Somogyi Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 206-230. szám)

1995-09-18 / 219. szám

1995. szeptember 18., hétfő SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Összesítik a Balaton vízgyűjtő területének adatait Pécsi környezetvédők vizsgálják a vizeket A tóparti ipartelepek után most Marcaliban vizsgálódnak a Dél-dunántúli Környezetvé­delmi Felügyelőség munkatár­sai. Ez része annak az átfogó, környezetvédelmi program­nak, amelyet - a kormányhatá­rozat szerint - májustól végez­nek a pécsi szakemberek. A kisvárosban a szennyvíz- és hulladékkibocsátó ipari és me­zőgazdasági cégeket keresik föl. Az átfogó vizsgálattal azt igyekeznek megállapítani: ke- rülhet-e - s ha igen, hogyan - szennyvíz az élő vizekbe? Ba­bits Ferenc vegyészmérnök, a felügyelőség munkatársa a So­mogyi Hírlapnak elmondta: a szemlék a Balaton vízminősé­gének védelmét szolgálják. A tó déli részét hét vízgyűjtő terü­letre osztották, s a felügyelőség szakemberei végigjárják a gaz­dálkodó egységeket. A lég- szennyezés, hulladékkezelés, szennyvíztisztítás adatait szá­mítógéppel dolgozzák föl, majd a fővárosba továbbítják. Marcaliban termelő, szolgál­tató és feldolgozó cégeket egy­aránt meglátogatnak. Egyebek között a vágóhíd, a szénsavas üdítők gyártását indító Mafru kft, a városi kórház, a Marylla bőrdíszmű, az Akku Gép, a szeszfőzde, valamint néhány ál­lattartással foglalkozó gazda tevékenységét nézik meg. A veszélyes hulladék tárolására különösen ügyelnek, és kirívó esetekben szankcionálnak is. Cs. K. E. Gombai csatornaépítők Szennyvízcsatorna-építők a gombai részen fotó: kun g tibor Jól halad Marcali gombai vá­rosrészének közművesítése. Gergye László irodavezető el­mondta: mielőbb szeretnék befejezni a szennyvízhálózat építését. A 34 millió forintos beruházásra Szabadics József vállalkozó kapott megbízást egy hónappal ezelőtt, s jelen­leg a Il-es ütem első számú át­emelőkörzetének nevezett te­rületen : a Táncsics, a Len­gyelkert, a Hunyadi és a Kari­kás utcában már a 70 százalé­kos beépítettségnél tartanak. A szerződés szerint itt no­vemberig befejezik a csator­nahálózat építését. A 2-es körzetben - ez a Bem, a Ka­likó, a Dezső, a Zrínyi és a Végvári utca - május 31-e a határidő. A csapadékvíz-elvezetés munkálataira a Lengyeltóti Vízgazdálkodási és Talajvé­delmi Társulattal szerződött az önkormányzat. Munkaterü­letük a József Attila és a Liszt Ferenc utca környéke. Ezzel is végeznek a hónap végére. Boszorkányok pedig voltak - azon az éjszakán Szüretelők a hegyen 1ST Egymás mellett dolgozik az ómama meg a dédunokája Ünnep a szüret fél Marcali­nak. Ha ugyan nem az egésznek, hiszen a helybéliek között alig van, akinek hegye ne lenne, s azon szőleje. A hegyről jó időben, tiszta fej­jel látni a Badacsonyt No, persze, ama hegy leve meg ezé - nem ugyanaz.- Nem bizony - mondja Tóth Imre, az idős gazda -, Pista fi­ammal odaát is dolgoztunk. Egyszer szüreten hat pohár bort tett elém a pincemester. Na, öreg, biztatott, válassza ki, melyik a legjobb. Megiszom az elsőt, a következőt, mind. Főnök - mondom végül -, az ötödik pohár bor az igazi, ő meg elcsodálkozott: ilyet se pipáltam, azt mondja, mert tudja meg, bátyám, hogy a hatból öt badacsonyi volt; amit maga kiválasztott, az marcali. - Na látja, mondtam erre én, erről ennyit. Míg beszélgetünk, tart a szüret a hegyen. Gyönyörűen süt a kora őszi nap: a szép kö­vér szőlőfürtök mosolyogni látszanak. A család színe-java: Koltai István - Tóth Imre ne­velt fia - s Mariann, a nagy­lány és Feri, a Pestre szárma­zott rokon, s a fiatalos anyós, mind szüretel; még a déd- mama is, aki fáradhatatlan, pedig most jár 83. esztendeje grádicsain.- Majd ha maga is ennyi lesz, meglátjuk, hogy bírja — mondom Tóth Imrének, kinek tiszte itt, a szüreten a prés ke­zelése, meg a must kimerege- tése a daráló alól és a leszűrt lének a hordóba öntése.- Mit gondol - kérdezi -, mennyi vagyok?- Hát... olyan hatvanas.