Somogyi Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 206-230. szám)

1995-09-01 / 206. szám

1995. szeptember 1., péntek SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 A SOMOGYI HÍRLAP kérdésstafétája Hitelét vesztett ágazat Berend Ferenc: nem látom a kiutat az'agrárválságból Exner Zoltán az Agrárkamara alelnöke a mezőgazdasági ter­melők szövetségétől kérdezte: a már élő támogatási formákból illetve a tervezett lehetőségek­ből mennyit tudnak a somogyi szövetkezetek profitálni? Van- e annyi saját erejük, hogy ezek segítségével ismét eredménye­sen gazdálkodjanak? A kér­désre Berend Ferenc, a Mező- gazdasági Szövetkezetek So­mogy megyei Szövetségének elnöke válaszolt. — A mezőgazdasági támogatá­sok mai rendszere édeskevés ahhoz, hogy életben tartsa a szövetkezeteket. Összehasonlí­tásként érdemes elmondani, hogy a a különböző címen a mezőgazdaságnak adott támo­gatások arány az Európai Kö­zösség országaiban átlagosan 48 százalékot tesznek ki. De hogy kiemelkedő példát is mondjak, Norvégiában 82 szá­zalékos a támogatottsági arány. Az 1993-as kimutatás szerint ez Magyarországon nyolc száza­lékos volt. Az elmúlt négy év­ben, a támogatások elvonása nálunk volt a legnagyobb. Ezt a folyamatot az Európai Közös­ség is támogatta, ugyanakkor ők növelték a támogatásokat. De talán nem is érdemes támo­gatásokról beszélni addig, míg az ágazat jövedelemtermelő képessége nem biztosított. Ad­dig ezek a támogatások, ame­lyek célja az elmaradt beruhá­zások segítése, hogy azok ve­hessék igénybe akiknek van sa­ját erejük a fennmaradásra, nem használhatók. Addig ezekből csak a túlélést lehet biztosítani, ami fejlődést nem jelent. — Ez egy országos helyzet, mennyire igaz ez Somogyra? — Somogybán ha lehet még rosszabb a helyzet. A legna­gyobb támogatási forma a ka­mattámogatás, ám ez mind saját erőhöz kötött. A kamattámoga­tásokat ráadásul a bankok bírál­ják el — leszámítva a garacia- vállalásos támogatásokat — és csak akkor adható, ha hitelké­pes a szövetkezet. Nos, itt kez­dődnek Somogybán a problé­mák. Itt, ahol a szövetkezetek nagy része halmozottan hátrá­nyos helyzetű területeken gaz­dálkodik, minden gond sokkal hamarabb, és erősebben jelent­kezik, ezért a legtöbbjük hitel- képessége nem megfelelő. Márpedig a banki előírások szigorúak, azt a bankok be is tartják, így a nem hitelképes, nem jó adós szövetkezetek nem is tudtak hozzájutni a támoga­tások nagy részéhez. — A nem jó adós kifejezés a somogyi szövetkezetek milyen hányadára érvényes? — A 103 somogyi szövetke­zet több mint fele ebbe a kate­góriába tartozik a bankok sze­rint. 20-25 százalékuk számít hitelképes, a többi, pedig a lik­viditás határán áll. — Már napvilágot láttak az új támogatási lehetó'ségek. Ezek több lehetőséget adnak a megye gazdálkodóinak? — Az új rendszer jól hang­zik, hisz ad 35 ezer forintot egy tehén beállítására, kamattámo­gatást a fejlesztéshez, reorgani­zációs hitelt az állattenyésztő telepek újraindítására, támoga­tást a forgóalap feltöltésre. Ez­zel egy a bajom: a megmaradt telepeket kellene inkább segí­teni, hogy fejlődjenek. Elisme­rem, a szándék jó, fontos, hogy a kisebb telepek újra beindulja­nak, de ha azokat, amelyek nagy nehézségek árán még megmaradtak, nem hozza olyan helyzetbe hogy gazdaságosan működhessen, akkor előbb- utóbb ezek is tönkremennek. Az új rendszer alapján jobban megéri egy lepusztult istálló felújítása és feltöltése, mint a még működők továbbműködte­tése. Az exporttámogatásokat is tovább kellene erősíteni. Én, mint termelői érdekképviselet az élő állat, illetve a húsexport támogatását tartom fontosnak, de tudom, hogy tovább feldol­gozva az egész gazdaságot te­kintve jobban megérné. — Válaszaiból kitűnik: ha minden szövetkezet minden