Somogyi Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 206-230. szám)

1995-09-13 / 215. szám

1995. szeptember 13., szerda SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Pártok megítélése az ország nyugati felében ✓ Elen a Kisgazdák "Ha most vasárnap lennének a parlamenti választások Ön melyik pártra szavazna?" {» vftUook SlizHfckos a vál.iaztukoni népest; koréhen j «vugaii nrwágréw.ber» illetve n/ egész jrazSiptwnj A nyugati országrész adata i: országos Adatok: Folytatás az 1. oldalról Az MDF a megkérdezettek 7%-ának körében népszerű (6% a többi régió bevonásá­val). A KDNP 5%-ös tábort könyvelhet el (5%-ot országo­san is). A parlamenten kívüli pártokra összességében 4% adná voksát (országosan 6%). Közülük csak a MunkáspártA nak van jelentősebb — 2%-os — tábora (országosan 3%). A változások dinamikáját vizsgálva, az FKGP táborának egy hónap alatti, 9%-os növe­kedése igen jelentősnek mondható. Az MDF minimá­lis, 1%-nyi szimpátianöveke­dést könyvelhet el, az SZDSZ és az MSZP vesztesége ugyanekkora méretű, azaz 1%-os. A többi párt esetében nem mutatkozott lényegi vál­tozás. A nyugati megyékben a polgárok 55%-a biztos benne, hogy élne politikai jogaival, ha a közeljövőben parlamenti választásokra kerülne sor (or­szágos szintén 53%). Közülük viszonylag sokan — 85% — azt is tudják, hogy melyik pár­tot erősítenék szavazatukkal. A Dunántúlon a biztos szava­zók 31%-a részesítené előny­ben az FKGP-t (összességé­ben 24%). Az MSZP támoga­tóinak köre 20%-ra tehető (a többi régió bevonásával 23%). Az MDF és a Fidesz 12%-ra számíthatna (a Fidesz 10%-ot, az MDF 12%-ot kapna orszá­gosan). A szabad demokraták támogatottsága 11%-os lenne (13% az ország egészében). A KDNP mögé sorakozna fel 10% (9% országos szinten). A parlamentbe be nem került csoportosulások együttesen 4%-ot kapnának (9%-ot or­szágosan). A legnagyobb ellenérzése­ket az MSZP váltotta ki a du­nántúli lakosokból. Ha most lennének a választások, a megkérdezettek 26%-a nem szavazna a nagyobbik kor­mánypártra (22% az összes megkérdezett tekintetében). Nagy bizalmatlanság figyel­hető meg az FKGP-vel szem­ben is, 15% számára a kisgaz­dák elfogadhatatlan alternatí­vát kínálnak (16% gondolja ugyanezt országosan). Az MDF esetében 5%-os a bizal­matlanság (az összes megkér­dezett tekintetében 8%). Az SZDSZ-t elutasítók aránya 3% (országosan 2%), a Fidesszel és a KDNP-vel szembenállóké 2-2% (országosan a Fideszt 3%, a KDNP-t 2% utasítja el). A parlamenten kívüli pártok 13%-nyi ellentáborral szá­molhatnak helyi és országos szinten egyaránt. A MIÉP-től 7%, a Munkáspárttól 5% hatá­rolódik el.(Országosan a MIÉP 6%, a Munkáspárt 4% „ellenszavazatot” kapott). A kérdezés ideje: 1995 au­gusztus 18-30. A kérdezés módja: személyes, kérdőíves kérdezés. Az alapsokaság: minden fel­nőtt, állandó dunántúli lakó­hellyel rendelkező, magyar ál­lampolgár. A minta: 327 fő a Dunántúlon. A minta és az alapsokaság nem, kor és lakóhely típusa szerint azonosnak tekinthető Ferenczy Europress "Ha most vasárnap lennének a parlamenti választások Ön melyik pártra nem szavazna semmiképpen sem?” (Eposzok ttÄPftUfcof. mepwriss» x vdlas7T«oní köriben a nyugati «irsaagrtirtea illeívt űz egész őrs ?