- Nana - áll meg a prés hú­zásával -, 43... akarom mon­dani: 73 is van az a „hatva­nas”. Derül a tréfán a család; tag­jai minden sor után kis pihenőt tartanak. Elértek a sor végére? Nosza, pohár borra a préshez; jó kortyhoz néhány jó szó, s megy tovább a szüret. Vissza, másik során a lugasnak, s hogy annak is eljön a vége, új­fent a présnél sorakoznak...- Ez ám az élet - mondom Gelencsér Istvánnénak, ki ko­rát meghazudtolva serényke­dik. Dédunokájával, Mariann- nal dolgoznak egymás mellett.- Még szép - mondja Tóth Imre -, a mi családunk már csak ilyen. De a szüret... hej, az már nem az a régi. Micsoda vígságok voltak itt, mennyi jókedv, zene... Ha ezek a he­gyi házak mesélni tudnának!- Kár, hogy elkomorodott a világ - ezt már Erzsiké mondja, a háziasszony -; mit összebolondoztunk itt, sok jó szüretkor. A mi házunkat egy­szer kineveztük nők tanyájá­nak. A szomszédban meg csupa férfi. Mi boszorkányos- dit játszottunk; odaátról egy ember átjött leskelődni. Mi pedig rá, mint hétfejű sárkány, le róla a szenteltvizet, nem maradt rajta, csak a gatya, úgy szaladt vissza, a holdvilágos éjszakába’. Nevetnek. Ki azért, mert ott volt ama boszorkány-szüreten, ki meg azért, mert elképzeli. Jót mulat a család feje, Koltai István is. - Az egészben az a legszebb - mondja -, hogy most is szép a termés, s bár a must lehetne kicsit „foko­sabb”, jó bor lesz belőle. Jó bort érlel itt, a hegyen a király­leány, a rizling meg az irsai. Kun G. Tibor Támogatás felnőtteknek, családi gyorssegély a marcali önkormányzattól Gyerekekre 4,5 millió forint Felnőttvédelemre másfél millió forintot, gyermekvé­delem címén pedig 4,5 millió forintot különített el 1995-re a marcali önkormányzat. Dr. Molnár Irén aljegyző el­mondta: a pénzzel úgy gazdál­kodtak az első félévben, hogy jusson ősszel is támogatásra. A tanszerek mellett a gyermek­élelmezésre befizetett térítési díjakra is adnak kedvezményt, természetesen a szülők anyagi helyzetétől függően. — Ha a minimális öregségi nyugdíj 120 százalékát (12 300 forintot) nem haladja meg az egy főre jutó nettó kereset, jár a kiegészítő támogatás — hang­súlyozta dr. Molnár Irén. Különleges esetben, egy­szeri gyorssegéllyel is segít a hivatal: ilyen a közüzemi díjtar­tozások átvállalása, s a hajlék­talanok felkarolása is. Az idén 317 kiskorú részére több mint egymillió forintot osztottak szét, ehhez jött még a 954 ezer forint értékű füzetcsomag, va­lamint az első osztályosok tan­könyvei. Egyre több az olyan család, amely nem tud megbir­kózni az iskolakezdés kiadása­ival, ám olyan is akad, amely felelőtlenül maga húzza ki a gyerek lába alól a talajt. Az utóbbiak megelőzésére szolgál Marcaliban is a kisko­rúak vagyonvédelme. Az örök­léssel vagy egyéb módon ingat­lanhoz, készpénzhez jutó kis­korúak, illetve az állami gon­dozásba került gyerekek - a vá­rosban összesen 358 van - va­gyonát csak a gyámhatóság hozzájárulásával lehet felhasz­nálni. (Csíky) Marcali festő képei szöuli kiállításon Sikere volt a biatorbágyi alko­tótáborban Vida Zoltánné Tóth Máriának, Tornának. Beungkun Sou főiskolai tanár, dél-koreai mester két magyar alkotótól kért képeket: egyikük a marcali festőnő. Három képét mutatja be Szöulban, az Asropa galéri­ában: a Veszprém történelmé-t, a Mesevilág-ot és azAlkony-t. Olcsóbb óvodai díj Nemesdéden Olcsóbb lett az óvodai étkezés Nemesdéden. Az újabb kedvez­ményhez hozzájárult, hogy a té­rítési díjakra Schwarcz Antal alpolgármester felajánlotta ha­vi tiszteletdíjának a felét. A dédi önkormányzat is támogat­ta a beiskolázást: a kisdiákok­nak 1500 forintot adott, a kö­zépiskolásoknak 2000, az egye­temre járóknak 3000 forintot. Segítő önkormányzat Pusztakovácsiban A pusztakovácsi önkormányzat gépeivel 80 család végezte el a bálázást, a bálákat önköltségi áron hazaszállították. Most az őszi vetést készítik elő 60 hek­táron, a kukoricatörésre pedig máris 35 termelő jelentkezett. Kevesebb pénzbevétel Balatonkeresztúron Balatonkeresztúr önkormány­zata az előzetes kalkulációk szerint 1,2 millió forint körü­li bevételre számított az üdülé­si díjakból, de a szeptember 15- ei határidőre csak egymillió fo­rintnak megfelelő összegről érkezett bevallás a hivatalba. A marcali tévé heti műsora Hétfő 19.00: Dunahercegnő, 7.r. 19.50: Egy dühös ember. Kedd 19.00: Híradó. Sport. 