támogatást felvehetne, az is kevés lenne a nyereségesség­hez, ráadásul, Somogybán a többségük nem is juthat hozzá mindegyikhez. Mi lesz így a szövetkezetekkel? — Sokan tudják: már rég fel kellett volna adni ezt a remény­telen küzdelmet. Mégis dol­goznak. De ha rövidesen nem látnak ebből kiutat, előbb-utóbb abbahagyják. Pedig lehet, hogy egy jól működő térségi támoga­tási rendszer kevesebbe kerülne az állam számára, mint a meg­szűnő szövetkezetek után elma­radt bevételek, és a kifizetett szociális támogatások összege. Ma még nem látszik ez a kiút. — Köszönöm a véleményét, és kérem, tegye fel kérdését. — A bankvilág egyik szakér­tőjétől szeretném megkérdezni: a bankok konszolidációjához nyújtott 170 milliárd forint eredményét mikor érzékelhetik a vidéki vállalkozások? Ettől ugyanis errefelé azt várták, hogy eztán könnyebb lesz pénzhez jutni és talán olcsóbb is. Ez azonban nem következett be. Várható-e mostanában a hi­telfeltételek könnyítése és a kamatok csökkenése? Varga Ottó Esélyt adó kapcsolatok (Folytatás az 1■ oldalról) Míg a közigazgatási államútkár amellett érvelt, hogy növelni kell az önkormányzatok moz­gásterét a helyi adóztatásban, Balsai István, a Megyei Jogú Városok Szövetsége ügyvezető alelnöke úgy foglalt állást: ala­csonyan kell tartani a helyi adó­kat, mert az állam amúgy is nagy terheket ró az emberekre. Nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy a települések hely­ben tarthassák azokat a pénz­ügyi forrásokat amelyeknek ki­hatásuk van az adott területre. Miért fontos az önkormány­zatoknak a vállalkozások hely­zete? — vetette fel a kérdést dr. Kéki Zoltán, Kaposvár jegy­zője. Egy prosperáló vállalko­zás egyúttal az alkalmazottak számára is jó kereseti lehetősé­get kínál, s a magas jövedel­mek után jelentős a személyi jövedelemadó befizetés. Az önkormányzat bevételeinek több mint 13 százaléka a sze­mélyi jövedelemadó visszaen­gedett részéből származik. Emellett a stabil vállalkozások által biztosított foglalkoztatás az önkormányzat szociális ter­heit is csökkenti. Egyértelmű, hogy a vállalkozások számára előnyöket kell adni, ezért a vá­rosnak az a szándéka, hogy csökkenti az ipari és szolgáltató tevékenységek adókulcsát, a kezdő egyéni vállalkozóknak 3 éves adómentességet ad és kedvezményeket nyújt az új munkahelyek teremtése esetén. Dr. Alexander Fischer az osnabrücki Gazdaságfejlesztő Kft vezetője szerint a legjobb gazdaságfejlesztés az, ha az ál­lam a cégek dolgaiba olyan kis mértékben avatkozik be, amennyire csak lehet. Német­országban feladatmegosztás van az ál Rím és a gazdaság kö­zött. A vállalkozásoknak a fontos gazdasági döntéseket maguknak kell hozni, s tevé­kenységük kockázatát is ma­guk viselik. Az államnak pe­dig meg kell teremteni a felté­teleket. Pent ti Koivu, Rauma pol­gármestere konkrét példákon keresztül mutatta be, milyen lépéseket tettek a finn város­ban a gazdasági tevékenység élénkítésére. S. Pap Gitta Testvérvárosi nézőpontok Alexander Petrovich Beloussov, Tver polgármestere fotó: lang Alexander Petrovich Belous­sov, az oroszországi testvérvá­ros, Tver polgármestere a So­mogyi Hírlapnak elmondta, a negyven éve kialakult kapcso­lat először mindenekelőtt az ifjúsági kapcsolatokon nyugo­dott. Megtalálták egymást tex­til-üzemeink is, így a könnyű­ipar terén is korán elkezdődött a kapcsolat-teremtés.