ágfc*i) a nyugati országra adatai: országos adatok; Parlamenti munkanap: közérdekű témák a honatyák előtt Rendelet a fűtőolaj-támogatásról (Parlamenti tudósítónktól) Számos közérdekű témával foglalkozott tegnapi ülésén az Országgyűlés. Az inter­pellációk és kérdések tárgya­lásakor szóba került, kik és hogyan igényelhetnek fűtő­olaj-támogatást. Szabó György népjóléti mi­niszter elmondta: a most meg­jelent rendelet szerint azok jo­gosultak a támogatásra, akik tüzelőolajjal fűtenek - függet­lenül attól, hogy milyen kály­hát használnak. A támogatás mértékét a tele­pülési önkormányzatok hatá­rozzák meg, a rászorultsági elv alapján. A költségvetés a la­kosság száma és a szociális szempontok alapján utalja át az önkormányzatoknak ezt a pót­lólagos összeget. Azoknak, amelyeknek 2 millió forintnál kevesebb jár, szeptember 20- áig teljes egészében kiutalják a pénzt, a többiekhez két részlet­ben, szeptember 20-áig, illetve október 20-áig juttatják el. Az ülésen folytatták a felső- oktatás fejlesztésének vitáját. Az előteijesztést a legéleseb­ben Fekete György (MDF) kri­tizálta. Szerinte a közoktatás és a felsőoktatás szétzilálási fo­lyamata zajlik, amelynek kon­cepciója életveszélyes a ma­gyar kultúrára. A tűzoltók demonstrációjára és más, tervezett tüntetésekre utalva Torgyán József (FKP) szóvá tette: megelőzhetők lennének a demonstrációk, ha a kormány érdemben intéz­kedne és kielégítené a jogos igényeket. Kuncze Gábor bel­ügyminiszter hangsúlyozta: támogatja a tűzoltók törekvé­seit, a költségvetés tárgyalása­kor a parlament kezében lesz a lehetőség, hogy helyzetükön változtasson. A torgyáni meg­oldással azonban nem élhet a kormány - folytatta -, ugyanis Torgyán úr mindenkinek fűt- fát ígér, de egyik ígéretét sem lenne képes teljesíteni, legfel­jebb a társadalombiztosítási járulék és az adók jelentős emeléséből. Akkor pedig akár el se induljon a következő vá­lasztásokon. Kétszer „buktak meg” a kémek Az ipari kémkedés világ­szerte föllendülőben levő „iparág”. A konkurens cé­gek titkainak kifürkészése, a holnap terveiről és ter­mékeiről szóló információk adásvétele egyike a legjö­vedelmezőbb üzletágak­nak. Bármilyen meglepő, a bűnö­zésnek ez a vállfája nálunk nem létezik. Legalább is papí­ron nem - mondja dr. Berkes György, a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának ta­nácsvezető bírája. A hazai tör­vények tárában ugyanis nincs paragrafus, amely konkrétan rögzítené az ipari kémkedés fogalmát és szankcióit. A valóságban persze nálunk sem teljesen ismeretlen a gaz­dasági jellegű spionkodás. A magyar cégek, kutatóintéze­tek, laboratóriumok is védik titkaikat: büntetőjogi felelős­ségükre való utalással kötele­zik munkatársaikat a gyártási, eljárási titkok legszigorúbb megőrzésére. Titkaink dzsungelében mindenekelőtt az idén nyáron elfogadott 65. törvény ad út­mutatást. Kimondja például, hogy államtitok minden olyan adat, amelynek nyilvános­ságra hozatala, jogosulatlan megszerzése; felhasználása sérti hazánk központi pénz­ügyi, devizapolitikai, nemzet­közi kapcsolataival össze­függő és igazságszolgáltatási érdekeit. A BTK részletesen rögzíti a szolgálati, az üzleti, a bankti­tok, a számítógépes csalás, a magán-, és a levéltitok meg­sértésének definícióját. Az ipari kémkedés elsősorban a magánkézben lévő vállalkozá­sok