19.35: Benzingőz -autósmagazin.20.00: Nápoly aranya. Szerda 13.00: Az önkormányzati ülés közvetí­tése. 19.00:Híradó. 20.00:Ön- kormányzati ülés. Csütörtöktől vasárnapig mindennap 11.00 és 16.00: Bemutatkoznak a kiál­lítók. 20.00: Vásári hírmondó. Kigazdálkodta a község öt év alatt a beruházás költségét Nemeskisfalud kútjai Régóta várták, régóta spó­roltak rá, s most végre va­lóra vált a régi álom: egész­séges ivóvízhez jut Nemes­kisfalud. A világtól elzárt fa­luban szinte magától érte­tődő volt, hogy a nitrátos vi­zet forralni, majd szűrni kell fogyasztás előtt. A hétmillió forintos éves költ­ségvetésből — hosszú évek rendkívül visszafogott gazdál­kodása mellett — sikerült ki­csikarni azt az összeget, amelyhez az állam is hozzátette a maga 89 százalékos támoga­tását. Bakos Józsefié polgármes­ter-asszony nem győzi ismé­telni, hogy a harmincmillió fo­rintos beruházás megindítása sok lemondással járt. Azért a legszükségesebbeket csak ki­szorították: így a temetői köves utat, a kultúrház tatarozását, meg az iskolás korúak támoga­tását. A sűrű fillérek súlyos fo­rintokká duzzadtak az idők fo­lyamán, s az ötödik spórolós év elteltével összejött a vízre való nyolcmillió forint. — Szenyérhez tartozik, ám a mi beruházásunkkal párhuza­mosan jut ivóvízhez Kispeijés tizenhárom családja is — mondta a polgármester-asz- szony. — Nemeskisfaluddal együtt összesen 64 falusi ott­hon nagy gondja oldódik meg a közeljövőben. Három közkifo- lyós kutat épít a kaposvári Bitt Kft: egyet Nemeskisfalud köz­pontjában, egyet a temetőnél, egyet pedig a kispeijési részen. A legnagyobb költséget a több kilométer hosszú vezeték- rendszer megépítése okozza. — Maga a vízműbázis már készen van, a kutakból pedig már a napokban vízmintát vesznek a szakemberek. így október első hetére talán lezaj­lik a hivatalos átadás is — mondta Bakos Józsefné. — Ezt, reményeink szerint a már önerős, önkormányzati segít­séggel zajló, lakossági rácsat­lakozások követik a községben. Csíky K. Erika Könyv készül Lengyeltótiról Csalogányok völgye címmel 800 oldalas helytörténeti kiadvány készül Lengyeltótiról. A tudo­mányos igényű, de olvasmányos monográfia szerkesztője dr. Tóth Sándor fogorvos. Négy éve kezdte közölni a helyi újságban ismeretterjesztő írásait. A város őstörténetétől vette számba év­századok emlékeit. Munkájához sok segítséget nyújtott Gaál Ist­ván, a valamikor járási székhely tanítója és helytörténeti tudora. — Több őskori település ma­radványait találták meg Lengyel­tóti környékén — mondta dr. Tóth Sándor —, a középkorból sem csak az ezeréves Mária- templom jelzi a hely fontosságát. Kultúrtörténeti kincsesbánya ez. A „Csalogányok völgye” — a honfoglalás 1100. évfordulójára tervezett kiadvány — szerzői múzeumokban és levéltárakban búvárkodva gyűjtötték össze a szükséges adatokat. Válogattak a hatalmas anyag­ból. A beérkező kéziratok tanú­sága szerint figyelemre méltó mű lesz. Szikra János, Balaton-festő grafikáival és a tóti kötődésű Fo­dor András irodalmi szemelvé­nyeivel illusztrált könyv összeál­lításába régészt, muzeológust, építészeket és művészettörténé­szeket is bevontak. — Az első kötet az ember megjelenésétől az 1950-es éve­kig tekinti át Lengyeltóti történe­tét, a második olvasmányosan foglal össze egyes témaköröket, mint az oktatás, a vallás, az egészségügy, a sportélet. Több képet is közöl: a városból elszármazott hírességeket épp­úgy, mint az 1920-1940-es Dr. Tóth Sándor oroszlán- részt vállalt a hiánypótló mű írásában fotó: kun g. tibor évekből fennmaradt életképeket. A nagyszabású helytörténeti munka megjelentetését a a jövő nyárra tervezik. (Csíky)

Next

/
Thumbnails
Contents