-— Meg vagyok győződve arról, hogy a most kialakuló és erősödő érintkezési pontok egyre inkább a piacgazdaság körül keletkeznek majd — mondta Alexander Beloussov. — Ezek a kapcsolatok tehát már nem ideológiai, hanem gazdasági alapokra helyeződ­nek, valamint az önkormány­zati terén szerzett tapasztala­tok tanulmányozására, azok átvételére. — A diplomáciai kapcsola­tok megteremtó'dése után mennyire szó'tték át a civil szférát az ismeretség szálai? — E téren is jól állunk, ha van is még mit tenni a szálak erősítésében. Ugyanakkor azt gondolom, hogy emellett rendkívül fontos, hogy észre­vegyük, mindkét városnak ugyanakkora akadályt jelent a nyugati piac. A régi, elfelejtő­dött kapcsolatokat szerintem fel kellene eleveníteni, üzlet­embereinknek segíteni kellene egymást. — Tver polgárait ezekben a napokban mi foglalkoztatja leginkább? — Legaktuálisabb téma a politikai stabilizáció, ami nél­kül a gazdasági felemelkedés elképzelhetetlen. Nincs meg a megfelelő törvénykezés sem, aki elősegítené Oroszország piacra kerülését. Nagyon ak­tuális még a bűnözés problé­mája, amiről feltétlenül sze­retnék konzultálni itt, Kapos­váron a rendőrség képviselői­vel. Végül, de nem utolsósor­ban, a csecsen konfliktus befe­jezése az, amit fontosnak tar­tunk. Pent ti Koivu, a finnországi Rauma polgármestere el­mondta, a két város kapcsolata mintegy öt évvel ezelőtt egy iskolai cserelátogatás révén kezdődött (részünkről ez a mai Kodály iskolát jelenti.) A kap­csolatot a finn polgármester jónak ítéli meg, ugyanakkor szerinte ennek bővítéséhez mindkét részről sokkal több pénzre lenne szükség. — Az iskolák egymásra ta­lálása után mára elmondható, hogy vállalkozók és szakem­berek között is szövődtek már kapcsolatok — mondta Pentti Koivu. — Ami ugyanakkor feltétlenül fejlesztésre szo­rulna, az a közös kereskedelmi tevékenység és a beruházások területe, valamint a gyárak és különböző cégek közötti kap­csolatok. A kereskedelmi kap­csolatfelvételben fontos sze­repet tulajdonítok mindként kereskedelmi kamarának, ahol a szakemberek és információk ehhez rendelkezésre állnak. — Raumában milyen hírek kerülnek gyakorta az újságok címoldalára, mint nagy ér­deklődésre számot tartó in­formációk? — A munkanélküliség gya­kori témája a lapoknak, mivel igen magas, jelenleg eléri a huszonkét százalékot. Ez ugyanakkor már egy eredmény, hiszen pár évvel ezelőtt még minden negyedik ember állás nélkül volt. Élén­ken foglalkoztatja a raumaia- kat az is, hogy bizonyos tekin­tetben komoly fejlődés indult el a régiónkban. B. T. Kapolyi segítség a tanévkezdéshez 108 diák tanévkezdéséhez já­rult hozzá a kapolyi önkor­mányzat. A képviselő-testület döntése alapján, a helyben ta­nuló alsósoknak az önkor­mányzat diákonként háromezer forintért vásárolt tankönyveket. A felsőtagozatosok, a középis­kolások, illetve a felsőfokú ok­tatási intézmény hallgatói 3-3 ezer forint beiskolázási segély­ben részesültek. Toldis hangverseny a bányai faluházban A bányai faluházban rendeztek zenei tábort a kaposvári Toldi Gimnázium ének-zene tagoza­tosainak részvételével. A négy napos kurzus tegnap este hang­versennyel zárult, amelyen Do­rogi István karnagy-tanár diri­gálásával mutatkoztak be a te­hetséges tanulók. Módosított vonalon a 12-es autóbusz Kaposváron a Noszlopy utcá­ban megrendezésre kerülő ko­sárlabda verseny miatt ma 12 órától szombaton este 20 óráig a 12-es helyi autóbuszjáratok — tegnapi közlésünktől elté­rően — a Berzsenyi u. — Kont- rássy u. — Zárda u. kerülő úton közlekednek és a Berzsenyi úti felüljárónál lévő megállóhelyen nem állnak meg. Kevesebb napraforgó Kisgyalánban A kisgyaláni Petőfi Szolgáltató Szövetkezetben ezekben a na­pokban kezdődik a napraforgó betakarítása. Hatvan hektáros területen indulnak el a gépek, a fennmaradó 103 hektárnyi terü­letet most készítik elő a betaka­rításra. A vártnál jóval keve­sebbre, 23 mázsa helyett csu­pán 17 mázsa termésre számí­tanak hektáronként. Kirámolták az élelmiszeriparit Az ablakon keresztül mászott be ismeretlen tettes Kaposvá­ron, az Irányi Dániel utca 10. szám alatti Kinizsi Pál Élelmi- szeripari Szakközépiskolába. A tolvaj 170 ezer forint értékben videomagnót, rádiósmagnót és fénymásolót lopott el. A kapos­vári rendőrök keresik a tettest. Kifosztott Ford Siófokon Egy siófoki nyaraló zárt udva­rán leállított Éord személygép­kocsinak ismeretlen tettes kife­szítette az ajtaját, és az autóból CD lejátszót, valamint egyéb tárgyakat lopott el. Csaknem 400 ezer forint kárt okozott a tulajdonosnak. Az ügyben a siófoki rendőrség nyomoz. Konténerben az ősz az alsótekeresi faiskolai kft kaposvári lerakatában • szőlők • dísznövények • rózsák • gyümölcsfák nagy választékban és virágföld Cím: Kaposvár, Szigetvári u. 20. Nyitva: hétfőtől szombatig 8-16, vasárnap 8-12 óráig Telefon: 319^465 Szeretnénk, ha nemcsak olvasó­ja, hanem ajánlója is lenne a So­mogyi Hírlapnak. Ezért kérjük, hogy szervezzen ismerősei, bará­tai körében új előfizetőt lapunk­nak. Azok között a jelenlegi előfize­tők között, akik új megrendelőt szerveznek a Somogyi Hírlapnak, a Balaton Füszért Kereskedelmi Részvénytársaság vásárlási utal­ványait sorsoljuk ki, amelyet a cég bármelyik áruházában be lehet váltani. A nyertes előfizetők név­sorát lapunk szombati számában közöljük. A sorsolás előtt kézbe­sítőnk az új megrendelőt személye­sen felkeresi, és ajándékkal is ked­veskedik. Kérjük előfizetőinket, hogy ha szerveznek új előfizetőt, akkor az itt látható megrendelőlapot kitölt­ve küldjék vissza. A borítékra nem kell bélyeget ragasztani, a postai díjat kiadónk a levél érkezése után kifizeti.----------------------------------------------------------------------------1 i Megrendelőlevél i I a SOMOGYI HÍRLAP előfizetésére 1995.............................-tői i I Előfizetési időszak: I I egy hónap □ két hónap Cl negyedév Cl félév | Előfizetés díja: 525 Ft 1050 Ft 1540 Ft 3050 Ft . ' Kedvezmény: | 72 Ft 145 Ft 252 Ft 534 Ft | Beszervező előfizető: Név..................................................................... Lakcím: ...............................................................■ I Beszervezett előfizető: Név ...................................................................... I Lakcím: .............................................................. I A jelenlegi előfizetőink között, akik új előfizetőket szerveznek, e megrendelőlevél beküldésével, a BAlflTOn FÜSZÉRT KERESKEDEM!! RÉSZVÉnYTÜRSRSAC által felajánlott vásárlási utalványokat sorsolunk SOMOGYI HÍRLAP Balassa Tamás jegyzete Pitiáner plusz Pénzügyi szempontból mi mindig is pitiáner alakok leszünk. Tény mi tény, Babarczy László nem a nyilvánossággal, hanem a társulattal kívánta megosztani ezt a nézetét, amint azt sem a köz tu­domására akarta hozni: aki azért színész, hogy meggazdagodjon, az eltévedt a világban. A kaposvári színidirektor gondolatait — ezek amúgy sosem csupán a csönd illedelmes megtöréséért valók — azért citálom, s beszélem gáládul ki, mert fölöttébb aktuálisak. Értéket teremteni ma, ha úgy tetszik, futó bolondság, vélem ezt már jómagam. A szellemi értékteremtés színterei — lásd: közokta­tás, művelődés — ugyanis csak a pénzt viszik, és ez a pénz még- csak meg sem fial, hanem menthetetlenül beleveszik a „nagy sem­mibe”. Mostanság nem a színház-, hanem a pénzcsinálásról szól az élet: keress és találj sokat, erre sarkall minden. Szinte mindegy ho­gyan csinálod, de azt úgy is bajosan kerülheted el, hogy bepalizd fe­lebarátodat; csalj adót, csináld a törvénybe- és erkölcsbe ütközőt — a tisztesség ab ovo ellehetetlenít — és úgy elhúzol az átlagember mellett, mint a pinty. Ne is bánd, hogy meg sem ismered, lenézed és temeted tegnapi tenmagadat... Színház azért van, hogy ott őrült emberek valami mást csinálja­nak, vallott hitet a színidirektor. Ha pénzügyileg mégoly pitiánerek is, azért én kedvelem az őrült embereket.

Next

/
Thumbnails
Contents