ellen irányul. Az ügyészségi statisztika szerint hazánkban ma még meglehetősen ritka az ilyen bűncselekmény. Tavaly pél­dául mindössze egy-egy üz­leti, illetve banktitok megsér­tésének ügyében nyitottak ak­tát. A szakemberek azonban attól tartanak, hogy hamarosan ezen a téren is fölzárkózunk a fejlett nyugathoz. (Kulcsár) Kollégiumi körkép áremelés után Az idei tanévben - a közel­múltban született kormány- rendelet alapján - az egye­temistáknak, főiskolásoknak az eddigi havi 600 forint he­lyett már 3000 forint térítési díjat kell fizetniük. A maga­sabb „lakbér”, a tandíjtól el­térően, nem a költségvetési bevételeket növeli, hanem az intézményekben marad. A többlet azonban csak kis mértékben enyhíti a gondokat, mert egy-egy kollégiumi hely önköltsége - a színvonaltól függően - 4500 és 15 000 fo­rint között mozog. A felsőok­tatási intézmények harminc­nyolcezer hallgatót tudnak sa­ját kollégiumaikban elhe­lyezni, az igény azonban ennél jóval nagyobb. A mintegy 110 ezer nappali tagozatos hallga­tónak több mint a fele lakóhe­lyétől távoli egyetemen, főis­kolán tanul; így 15-17 ezerre tehető azok száma, akiknek kollégiumi kérelmét kénytele­nek elutasítani. Az agrár felsőoktatásban tanulóknak ugyan több mint 60 százaléka kerülhet be diák­otthonba, 100 tanító- és tanár­képzős kérelmező közül vi­szont átlag csak 27-30 kaphat csak kedvező választ. A gon­dok - a 3 éves képzés 4 évre emelése miatt - különösen a tanítóképzősök körében sú­lyosbodtak. Ami a közeljövő kilátásait illeti: bizonyos, hogy a hallga­tói létszám tervezett növelésé­vel arányosan nem tudják bő­víteni a kollégiumi helyek számát. A minisztérium úgy véli: új formákat, módokat kell keresni a hallgatók elhe­lyezésére, s ezen a téren sokat tehetnek maguk az intézmé­nyek, illetve a hallgatói ön- kormányzatok. Számos egyetemen próbál­koznak olcsóbb szállodai szárnyak önköltséges igény- bevételével, nyugdíjasoknál szobát bérelni. Érdemes mér­legelni azt is, hogy a költség- vetés ne csak kedvezményes kollégiumi díjjal, hanem más formában is nyújthasson lak­hatási támogatást. - der ­Az Alkotmánybíróság teg­napi teljes ülésén befejezte a gazdasági stabilizációs tör­vénycsomaggal kapcsolatos in­dítványok alkotmányossági vizsgálatát. A határozatokat ma nyilvános ülésen hirdetik ki. Horn Gynla miniszterelnök széles körű gazdasági és tudo­mányos együttműködési megál­lapodást ír alá szerdán Peter Wallenberggel, a svéd Wallen­berg csoport (SAAB) tulajdo­nosával. A szerződés a Ma­gyarországról Svédországba irányuló kivitel bővítését és a fejlett svéd technológia behoza­talát kívánja elősegíteni. Várha­tóan bővülnek a magyar diákok svédországi oktatásának lehe­tőségei is. Egyetértenek a koalíciós pár­tok önkormányzati munkacso­portjai abban, hogy a tervezett 415 milliárd forint helyett 430 milliárdhoz jussanak jövőre az önkormányzatok. Szorgalmaz­zák, hogy erre vonatkozóan szeptember végéig készüljön olyan előterjesztés, amely be­építhető lesz a jövő évi költ­ségvetési törvényjavaslatba. 50 milliárd forintos korsze­rűsítés, több évre szóló fejlesz­tés terveiről tárgyal ma az Or­szággyűlés Honvédelmi Bizott­sága a tárca előterjesztése alap­ján. Elsősorban a légvédelem rádiólokációs, felderítő és in­formációs, valamint vezetési rendszere szorul korszerűsí­tésre. Az eszközök beszerzésé­hez nemzetközi versenytárgya­lást szándékoznak kiírni. Százéves fennállását ünnepli az Eötvös Kollégium. Itt tanult, tanított többek között Kodály Zoltán, Horváth János, Gom- bocz Zoltán, Szekfű Gyula, Szabó Dezső, Kovács Imre,Bay Zoltán. A hajdani kollégisták mai utódai - az ELTE szakkol­légiumának lakói - az évfor­duló alkalmából dokumentum­kötetben dolgozzák fel a pati­nás intézmény történetét. Az idei Természetvédelmi év részeként Takarítási világ­nap lesz szeptember 23-a. Or­szágszerte önkormányzatokat, szövetségeket, civil szerveze­teket hívnak-vámak a termé­szeti környezet megtisztítására a rendezők. Pályázatokkal, természetvédelmi akciókkal, filmvetítésekkel is szeretnék tettekre mozgósítani a szűkebb és tágabb környezetért felelős­séget érző lakosokat. Cigány Hírlap címmel ad ki havilapot az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat. A lap egyebek között a munka- nélküliség problémáit, a roma gyerekek beiskolázásának kér­déseit és a cigánycsaládok la­káshoz jutásának lehetőségeit kíséri majd figyelemmel. Botrány után kongresszus A Magyar Vöröskereszt orszá­gos vezetősége egyetért Andics László elnök június 26-ai dön­tésével, amellyel a korábbi fő­titkárt, Szilárd Istvánt felmen­tette. Egyebek mellett erről ha­tározott hétfői zárt ülésén a tes­tület, s ezzel gyakorlatilag pon­tot tett a szervezet tekintélyét csorbító botrányos vita végére. Andics László elmondta, a vizsgálat súlyos hiányosságo­kat tárt fel. Sor került a szerve­zethez nem méltó üzleti tranz­akciókra is, külföldi utazá­sokra, sőt a Vöröskereszt eddig példátlanul, 30 millió forint hi­telt is felvett. A Magyar Vöröskereszt 1996 decemberére tervezett kongresszusát az említett okok miatt korábban rendezik meg. Három hónapos ünnepségsorozat 70 éves a rádió Szól a rádió. Szól már hetven éve. 1925. december 1-jén szó­lalt meg először, a „barna ma­hagónidoboz”, ahogy Kosztolá­nyi Dezső nevezte a készüléket. Ma a zsebrádiók, minikészü­lékek korában aligha akad olyan otthon, ahol ne hangzanának fel az ismert szignálok, a Kossuth rádió, a Petőfi rádió, a Bartók rádió jelzései. A hetvenesztendős múlt ün­neplésére három hónapot átölelő program készült. A rádiózás szerelmesei készítik elő az ün­nepségeket, akik minden ren­delkezésre álló dokumentum felhasználásával szeretnék be­mutatni az elmúlt 70 év értékeit, megismertetni a nagyközönség­gel a mai rádiózás újdonságait. Szeptember 16-án A hang­záskultúra napjának szentelik a műsort. A zene világnapján, ok­tóber 1-jén, külföldi és magyar kortárs zeneszerzők alkotásai hangzanak fel. Egyébként ezen a napon ünnepli fennállásának 40. évfordulóját a Magyar Rá­dió és Televízió Gyermekkó­rusa. December elsejét a Petőfi adó a rádiózás napjának szen­teli, a 24 órás programban mű­holdas rádióadások is összekap­csolódnak majd. Ezen a napon gazdag választékot kínálnak az irodalmi műsorok is. Említést érdemel a Nyitott rádió napja, amikor a közönség a műsorok ideje alatt szabad be­járást kap a Magyar Rádió épü­letébe. Terveznek kabaréfelvé­telt, nyilvános Tudós klubot is a jubileum jegyében. A Postamúzeumban megférnek egymással az „ősök FOTÓ: FEB/HAJDÚ ANDRÁS

Next

/
Thumbnails
Contents