. Az angolparkban sok ezer kocsi homokot egyengettek el...- Idén 90 éve halt meg Glatz Henrik - mondta Mórocz Sán­dor. - A város emléktáblát ava­tott a lokálpatrióta, ugyanakkor Európa-polgár vállalkozó meg­becsüléseként. Glatz Henrik le­származottai, élükön dr. De Schatel Rudolf professzorral, a családfővel részt vettek az ün­nepségen. A jövő év június 18- án, a millecentenáriumra, il­letve az első szálló megnyitá­sának 102. évfordulójára egyébként kiadványt szeret­nénk megjelentetni, és szobrot állítani Glatz Henrik emléké­nek. (A segítő szándékúak az OKHB siófoki fiókjának 392- 10-539 számlájára utalhatják adományaikat.)- Jó örökösei vagyunk-e Glatz Henriknek?- Lesújtó a véleményem, tönkretettek itt mindent... Czene Attila Űj gazda a horvát színházban —YVESPOLC Fodor András: A hetvenes évek Fodor András költő A pályatársak régóta tudják: Fodor András évtizedek óta naplót vezet. 1986 óta egy részét a szélesebb olva­sóközönség is megismerte. Akkor je­lent meg az „Ezer este Fülep Lajossal” századunk egyik legnagyobb művé­szetfilozófusának állítva emléket. Ezt „A kollégium” követte, amelyben Fo­dor András az 1947-1950 közötti ese­ményeket villantja fel. S a legújabb napló: „A hetvenes évek”. Első kötete az 1970-1972 közötti időszak, a máso­dik a következő két év hű krónikája. Csalódik, aki e vaskos naplókat a napi események leltáraként szeretné forgatni. Fodor Andrást ezekben is az irodalom és a művészet legidőszerűbb kérdései izgatják, s nem utolsósorban a vele egyidőben induló költő- és író­társak sorsának alakulása, s közben az egyik legrokonszenvesebb portrét adja az öregedő Német Lászlóról. Fodor Andrásnak ezt a művét is, akárcsak az előzőeket, a szenvedélyes szókimondás jellemzi. Nincs előtte tabu. Szép számmal oszt sebeket, hi­szen a szerző életútja is tele volt gö­röngyökkel... Czigány Lóránt szerint „legfőbb naplóírói erénye a teremtő indiszkréció”. Ez is közrejátszik, hogy „A hetvenes éveket” is több alkotótárs felhördülése kísérte. Ám ez a szóki­mondó bátorság egyik legrokonszen­vesebb tulajdonság az olvasó előtt. Milyen volt a hetvenes évek, amely­től már szinte egy nemzedéknyi kor választ el? Kemény György szellemes borítórajza szerint a vörös csillag már olvadozni kezd... Fodor András szerint a hetvenes évek arra is jó példa, hogy „akkoriban mennyivel figyelmesebbek voltunk egymáshoz, mennyivel eleve­nebb ösztön élt bennünk a viszályokat is oldó végső baráti ölelésre...” A hetvenes évek eleje Fodor András személyes sorsát is döntően meghatá­rozta. Ä sorsfordító események: a két „tartóoszlop”, a mester Fülep Lajos és a legjobb barát, Colin Mason halála... Hogyan tovább? - fogalmazza meg újra. Colin Masonról ma már kevesen tudják, hogy az egyik legjelesebb Bar- tók-kutató volt, aki egész életét ál­landó lobogásban élte. A „Kettős re­quiem” - Fodor egyik legszebb műve - méltó emlék Colinnak és Fülepnek. Torokszorító sorokat olvasunk a naplóban Németh Lászlóról. Száza­dunk egyik legnagyobb zsenijét ször­nyű betegség támadta meg: az agy sor­vadás. A 70-es években számos meg­nyilvánulása az életösztön viszonyla­gos épségére vall, de gyakori látoga­tója, Fodor András és barátai is érzik: „E monumentálisán exhibicionista élet” - e szavakat a napló egészébe ágyazva nem érezzük bántónak - ki- lobbanása már csak idő kérdése. S iro­dalmi Nobel-díjra esélyes három ma­gyar: Illyés, Weöres, Juhász Ferenc... Thinsz Géza svédországi tapasztalatai szerint „Németh László sose volt esé­lyes, műveit érdektelen 19. századi rekvizitumoknak tartják...”(!) Azó­ta sincs irodalmi Nobel-díjasunk. Nekünk, somogyiaknak különösen kedves a napló számos része a Vikár Béla által oly szépen megfogalmazott „szülöttem föld”-ről. Fodor András, amikor csak teheti, hazalátogat. Szá­mára Somogy nemcsak szülőföld: „szellemi erőtér”, feltöltődés is. Fo­nyód, a Balaton ezernyi arca a kikap­csolódás mellett az új versek születésé­nek is biztosítéka... Rohanó, szellem- szürkítő korunkban a napló felhívás a természet és a szellem harmóniájának a megőrzésére. Dr. Sípos Csaba

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents